A Hidrodinamikus Tengelykapcsolók Kiválasztási Szempontjai és Működésük

A kuplung és a tengelykapcsoló kifejezések ugyanazt az alkatrészt takarják, a cikkünkben is felcserélhetően használjuk őket. A kézi sebességváltóval rendelkező járművek tulajdonosai nagyon jól ismerik a kuplungot a járgányukban. Mint kiderült, még az automata sebességváltóval ellátott autókban is van kuplung, gyakran a nyomatékváltó részeként. A helyzet az, hogy a mai mechanikus eszközök többsége rendelkezik kuplungos mechanizmussal. A tengelykapcsoló fő feladata, hogy lehetővé tegye a motorból a sebességváltóba érkező forgási erő pillanatnyi megszakítását, így könnyedén megállíthatja járműve mozgását anélkül, hogy feltétlenül leállítaná a motort. Nagyon egyszerűen fogalmazva, a tengelykapcsoló a motor által termelt forgási energiát továbbítja a sebességváltóhoz.

A tengelykapcsoló lehetővé teszi, hogy ez a két rendszer együtt forogjon azáltal, hogy összezárja őket. Vannak olyan esetek, amikor azt szeretné, hogy az egyik tárcsa vagy tengely megálljon anélkül, hogy a másik tárcsa és tengely forgása is leállna. A kuplung kioldja a "reteszelést", hogy az egyik tengelyről érkező forgási energia ne tevődjön át a másikra. A tengelykapcsolók kialakulására vonatkozólag megállapíthatjuk, hogy amióta gépeket gyártanak, azóta tengelykapcsolók is szükségesek. Alig találunk gépet, melyben ne alkalmaznák ezt a gépelemet.

A Hidrodinamikus Tengelykapcsoló Működése

Az automata sebességváltóval rendelkező járművekben a tengelykapcsoló egy nyomatékváltónak nevezett technológiai elemben található. Ez az eszköz a motor és a sebességváltó között helyezkedik el. Technikailag a nyomatékváltó az automata autókban olyan, mint a kuplung a kézi váltós járművekhez. A hidrodinamikus erőátvitel elvét egyszerűen lehet érzékeltetni, ha állítunk szembe két ventilátort. Az egyiket csatlakoztassuk a villamos hálózatra, a másikat ne. Az első ventilátor fúj a másikra, amelyik - mint egy szélkerék - szintén forogni kezd. A "szélkerék" fele olyan gyorsan forog, mint a ventilátor. Ebben az esetben a villamos motor most, mint egy generátor, áramot tud termelni! Így adódik át a nyomaték a másikra, a közvetítő elem az áramló levegő. Ez a jelenség a hidrodinamikus tengelykapcsolókra is jellemző, ahol folyadék (általában olaj) továbbítja az erőt. Megfigyelhető, hogy a hajtott fél sebessége kisebb az egyhez képest, jelezve a csúszást: iH < 1.

Egy nyomatékváltóban legalább három forgó elem van: a járókerék, amelyet mechanikusan hajt a főhajtómű; a turbina, amely a terhelést hajtja; és az állórész, amely a járókerék és a turbina között helyezkedik el, hogy megváltoztassa a turbinából a járókerékbe visszatérő olajáramlást. A folyadék a kerület felé mozdul el, ahol szintén van vízrészecske. A részecskék vízszintesen elmozdulnak, viszont a mögötte lévő részecske nyomja. Azaz kilép a tányérból. Ugyanezen sorsra jut az őt követő részecske hatására, míg az utolsó vízcsepp is ki nem repül a tányérból.

Mivel a tengelykapcsoló egyik fő funkciója az, hogy a motorból a sebességváltóba történő forgási erőátvitel megszakításával lehetővé tegye a sebességváltást, fontos megérteni, hogyan váltanak sebességet az automata sebességváltós járművek. Ezt a bolygóműves fogaskerék-készlet végzi, amely a fő fogaskerék körül forgó fogaskerekek halmaza. Kuplungot kell alkalmazni, hogy a fogaskerekek ne mozogjanak, lehetővé téve a hatékonyabb áttételváltást akkor is, ha nem kell más sebességfokozatot kapcsolni. Például a "D" fokozatban való vezetés automatikusan bekapcsolja a tengelykapcsolót minden alkalommal, amikor más áttételre van szükség. Tehát igen, az automata sebességváltós személygépkocsik és teherautók is rendelkeznek kuplunggal.

