Kresz Géza utca a XIII. kerületben: egy orvos és egy városrész története

A főváros XIII. kerületében, Újlipótvárosban található Kresz Géza utca a Váci úttal párhuzamosan halad a Lehel tértől a Szent István körútig. Nevét még véletlenül sem a KRESZ-szabályokról, hanem a városrész (mely akkor még az V. kerület része volt) pesti belvárosának tisztiorvosáról kapta, aki a magyarországi mentős ellátás megszervezését tette lehetővé. Kern András a Látlak, Amerika című dalban énekli: „Olyan, mint a Kresz Géza vége, ahol fordul a villamos”, és ha sokan tudják is, hol van a Kresz Géza utca, névadóját kevesen ismerik.

Kresz Géza, a magyar mentésügy atyja

Születése és korai élete

Dr. Kresz Géza 1846. augusztus 30-án látta meg a napvilágot Pesten. Apja, Karl Kress német születésű, a katonáskodás elől Magyarországra menekült borbélysegédként érkezett Pestre Poroszországból: fivérével együtt a sorozás elől szöktek keletre. Karl Kress maga is jeles sebészorvos volt, aki sebészműhelyt nyitott a Rákóczi út elején. Édesanyja, Schwingenschlögel Katalin egy pesti könyvkereskedő lánya volt. Hat gyermekük neve a család lassú elmagyarosodását is demonstrálja: Karl, Gustaw, Vilma és Izidor után a magyar nevű Aladár és Geyza következett. Az 1846-ban született legkisebb fiút már magyarosan írt formában, Kresz Gézaként íratták be a Piarista Gimnáziumba.

Az orvosi pálya és a közegészségügy felé vezető út

Géza az apa nyomdokaiba lépve a pesti orvosi egyetemen szerzett diplomát, 1871-ben Flór Ferenctől, a magyar közegészségügy apostolától vette át. Nem sokkal később az idős professzort egy lóvasút halálra gázolta el az egyetem előtt. Talán ez fordította Kresz Géza figyelmét az elsősegély és a szervezett mentés ügye felé, talán az a tény, hogy az utcai sérültekről ekkoriban lényegében senki nem gondoskodott. A gyorsan népesedő városban mindennapossá váltak a közlekedési és építkezési balesetek, a sérültek sorsa pedig legfeljebb a járókelők jó szándékán múlt. Kresz Géza nem vállalt orvosi praxist, hanem tisztiorvosként helyezkedett el Budapest V. kerületében.

Kollégái fáradhatatlan, hatalmas munkabírású emberként ismerték, aki folyamatosan azon dolgozott, hogyan tehetné jobbá a környéken élők sorsát. Hibátlan magyarsággal írta a kerületi elöljáróságnak címzett reformjavaslatait is, amelyekre kezdetben senki sem figyelt. Munkásságának elismeréseként 1885-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

A mentőszolgálat megalapítása

Egy londoni konferencián, 1881-ben, ahol egy közegészségügyi konferenciára küldték ki, megismerkedett a johanniták elsősegélynyújtóinak munkájával. A londoni látottak továbbfejlesztésével dolgozta ki a mentés mai napig korszerű, háromszintű modelljét. Első szinten az elsősegélyben jártas civilek segítenek a bajbajutottaknak, és ők értesítik a mentőszolgálatot is. A képzett orvosokból és medikusokból álló önkéntes mentők ellátják és egy központi mentőállomásra szállítják a sérülteket, ahonnan szükség esetén stabilizált állapotban viszik őket a kórházakba, hogy ott befejezhessék a kezelésüket.

