Az IFRS 16 pénzügyi lízing számvitelének átfogó elemzése

Ritka mozgalmas éveket tudhatnak maguk mögött az IFRS alapján is jelentő magyar szakemberek - azt hiszem ebben a kérdésben az érintettek között konszenzus alakulna ki. Túl vagyunk két markáns standard - az IFRS 9 és az IFRS 15 - „éles indulásán” és a 2017-es üzleti évről szóló különálló pénzügyi kimutatásokat kellett elsőként meghatározott körben az IFRS-ek szerint elkészíteni, legalábbis „érzékelhető” számosságú gazdálkodó esetében. A számviteli szakma azonban továbbra sem kell nélkülözze a kihívásokat, hiszen egy rendkívül széles kört érintő számviteli téma került újragondolásra: 2019-től alkalmazandóvá válik az IFRS 16, amely a lízingeket szabályozza.

A lízing szabályozásának történeti háttere és az IFRS 16 szükségessége

A lízing szabályozásának problémája egyáltalán nem újkeletű. A hetvenes évek elejétől születtek törekvések arra, hogy beemeljék a lízingbevevő mérlegébe az erre irányuló szerződés alapján birtokolt eszközöket, ragaszkodva a tartalom elsődlegességéhez, leegyszerűsítve ahhoz, hogy pusztán a tulajdonjog hiánya ne tegye azt lehetővé, hogy a birtokos „kihagyja” a vagyoni elemet a mérlegéből és persze ezzel együtt mellőzze a tétellel összefüggő kötelezettséget is. Ha jobban meggondoljuk, a menedzsmentnek gyakran érdekében áll az, hogy bizonyos eszközök és főleg kötelezettségek ne a vezetett cég mérlegét „nyomják”, hiszen így tetszetősebb képet mutat az eszköz arányos megtérülés, illetve egészségesebbnek mutatkozik a saját tőke és idegen tőke aránya, a tőkefeszültség is, csak hogy két látványos példát említsünk. Az már persze egy másik kérdés, hogy az így mutatkozó értékek mennyiben tekinthetőek valósnak.

A lízing szabályozás - így az IAS 17 is - akként válaszolt ezekre a „menedzsment törekvésekre”, hogy a lízingeket kategorizálta: szétválasztotta a pénzügyi és az operatív lízinget mindkét fél tekintetében és a pénzügyi lízingnek minősülő ügylet keretében átadott eszközt a lízingbevevő könyveibe „telepítette”. Az operatív lízingek azonban továbbra is egyszerű bérleti konstrukcióként kerültek kimutatásra, tehát lízingbeadó nem jelenítette meg az eszközt és a kapcsolatos kötelezettséget. E kettősség azzal járt, hogy a felhasználók előtt még mindig nyitva volt az a lehetőség, hogy megfelelő szerződések létrehozásával a lízingelt eszközök és a kapcsolódó kötelezettség kimaradjon a mérlegből. Így - bár az IAS 17 és az amerikai lízing szabályozás kétségtelenül rengeteget tett a valósabb bemutatás érdekében - még mindig nem volt a téma teljesen megnyugtatóan rendezve. Nagyon jól szemlélteti a helyzetet Sir David Tweedie - az IASB előző elnökének - zseniális helyzetértékelése: „az egyik nagy vágyam, hogy egy olyan repülőn utazzak mielőtt meghalok, amely a repülőtársaság mérlegében szerepel”. A mondat elhangzása után majd nyolc évet kellett még várni, hogy megszülessen az új lízing standard, az IFRS 16, amely a fenti vágy teljesülését talán lehetővé teszi.