Tengelykapcsoló: funkció és jelentőség

A Tengelykapcsolók Kiválasztásának Alapvető Szempontjai

A sokoldalú hajtási rendszerek folyamatosan fejlesztés alatt állnak a gépészmérnököknek köszönhetően. Ezért a tengelykapcsolónak is követniük kell a trendeket és ezért a kuplungok is egyre fejlettebbek lesznek. A tengelykapcsolók főbb paraméterei közül a nyomaték, torziós merevség, rugó erősség, kiegyensúlyozottság, holtjátékmentesség és a tehetetlenségi nyomaték játszák a főbb szerepet.

Nyomaték

A nyomaték a forgó testeknél rendkívül fontos a gépészmérnököknek. Ez egy érték mely az erő és az effektív hosszú kar szorzata. M=Fxr [Nm]. Így a nyomaték lehetséges 100Nm nyomatéknál 100N erőnél és 1m karnál vagy 1000N erőnél és 0,1m erőkanál is egyenlő. Ugyanezt használjuk a tengelykapcsolók méretezésénél is. Tehát a nyomaték a nagy átmérőjű kuplungoknál kisebb az ébredő erő vagy kisebb átmérőjű kuplungoknál nagyobb ébredő erővel kell számolni. Vagyis minél nagyobb erőt akarunk átvinni annál nagyobb átmérőjű tengelykapcsoló lesz az optimális megoldás.

Torziós Merevség

A tengelykapcsoló külső átmérőjén kívül még a másik fontos tényező a kuplung torziós szilárdsága. Ez meghatározza a tengelykapcsoló merevségét a torziós (csavaró) igénybevétellel szemben. Ha a nyomaték túl magas és meghaladja a maximális torziós szilárdságot, onnantól kezdve a tengelykapcsoló nem képes átvinni a forgó erőt. Az egység "torziós merevség" mértéke a Nm/rad, mely 10Nm esetén az elem 1/1000 rad -ot elfordul. Egyenlő ha szögben mérjük akkor 0,057°-al (1 rad = 57°17'44.8"). A tengelykapcsoló típusát nézve (torziósan merev vagy rezgéscsillapítós tengelykapcsoló) ez az elfordulási szög jó esetben a tengelykapcsoló megadott paraméterei közé esik. Praktikusan nézve a merev tengelykapcsoló normál esetben maximum csavarodási szöge kevesebb, mint 0,05 fok és a rugalmas csillapítású tengelykapcsolóknál ez kevesebb, mint 5 fok. Ha az elfordulási szög nem haladja meg a megengedhető szöget, akkor a tengelykapcsoló végtelen élettartamú.

Rugó Merevség

A rugó merevség egy ellenerő mely a tengelykapcsoló eltérő pozíciójából ered axiális, radiális és laterális irányából. A rugó merevségét N/mm egységgel jelzik. Amennyiben a gyártó 30 N/mm értéket ad meg a tengelykapcsolónál, úgy 30N erő használatánál 1 mm az axiális eltérés. Ezt az értéket mindig figyelembe kell venni a csapágy vagy más hajtási elemek kiválasztásánál.

Tengelykapcsoló Típusok és Alkalmazási Területek

A tengelykapcsolók több szempont szerint osztályozhatók: milyen a tengelyek egymáshoz viszonyított helyzete a nyomaték átszármaztatásakor; a nyomatékot állandóan, vagy csak időszakosan viszik át; működés közben oldhatók vagy nem. De a csoportosítást aszerint is végezhetjük, hogy a nyomaték átvitelét milyen rendszerrel végzik: mechanikus vagy hidraulikus úton, a súrlódóerő vagy a villamos áram mágneses hatásának felhasználásával stb. Láthatjuk tehát, hogy céljuk és szerkezeti megoldásuk tekintetében a tengelykapcsolók igen sokfélék. Nagyon sokfajta kuplungot használnak és gyártanak napjainkban, mert a technikai megoldás és az erőátviteli elemek a konkrét alkalmazás igényeihez vannak kiválasztva.

