A mértékletes borfogyasztás egészségi hatásai és a tudomány álláspontja

Sokáig volt általánosan elfogadott tudományos álláspont, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás akár egészséges is lehet. Ez az elmélet mára félig-meddig megdőlt, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az alkohol semmilyen mennyisége nem előnyös az egészségre, és egyre divatosabb a totálisan alkoholmentes életmód is. A figyelemfelhívás az alkoholmentesség egészségi hatásaira egy olyan országban, mint Magyarország, kifejezetten hasznos: sokkal-sokkal több alkoholt iszunk, mint amiről esetleg felmerülhetne, hogy még egészséges, a World Population Review szerint 22 százalék felett van az alkoholisták száma az országban. Ez már csak azért is kétségbeejtő, mert a dohányzás és a túlsúly mellett az alkoholfogyasztás a legkritikusabb általános egészségi rizikófaktor. Egyes kutatások szerint ez a három tényező okozza a rákos halálozások közel felét.

Mindamellett a tudományos eredmények megosztók a témában, de ha valaminek - nyilván mérsékelt fogyasztás mellett - pozitív hatást tulajdonítanak, az jellemzően a bor. A kutatók azonban még ebben sem képesek megegyezni. A bor évezredek óta az emberi kultúra, a gasztronómia és az ünnepi pillanatok elválaszthatatlan része. A Somlói borvidéken hiszünk abban, hogy a kiváló minőségű, vulkanikus talajon termett boraink nem csupán a lelket, de - szigorúan mértékletes fogyasztás mellett - a testet is ápolják. De vajon mit mond a modern tudomány? Melyek a borfogyasztás élettani hatásai, és miért elengedhetetlen a mértékletesség?

A borban rejlő jótékony anyagok: polifenolok és antioxidánsok

Bár a bor, a sör és a röviditalok az alkoholos komponensüket tekintve megegyeznek, vagyis ugyanaz az etanol van bennük, a többi összetevőjük lényegesen különbözik. Különösen a vörösborban található polifenoloknak jó a hírük: egy metaanalízis szerint a kutatások azt mutatják, hogy változatos betegségekkel szemben lehet védő hatásuk, ilyen például a diabétesz, a csontritkulás, a szív- és érrendszeri, valamint neurodegeneratív betegségek, illetve a rák egyes fajtái. A borpolifenolok közül különösen a rezveratrol, az antocianinok és a katechinek hatékony antioxidánsok. Az antioxidánsok legfőbb szerepe, hogy gátolják a szervezet építőanyagainak kémiai sérülését, amely az igen reakcióképes szabad gyökök oxidálóhatásának eredményeképpen jön létre. Emellett a vérben keringő, káros hatású, LDL elnevezésű lipoprotein oxidációját is gátolják, így elősegítve a generalizált atherosclerosis (érelmeszesedés) kialakulásának megakadályozását. A vörösborban található polifenolos vegyületek erősítik a C- és az E-vitamin antioxidáns hatását is. A polifenolok gyulladásgátló hatással is bírnak, egyes képviselőik képesek a herpeszvírus és a gyermekbénulás kórokozójának inaktiválására.

Rezveratrol: A vörösbor "szupersztárja"

Az igazi szupersztár ebben a kategóriában a rezveratrol, ami segíthet megelőzni a szív- és érrendszeri betegségeket azzal, hogy csökkenti a szabad gyököket és reaktív nitrogéntartalmú gyököket a szervezetben; és azáltal, hogy átjut az agy-vér gáton, megvédi az agyat és az idegsejteket. Ezen felül csökkenti a vérlemezke-aggregációt, így mérsékeli a vérrögök kialakulásának kockázatát is. A vörösbor szőlőhéjában található antioxidáns hatású polifenol, a resveratrol a vörösbor legtöbbször emlegetett összetevője. A vörösbort azért vizsgálják többet, mint a fehéret, mert sokkal több rezveratrol van benne, de a mennyisége változik szőlőfajtáktól, földrajzi helytől, a szüret idejétől, a szőlő érettségétől és a szőlőtőkék egészségi állapotától függően is. Ami a szőlő fajtáját illeti, egy kutatás szerint a pinot noirban és a St. Laurent-ban van a legtöbb rezveratrol. Ezzel az antioxidánssal kapcsolatban is vannak azonban egymásnak ellentmondó tudományos eredmények: a szív- és érrendszeri betegségekkel szembeni védő hatásával kapcsolatban egy kutatás felvetette, hogy a pozitív hatásait túlbecsülik, mivel az ételekben jellemzően alacsony mennyiségben található meg, és csekély a biológiai hozzáférhetősége, vagyis a vérbe kerülésének mértéke. Ezt az elképzelést több klinikai kutatás támogatja, és több cáfolja is.

