Honda Civic: Műszaki jellemzők, kilométeróra állás és generációk összehasonlítása

A Honda Civic egy ikonikus modell, amely évtizedek óta a köztudatban van. A különböző generációk eltérő jellemzőkkel rendelkeznek, de mindegyikük a megbízhatóságot és a vezetési élményt helyezi előtérbe. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Honda Civic különböző aspektusait, beleértve a műszaki jellemzőket, a kilométeróra állást és a generációk közötti különbségeket.

Honda Civic Generációk

A Honda Civic generációi

Több Civic generációra is használt a koporsó elnevezés, de leginkább az 1.6 VTi (160 LE) verziót adó, 1995-2000 között gyártott hatodik generációra. Utána jött az unalmasabb hetedik, ami ötajtósával egyterűs fazont vett fel. Kiváló családi autó volt, de nem a tipikus Civic-vásárlók ínyére való, így aztán utána az ufóval hozott radikálisan újat és sikereset a Honda. Azóta a kilencedik és a mostani tizedik generáció pedig egyelőre nem tűnik radikális újításnak, bár utóbbi első ízben háromhengeres alapmotorjával mindenképp érdekesség.

A hetedik generáció (2000-2005)

Japán autó? A Honda meredeket váltott ezzel a tojás formával az elődmodellhez képest, amiből az 5 ajtós már kölcsönöz némi mini-egyterű hangulatot. Magas lett az autó, lerövidült az orra, a szélvédő jól benyúlik előre, belül kategóriájában egész tágas elöl és hátul is - utóbbi esetében érzéki csalódásra jól alapozva tágítja a teret a kardán alagút hiányával. A régebbi Civicek fiatalok körében voltak nagyon népszerűek, ez az újabb már a picit és jóval idősebbek körében is népszerűbb.

Még sorolhatnám az apróbb részleteket, melyek sorra elütnek a Honda korábbi Civic generációkon keresztül vezetett modelljeinek sportos imázsától, de egyet még mindenképp érdemes megemlíteni: megjelent a motorpalettán a dízelmotor. Habár az előző generáció típusai között is volt már dízel a kínálatban, ez az első olyan dízel, amihez a Honda mérnökei is hozzáadták tudásukat és nem csak elvonszolja a kasznit traktor módra a dízelkedvelők kedvéért. Az Opelnek gyártott Isuzu 1.7-es dízel blokkjának új hengerfejét a Honda mérnökei tervezték, mely belekerült ebbe a 7. generációs Civicbe (és emellett sok H-s Astrába is).

Civic kipufogó leömlő választék

A megjelenéskor egész jó fejlesztésnek számított az 1.7 literes hengerűrtartalomból előcsalt 101 lóerő, ma már inkább elavultnak számít. Mai szemmel nem tűnik soknak ekkora teljesítmény, ráadásul elég szűk tartományban van jelen a 220 Nm nyomaték, és az Euro 3-as környezetvédelmi osztály is eléggé a múlt követeléseit idézi. Ugyanakkor ez a motor ezzel a viszonylag rövid áttételezéssel némi alkalmazkodás után nagyon kellemes társ, főleg országúton. Közepesen kell pörgetni, az alacsony fordulatot nem szereti, úgy lomha és csak rázza a kasznit, 2000-től él, 3000-ig húz szépen, fölötte pedig lassan elfogy az ereje, 3500 fölé már teljesen értelmetlen pörgetni. Városban is úgy rugalmas a motor, ha legalább 2500-ig kiengedjük a fordulatot, hogy a következő fokozatban legalább 1700-ra essen vissza a mutató, így nagyon kezes és kellemes tud lenni.

Itt kitérnék egy pillanatra a váltóra, amely sokakat megosztott a kisteherautós feelingjével ott a műszerfalon. Valójában nagyon jó helyen van ott, habár még kényelmesebb lenne ha egy nagyobb kartámaszt kapnánk a jobb karunk alá - ezen a téren az ergonómia a következő generációban érte el a csúcsot. A váltó nagyon kellemesen kapcsolható, könnyedén és finoman járja át a fokozatokat, ennél már csak szintén az újabb generációk váltója tetszett jobban. Habár ez a váltó idővel hajlamos elhasználódni, kikopnak a kulisszái és kotyogós, lötyögős lesz, kellemetlen érzetet adva a használathoz, de emellett ugyanolyan jól használható marad, a fokozatokat ugyanúgy kötelességtudóan beveszi. A korábbi Civicek gyors és sportos váltásait viszont ezzel a motorral nem lehet párosítani, érezhetően nem szereti. Persze a korábbi generációs Civicek direkten reagáló, selymes és rezzenésmentes benzines motorjai is hiányoznak, megfontoltabb sofőrt farag magának, aki nyugodtabban és harmónikusabban közlekedik ezentúl.