Kuplungpedál holtjátékának beállítása

Néhány példa a különböző tengelykapcsoló típusokra:

• Rugalmas tengelykapcsoló
• Merev tengelykapcsoló
• Nyomatékhatároló tengelykapcsoló
• Kisméretű tengelykapcsoló
• Összekötő tengelykapcsoló
• Lemezes tengelykapcsoló
• Ipari merev tengelykapcsoló
• Ipari nagyméretű rugalmas tengelykapcsoló
• Lineáris tengelykapcsoló
• Speciális tengelykapcsolók

Az egyes kuplung típusok többfajta műszaki kivitelben és eltérő technikai tulajdonságokkal igazíthatóak az alkalmazásfüggő tengelykapcsoló megoldásokhoz. Így a precíziós tengelykapcsolók két nagy csoportra oszthatók: rezgéscsillapító tengelykapcsolók és torziósan merev tengelykapcsolók. A torziós merev kuplungok gyakran X-Y tengelyek összekötésére használnak, mint például a megmunkáló gépek tengelykapcsolója, míg a rezgéscsillapítós tengelykapcsolók a CNC gépek főorsó hajtásának erőátvitelére szolgálnak. A legrégibb típusú kapcsolókat, mint például a héjas-, tokos- vagy tárcsás kapcsolókat ma is gyártják. A fejlődés azonban megkövetelte, hogy olyan kapcsolókat is tervezzenek, amelyek ki- és bekapcsolhatók. Így készültek a körmös- és a fogazott kapcsolók. Röviddel a századforduló előtt jelentek meg a dörzstárcsás kapcsolók, amelyek lehetővé tették az üzem közbeni kapcsolásokat is. Az igények azonban tovább növekedtek, az egy- és kéttárcsás kapcsolók már nem elégítették ki a követelményeket, a megnövekedett fordulatszámok miatt szükségessé vált a méretek csökkentése is. Így alakultak ki a többlemezes tengelykapcsolók. Körülbelül ugyanebben az időben fejlődtek ki a különféle rugalmas és kardáncsuklós kapcsolók is.

Modern Fejlesztések és Működtetési Megoldások

A komfort igények növekedése miatt a tengelykapcsoló működtetését a konstruktőrök igyekeznek minél kisebb erőszükséglettel megvalósítani, illetve automatizálni, hasonló módon mint a sebességváltóknál. A kisebb zajszinthez és a komfortosabb működéshez hozzájárul az 1985 óta alkalmazott kéttömegű lendítőkerék is (ZMS). A másik fontos tendencia, hogy a gyártók szeretnének rendszerbeszállítókká válni. Az egyre nagyobb forgalomsűrűség, a dráguló hajtóanyagok, a környezetkímélőbb közlekedés, a komfortosabb autózás igénye miatt egyre nagyobb a jelentősége, hogy automatizálják a hajtáslánc elemeit. Ennek egyik példája a kézi kapcsolású sebességváltók automatizálása ASG (Automatisierten Schaltgetrieben), amely önműködő tengelykapcsolót igényel. A tengelykapcsoló automatikus működtetését, és ellenőrzését a sebességváltó elektronika végzi. A fejlesztés az LuK és a Robert Bosch GmbH. együttműködésében történt. Az XSG családnál a mechanikus működtetés önzáró csavarhajtással, vagy csigahajtással történhet. A mechanikus kiemelő szerkezetnél golyósoros emelőpályát alkalmaznak, melynél a működtető egység bowden huzallal fejti ki az erőt. Ekkor a beavatkozó egység a tengelykapcsoló közelébe szerelhető fel. A kinyomó-csapágy működtetése a másik típusváltozatnál mechanikus áttétellel is történhet. A tengelykapcsoló és a sebességváltó működtetéséhez új villanymotorokat fejlesztettek ki. Ezzel helyettesítik a korábban alkalmazott ablak-emelőknél is használatos DC motorokat. Azért is szükségessé vált a fejlesztés, mert ennél nagyobb a mechanikai igénybevétel, a hőmérséklet és a rezgés is, valamint a sós víz is hatást gyakorol rá. Az tűzték ki célul, hogy a hidraulika nélkülözhetővé váljék és a lehető legkisebb tömegű lehessen a beavatkozó egység. A Bosch-al közösen fejlesztették ki az olcsóbb kivitelű, de nagyobb teljesítményű szénkefe nélküli típusból. Elektronikus kommutációt valósítanak meg, ez adja a villanymotor típusmegjelölésnél használt EC rövidítést. A mágnesnél alkalmazott ritka földfém ötvözők alkalmazásával a motor kompakt kivitelű lett. A forgórész tömege kedvezően kicsi. A villanymotor mechanikus áttételek segítségével végzi a tengelykapcsoló működtetését. A működtető elektronikának potenciométer jelzi vissza a tengelykapcsoló működtetési útját.

