Budapest II. Kerületének Címere: Történelmi és Földrajzi Jellemzők

Budapest II. kerülete a Duna jobb partján, Budán fekszik. Ez a hegyes-dombos terület egyedülálló módon közel a belvároshoz, így könnyen az ország egyik legelőkelőbb lakóövezetévé nőtte ki magát. Jelenleg 33 városrészből áll, többek között Adyliget, Budaliget, Csatárka, Máriaremete, Rózsadomb, Szemlőhegy, Törökvész, Vérhalom és Víziváros északi része alkotja.

A kerület jelentősebb terei többek között az Elvis Presley tér, Széll Kálmán tér, Széna tér, Bem József tér és a Zsigmond tér. Jelentősebb parkjai többek között a Mechwart liget és a Millenáris Park. Északon és északkeleten a III. kerület, nyugaton Nagykovácsi és Budakeszi, délen a XII. kerület és az I. kerület, míg keleten a Duna határolja, azáltal az V. kerület és a Margit-sziget is.

A II. Kerület Hivatalos Jelképe: A Címer

A kerület hivatalos jelképe a II. kerület címere, amelyet Péri József készített 2000-ben. Ez a címer zöld alapon három ezüst és aranyszínű bükkfát, valamint három görög keresztet ábrázol. Szimbolikusan a terület zöldövezeti jellegét, valamint az itt található számos apró városrész sokszínűségét fejezi ki.

Földrajzi és Közlekedési Adottságok

A II. kerület két jól elkülöníthető részből áll. Az északi (II/A kerület) és a déli rész között a Hűvösvölgy képez szűk átjárót. A Budai Tájvédelmi Körzet jelentős hányadát foglalja el, ahol szigorúan védett erdők, hegyek, növények találhatóak. A kerület ütőeréül a Szilágyi Erzsébet fasor - Hűvösvölgyi út - Hidegkúti út útvonal, a Budakeszi út, illetve a Margit körút, Bem rakpart, Árpád fejedelem útja szolgál.

Tömegközlekedéssel a kerület minden pontja könnyen elérhető. A legnagyobb csomópontok a Széll Kálmán tér, ahol a 2-es metró és a 4-es, valamint a 6-os villamos is elérhető, illetve a II/A kerületet kiszolgáló hűvösvölgyi busz-, és villamos-végállomás.

Tudnivalók a gépjárműadóról Zuglóban

Történelmi Áttekintés

A régészeti leletek tanulsága szerint a terület már a római korban is lakott volt. Az 1. század közepétől kezdődően a rómaiak a főbb útvonalak mentén katonai táborokat hoztak létre. Ezek közül egész Kelet-Pannoniában az első a mai II. kerület területén, a Vízivárosban jött létre, a Duna partján. Kicsivel arrébb Szemlőhegyen az aquincumi katonaváros előkelőségei építették fel villáikat a 3. század második felében. A rómaiak távozása után a terület a honfoglalás korában is lakott volt, ezt bizonyítja egy, a kuruclesi dűlőn feltárt korabeli sír.

A középkorban számos kisebb Buda-környéki település helyezkedett el a mai második kerület területén. A román stílusú gercsei templom a 12. században épült föl a településen. A mai kerület dunaparti részén a 12. században jött létre Felhévíz, amely a Császár Fürdő és a Lukács fürdő melegvízű forrásairól kapta nevét. A II. kerület történelmi örökségének fontos részét képezik a Szent Lőrinc monostor romjai is, a kolostort 1300 körül alapították pálos szerzetesek.

Az oszmánok 1541-ben elfoglalták Budát, és a környező települések, mint Nyék, Gercse, Hidegkút, Felhévíz az összecsapások hatására mind rohamos gyorsasággal elnéptelenedtek. A törökök kiűzése után Budát a belvárost jelentő Várra és az ezt körülvevő külvárosi városrészekre osztották fel, ezek közül három feküdt a kerület mai területén: Újlak, Országút és Víziváros.