Új Renault alkatrészek a XIII. kerületben

Pesten az orvostársadalom többségének ellenállása mellett, kitartó küzdelem után a semmiből hozta létre a világ egyik legfejlettebb mentőszolgálatát. Az orvosok felháborodva fogadták a tervet, egyenesen kuruzslásnak nevezték, hogy laikusok nyújtsanak elsősegélyt. De a rendőrség is elvetette az ötletet: ők a hatósági munkába való belekontárkodásnak tekintették az önkéntes mentést. A sikertelenség nem vette el Kresz Géza kedvét. Az áttörést végül egy véletlen hozta meg. 1885-ben országos hírré vált, hogy Temesváron fényes nappal, emberek százainak szeme láttára vízbe fulladt egy ember, mert senkitől sem kapott segítséget. A bánsági város vezetői bejelentették, hogy önkéntes mentőegyesületet alapítanak. Amit Kresz Géza röpiratai és könyvei nem tudtak elérni, azt elérte ez a hír: a fővárosiak önérzetét sértette, hogy vidéken előbb lesz mentőszolgálat, ezért az újságok elkezdték követelni a tisztiorvos javaslatának megvalósítását.

Így esett, hogy 1887. március 20-án, 150 ember részvételével tartottak értekezletet Kresz Géza programjáról. 1887-ben az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Budapesti Önkéntes Mentőegylet (BÖME), melynek fontos szerepe volt az öt évvel későbbi kolerajárvány felszámolásában. Az egylet kezdetben egy orvosból, egy őrsvezetőből és hét mentősből állt, akik mindnyájan anyagi ellenszolgáltatás nélkül végezték munkájukat, és kezdetben, amíg nem kaptak a bécsi kollégáktól egy korszerű, zárt szekrényes lovas kocsit, hordszékkel vagy hordággyal vonultak ki az esetekhez. Az egyesület adományokból és tagsági díjakból tartotta fenn magát, az alapító tagok 200 forintot, a pártoló tagok 50 forintot, a szegényebb „éves fizetők” 8 forintot fizettek azért, hogy Budapestnek működő mentőszolgálata legyen. Kresz szervezőmunkájának köszönhetően 50 medikus és 47 orvos vállalt önkéntes szolgálatot, szintén ingyen.

Kezdeti kihívások és sikerek

Az első mentőállomást egy Lipót (ma Szent István) téri bazár kis bolthelyiségében rendezték be, amelyet deszkafallal elsősegély szobára és mentésirányító központra osztott szét az igazgató. A kocsiszín el sem fért itt, ezért a közelben béreltek istállót. Hogy az éjjel-nappal készenlétben álló kocsisokat riasztani lehessen, Kresz elérte, hogy a frissen alakult telefontársaság ingyenesen szereljen fel távbeszélőt ide és a mentőközpontba. Hamarosan megérkezett az első riasztás is: a fővárosi mentők első páciense egy dühöngő elmebeteg volt. A budapestiek kezdetben nem nagyon hívták őket komolyabb balesetekhez, ebben szerepe volt az orvosok ellenpropagandájának is. Az első sikeres mentések hatására hamarosan robbanásszerűen megnőtt az igény a szolgáltatásra.

Egy 1890 őszi esemény jól példázza a szervezettség fontosságát: a budapesti központi mentőállomás vadonatúj épületében az ügyeletes tiszt percekig húzta a nagy katasztrófát jelző harangkötelet. Telefonon érkezett a hír, hogy a pesti Fémárugyárában kazánrobbanás történt, aminek következtében 14 munkás súlyosan megsérült. Az önkéntes mentők, az inspekciós orvos és a kisegítő személyzet fél perccel később már az őrszobában gyülekeztek. A mentőszolgálat 44 éves igazgatója, Kresz Géza rövid eligazítást tartott, majd a ház három telefonkészülékén az irodisták értesítették a főváros valamennyi kórházát, hogy további orvosokat kérjenek a balesethez. Öt perc múlva nyolc, életmentő készülékekkel és magnéziumlámpákkal felszerelt lovas mentőkocsi vágtatott a szerencsétlenség helyszínére. Az értesítéstől számított negyed órán belül a helyszínen már ötvenfős szakszemélyzet látta el a sérülteket, majd gondoskodott azok kórházba szállításáról. Az eredményes akció után egy órával az igazgató megírta jelentését a polgármesteri hivatalnak, és sajtóközleményt juttatott el a hírlapokhoz: minden sérültet sikerült megmenteni. Néhány évvel korábban - mindennemű szervezett mentés hiányában - a súlyos balesetet szenvedett munkások többsége szinte biztosan meghalt volna, most Kresz Gézának és társainak köszönhették az életüket.