Elektronikus és Hidraulikus Rendszerek

A tengelykapcsoló működtetéséhez villanymotoros, csigahajtással és mechanikus áttétellel mozdítja el a hidraulikus főhenger dugattyúját. Az így létrehozott olajnyomást cső vezeti a munkahengerhez, melynek dugattyúja kar áttétellel emeli ki a tengelykapcsolót. A tengelykapcsoló működtetése különösen elinduláskor és manőverezésnél, de a sebességfokozatok kapcsolásakor finoman adagolható kell legyen. Vészfékezésnél vagy megálláskor az indulásnál lényegesen nagyobb dinamikával kell nyitni a tengelykapcsolót. Emelkedőn, vagy lejtőn haladáskor is más a dinamikai igény. Egyre nagyobb a jelentősége az elektronikus tengelykapcsoló működtetésnek. Az alkalmazott hidraulikus nyomás általában 40 - 60 bar közötti, melyet vagy egy villanymotorral hajtott hidraulikaszivattyú hoz létre, vagy a gépkocsi központi hidraulika rendszere biztosítja. A sebességváltó elektronika vezérli a villanymotort. A tengelykapcsoló nyitásához a nyomástárolóból elektromágneses szelep vezérli ki az olajnyomást a munkahengerbe. Annak dugattyúja Bowdennel adja át a működtető erőt a kiemelő szerkezetnek. A tengelykapcsoló zárása és a munkahenger dugattyújának visszaállítása rugókkal történik. A tengelykapcsoló elmozdulását potenciométer jelzi vissza az elektronikának. A villanymotor, a mechanikus áttétel és a hidraulika egyetlen közös szerelési egységet alkot. A tengelykapcsoló nyitásához a nyomástárolóból elektromágneses szelep látja el olajnyomással a munkahengert. Nem szabad megfeledkezni a nyomás kivezérlés és a nyomás csökkentés dinamikájáról sem, mert alapvetően az befolyásolja a tengelykapcsoló működésének minőségét. A munkahenger dugattyúja például egy bowdennel adhatja át a működtető erőt a kiemelő szerkezetnek. A tengelykapcsoló zárása és a munkahenger dugattyújának visszaállítása rugókkal történik. A tengelykapcsoló elmozdulását potenciométer jelzi vissza az elektronikának. A VW Lupo -nál a hidraulikus tápegységen helyezik el a tengelykapcsolót működtető elektromágneses szelepet. Az elektronika áramot kapcsol az elektromágneses szelepre, amikor a tengelykapcsoló nyit, részlegesen, vagy teljesen. Az FTE vállalat olyan elektrohidraulikus tengelykapcsoló működtető egységet gyárt, amely az elektronikától a CAN hálózaton keresztül kapja az utasítást a tengelykapcsoló kiemelésére illetve zárására. Az egyenáramú villanymotort impulzus szélesség vezérelt jel működteti. Az eredő feszültséggel arányos lesz a dugattyú elmozdulás.