Fehérbor és egyéb antioxidánsok

Amikor a bor egészségügyi hatásairól esik szó, a legtöbben azonnal a vörösborokra és az abban található rezveratrolra gondolnak. A kutatások azonban rávilágítottak arra, hogy a minőségi fehérborok egészségvédő hatása is kiemelkedő. Bár a fehérborok kevesebb rezveratrolt tartalmaznak, más típusú antioxidánsokban (például tirozolban és hidroxi-tirozolban, amelyek az extra szűz olívaolajban is megtalálhatók) rendkívül gazdagok. Sőt, egyes vizsgálatok szerint a fehérborokban lévő antioxidánsok molekulamérete kisebb, így a szervezet számára könnyebben és gyorsabban felszívódnak. A vörösbor tartalmaz más antioxidánsokat is, például flavonoidokat, tanninokat és proantocianidinokat. Ezek az anyagok segíthetnek a szabadgyökök elleni védelemben, ami fontos lehet a szív-érrendszeri egészség szempontjából.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

Bortípus	Polifenol tartalom (mg/liter)
Vörösbor	2000-4000
Fehérbor	150-300

A mértékletes borfogyasztás lehetséges pozitív élettani hatásai

A rendszeres, de kis mennyiségű (napi 1-2 decilitert meg nem haladó) borfogyasztás a tudományos kutatások szerint az alábbi területeken pozitív élettani hatásokkal járhat:

Szív- és érrendszer védelme: Egy tanulmány azt találta, hogy azoknál, akik naponta 5-15 gramm alkoholos italt fogyasztottak, 26 százalékkal csökkent a szív- és érrendszeri betegség kialakulásának esélye, 35 százalékkal a halálozás, és 51 százalékkal a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata, de leginkább akkor, ha az elfogyasztott alkohol főleg vörösbor volt. Egy másik tanulmányban azt írják, hogy húszezer, mediterrán területen élő egyetemista vizsgálata után megállapítható, hogy a halálozás és a szív- és érrendszeri betegségek előfordulása szignifikánsan csökkent, az eredmények pedig nyilván függtek a fogyasztott alkohol mennyiségétől (férfiaknál 20, nőknél 10 gramm naponta), illetve a polifenol-fogyasztástól is, ezért a borivóknál sokkal jelentősebben jelentek meg az egészségjavító hatások, mint a sör- vagy rövidital-fogyasztóknál. Emellett a vérben keringő, káros hatású, LDL elnevezésű lipoprotein oxidációját is gátolják, így elősegítve a generalizált atherosclerosis (érelmeszesedés) kialakulásának megakadályozását. A vörösborban található vegyületek csökkentik összkoleszterinszintet, ugyanakkor a protektív, védő szerepű, a vérben megtalálható HDL szintjét növelik. A koleszterinszint ilyen irányú változtatása a szív- és érbetegségek kialakulását csökkenti. A borfogyasztás csökkentheti az alacsony sűrűségű lipoproteint, vagy más néven a rossz koleszterint, ami a szívkárosodást okozza az artériákban, továbbá a bor megelőzi a vérrögök kialakulását. A vörösbor növeli, az úgynevezett szöveti típusú plazminogén (t-PA) aktivitását, amely a fibrinolízis folyamatát gyorsítja. Emellett csökkenti a vérlemezkék összecsapzódási hajlandóságát: az utóbb említett két hatás gátolja az érpályán belül a vérrögök kialakulását. Magyar kutatók szerint a vörösbor - alkoholmentes formában - a lezajlott szívinfarktust követően is elősegíti a szívizom regenerálódását. A vörösbor jótékony hatású összetevői fokozzák a nitrogén-oxid szintjét, ami az erek keresztmetszetének tágításával, az érösszehúzódások csökkentésével szintén kedvező hatású a kardiovaszkuláris betegségek kifejlődése szempontjából. A vörösbor alkoholtartalma kis mennyiség esetén rövid távon mérsékli a magas vérnyomást, hosszabb távon és már magasvérnyomásos betegekben azonban az alkohol vérnyomás-emelő hatású. Bizonyítottnak tekinthető, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás általánosságban előnyösen hat a "jó" koleszterin (HDL) szintre, csökkenti a vérrögképződés (ezzel a szívinfarktus, stroke, trombózis) esélyét és gyulladásgátló hatással is rendelkezik.