Szintén Kresznek köszönhetően, tehetős emberek adományaiból és a főváros hozzájárulásából épült meg a Markó utcai mentőpalota, Európa legelső mentőállomásnak szánt épülete, mely ma is a mentők központjának ad otthont. A főváros egy korszerűbb mentőközpont megépítéséhez ingyenes telket bocsátott a rendelkezésükre. Az építkezés 1889-ben indult meg a Markó utcában, és egy évvel később már át is adták Európa akkor legkorszerűbb mentőállomását.

Peugeot márkakereskedések Budapest

Széleskörű közszolgálati tevékenység és elismerések

Tisztiorvosi és szervezői tevékenysége mellett Kresz számos orvosi és egészségügyi szakkönyvet is írt, széles látókörű emberként a humán és a természettudományok sok válfajában mozgott otthonosan. Nem fizetésért dolgoztak, céljuk egyszerűen a bajbajutottak megmentése volt. Kresz Géza rövid élete során nemcsak a magyar mentést szervezte meg, hanem kulcsszerepet játszott a kolera felszámolásában, számos közegészségügyi intézményt hozott létre, megszervezte a fővárosi tej- és anyatej-ellátást, valamint az elsősegélynyújtás oktatását is. Emellett meghonosította Budapesten a korcsolyázást, és létrehozta a városligeti jégpályát. A millenniumi ünnepségek alkalmából röntgenfelvételt készített Ferenc József császár kezéről. Aktív szabadkőműves volt, páholytársai gyakran segítettek neki a mentőügyben folytatott munkája során.

Kresz lelkesedett az orvostudomány legújabb technikai csodái iránt, 1896-ban a millenniumi kiállításon ő mutatta be Magyarországon a röntgenkészüléket: őfelsége Ferenc József jobbját világította át a jelenlévők ujjongásától kísérve. A sikeren felbuzdulva munkába állította a világ első olyan esetkocsiját, amely villanyvilágítással és „Röntgen sugarakat előállító készülékkel” is el volt látva. Terve megvalósulását már nem érte meg. 1897-ben a mentőegyesület szervezésében végzett fáradhatatlan munkája jutalmaként királyi tanácsosi címet, három évvel később nemesi rangot kapott. A Szemlőhegyi előnevet azért kapta, mert egyike volt azoknak, akik szorgalmazták a Rózsadomb beépítését. Ehhez képest a róla elnevezett utca nem a 2., hanem a pesti oldalon, a 13. kerületben van.

Családja és halála

Feleségétől, Franz Elzától - egy müncheni kereskedő lányától - hat gyermeke született, köztük ifj. Kresz Géza hegedűművész és Kresz Károly közgazdász. Akkor már feleségével, Elzával három fiút és három lányt neveltek. Ötvennégy éves korában, 1901. április 10-én hunyt el Budapesten. Kresz Géza, a menekült borbélysegéd fia 1901-ben, mindössze 54 évesen halt meg. Sírja a Fiumei úti temetőben található. Kresz Gézáról egyébként nemcsak utcát, hanem InterCity-vonatot és kisbolygót is elneveztek.