Az IFRS 16 alapvető változásai a lízingbevevő számára

Az IFRS 16 fogalmi szinten hoz hatalmas változásokat, magát a lízingekhez kötődő technikákat nem bolygatja meg. Kétségtelenül a legszembetűnőbb változás az, hogy a lízingbevevőnél megszünteti a különálló operatív és pénzügyi lízing kategóriákat csak egy, a lízing marad, amelyből fakadó jogokat és kötelezettségeket a mérlegben meg kell majd jeleníteni. Kis túlzással ki lehet jelenteni, hogy a lízingbevevő szempontjából a jövőben minden lízing a mostani pénzügyi lízinghez hasonlóan fog viselkedni.

A lízing fogalmának új megközelítése

A fogalmi rendszert teljesen újragondolta a standard. A lízing fogalmát pontosan körülhatárolta a szabályozás, illetve meghatározta azokat a tartalmi ismérveket, amelyek nélkül nem jöhet létre számviteli értelemben lízing. A lízinget jogként ragadja meg a standard, amely egy eszköz használatát teszi lehetővé ellenértékért cserébe. Emellett a lízing létrejöttéhez ezentúl megköveteli a szabályozás, hogy:

Átfogó Útmutató az IFRS 16-hoz

• az azonosított eszközhöz kötődjön;
• a lízingbevevő képes legyen az eszköz használatának irányítására; és
• arra, hogy megszerezze az eszközből fakadó hasznokat a használati időtartam alatt.

A standard emellett jóval részletesebb eligazítást tartalmaz arra nézve, hogy miként kell meghatározni a lízing futamidejét - abba mi számít bele és mi nem, illetve a lízingdíjnak minősülő tételek tartalmának tekintetében is számos szabályt pontosított vagy megváltoztatott, melyek közül kiemelendő az, hogy a változó díjak egy részét is „beengedte” a standardalkotó a lízingdíj elemei közé. A standard további - elvi jelentőségű - változása, hogy a lízinget szigorúan használati jogként fogja föl. Ennek a prezentálásra nézve az a következménye, hogy nem a mögöttes eszközt, hanem az eszköz használatára vonatkozó jogot kell a mérlegben megjeleníteni, mégpedig az immateriális eszközök között.

Kivételek a mérlegen belüli megjelenítési kötelezettség alól

E megjelenítési kötelezettség alól mindössze két helyzetben enged kivételt a standard:

• a rövid távú lízingeknél, amelyek azok a lízingek, ahol a hosszabbítási opciókat is figyelembe vevő lízing futamidő a 12 hónapot nem haladja meg és;
• azoknál a lízingeknél, ahol a mögöttes eszköz kisértékű.

Ezeknél a lízingdíjakat a lízing futamideje alatt kell elszámolni időarányosan vagy más magyarázható szisztematikus módszerrel. Kis értékű eszközök esetében az irányadó maximális érték 5 000 USD.

Az IFRS 16 hatása a lízingbeadó számvitelére

A lízingbeadó esetében a régi kategorizálás megmarad, vagyis tartalmilag a korábbi elvek mentén a lízingbeadó továbbra is minősíti a lízingjeit operatív vagy pénzügyi lízingként. Ha arra jut, a lízing operatív lízing, az eszközt a könyveiben tartja és bevételt számol el, ha pénzügyi lízingnek kell tekinteni az ügyletet, akkor az eszköz helyett a lízingdíjakra vonatkozó követelést jelenít meg, amelyet a későbbi lízingdíjak csökkentenek, illetve egy lízingdíj egy része a bevételt fogja érinteni.

Az IFRS 16 bevezetése és az áttérési lehetőségek

A standard szabályait a 2019. január 1-jén vagy azután kezdődő üzleti évek kapcsán kell alkalmazni. Az áttérésre két lehetőséget kínál a szabályozás:

Az IFRS alkalmazásának útmutatója

• teljes retrospektív módszer: ekkor az összes, a bemutatott időszakokban még „futó” IAS 17 szerinti lízingszerződést újra kell számolni, mintha az IFRS 16 szabályai mindig hatályosak lettek volna;
• módosított retrospektív módszer: a standard első alkalmazásának évének első napján még „futó” IAS 17 szerinti szerződéseket kell csak újraszámolni és a keletkező különbözetet az eredménytartalék terhére/javára elszámolni; az előző időszakokat ebben a helyzetben nem kell újra megállapítani.