Szellemi frissesség és Alzheimer-kór megelőzése: Több független egyetemi kutatás is rámutatott, hogy a kulturált, kismennyiségű borfogyasztás javítja a vérkeringést (így az agy oxigénellátását is), ami hosszú távon segíthet a demencia és a kognitív hanyatlás megelőzésében. Ugyancsak a borban található rezveratrol segít a véredényeket nyitva tartani, így támogatva az oxigén és glükóz szabad mozgását az agy felé, ami mozgatja és élteti azt.
Emésztést segítő hatás: A Somló ikonikus fehérborai (mint a Juhfark vagy az Olaszrizling) határozott, elegáns savszerkezettel rendelkeznek. A minőségi borok savai és alkoholtartalma étkezések során - vagy egy nehezebb fogás után - serkentik a gyomornedvek termelődését, így segítik az emésztési folyamatokat. (Nem véletlen, hogy a somlói bort régen “patikaborként” is emlegették!) A régi korokban az élvezeti értékek mellett elsősorban bélfertőtlenítő szerként fogyasztották a vörösbort, mivel úgy tartották, a bor fogyasztása megvéd az emésztőrendszer fertőzéses betegségei ellen.
Immunrendszer támogatása: A borban fellelhető flavonoidok antioxidáns tulajdonságuk révén felveszik a harcot a sejteket károsító szabadgyökökkel, ezáltal támogathatják a szervezet ellenállóképességét. A bor napi fogyasztása erősítheti az immunrendszert a kutatók szerint. Az etanol, a borban található alkohol fel tudja erősíteni az oltások hatását. A borivás nagyjából 200 vírus ellen nyújt segítséget a szervezetnek a védekezésben. A bor magas számú antioxidánst tartalmaz flavonoidok formájában, ami a vírusok ellen jól működik.
Csontok erősítése: A bor csökkentheti a csontritkulás kockázatát. A csontritkulás főleg a nőknél fordul elő a menopauza után. Egy-két pohár bor naponta megvédheti a nőket a csontok elvékonyodásától.
Bőr egészsége: A borban található nagy mennyiségű antioxidáns a bőrrel közvetlenül érintkezve megakadályozza az akné kialakulásáért felelős baktérium terjedését, és egészségesen tartja a bőrt. Az antioxidánsok ezen kívül megfiatalítják a bőrt, növelve annak rugalmasságát, megtartva annak tisztaságát és ragyogását. Elfogyasztva pedig a bor képes stimulálni a véráramlást, ami meg tudja előzni a ráncosodást és a bőr öregedését.
Hangulatjavító hatás: Heti egy üveg bor antidepresszáns értékű lehet egy hét évig tartó kutatás szerint.
Elhízás ellen: A (fehér)bor epikatekchint, kvercetint és rezveratrolt tartalmaz, amelyek antioxidánsok. Ezek csökkenthetik a koleszterinszintet, és hozzájárulhatnak a hasi zsírok elégetéséhez, csökkentve az elhízással járó gyomorégést is.
Fogszuvasodás megelőzése: A borban és a szőlőmagkivonatban található polifenolok lassítani tudják a baktériumokat, amelyek a szájüregben a fogak szuvasodásáért felelősek. Különösen a vörösbor tud hozzájárulni a napi szájhigiéniához.