A XIII. kerület kialakulása és fejlődése

A kerület földrajzi elhelyezkedése és városrészei

A XIII. kerület a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik. Északon a IV. kerület, nyugaton a Duna által II. kerület és a III. kerület, délen az V. kerület és a VI. kerület, míg keleten a XIV. kerület határolja. A kerület nagy része a Pesti-hordalékkúpsíkságon, kisebb része dunai szigeteken terül el. Felszínét a Duna alakította, Vizafogó területének jó része még a 19. században is zsombékos terület volt, csak a 20. században csatolták a fővároshoz. A kerület másik jelentős vízfolyása a Rákos-patak, amely itt ömlik a Dunába. A kerülethez tartozik a Népsziget déli fele. A szigetet az északi végén az 1830-as években töltéssel összekötötték a pesti parttal (Újpesttel), így hozva létre a Téli Kikötő mintegy 28,6 hektáros öblét.

A kerületnek jelenleg 5 városrésze van: Angyalföld, a Göncz Árpád városközpont, a Népsziget, Újlipótváros és Vizafogó. Jelentősebb terei közé tartozik a Lehel tér, a Szent István park, valamint a Jászai Mari tér. Területe körülbelül 13,44 km², lakosainak száma a 2025-ös népszámlálás szerint mintegy 120 000 fő, népsűrűsége pedig körülbelül 9000 fő/km². Ezzel a főváros sűrűbben lakott, közepes méretű kerületei közé tartozik.

Történelmi áttekintés a Kresz Géza utcáról

• **Angyalföld:** A kerület északkeleti részén fekvő, ma legnagyobb városrésze. Nevének német alakja (Engelsfeld) már 1830-as években kiadott térképen is szerepelt.
• **Újlipótváros:** A kerület déli, Duna-parti városrésze, amelyet 1950-ben csatoltak hozzá, előtte Lipótvároshoz (vagy más néven Szentistvánvároshoz) tartozott.
• **Vizafogó:** A Dráva utca és a Rákos-patak közötti Duna-parton húzódik, ma leginkább lakótelepeiről ismert.
• **Göncz Árpád városközpont:** 2016. április 14-én a Váci út-Róbert Károly körút kereszteződése körül avatták fel.

Történeti áttekintés: Ipari központtá válás

A terület korai lakóiról keveset tudni, azonban az Angyalföldi kincs néven ismert i. e. 8. századi aranylelet valószínűleg helyben készült. A területet kelta törzsek uralták a rómaiak érkezése előtt. Pannonia provincia határa a Dunánál húzódott, azonban Aquincum környékén a keleti parton is épültek őrhelyek. Közéjük tartozott a Transaquincum nevű castrum is. A honfoglalásig a területről nem sokat tudni. Anonymus krónikája szerint Árpád vezér a Dunán való átkelés előtt a Rákos mezején táborozott, amit valószínűleg a mai XIII. kerület területén kell keresni.

A 19. század végéig jórészt vidékies jellegű kültelek volt, a század végén és a 20. század elején végbement gyors fejlődés azután a 20. századi Magyarország egyik legfontosabb gépipari központjává változtatta. Az 1838-as pesti árvíz itt is súlyos károkat okozott, ezért feltöltötték a Rákos-árkot és gátak építésébe fogtak. A szabadságharc után indult el az a rendkívül gyors fejlődés, ennek hatására a 19. század végére Angyalföld Duna menti iparvidéke az egyik legjelentősebb magyar gépipari központtá vált. 1856-tól megindult a hajógyártás az Újpesti-öbölben, 1860-ban alapította meg Höcker Antal a későbbi Acélöntő és Csőgyár elődjét. A fellendülést segítette az ebben az időben zajló útépítési hullám is. Az 1871-es törvény alapján kiszélesítették a Váci utat, egy évvel később pedig elkezdték építeni a Margit hidat, 1873-ban rendezték az Aréna út (1945-től Dózsa György út) helyzetét. 1879-re elkészült a Hungária út (e szakasza mai nevén Róbert Károly körút).