Mint említettem a motor országúton használva a legkellemesebb, 80-120-as tempó fekszik neki a legjobban. A legtöbb előzéshez maradhat a váltó ötösben, megindul úgy is. Autópályán használva sem rossz, a motor továbbra is rugalmas, ha gyorsítani kell, akkor gyorsít, nem hátbavágóan, de érezhetően mászik fel a mutató. A motor kiforratlanságát több apróság mutatja: a viszonylag kultúrálatlan, de megbízható, jó fogyasztással és elfogadható teljesítménnyel. De több mint 5 liter olaj kell bele és nagy a motor súlya. A benzines verziók alig 1100 kg-osak, míg a dízel 1360-1380. Nem kirívóan sok, de azért nem olyan nagy autóról beszélünk. Szerencsére az autó menettulajdonságaira nincs rossz hatással és az olajfogyasztása is dízeltársaihoz képest talán még mérsékeltebb is, kijelenthetjük, hogy nem hajlamos rá, ha a motor rendben van tartva.

Van viszont egy érzékenyebb pontja a motornak, a turbó. Bár alapvetően elmondhatjuk, hogy a turbók érzékeny szerkezetek és a legtöbben nem tudják milyen könnyen tönkre lehet tenni. Erről szóló általánosságokra most nem térnék ki, csak az adott típusról ejtenék néhány szót, mert gyakran hallani, hogy egy turbó tönkremegy, pl. ezekben a Hondákban is. De úgy gondolom nem megy tönkre több turbó ebben a típusban sem, mint általában bármiben. A rövid hidegindítós utak, a sok és túlzottan alacsony fordulat használata bekormosítja, eldugítja a rendszert, majd láncreakciószerűen egyik problémára épülve a másik teszi végül teljesen tönkre a szerkezetet. Ha teszünk valamit a megelőzését, a turbó többszörösét fogja teljesíteni futásban.

Először is ne vegyünk turbodízelt, ha csak rövid utakra használjuk. És az nem válasz erre, hogy de én havonta lejárok a Balatonra vele. Ha 50 km-eket ingázunk, évente 20e km fölött megyünk, vagy tényleg csak hosszabb utakra használjuk zömében, arra jó a turbodízel. Ha vegyesen használja az ember, de néha sok rövid út is összejön egyszerre, érdemes lehet időnként (mondjuk félévente) egy dízel rendszertisztító adalékot tölteni a tankba. Télen tankoljunk néha prémium dízelt. A fogyasztás városban átlagos, nyáron 6, télen 7 liter körül alakul. Ha rövidebb utakon használja az ember sok hidegindítással, az dobhat még rajta 1 litert. A 90-es tempót nem túllépve 4 liter körül alakul, ez nem is rossz egy 10 éves dízeltől. De ha sietősebben haladunk sem nagyon lépi át az 5 litert. A fogyasztás pályán sem ugrik nagyon meg, 130-nál 5.5, nyáron klímázva, 4 emberrel fullra pakolva is max.

Civic EK tuning lehetőségek

A belső anyagok nem látszanak igénytelennek, de érintkezve velük már nem olyan kellemesek. Sok a kemény műanyag, de nem kelt gagyi hatást, és az összerakottság-érzet is megfelelő, a kasztni elég merevnek tűnik. 10 év után sem recseg ropog nagyon semmi, de azért némi percegés már hallható innen-onnan az úthibák ütéseinél. Természetesen csak a vezető oldali ablak automata fel és le, sok rakodórekesz van és 7 pohártartó. Iletve akinek nincs kartámasza, annak 8, mert annak a helyén is van egy. Minden ajtózsebben, 2 középen a váltó alatt, bár ezek szűkek, a legtöbb esetben nem fér bele két pohár együtt, de félliteres üdítőknek jó lehet. A legjobb pohártartót a sofőr kapja a bal oldalt a szellőzőrostély alatt. Kihúzható és elrejthető ha nem használjuk, ha igen akkor pedig remek helyen van. A csomagtartó 370 liter, egész jól pakolható és az ülések is osztottan ledönthetők, egy síkot alkotva a csomagtér síkjával. A kerékpárom akár keréklevétel nélkül is befér, bár tény, hogy az első kereket levéve semennyit nem kell legózni, hogy beférjen.