1873 november 17-én Pest, Buda és Óbuda egyesülésével létrejött Budapest, ekkor történt meg a város kerületekre osztása, így létrejött a II. kerület. A második világháborúban Budapest ostroma során komoly harcok zajlottak le a kerületben. A második kerületben zajlott le 1945. február 11-én a tragikus kimenetelű kitörés. 1950. január 1-jén a kommunista vezetés döntésének értelmében kiterjesztették a főváros határait, létrehozva Nagy-Budapestet. A második kerülethez csatolták Adyligetet és Pesthidegkutat, és több helyen is átrajzolták a kerület határait.

Az 1956-os forradalom során több fontos esemény is lejátszódott a kerületben, a Bem József térről indult a lengyelek melletti szolidaritási tüntetésként kezdődő október 23-i tiltakozási hullám és később a szovjet invázió során itt zajlottak le a Széna téri harcok is.

Ügyintézés a II. kerületi önkormányzatnál

Népességi és Szociális Adatok

A II. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 86 567 fő volt, ami Budapest össznépességének 5,1%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1177 fővel csökkent a kerület lakosság száma. A 19. század utolsó harmadától a II. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1980-ig, amikor a legtöbben, 107 292 fő éltek a kerületben. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma.

A fővárosi kerületek közül itt a legmagasabb az egy főre jutó bruttó havi átlagjövedelem. A kerület közterületei büszkélkedhetnek a legmagasabb értékövezeti átlaggal Magyarországon. A Rózsadomb villái mára közhelyszerűek, de a magas presztízsű rezidenciákon kívül nagy számú zöldövezeti, kertes társasházi lakás található a kerületben.

Iskolai Végzettség és Népesség Jellemzői

A II. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben, akiknek száma folyamatosan növekedett:

2001: 33 989 fő
2011: 40 907 fő
2022: 44 332 fő

2022-ben a kerület lakónépességének a 14,8%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 25,9% volt. Ugyanebben az évben a férfiaknál 80, a nőknél 82,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91,8%-nál volt internet elérési lehetősége.

Nemzetiségi Megoszlás

A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének egyre növekvő része vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak.

ki volt Kresz Géza?

Év	Teljes lakosság	Magyarnak vallotta magát	Kisebbségihez tartozónak vallotta magát (%)	Magyar államp. nemzetiségiek száma	Nem magyar államp. nemzetiségiek száma	Legnagyobb nemzetiségi csoportok (első 3)
2001	92 520	84 194	8,5%	5 635	2 209	német (1934), szlovák (311), szerb (174)
2011	87 744	71 648	15,7%	8 810	4 921	német (2307), orosz (477), cigány (259)
2022	86 567	70 194	24,3%	14 739	6 264	német (2263), kínai (863), francia (603)

Vallási Hovatartozás

A II. kerület lakosságának vallási hovatartozása az elmúlt évtizedekben jelentősen változott, a felekezethez tartozók aránya csökkenő tendenciát mutat.

Év	Valamely felekezethez kötődik (%)	Római Katolikus	Görögkatolikus	Református	Evangélikus	Zsidó	Ortodox	Buddhista	Muszlim	Nem válaszolt (%)
2001	68,9%	45 913	1 153	11 034	3 368	629	268	Nincs adat	Nincs adat	15,1%
2011	49,3%	29 981	635	7 579	2 215	939	248	267	90	31,7%
2022	41,8%	24 106	769	6 481	1 924	636	279	269	127	41,4%

Összességében elmondható, hogy az elmúlt tizenegy év során a görögkatolikus, ortodox, buddhista és a muszlim egyházon kívül, minden más egyházi felekezetekhez tartozók száma jelentősen csökkent. Jelentős a száma azoknak a kerületben, akik vallási hovatartozásukat illetően nem kívántak válaszolni.