Városfejlődés és kulturális élet a 20. század elején

A ipari konjunktúrával párhuzamosan növekedett a környék zsúfoltsága, ennek megoldására először fabarakkok építését engedélyezték, ez azonban nem hozott minőségi fejlődést. Sokkal nagyobb hatással bírt a "Hétház", a "Nyolcház", a "Kilencház" és a "Tizenháromház" nevet viselő munkáskolóniák felépítése. 1910-1911 között épült meg a főváros első népszállója az Aréna úton és a Vág utcai Népház, amelyek a lakóhely mellett kulturális központként is működtek. 1896. május 1-jén megnyílt a beépülőben lévő Lipót körúton a Vígszínház. Más színházak, színtársulatok is alakultak nem sokkal a századforduló után. A terület civilizálásához nagyban hozzájárultak az egyházak is, amelyek ebben a korszakban kezdték meg tevékenységüket az iparvidéken.

A kerület közigazgatási fejlődése

A kerület létrejöttét az 1930. évi XVIII. törvénycikk (3. § 5.) döntötte el, amelyik rendelkezett a kerületek számáról (10-ről 14-re emelve) és meghatározta, hogy a régi kerületek külső részeiből hogyan létesüljenek új kerületek. A XIII. kerületet és az elöljáróságot ennek értelmében 1938-ban hozták létre az V. és a VI. kerületeknek a Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra, illetve a váci vasútvonaltól nyugatra fekvő részeiből (Angyalföld és Lőportárdűlő). A második világháború alatt a kerületben megerősödtek a munkásmozgalmak és 1944 októberétől, a nyilas hatalomátvétel után felerősödött az ellenállás. Az üldözött zsidóság egy része a külföldi konzulátusok és követségek védelme alatt álló újlipótvárosi védett házakban lelt menedékre, az ő megmentésük érdekében tett erőfeszítésének elismeréseként Raoul Wallenberg svéd diplomatáról utcát neveztek el a városrészben és emlékmű is őrzi emlékét a Szent István parkban. 1950-ben a XIII. kerülethez csatolták az V. kerületnek a Szent István körút és a Dráva utca közé eső részét (Újlipótvárost), valamint a VI. kerület egy részét (a Váci úttól keletre és a Dózsa György úttól délre fekvő terület), továbbá a Margit-szigetet a III. kerülettől. Ezzel egy időben megalakultak a kerületi tanácsok is Budapest-szerte, így a XIII. kerületben is. Az első kerületi tanács 101 fővel alakult meg, és 15 fős végrehajtó bizottságot (vb) választott, amelynek élére Werlein Ferenc került.

A rendszerváltás utáni átalakulás

Az 1950-es évek végétől kezdődött a lakótelepek építése a nagyarányú bevándorlás kezelése és a még mindig rossz körülmények között élő munkások helyzetének javítása érdekében. A motorizáció előrehaladtával a kerület útjait egyre nagyobb forgalom terhelte. Az Árpád hídi megnövekedett forgalom megkövetelte a híd irányonként három sávosra bővítését, amire 1980 és 1984 között került sor. A rendszerváltás komoly változásokat hozott a kerület és a kerületiek életében. Az utolsó tanácsülésre 1990. szeptember 27-én került sor. A terület, főleg a Váci út szűkebb környezetének hagyományos ipari jellege néhány év alatt adta át a helyét a termelés helyett a kereskedelemre és a szolgáltatásra építő gazdasági struktúrának. Az átalakulás egyik szimbolikus állomása volt az első nyugati típusú bevásárlóközpont, a Duna Plaza 1996-os átadása a korábbi hajógyári területen. A terület vonzó lett lakásépítő vállalkozások számára is, az 1990-es években éppúgy, mint az ezredfordulót követő évtizedekben.

Demográfiai adatok és infrastruktúrafejlesztések

A XIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 122 973 fő volt, ami Budapest össznépességének 7,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3916 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 9150 ember volt. A XIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 11%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2022-ben a férfiaknál 74,4, a nőknél 80,3 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 49 456 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 36 142 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91,3%-nál volt internet elérési lehetősége.