Elektro-pneumatikus Működtetés

Ezt a tengelykapcsoló működtető változatot sűrített levegő ellátó és tároló rendszerrel ellátott haszonjárműveknél alkalmazzák. Az elektro-pneumatikus tengelykapcsoló működtető egység betölti a rásegítő feladatát is, mert hatékonyan csökkentik a működtető erő szükségletet. Leggyakrabban automatizált sebességváltóval szerelt haszonjárműveknél alkalmazzák. Minden sebességváltáskor működteti a tengelykapcsolót. A működtető egységet a sebességváltón kialakított tengelykapcsoló házra szerelik. A pneumatikus tengelykapcsoló működtetés teljesen automatikusan történik. A vezérlését a sebességváltó elektronika végzi. Az elektro-pneumatikus tengelykapcsoló működtető egység olyan konstrukció, hogy bizonyos zavaró körülmények nem váltanak ki váratlan reakciókat a tengelykapcsoló működtetésében. A hátsó részben van a négy elektromágneses szelep, az elmozdulás érzékelő, az elektronika és a visszacsapó szelep. A négy elektromágneses szelep működteti a sűrített levegő energiájával a tengelykapcsolót. Ezek közül kettő kis átömlési keresztmetszetű és a lassú működtetést végzi. A munkahenger dugattyú helyzetét és ezzel együtt a tengelykapcsoló helyzetét is induktív elmozdulás érzékelő figyeli. Az elmozdulás érzékelő egy rögzített tekercsből és egy mozgó vasmagból áll, amely kapcsolatban van a dugattyúval. Az elmozdulás érzékelő a sebességváltó elektronikától pontosan beállított tápfeszültséget kap és a dugattyú helyzetének megfelelő feszültség jelet ad az elektronikának. Ebből a jelből az elektronika pontosan meghatározza a tengelykapcsoló pillanatnyi helyzetét és a löketet. Így a tengelykapcsoló kiemelése és zárása a pillanatnyi igényeknek mindig megfelelő. További lehetőség, hogy a sebességváltó elektronika a löket meghatározása alapján meg tudja állapítani a súrlódó betétek pillanatnyi kopottságát. A ház hátsó részén helyezték el a sűrített levegő csatlakozást. Ha sűrített levegő ellátásban nem várt tömítetlenség lép fel, a csatlakozóba beépített visszacsapó-szelep megakadályozza, hogy az éppen nyitott tengelykapcsoló záródjon. A tengelykapcsoló oldásához a munkahenger két elektromágneses szelepen keresztül sűrített levegővel töltődik fel. A tengelykapcsoló záráshoz a munkahengerből a sűrített levegőt két másik elektromágneses szelep engedi a szabadba.

Dacia MCV (2011) kuplung rezgések

Elektronikus Szenzorok és Szabályozás

A hagyományos tengelykapcsolóval és sebességváltóval szerelt korszerű személygépkocsiknál egyre több tengelykapcsoló működtetés függő elektronikus szabályozást valósítanak meg. A motor elektronika a takarékosság jegyében megváltoztatja a tüzelőanyag befecskendezést nyitott tengelykapcsolónál. Ezzel egyaránt csökkenthető a tüzelőanyag fogyasztás és a kipufogógáz emisszió is. A tengelykapcsoló pedál helyzet érzékelőjének jelét hasznosító rendszerek közé sorolható az USA-ban és Japánban a gépkocsikba kötelező alkalmazású úgynevezett „Start-Lock” működés. Ezt a hagyományos mechanikus sebességváltós gépkocsiknál alkalmazzák. Megakadályozza, hogy bekapcsolt sebességfokozatnál az indítómotor azonnal mozgásba hozza a gépkocsit. Ezzel elkerülhetővé válnak a kisebb koccanásos balesetek. Ez a rendszer csak akkor engedi az indító motort működni, amikor a tengelykapcsoló kiemelt állapotban van. A tengelykapcsoló állapot információt használja fel az elektromechanikus rögzítő fék is a működéséhez. A fentiekben említett rendszerek működéséhez fontos a tengelykapcsoló pedál helyzetének, illetve elmozdulásának pontos érzékelése. Ez utóbbi információnak a betét kopottságára vonatkozó diagnosztikai tartalma is van. Ezek miatt különböző érzékelőket szerelnek fel a kuplung pedálra. Ezeknek olykor szélsőséges hőmérsékleteknél is működniük kell.

A fejlesztéseknél azt kellett figyelembe venni, hogy a tengelykapcsoló működtetés szempontjából az a legnehezebb üzemállapot, amikor a gépkocsi a legnagyobb teljesítménnyel gyorsul és utána, mindjárt nagy fékezés következik valamely váratlan forgalmi esemény miatt. Először induláskor zár a tengelykapcsoló és nagy nyomatékot visz át, majd röviddel utána nyit, hogy a motor ne fulladjon le. Erre a folyamatra csupán 50 - 90 ms áll rendelkezésre. Ez nagy követelményt támaszt a villanymotoros tengelykapcsoló működtetéssel szemben, mert a zárás után le kell győzni a működtető egység tehetetlenségét és gyorsan ellentétesen kell mozgatni. A lineáris villanymotor előnyös, mert elmarad a mechanikus hiszterézis. Kevesebb részegységből áll, ezért nagyobb a megbízhatósága. Közvetlen működtető erő valósítható meg mechanikus áttétel nélkül. A feladat ellátására úgynevezett „elektromechanikus lineáraktuátort” fejlesztettek ki.