Bor és szív egészsége: Mennyi jótékony hatása van az alkoholnak?

A tudomány megosztottsága és a mértékletesség fontossága

Több, borról szóló kutatás egyébként nem is a bort magát, hanem a különböző antioxidáns komponenseit vizsgálja, ezekkel azonban érdemes vigyázni, ugyanis hiába lehet előnyös az alkoholos ital egyik összetevője, ha a többi - például ugye az alkohol - káros. Az viszont nem mindegy, hogy az arányok milyenek: ha a rezveratrolt például jelentős egészségnövelő tulajdonságok jellemzik, az alkoholból pedig létezik egy biztonságos mérték, ami még egészségkárosodás nélkül fogyasztható, a vörösbor egészséges lesz. Ha azonban az alkohol hatása ellensúlyozza a rezveratrol és a többi antioxidáns hatását, a bor többet árt, mint használ. Na ez az, amiben a tudomány egyelőre nem tudott minden kétséget kizáróan dűlőre jutni. Nem véletlenül megosztó a téma, régóta fennálló kérdésről van szó, amiről sűrűn változik az éppen aktuális tudományos álláspont.

A "francia paradoxon" és a kutatási kihívások

Gyakran vizsgálják például a francia vagy a spanyol paradoxont. Előbbi a franciákra, utóbbi az Egyesült Államok spanyol ajkú kisebbségére vonatkozik, és azt jelenti, hogy hiába az olyan faktorok, mint a franciáknál a zsírban bővelkedő étrend, a hispano-amerikaiaknál pedig a rosszabb demográfiai körülmények, jellemzően sokkal alacsonyabb náluk például a szívkoszorúér-betegség előfordulása, mint az átlag amerikaiaknál. Több kutatás is a borfogyasztáshoz köti ezt az érdekes ellentmondást. Ugyanakkor az évek során felmerült: a borfogyasztásnak lehet, hogy még sincs sok köze a dologhoz, és olyan okok állnak a háttérben, mint például hogy a franciák átlagosan kevesebb cukrot és feldolgozott ételt fogyasztanak, és többet mozognak. A kutatók azonban azt is hozzátették, hogy a vizsgált mintában a borfogyasztók amúgy alapvetően egészségesebb életmódot folytattak, ami torzíthatja az eredményt. A WHO arra is felhívta a figyelmet, hogy a kutatások eredményei nagyban függhetnek attól, hogy a tudósok milyen kontrollcsoportot használtak, és hogy igazították-e az eredményeket más fontos tényezőkre - mint ahogyan azt a mediterrán területen élő diákokkal kapcsolatos kutatás készítői tették, amikor megjegyezték, hogy a bort fogyasztók egyébként is egészségesebben éltek. Számos korábbi kutatásról derült már ki, hogy az eredmények torzultak, mert a vizsgált borfogyasztók például jellemzően jobb anyagi körülmények között éltek, mint azok, akik másfajta alkoholt ittak, ez pedig statisztikailag már alapvetően nagyobb esélyt ad nekik az egészséges életre. Ezek az igazítások lényegesen befolyásolhatják a kutatások eredményeit, hiszen nem mindegy, hogy az alanyok hány évesek, hol élnek, milyen egyéb egészségi problémáik vannak - rengeteg olyan tényező van, ami számíthat.