A lízingbeadó az új standard első alkalmazásakor a korábbi egyenlegeit hozza tovább. Az új standard az technikai részleteket lényegesebb változtatás nélkül hagyja: a lízing implicit kamatlába a szokásos megközelítéssel kerül megállapításra, illetve a lízingdíjak kamatra és törlesztésre való bontásának lépései sem kerültek változtatásra.

Az IFRS 16 pénzügyi kimutatásokra gyakorolt hatása

Érdemes végiggondolni, hogy a megváltozott standard a pénzügyi kimutatásokra milyen hatást fog gyakorolni. A kép egyértelmű: a lízingbevevőnél a mérlegbe beemelt korábbi operatív lízingszerződések miatt a mérlegfőösszeg nőni fog: mind az eszközök, mind a kötelezettségek értéke növekszik. Ez nyilván maga után vonja azt, hogy olyan kulcsfontosságú mutatók, mint a ROA vagy a tőkefeszültség kedvezőtlenebb képet fog mutatni. Ezzel egyidejűleg egyes eredménymutatók - mint például az EBITDA - kedvezőbb értéket vehetnek fel. Kulcsfontosságú tehát az összes érintettnek az, hogy megértse a standard szabályait és azt is világosan lássa, hogy e standard bevezetése után a beszámolóban szereplő értékek - pusztán a szabályváltozás miatt - lényegesen módosulnak.

Összefoglaló táblázat: Az IFRS 16 hatása a lízingbevevő pénzügyi kimutatásaira

Pénzügyi lízing a magyar számviteli törvény (Szt.) szerint

A lízingbeadók egy része a friss előírások szerint ugyan áttért az IFRS-ek szerinti beszámolókészítésre, ám amelyek nem tették, azok esetében továbbra is a a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet előírásai relevánsak. A lízingbevevők jelentős részénél pedig fel sem merült az áttérés kérdése, így számukra ma is a számviteleről szóló 2000. évi C. törvény a mérvadó, amiről akár azt is hihetnénk, hogy mindent tudunk róla. A számviteli törvény (2000. évi C. törvény a számvitelről, továbbiakban: Szt.) a lízing alatt a pénzügyi lízinget érti, ami egy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi lízingszerződés alapján létrejött ügylet, ideértve azt is, ha az az anyavállalat és a leányvállalata között jött létre. Az Szt. nem tesz különbséget a nyílt és a zártvégű lízing között, ezért a 23. § (3) bekezdése szerint ígyis-úgyis az eszközök között kell kimutatni a pénzügyi lízing keretében átvett eszközöket, továbbá a bérbe vett (a használatra átvett) eszközökön végzett beruházások, felújítások, valamint a koncessziós szerződés alapján beszerzett, megvalósított eszközök értékét is. A lízingbevevő esetében a használatra átvett lízingtárgyat az eszközök között kell kimutatni, míg a kapcsolódó kötelezettséget pedig az egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni. A fenti könyvelési tételből már kiderült, de az Szt. 42. § (5) bekezdése is egyértelműen megmondja, hogy egyéb hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni a lízingbe vevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbe adó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettséget. A törvény 68. § (2) bekezdése szerint pedig a pénzügyi lízinggel kapcsolatos - a 42. § (5) bekezdése szerinti - kötelezettség összegét a megfizetett lízingdíjnak a lízingszerződésben meghatározott törlesztés összegével csökkentetten kell a mérlegbe beállítani. Természetesen az ilyen címen felvett kötelezettség összege nem foglalja magába a pénzügyi lízinggel kapcsolatosan fizetendő kamat összegét.