Az ajtókba épített gyári 4 db hangszóró nagyon fapados, semmi különlegeset nem tud, nem hatja át a teret, kevés a mély és a magas, általános célokra megfelelő, picit is igényes zenehallgatásra már nem. A maga idejében ez a menetzaj kimondottan csendesnek számított, mai szemmel ez már nem tűnik annyira fel, de zajosnak most sem mondanám. A motor hangja közepes vagy kis terhelésnél egész halknak mondható, de kicsit jobban terhelve, odalépve, kellemetlenül felerősödik. Köszönhető talán annak, hogy ebbe az autóba még nem kerül kettőstömegű lendkerék, emiatt a motor rezgései is jobban érződnek a kasznin bizonyos fordulatszámtartományokban. De ennek megvan az előnye is, nem kell rettegnünk, hogy mikor kell 250-300 ezret rákölteni az autóra ennek a cseréjét illetően, ezt megússzuk.

Persze van helyette más, mert a kultúrálatlan dízelmotor rezgéseit valamennyire muszáj tompítani, hogy az ember mégse érezze úgy, hogy egy igénytelen haszongépjárműben ül. Ez a más pedig nem más, mint a hagyományos gumis és feszített motortartó bakok helyett a teleszkópos motortartó bak. Bár ezek cseréje még mindig olcsóbb, mint egy kettőstömegű lendkerék cseréje, de azért annak a felét kiteszi forintban és azért egy ilyen tétel is tud fájni. A 10 év körüli példányok legtöbbjében épp cserére érettek többek között az ehhez tartozó alkatrészek is, ezzel jobb számolni. A megfáradt bakok tipikus jelei: erősebb rezonancia, a visszapillantó tükörben a remegéstől elmosódott a kép, gyorsításnál a bakok már lefekszenek és a rezgés kopogósra erősödik, a motorhangot a kaszni tovább erősíti, az úthibáknál további koppanások hallhatók.

Nem fárasztó vele autózni hosszabb távon sem, az ülések egész kényelemsek, csak egy nagyobb könyöklő és egy tempomat hiányzik már. Az automata klímaberendezés pedig kellemes csalódás volt számomra. Első ránézésre manuális klímának hinné az ember, hiszen van egy AC gomb és három tekerentyű: hova fújja, milyen erősen fújja és milyen hőmérsékletet fújjon. Utóbbi kivétellével mindegyik tekerőnek van egy AUTO állása. Ha erre kapcsoljuk őket, akkor a rendszer az aktuális hőmérséklethez igazodva saját maga kiválasztja, hogy hol fújja be a levegőt és milyen intenzitással. Mindezt úgy, hogy ha fűteni kell inkább alul adagol többet, ha hűteni, akkor pedig felül. Tudom, hogy minden automata klíma így működik, de itt nincs digitális kijelző hozzá, mégis (vagy pont emiatt) mintha még egyszerűbb is lenne kezelni és könnyebb lenne beállítani úgy, hogy az megfelelő is legyen.

Egyébiránt a ráncfelvarrott verzióban a műszerek jól leolvashatók, a fehér-piros színösszeállítás nem idegesítő, csak tompított fényszórót kapcsolva leveszi a fényerőt, ami napsütéses időben nem elegendő, így nekünk kell fényesebbre állítani. Ezzel viszont az a probléma, hogy ennek a kapcsolója közvetlenül a műszeregységnél van, kényelmetlen minden alkalommal oda benyúlkálni. Természetesen a fontosabb kapcsolók éjszaka világítanak, viszont a fényszóróállító és az oldalsó visszapillantótükrök gombjai sötétben lapulnak, ráadásul a kormány takarásában, így az ember este tapogat egy ideig, míg megtalálja.