Út- és járdafelújítások a XIII. kerületben 2022-ben

Az elmúlt nyolc esztendőben 4 milliárd forintot költött az önkormányzat a kerületi út- és járdahálózat korszerűsítésére. Évről évre hosszabb út- és járdaszakaszokat újítanak meg, ebben előnyt élvez a biztonságos közlekedés megteremtése. Tavaly a LIME elektromos roller szolgáltatóval kötött megállapodás alapján kb. 300 elektromos roller parkolására alkalmas „dokkolóállomásokat” építettek ki a kerületben. Idén - a BKK Zrt-vel és a BK Zrt-vel egyeztetett műszaki tartalom és helyszínlista alapján - 38 mikromobilitási pontot alakítottak ki - jellemzően Újlipótvárosban. A kizárólagos lakossági parkolóhelyek kijelölésének célja segíteni a kerületi lakosokat abban, hogy lakókörnyezetükben parkolóhelyet találjanak. A XIII. kerület példaértékű fejlesztéssel már évekkel ezelőtt bevezette a smart parkolást Újlipótváros egyik forgalmas részén. A Smart parkolás tovább fejlesztését - az Intelligens Kerület koncepciójának részeként - 750 közterületi parkolóhelyen szenzorok telepítésével valósították meg 2022-ben, ami kapcsolódik a Szent István parknál lévő 100 érzékelős rendszerhez.

A Kresz Géza utca ma

A Kresz Géza utcai helyszínünk Budapest XIII. kerületében, központi, mégis nyugodt környezetben található. A hangszigetelt, igényesen kialakított szobák diszkrét és biztonságos teret biztosítanak az egyéni, páros és családi konzultációkhoz. A Türkiz szoba letisztult, világos kialakítású, amely ideális egyéni pszichológiai ülésekhez. A Smaragd szoba a Kresz Géza utcai pszichológiai központ egyik legnagyobb helyisége. A Pálma szoba kisebb, intimebb teret kínál egyéni pszichológiai konzultációkhoz. A XIII. kerületi pszichológiai központ várója világos, rendezett és barátságos környezetet biztosít az érkezők számára. A központban külön vendégkonyha áll rendelkezésre, ahol víz, tea és alapvető kényelmi eszközök biztosítottak. A Kresz Géza utcai helyszínen több pszichológus és mentálhigiénés szakember is rendel.

A villamos a Marx téri építkezések miatt 1979. után egy újabb éles balkanyarral a Kresz Géza utcába fordult. Ugyanez a megálló a másik irányból nézve. A Radnóti Miklós utcai kanyar egy 1500+pót szerelvénnyel. Itt is megfigyelhető a jellegzetes ívvezetés... ... a sínek helyén levő más színű aszfaltnak köszönhetően! Még mindig álló felsővezetéktartó oszlopokat mutatnak. Visegrádi utcában, a másik pedig a Kresz Géza és Kádár utca sarkánál készült. Egyelőre ők még emlékeztetnek minket erre a mozgalmas életű hurokvégállomásra.

A kerület a következő években egy ennél jóval értékesebb házra, a főként a harmincas években született modernista épületei miatt emlegetett Újlipótváros egyik kevésbé ismert épületére is kimondhatja a halálos ítéletet - derült ki a 2025. évi dokumentumokból. A dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy az önkormányzat a Kresz Géza utca 24-26. alatti épület bontására készül. A XIII. kerületi önkormányzat célja, hogy elősegítse a lakásállomány összetételének javítását, az érintett kerületrészek fejlődését. Ez az egykor Szlezák László harangöntödéjének épületeit rejtő Frangepán utca 77. vagy az újépítésű társasházakkal farkasszemet néző, földszintes Szent László út 75. alatti épület sorsa is hasonló lehet.

tags: #xiii #keruleti #kresz #geza #utcai #története

• Részletes útmutató a használt Octavia vételhez
• Elektromos ablakemelő panel javítási útmutató
• Elektromos kerékpár vélemények
• Motortartó bak csere Golf 3
• Személyautó vizsga információk