Az IFRS (International Financial Reporting Standards) átfogó bemutatása és alkalmazása
Napjainkban egyre jellemzőbb a számviteli standardok globális összehangolása, egyre több ország jelenti be, hogy átveszi vagy az IFRS-ekhez igazítja saját nemzeti számviteli szabályozását. Fokozatosan alakult ki az igény arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás befektetői és hitelezői nemzetközi környezetben egységes szabályok alapján jussanak információhoz az egyes gazdálkodókról. Az IFRS elterjedése ennek következtében válik egyre több országban választhatóvá, illetve kötelezővé.
Az IFRS lényege és jelentősége
Az International Financial Reporting Standards (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) az IASB (International Accounting Standards Board: Nemzetközi Számviteli Szabvány Testület) által kibocsátott számviteli szabályok gyűjteménye. Az IFRS a számviteli tevékenységek széles körét fedi le. Az üzleti gyakorlatnak vannak bizonyos szempontjai, amelyekre kötelező szabályokat határoz meg. Befolyásolja a mérleg összetevőinek jelentési módját. Ezen alapjelentések mellett a vállalatnak összefoglalót kell adnia a számviteli politikájáról is.
Az átállóknak ki kell alakítaniuk a teljes információ struktúrát, szem előtt tartva, hogy a pénzügyi kimutatásoknak alapvetően az a célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, pénzügyi teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek a felhasználók széles köre számára hasznosak gazdasági döntéseik meghozatala során. A gazdálkodónak tehát mérlegelnie kell, hogy csak olyan információkat mutasson be, amelyek relevánsak a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetének megértéséhez.
IFRS kötelező és választható alkalmazása Magyarországon és az EU-ban
Valamennyi, európai uniós tőzsdén jegyzett vállalkozás számára előírják, hogy az IFRS szabályait alkalmazza konszolidált pénzügyi beszámolója elkészítéséhez. Az Európai Unió 2005 óta tette kötelezővé a területén lévő tőzsdéken (így a BÉT-en is) jegyzett vállalkozások számára, hogy a szabályrendszernek megfelelő beszámolót készítsenek.
Magyarországon az IFRS szerint köteles összeállítani éves beszámolóját minden tőzsdén jegyzett vállalkozás, valamint a hitelintézet és a hitelintézettel egyenértékű pénzügyi vállalkozás. Emellett vannak olyan társaságok, akiknek az IFRS szerint van lehetőségük összeállítani éves beszámolójukat. 2017. január 1-től emellett kötelezően alkalmazni kell Magyarországon is az éves beszámoló elkészítése során az IFRS-t annak a vállalatnak, amelynek értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán forgalmazzák. Az IFRS-re való átállás egyik előnye volt, hogy csökkentek a vállalkozások adminisztratív terhei, mivel többé már nem kellett a vállalkozóknak kétféle számviteli rendszert működtetniük az éves beszámoló hazai és nemzetközi szabályok szerinti elkészítéséhez. Aki az IASB által meghatározott beszámolókészítés mellett döntött, az mentesült a magyar számviteli szabályok szerinti dokumentumok elkészítésétől.
Útmutató Renault Trafic vásárláshoz Németországban
Az IFRS-re való áttérés folyamata és feltételei
Az IFRS szerinti éves beszámolóra történő áttérés kizárólag az üzleti év mérlegfordulónapjával történhet. Az IFRS-re való áttérés folyamatában az első lépés eldönteni, hogy a vállalkozás melyik üzleti évtől kívánja alkalmazni az IFRS-t.
A gazdálkodó az IFRS-ekre történő áttérésre vonatkozó döntését legkésőbb az áttérés napja előtt legalább 30 nappal be kell jelentenie az állami adóhatóság részére. A változást legkésőbb az áttérés napja előtt 90 nappal be kell jelentenie az állami adóhatósághoz, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére, amelyhez csatolni kell a könyvvizsgálói jelentést.
Amennyiben az első IFRS szerinti beszámoló 2025.12.31-i fordulónappal készül, már a megelőző év, 2024. nyitóadatait is át kell forgatni az IFRS-eknek megfelelően 2024.01.01-re. Ez esetben az IFRS-re való áttérés napja 2024.01.01 lesz. A gazdálkodó az IFRS áttérést megelőzően utolsóként a számviteli törvény szerint lezárt üzleti évről az általános szabályok szerint készíti el beszámolóját, majd ezt követően az új, IFRS szerinti üzleti év nyitását már az IFRS szabályai alapján végzi el.
Az IFRS áttérés egyik előfeltétele, hogy a cégnek rendelkeznie kell az IFRS áttérésre való felkészültséget igazoló könyvvizsgálói jelentéssel, amely igazolja, hogy a társaság felkészült az IFRS-re történő átállásra az IFRS szerinti könyvvezetésre. A vállalkozásnak rendelkeznie kell az áttérésre való felkészültségét igazoló - IFRS-minősítéssel ellátott kamarai könyvvizsgáló által kibocsátott - jelentéssel. A követelményrendszert alkalmazó vállalkozásoknál IFRS minősítéssel rendelkező könyvelőt és könyvvizsgálót kell felkérni.