Műszaki adatok: Honda CB500 (1998)

A kanyarokat szereti, nagyon magabiztosan benntartja magát az ívben, a futómű remek, a kormány közepesen direkt és a sebességfüggő szervónak köszönhetően még visszajelzésből is kapunk valamennyit. Parkolásnál az elektromos szervó nem szereti a túl gyors korménytekerést, csökkenő rásegítéssel reagál. A fékek határozottak, a fékerőelosztó úgy tudom mindegyik dízelhez járt. A fordulókörét viszont nem értem. Nagyon nagy és szinte biztos vagyok benne, hogy a fordulókörért felelős mérnök beteg volt vagy felmondott, esetleg épp kirúgták, amikor ezt a dolgot kellett volna kitalálni az autóban. Komolyan, városban elég idegesítő jelenség, amikor az ember parkolni szeretne, de mindig plusz egy manőver kell hozzá, mert nem fordul elég szűken. Sokszor orral nem bírok beállni a parkoló autók közé, mert nem férek be egy ráhúzással. Meg kell állnom, visszatolatnom egy kicsit és úgy tudok egyenesen beparkolni. Ebben most nem én vagyok a béna, mert más autókkal nincs ilyen problémám, az előző 6. generációs Hondámmal sem volt, ezúttal a Honda mérnökei voltak a bénák.

Szóval emiatt kicsit esetlenebb városban, de azért ez sem akkora tragédia persze, csak emiatt többet koptatom a gumikat, tovább jár a motor, többet használom a kormányművet és a szervót, kuplungot, stb. Ezt a típust ezzel a motorral úgy érdemes vásárolni, hogy a vásárlást követően szánjunk rá legalább 300.000 Ft körüli felújítást, ha ez megvan, az autó újabb 10 évig megbízható társ lehet. Sajnos a legtöbb alkatrész viszonylag drága az autóhoz, de olyan része nem nagyon megy tönkre, amire ne lehetne számítani. Azért könnyen okoz meglepetést, ha pl. berohad a kézifék-bovden és nem sikerül bontottat szerezni hozzá, a gyári mindenestül 27.000 Ft-ba is belekerül...

Rozsdásodásra az alja hajlamos, érdemes alánézni, mennyire előrehaladott állapotban van. Rozsda ma már szinte mindegyik példány csomagtérfedelén megjelent a rendszám fölötti részen, szóval emiatt ne álljon el senki a vásárlástól, hogy majd talál rozsdamenteset, mert szerintem nem fog. (Kivéve persze ha valaki megcsináltatta, de ez nem jellemző.) Összességében egy jól összerakott autó, annak ellenére, hogy már nem japánban rakták össze, jó vele autózni és jó benne utazni is.

Használt Honda Civic vásárlása

A használt Honda Civic vásárlása előtt érdemes alaposan tájékozódni az autó állapotáról és előéletéről. A kilométeróra állás fontos információ, de nem feltétlenül tükrözi a valós állapotot. A Hondák is olyanok, hogy valójában nemigen lehet megállapítani, hogy 250 vagy 350 ezer kilométer van-e bennük. Az viszont biztos és nem kicsit jó pont, hogy amióta hazánkban rögzített az óraállás, azóta e példány múltja szépen követhető, hiszen nem behozott, hanem hazai első forgalomba helyezésű példány.

Fontos ellenőrizni a szervizkönyvet és a korábbi javítások dokumentációját. Érdemes szakemberrel átvizsgáltatni az autót, különösen a futóművet, a motort és a turbót. A Civic ennek ellenére nem túl rizikós autó, mostani gazdája sem csalódott benne, mégis valami másra, még izgalmasabbra vágyik. Pedig ez sem egy unalomsziget, a kátyúkat, úthibákat például folyamatosan kerülgethetjük vele, ugyanis futóműve szokatlanul kemény, az ötajtósé sokkal komfortosabb.

Szerintem az a tuti vétel, az izgalmat keresőknek pedig a Type R lenne, ha lenne, de ritkaságáról sokat mondó, hogy hiába van mintegy 130 ezer járműhirdetés a Használtautó.hu oldalon, Type R nincs közte (most épp). Type R pótléknak nem rossz ez a piros háromajtós sem, de nekem igazából két dolog miatt volt élmény: az előhozott Type R emlékek miatt, meg persze gondolatébresztőként, hogy ebből egy ötajtós, akár ugyanezzel a motorral és automata váltóval egy kifejezetten jó városi/családi autó. Számottevően olcsóbb, mint egy ugyanilyen korú Toyota Prius, sokak számára vonzóbb is lehet.

Amit egy használt Honda Civic vásárlása után tanultam!