A pénzügyi lízing fogalma a Hpt. szerint

A Hpt. értelmező rendelkezése szerint pénzügyi lízing az a tevékenység, amelynek során a lízingbe adó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonát, illetve vagyoni értékű jogot a lízingbe vevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy a használatba adással a lízingbe vevő:

• viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
• a hasznok szedésére jogosulttá válik,
• viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
• jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.

Ha a lízingbe vevő nem él e jogával, a lízingtárgy visszakerül a lízingbe adó birtokába. A felek a szerződésben kötik ki a lízingdíj tőkerészét - amely a lízingbe adott vagyontárgy, vagyoni értékű jog szerződés szerinti árával azonos -, valamint a kamatrészét és törlesztésének ütemezését.

Mi a pénzügyi lízing?

Zárt- és nyílt végű lízing az Áfa-tv. és Szt. szerint

A gyakorlatban a pénzügyi lízingügyleteket a két eset áfabeli megítélése alapján - a futamidő végi tulajdonszerzés biztos-e, vagy opcionális - zárt- és nyíltvégű lízingnek nevezzük. Az áfatörvény szerint akkor, ha a tulajdonjog átszállása a futamidő lejártával és az ellenérték kiegyenlítésével automatikusan megtörténik, azaz a lízing zártvégű, a birtokbaadáskor fizetendő az áfa (Új Áfatv. 10. §). Amennyiben nyíltvégű lízingszerződés esetén a lízingbevevő a futamidő végén - a korábbi díjak megfizetése esetén - a tulajdonjog megszerzését választja, kérdéses a maradványérték kezelése. Egyik megoldásként a lízingbeadó kiállítja a maradványértékről szóló számlát, mely számvitelileg tőketörlesztésnek, áfaszempontból azonban termékértékesítésnek minősül. A lízingbevevő ezzel párhuzamosan nem termékbeszerzést, hanem szintén tőketörlesztést könyvel. Alternatív megoldás a maradványérték ráaktiválása a lízingbevevő könyveiben a már meglévő, amortizált lízingtárgyra. Ha a lízingbevevő nem él tulajdonszerzési opciójával, köteles a lízingtárgyat visszaadni a lízingbeadónak, s kivezetni könyveiből. E kivezetés bizonylata elméletben lehetne a lízingbevevő által kiállított számviteli bizonylat, hiszen ekkor a használati jogot ő adja vissza a lízingbeadó számára. Ekkor a lízingbevevő értékesítést, a lízingbeadó pedig beszerzést könyvelne. E bizonylat legegyszerűbb könyvelési tétele az, ha a lízingügylet indulásakor könyvelt tételek ellentettjét rögzítik a felek a könyveikben. A lízingbeadónál így a könyvekben megjelenik a lízingtárgy, és ezzel azonos értékben csökken a lízingbevevővel szembeni követelés. A lízingbevevő könyveiben a maradványértékkel csökkentett eszközérték is kivezetendő, hiszen az eszköz ekkor már nincs a birtokában. Ekkor a Számviteli törvény 50. § (6) bekezdése alapján az alkalmazandó ár csak az eszköz piaci értéke, de maximum az eredeti eladási ára lehet. Az eszköz értékesítésekor a lízingbeadó számára a korábban meg nem fizetett tőke- és kamattartozást, valamint nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a maradványérték megtérülését az értékesítési ár biztosítja, illetve ezen túlmenően - a szerződés típusától (nyílt/zárt) és a szerződés rendelkezésietől függően - rendezni kell a különbözetet is. A pénzügyi lízing számviteli szempontból lényeges fogalmát a 2013-ban megalkotott „új” Hpt.