Az "J-görbe" és a rákkockázat

Aztán vannak még az alkoholfogyasztással kapcsolatos olyan kutatások is, amik azt mutatják, hogy a mérsékelt italozás bizonyos szempontokból jobb, mint a semmilyen, és jobb, mint a sok. A stroke tekintetében például úgy tűnik, ez a helyzet, ha a kettő közötti korrelációt nézzük, a grafikon egy J alakzatot vesz fel. Az alkoholfogyasztás és a hirtelen halálozás vagy szívelégtelenség közötti kapcsolat grafikonja is hasonló formát ölt, sőt az összhalálozással felrajzolt egybeesések is így helyezkednek el a két tengelyen. Ezt a J görbét azonban az elmúlt években sokan kétségbe vonták, mondván, ezekben a kutatásokban az alkoholt nem ivók szignifikáns része azért tartózkodik az ivástól, mert azzal összefüggő betegsége alakult ki korábban, ez pedig már torzítja az eredményeket, és így a görbét is. A kritikusok szerint a nem ivóknál mért magasabb halálozás ezeknek a betegségeknek tulajdonítható. A legújabb kutatások azonban e tekintetben már korrigálnak, kiszűrik és megkülönböztetik az elemzésekben azokat az alkoholt nem fogyasztókat, akiknek alkohollal összefüggő betegségük van.

Az ebben a témában készült kutatások a WHO szerint nem elég erősek ahhoz, hogy bizonyítani lehessen velük, hogy az alkoholfogyasztásnak van olyan szintje, aminél nem áll fenn az alkohollal bizonyítottan összefüggő betegségek, például a rák kialakulásának kockázata. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok nem mutatják, hogy lenne olyan küszöbérték, amelynél az alkohol rákkeltő hatása „bekapcsol”, és azt mondják, hogy ez már az első kortytól jelentkezik. A WHO szerint a fő probléma a daganatos betegségek kialakulásának megnövekedett kockázata: nincsenek olyan tanulmányok, amik igazolnák, hogy az enyhe és mértékletes alkoholfogyasztás szív- és érrendszeri betegségekre vagy a 2-es típusú cukorbetegségre gyakorolt lehetséges jótékony hatásai felülmúlják a rákkockázatéit. Az, hogy az alkohol és a rák korrelál, jól dokumentált, főleg egyes ráktípusoknál, mint például a felső emésztőrendszer és a légutak, vagy a vastagbél-végbél és a női emlő daganatos betegségeinél. Az ilyen kutatások egy része nem mérsékelt alkoholfogyasztással számol, hanem egy kicsit magasabbal, így több borpárti tudós úgy gondolja, hogy nem is vonatkoznak az eredmények erre a kategóriára. Hogy még ennél is bonyolultabb legyen a helyzet, egy olasz metaanalízis azt mutatta ki, hogy nincs egyértelmű összefüggés a rák kockázata és a mérsékelt alkoholfogyasztás között. A kutatásuk során pozitív összefüggést találtak az alkohol és a nőknél a melanóma és a mellrák, a férfiaknál pedig a prosztatarák kapcsolatában, viszont negatív összefüggést (tehát elméletben a megelőzést segítő hatásokat) néhány limfóma, a hólyag- és a veserák esetében.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

Állatkísérletek és finanszírozási kérdések

Fontos megjegyezni azonban, hogy a legtöbb, rezveratrolnak csodás hatást tulajdonító kutatást egereken és patkányokon végezték, ami remek módszer ugyan a klinikai kutatások előkészítésére, de nem lehet belőle nagyon komoly és hosszú távú következtetéseket levonni az emberi szervezetre vonatkozóan. Érdemes például megfigyelni, hogy a rezveratrollal kapcsolatos állatkísérleteket is mindenféle megjegyzés vagy kritika nélkül belevettek a vizsgált kutatások közé, ami nem túl fair, ha az alkoholfogyasztás emberi egészségre gyakorolt hatását akarjuk megállapítani. Ráadásul ebben az esetben azt is biztosan figyelembe kellene venni, hogy az alkohollobbi milyen kutatásokat támogat: a korábban hivatkozott egyik metaanalízist például a „Szőlészet és borászat a kulturális identitás fenntartásához és helyreállításához Morvaországban” nevű projekt támogatta. Persze ez nem jelenti azt, hogy bele is szólt a tartalmába, vagy hogy a kutatók öncenzúrát hajtottak végre, azért mindenképpen óvatosságra int az ilyesmi. Az alkoholgyártó cégek számos, az alkohol és az egészség kapcsolatát bizonyító kutatást támogattak, ami eléggé hasonlít a dohányvállalatok korábbi taktikájához, így érdemes mindig megnézni, hogy a kutatáshoz milyen cég szolgáltatta a pénzügyi hátteret.