Autódiagnosztika és hibakódok

A használt autó vásárlása előtt érdemes autódiagnosztikai vizsgálatot végezni, hogy feltárjuk az esetleges rejtett hibákat. A hibakódok kiolvasása fontos lépés, de nem jelenti automatikusan a probléma megoldását. Az életben azt láttuk, hogy a hibakód kiolvasása legtöbbször csak egy része a hiba azonosításához szükséges teljes vizsgálatsorozatnak. A járműdiagnosztikai készülékek gyakran végzik el a mért értékek összehasonlítását a referenciaértékekkel.

A nem tolerálható paraméterek egy részéről a fedélzeti jelzőlámpák a vezetők számára világító lámpák formájában is jeleznek, egy jelentősebb részük azonban csak autódiagnosztikai készülék soros interfészére kapcsolódó ún. Miért nem ilyen egyszerű a javítás? Ha a hibakódok kiolvasása megoldana mindent, akkor a legtöbb ember maga is meg tudná javítani az autót. Sokszor láttuk, hogy tele volt a hibatároló régi, több hónapos adatokkal, amelyek egy része régóta nem volt érvényes, ezért érdemes a hibakódok kiolvastatásának újbóli megismétlését.

Gyakran Ismételt Kérdések

Mennyi idővel kell kalkulálni az autódiagnosztika esetében?
Mit tanácsolnak, ha éppen nem tudjuk felvenni a telefont? Ha nem ér el minket telefonon, megeshet, hogy egy bonyolultabb hiba feltárását végezzük.
Rendszertelenül fennálló hiba feltárását minden alkalommal ki kell fizetni? Sajnos a diagnosztika időt vesz igénybe, ezért ha egy probléma nem jelentkezik a jármű szervizbe vitelekor, akkor az ellenőrzést meg kell ismételni.
A hibakód egyértelműen azonosítja a probléma forrását? Sajnos nem.

Tippek és tanácsok

Fontos, hogy precízen és szívből készüljön a jármű szervizelése vagy újragondolása. „Gyakorlat teszi a mestert!” mondás itt is megállja a helyét!„Élvezd, amit csinálsz!”„Ha nem boldogulsz, bízd profikra!”

Tárolási / hibernálási / konzerválási tippek és tanácsok
Karbantartási és ápolási tippek és tanácsok
Beállítási tippek és tanácsok
Használati és járműkezelési tippek és tanácsok
Restaurálási (=eredeti állapotra helyreállítás) tippek és tanácsok

Reméljük, a mi szerviz látásmódunk és ízlésünk által hasznos tanácsokhoz jutott és tudott belőle tovább „építkezni”. Amennyiben elakadt és a további munkát professzionális műhelyünkre szeretné bízni, kérjük vegye fel velünk a kapcsolatot.

Vélemények a MannMotors szervizről

A MannMotors szervizről számos pozitív vélemény található az interneten. Az ügyfelek kiemelik a precíz munkát, a szakértelmet és a megbízhatóságot.

Zsolt, Budapest - Honda CBF 1000 ABS: „Norbi precizitásával, felkészültségével és ügyfél-orientált szemléletével az egyik legjobb szerelő, akivel valaha találkoztam. Bátran ajánlom mindenkinek. Szakszerviz színvonalú minőség és ügyfélkezelés.”

Mrázik Rudolf, Budapest - HONDA CB600F Hornet: „Norbi már évekkel ezelőtt gumit illetve futóművet javított egyszer az utcai motoromon. Már akkor feltűnt hogy egy szenvedélyes motorkerékpár szerelő. Nincs az a csavar amit ne a gyári nyomatékra húzna meg. Norbi igazi mérnök szemlélettel áll a dolgokhoz, mindennek a miértje érdekli és alapos motorismereti szaktudással rendelkezik. Azóta immár a második krossz motoromat szervizeli, telente akkor is elviszem hozzá a motort amikor semmi baja sincs mert tudom hogy így tavasszal nyugodt szívvel ülhetek fel a motorra. Köszönöm a lelkes munkád!”

Laci, Cegléd - HONDA CBR900RR: „Norbi profi szakember! Munkáját teljes odaadással, és lelkiismeretesen végzi!”

Összefoglaló

A Honda Civic egy megbízható és népszerű autó, amely számos generáción átívelő sikertörténetet tudhat magáénak. A használt autó vásárlása előtt azonban érdemes alaposan tájékozódni az autó állapotáról és előéletéről. Az autódiagnosztikai vizsgálat és a szakemberrel történő átvizsgálás segíthet elkerülni a kellemetlen meglepetéseket.