Az a jogelőd nélkül alapított gazdálkodó, amely éves beszámolóját az IFRS-ek szerint állítja össze (saját döntés vagy a rá vonatkozó kötelező szabályok alapján), az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségét legkésőbb a cégbejegyzést követő 90 nappal teljesíti. Ha egy részvénytársaság azért tér át IFRS szerinti beszámolóra, mert értékpapírjai kereskedelmét az üzleti év során engedélyezték az Európai Gazdasági Térség bármely államának szabályozott piacán, akkor a tőzsdei bevezetés engedélyezését követő üzleti évtől kell IFRS szerinti éves beszámolót készítenie.
Symbioz: Captur és Arkana között
Az IFRS-ekre történő átállást követően az első IFRS-ek szerinti beszámoló gondos tervező-előkészítő munkát jelent a gazdálkodók számára. Egyrészt fontos meghatározni azon információk körét, amelyeket szükséges szerepeltetni a beszámolóban, másrészt annak meghatározása is elengedhetetlen, hogy ezek az információk melyik rendszerben, milyen formában állnak a társaságok rendelkezésére.
Főbb különbségek a magyar számviteli szabályokhoz (MSZSZ) képest
Mint azt már megszokhattuk a standardok jellemzően alapelveket fogalmaznak meg, és nem tartalmaznak taxatív követelményeket. Míg a Számviteli törvény kötött mérleg és eredménykimutatás struktúrát ír elő, addig az IFRS-ek csak minimális követelményeket tartalmaznak, ezért az átállók feladata a saját, testre szabott mérleg és eredménykimutatás felépítés meghatározása. Tulajdonképpen ez az első, és legmeghatározóbb pontja a beszámoló összeállításának.
A magyar számviteli szabályozás alatt megszokhattuk, hogy a főkönyvi számok első karakterei determinálják a beszámolóba való besorolásukat, azonban ez most alapvetően megváltozhat. Tapasztalataink szerint a társaságok jellemzően nem strukturálták át a főkönyvüket az átállás miatt, csak további főkönyvi számokat vettek fel az IFRS-ek szerint elszámolandó tételek könyvviteléhez. Eddigi munkáink során azt tapasztaltuk, hogy a meglévő főkönyvi struktúra IFRS beszámoló soraihoz való megfeleltetés során a társaságok jellemzően alkalmaznak valamilyen szintű automatizmust, hiszen azok vizsgálata mind adózási, mind audit szempontból kulcsfontosságú.
Meghatározott kritériumok mentén kell meghatározni a társaság funkcionális pénznemét, mely egyben a könyvvezetési pénznem is. A pénzügyi beszámoló elkészítése forintban, euróban és dollárban lehetséges, a társaság döntése alapján.
Több olyan, elsősorban befektetői, tulajdonosi szempontból nézve fontos témakör is kötelező módon szerepel egy IFRS beszámoló kiegészítő mellékletében, amelyet a magyar számvitel nem, vagy nem ilyen részletezettséggel ír elő. A kapcsolt felekkel folytatott tranzakciókat be kell mutatni a kiegészítő mellékletben. Azon vállalkozásoknak, akik korábbiakban IFRS-ek szerint készítették konszolidált beszámolójukat, felül kell vizsgálniuk, hogy azok elegendő és megfelelő információt tartalmaznak-e az egyedi beszámolási célokra is.
Renault Scenic biztonsági öv beállítási útmutató
Az átállóknak nehézséget jelenthet, hogy a core rendszereik fejlesztése alapvetően a magyar számvitel előírásainak megfelelően történt. Mivel a core rendszerek módosítása idő és költségigényes, ezt jellemzően nem vállalták. A bankszektorban tapasztalataink szerint az értékvesztés számításhoz, és a pénzügyi kockázatkezeléshez kapcsolódó közzétételek (IFRS 7, IAS 39/IFRS 9) a risk terület bevonásával készíthetők el, ugyanakkor a felügyeleti jelentések is tartalmaznak releváns információkat az IFRS 7 szerinti pénzügyi kockázatkezelésről.
Kihívások az IFRS alkalmazásában: Különösen az IFRS 16 lízing standard
Havi zárások, negyedéves jelentések és rengeteg lízingszerződés, amelyet folyamatosan frissíteni, újraszámolni és megfelelően jelenteni kell. Sokan azt gondolják, hogy ez csak a nagyvállalatok problémája. De a valóság más: még a kis flottával vagy kevés lízingelt eszközzel rendelkező cégek is évente akár 80 órát is eltöltenek az IFRS 16-tal. És ez csak a jéghegy csúcsa. A helyzet pedig még komplexebb a Shared Service Center (SSC) modellben működő üzleti központokban. Ezek a központok nem néhány tucat, hanem több ezer szerződést kezelnek egyszerre - különböző országokból, eltérő számviteli szabályokkal és folyamatos módosításokkal.