Pénzügyi lízing könyvelése a magyar számviteli törvény szerint

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Termékértékesítés/termékbeszerzés esetén a lízingbe adónak számláznia kell (zárt végű pénzügyi lízing esetén az áfa felszámításával) a pénzügyi lízing keretében átadott eszköz piaci értékét a lízingbe vevő felé. Zárt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjat nem kell számlázni, mivel a lízingdíj nagysága, fizetésének időpontja, a lízingdíjból a tőketörlesztő, illetve a kamatrésznek egyértelműen ki kell tűnnie a lízingszerződésből. (Legfeljebb figyelemfelhívó levél legyen a szerződésben foglaltak teljesítésére!) A lízingelt tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor, az eszköz üzembe helyezésekor a lízingbevevő meghatározza a hasznos élettartamot (jellemzően a futamidővel azonosan), az esetleges maradványértéket, és ezek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás mértékét, majd elszámolja azt a költségek között legalább negyedévenként.

• Könyvelés a lízingbe adó számlája alapján piaci értéken:
  • a lízingbe adónál árbevételkénti elszámolással: T 198 - K 91-92, külön tételben a fizetendő áfa: T 311 - K 467;
  • a lízingbe vevőnél termékbeszerzésként piaci értéken: T 161 - K 448, majd T 11-14 - K 161 az aktiváláskor, külön tételben az előzetesen felszámított áfa: T 466 - K 454.

  (Az áfát a lízingdíjtól elkülönítetten indokolt pénzügyileg rendezni!)

• A figyelemfelhívó levél és a bankbizonylat alapján történő könyvelés (lízingdíj):
  • a lízingbe adónál a tőketörlesztő részösszeggel: T 384 - K 198, a kamatrész összegével: T 384 (3913) - K 9736;
  • a lízingbe vevőnél a tőketörlesztő részösszeggel: T 448 - K 384, a kamatrész összegével: T 8722 - K 384 (4821).
• Értékcsökkenési leírás a lízingbevevőnél: T 571 - K 129, 139, 149.

A maradványérték számviteli elszámolása megegyezik a lízingdíj elszámolásával (valójában az utolsó lízingdíj, amelyik esetleg már nem tartalmaz kamatrészt). A zárt végű pénzügyi lízing esetén az értékcsökkenés mértékét a tényleges használati idő alapján kell meghatározni, valamint a maradványérték is a várható piaci érték kell, hogy legyen.

Nyílt végű pénzügyi lízing könyvelése

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén - mivel ezt az Áfa-tv. szolgáltatásnyújtásnak tekinti - a lízingdíjból a tőketörlesztő részletet az áfa felszámításával számlázni kell, a számlán külön tételben fel kell tüntetni a kamatrészt is, de arra az áfát felszámítani nem szabad (áfamentes).

• A lízingbe adó számlája alapján történő könyvelés nyílt végű pénzügyi lízing esetében:
  • a lízingbe adónál a tőketörlesztő részösszeggel: T 384 - K 198, a tőketörlesztő rész áfája: T 384 (311) - K 467, a kamatrész összegével: T 384 (3913) - K 9736;
  • a lízingbe vevőnél a tőketörlesztő részösszeggel: T 448 - K 384, a tőketörlesztő rész áfája: T 466 - K 384 (454) (4821), kamatrész összegével: T 8722 - K 384 (4821).

Kamat és értékcsökkenés elszámolása az Szt. szerint

Az Szt. 80. § (1) bekezdése szerint értékcsökkenési leírásként kell kimutatni: az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek az 52. § (1)-(4) bekezdése szerint tervezett (meghatározott), az 53. § (3) bekezdése szerint módosított értékcsökkenése összegét. A kamatról és az árfolyamveszteségről pedig a törvény 83. § (3) bekezdése rendelkezik: T 87. Pénzügyi műveletek ráfordításai / K 38.

Lízing futamidejének lejártakor

Ha a lízingszerződés futamideje lejárt, akkor - helyes elszámolás mellett -- a lízingbe adónál a 198. Pénzügyi lízing miatti tartós követelés számlának,- a lízingbe vevőnél a 448. Pénzügyi lízing miatti kötelezettségek számlának nem lehet egyenlege, akár zárt végű, akár nyílt végű volt a pénzügyi lízing.