Mikor válik károssá az alkohol?

Bármennyire kedvezőek a borfogyasztás élettani hatásai, az alkohol egy sejtméreg. Ha átlépjük a mértékletesség határát, az előnyök azonnal hátránnyá válnak. A nagymértékű alkoholfogyasztás egészen biztosan káros, ahogy az is, ha valaki egyszerre iszik nagyon sokat. A túlzott és rendszeres alkoholfogyasztás bizonyítottan káros:

Növeli a szívbetegségek és a stroke kockázatát a vérnyomás megemelésével.
Rontja az alvásminőséget: Bár az alkohol kezdetben álmosít, egy finn tanulmány szerint már két pohár bor is jelentősen, akár 40%-kal ronthatja a mélyalvás fázisát, így másnap fáradtabban ébredünk.
Sejtkárosító hatású: A nagy mennyiségű alkohol gátolja az agy méregtelenítő folyamatait, károsítja a májat és növeli bizonyos daganatos megbetegedések kockázatát.
Rövidíti az élettartamot: A túlzásba vitt alkoholfogyasztás jelentősen növeli az idő előtti halálozás esélyét.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a bor ivásakor a hormonok elvesztik egyensúlyukat, ami dehidratációhoz vezethet, valamint meg is növelheti az akné kialakulásának lehetőségét. A vizsgálatok elsősorban a vörösbor egészségvédő szerepét vizsgálták, de kialakult betegség esetén sokkal körültekintőbben, az orvos ajánlásának megfelelően szabad alkoholt fogyasztani. Például egyes vizsgálatok a cukorbetegség megelőzésében is kimutatták a vörösbor előnyös hatását, ugyanakkor cukorbetegeknél mindenféle alkohol fogyasztása befolyásolja a vércukorszintet. Szívelégtelenségben és szívritmuszavarokban az alkoholfogyasztás ellenjavallt! A vörösbor említett előnyei azonban hangsúlyozottan csak a mértéktartó, minőségi borfogyasztás ismérvei. Az optimálisnál nagyobb mennyiség vagy a szőlőt nem látott „esszenciák” fogyasztása nemhogy kedvező, annál inkább végtelenül káros hatást gyakorol a borfogyasztóra.

Mennyi az annyi? A kulcs a kulturált borfogyasztás

A nemzetközi egészségügyi ajánlások szerint a mértékletes alkoholfogyasztás egészséges felnőttek esetében nőknek naponta maximum 1 egység (kb. 1-1,5 dl bor), férfiaknak naponta maximum 2 egység (kb. 2-3 dl bor) elfogyasztását jelenti, minőségi borból. Emellett javasolt hetente legalább két-három teljesen alkoholmentes napot tartani. A Somlói Borvidék Hegyközsége elkötelezett a felelős és kulturált borfogyasztás mellett. Arra bátorítunk mindenkit, hogy a borra ne puszta italként, hanem a hegy esszenciájaként tekintsen. De a mérsékelt fogyasztásról abszolút vegyesek a kutatások - talán nagyon kicsit egy olyan konklúzió felé hajlik a dolog, hogy ha már találtak összefüggést - bár nem ok-ozatit - az alkohol és a rák között, inkább ne kockáztasson az ember. Van abban is ráció, hogy a WHO inkább biztosra megy, és az ajánlásában zéró toleranciát hirdet, még akkor is, ha a mérsékelt ivás bizonyos egészségi faktorokon javíthat is, főleg, ha vörösborról van szó. Minden szempontot egybevetve a tudósok aktuális ajánlása az, hogy a borfogyasztás megkezdése pusztán a szív-érrendszeri előnyök reményében nem javasolt, mivel az alkohol más egészségügyi kockázatokkal is járhat. Minden esetben fontos az egyéni egészségi állapot és az orvos ajánlásainak figyelembevétele.

Cukorbetegek és az alkohol

tags: #idonkenti #kolb #fogyasztas #egeszseges #hatasai