Webináriumaink során megkérdeztük a pénzügyi szakembereket, milyen eszközökkel kezelik ma a lízingszerződéseket. Bár sokan még mindig a „jó öreg” Excelre támaszkodnak, egyre több cég fordul a dedikált, innovatív rendszerek felé. És ezek az adatok a kisebb portfóliókra is igazak.
A legnagyobb IFRS 16 kihívások? A válaszadók egyértelműen fogalmaztak: az IFRS 16 igazi nehézsége nem maga a standard, hanem a mindennapi operáció. Tekintsük meg az alábbi táblázatban a felmérés eredményeit:
| Kihívás | A válaszadók aránya |
|---|---|
| Lízingmódosítások kezelése | Több mint 41% |
| Adatok összegyűjtése és konszolidálása | 39% |
| Lízing szerződések nagy mennyisége | 32% |
A fenti kihívások rávilágítanak a modern számviteli rendszerek szükségességére.
Az automatizáció szerepe és előnyei az IFRS beszámolókészítésben
A megoldás? Egyszerűség, átláthatóság, következetesség és a számítások pontosságába vetett bizalom - ezek a fő tényezők, amelyek miatt a vállalatok az automatizáció felé fordulnak. Azon gazdasági szereplőknek, akik rövidtávon nem rendelkeznek elegendő erőforrással a beszámoló összeállítását automatizáló projekt elindításához, érdemes kiemelt figyelmet fordítani a beszámoló készítési folyamatok optimalizálására. Ugyanakkor azon gazdasági társaságoknak, akiknek módjukban áll erőforrást allokálni a beszámoló automatizálására, javasoljuk, hogy a következőkben fontolják meg a munka megkezdését, mivel rövid és hosszútávon is hibáktól, többlet időráfordítástól, és határidők közeledtével keletkező nyomástól kímélhetik meg magukat, és munkatársaikat.
A mérleg és az eredménykimutatás összeállítását egy jól kialakított automatizált alkalmazás a töredékre csökkentheti. A KPMG által fejlesztett automatizált alkalmazás segítségével a mérleg és eredménykimutatás adatainak besorolása az eszköz és forrás összegek előjelhelyes bemutatásával együtt is mindössze néhány percet vesz igénybe. A dLease segít lerövidíteni a zárási ciklusokat és minimalizálni a hibák kockázatát. A dLease használatával biztos lehet benne, hogy minden számítás helyes.
Az automatizálási projekt során az egyes feladatok, a folyamatok áttekintése, listázása és felelőshöz rendelése során további hatékonysági pontok, párhuzamok, feladatok közötti függőségek azonosíthatóak, így a folyamat átláthatóbbá és eredményesebbé válhat. Azon ügyfeleinknél, ahol az általunk fejlesztett alkalmazást használják, jellemzően fél év implementációs időre volt szükség ahhoz, hogy kialakítsuk, és adattal töltsük fel az automatizált IFRS-ek szerinti beszámolót. A következő években a korábban kialakított struktúra szerinti lekérdezéseket kell végrehajtaniuk, és az input információk beillesztését követően percekben mérhető a teljes IFRS-ek szerinti beszámoló elkészítése. Értelemszerűen a szöveges részek, a számszaki adatoknak megfelelően módosítandók, illetve a főbb számviteli politikák is évente felülvizsgálandók, de tapasztalataink szerint ez a munkafolyamat sem jelent több napos munkát.
Hasznos segítség lehet a beszámoló készítésnél, ha a társaság validációs mechanizmusokat épít be, hogy a beszámolóban szereplő adatok és a kiegészítő megjegyzés táblák számadatainak egyezősége automatikusan kerüljön ellenőrzésre. Ezen felül az is praktikus lehet, ha automatikus kerekítést végző megoldásokat keresnek a vállalkozások, hogy a munkatársaknak ne manuálisan kelljen korrigálniuk. A KPMG által fejlesztett alkalmazásba ezek a gyakorlati megoldások nagy segítséget jelentenek, és lényegesen rövidítik a beszámoló összeállítás időtartamát.
A kiegészítő melléklet fontossága és tartalma
A mérleg és eredménykimutatás adatainak előállítását követően a következő feladat a kiegészítő megjegyzések előállítása. A beszámoló szerves része a nagyon sok elemet tartalmazó kiegészítő melléklet, mely a felhasználók számára az elsődleges információforrás az adott szervezet működésének megértéséhez. A melléklet adatainak szolgáltatása a controlling feladata. Bár ez az alapelv első olvasásra elég általánosnak tűnhet, a standardok megfogalmaznak további elvárásokat a közzétételi követelményekről. A kiegészítő megjegyzések táblái teljes mértékben automatizálhatók, a szöveges részek is kellő átgondoltsággal jól előkészíthetők.
IFRS képzések
Képzésünk, amely kiterjed a készletnyilvántartások és minősítések témakörére is, vállalathoz kihelyezett formában érhető el, kihasználva azt, hogy ismert környezetben, saját folyamatokon keresztül, testre szabva sajátíthatják el a tudást. Képzéseinket az Önök által választott napokon szervezzük meg.
tags: #renault #ifrs #beszalmolo #áttekintés