Operatív lízing a magyar számviteli törvény szerint

A pénzügyi lízingen kívül ismerünk még operatív lízinget is, amit a köznyelv tartós bérletnek is hív, hiszen közelebb van a bérléshez, mint a vásárláshoz. A számviteli törvényünk szerint is ilyen esetben a lízingbe vevőnél nem eszközt aktiválunk, hanem a lízingdíjakat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, és ilyen ágon keletkezik költség a cégnél: T 454 Szállítók / 38. Első évben az első nagy összegű lízing díj miatt biztosan lesz elhatárolásunk is év végén. Ha maga a lízingelt eszköz személygépjármű, akkor a cégautó adó fizetésére mindig az a fél köteles, akinek a könyveiben eszközként a jármű nyilván van tartva.

Pénzügyi lízing példa az IFRS 16 alapján (Audit Bérlő Kft.)

Tételezzük fel, hogy Audit Bérlő Kft. 2021. január 1-jén ötéves szerződést kötött egy irodaépület bérletére vonatkozóan. A szerződés szerint Audit Bérlő Kft. jogosult két évvel meghosszabbítani az ötéves futamidőt. Az éves bérleti díj 1.500.000 Ft/hó, az opcionális kétéves időszak 2.000.000 Ft/hó. A bérleti díjak hónap végén fizetendők.

Kezdeti elszámolás

A kezdeti érték meghatározása során 90.000 E Ft lízingdíjakat kell diszkontálni az ötéves 5 százalékos kamatlábbal. Ez alapján a lízingkötelezettség kezdeti értéke 79.486 E Ft. A Standard alapján a rövid lejáratú és kis-értékű eszközökre vonatkozó lízingek esetében nem kötelező a gazdálkodónak az általános előírást alkalmaznia.

Lízing futamidő módosítása és újraértékelés

Az Audit Bérlő Kft. 2021. decemberében úgy döntött, hogy kapacitás bővítés végett, további egy teljes emeletet fog bérelni a lízingbeadótól 2022. január 1-jétől 4 évre. Ez a Társaság számára olyan gazdasági ösztönzőt jelent, amely miatt újraértékelte az opció lehívásának kérdését, és úgy döntött, hogy élni fog a meghosszabbítási opció adta lehetőséggel. A lízingfutamidő módosításában 2022 elején bekövetkezett változás elszámolása előtt a lízingkötelezettség értéke 66 358 E Ft, míg a használati jog eszköz értéke 63 589 E Ft. Az IFRS 16 alapján a lízingkötelezettséget a lízingfutamidő hosszának megváltozásakor a felülvizsgált lízingdíjakkal és a felülvizsgált diszkontrátával kell újraértékelni. Az Audit Bérlő Kft. fentieket figyelembe a lízingkötelezettség értékét a hátralévő 4 évre a 18.000 E FT/év (1.500 E FT*12), valamint az opció időszaka alatt érvényes (12*2000= 24 000 E Ft-os) lízingdíjak 6 százalékos kamatlábbal való diszkontálásával kell megállapítania. A lízingkötelezettség új értéke így 99. 389 E Ft. A módosítás miatti kötelezettségváltozást a lízingkötelezettség növekedéseként kell elszámolni a használat jog eszközzel szemben (99.389E FT- 66.358 E FT = 33.031 EFT).

Összehasonlítás a magyar számviteli törvénnyel

A számviteli törvény szerint az ügylet operatív lízingnek minősülne, mivel a szerződés alapján a lízingbe vevő nem szerez jogosultságot arra, hogy az eszköz felett az Audit Bérlő Kft. vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen.

tags: #ifrs #penzugyi #lizing #konyvelese

• Jimny gumik eladók
• Gumi szerviz vélemények - Dobos Lajos
• Így hódította meg a Maruti 800 a magyar utakat
• Lexus RX 450h technikai tudnivalók
• Jogszabályok a rendszám alapú azonosításról