Gyakori Tengelykapcsoló Problémák és Diagnosztika

Az autóipari kuplungtechnológia hosszú utat tett meg azóta, hogy a 20. század eleji autókban először alkalmazták. A 20. század közepén gyártott autók kuplungjai jellemzően 100 ezer km-ig tartottak ki. A modern tengelykapcsolók ezt meghaladhatják, egyesek akár 150 000 - 200 000 km-t is képesek elmenni. A kulcs azonban egy ilyen eszköz helyes használata és a megfelelő karbantartás betartása. Odafigyelő gondoskodás nélkül a tengelykapcsoló már 50 0000 vagy kevesebb kilométer után is tönkremehet.

Csúszó tengelykapcsoló

Mivel a tengelykapcsoló működése alapvetően a súrlódási képességéhez kötődik, a leggyakoribb tengelykapcsoló probléma a súrlódó felület elhasználódásával függ össze. A súrlódó lemez nem sokban különbözik a dobfék pofáitól vagy akár a tárcsafékrendszer fékbetétjeitől. Ezek a súrlódó anyagok idővel elkopnak. Ahogy a tengelykapcsoló súrlódási lemezén lévő súrlódó anyag kopni kezd, elkezdi észrevenni, hogy a kuplung csúszik. Idővel a tengelykapcsoló már nem lesz képes továbbítani a motorból származó forgási erőt egyenesen a sebességváltóba és a kerekekbe.

Beragadó tengelykapcsoló

A kuplung beragadásának problémája is fennáll. Ez azt jelenti, hogy amikor lenyomja a kuplungpedált, annak szorítóhelyzete nem oldódik ki megfelelően. Így a tengely továbbra is forogni fog, megakadályozva a sebességváltást. Ez a tengelykapcsoló csikorgását okozhatja. Ezt számos probléma okozhatja, például egy szivárgó tengelykapcsolóhenger, vagy akár egy hibás vagy szivárgó tengelykapcsoló főtengely. Az is lehetséges, hogy túlfeszült vagy akár elszakadt a kuplungkábel. A tengelykapcsoló beragadását okozhatja a levegő jelenléte a tengelykapcsoló hidraulikavezetékében, vagy akár a tengelykapcsoló alkatrészeinek nem megfelelő illesztése is.

Kemény kuplung

Egy másik, a tengelykapcsolóknál gyakori probléma az úgynevezett "kemény" tengelykapcsoló. Ezt egy pillanat alatt felismeri, mivel már a kuplungpedál lenyomásához is jelentős erőfeszítésre van szüksége. A kemény kuplung lehet a pedálösszekötő, a kereszttengely vagy akár a kuplungkábel problémájának a tünete. Néha az elhasználódott tömítések vagy akár a kuplung hidraulikarendszerének eltömődése is vezethet kemény kuplunghoz.

Zörgő tengelykapcsoló

Ha benyomja a kuplungot, és határozott dübörgő hangot hall, akkor van rá esély, hogy a kuplungkioldó csapágy már elkopott. Ez a csapágy az, ami ahhoz szükséges, hogy a forgó nyomólap csapjait lenyomja, hogy az kioldódjon a hajtott vagy súrlódó lemezből.

Diagnosztika

A kuplung problémájának behatárolása elég nagy kihívás lehet, különösen a kezdő autótulajdonosok számára, akiknek talán fogalmuk sincs arról, hogy mit kell keresniük. Mivel a tengelykapcsoló lényegében egy híd a motor és a sebességváltó között, az ebből a szakaszból érkező zaj valójában vagy a motorból vagy a sebességváltóból származhat. Szerencsére van egy nagyon egyszerű módja annak, hogy megállapítsa, hogy kuplungproblémája van-e vagy egyéb más. Először is tegye üresbe az autót, és húzza be a kéziféket. Indítsa be a motort, amíg be nem melegszik. Hagyja üresjáratban járni. Ne lépjen a kuplungpedálra. Ha a motor üresjáratban morajló hangot hallat, akkor a probléma a sebességváltóval lehet. Ha nem hall zajt, miközben a motor üresjáratban jár, lassan nyomja le a kuplungpedált a közepéig anélkül, hogy sebességbe tenne. Próbáljon meg bármilyen zajra, például ciripelő hangra figyelni, miközben lenyomja a kuplungpedált. Ha ilyen zajt hall, akkor a probléma a kuplungkioldó csapágyazással van. Ha a kuplungpedál lenyomásakor nincs zaj, próbálja meg egyenesen a padlóig lenyomni a kuplungpedált. Ha nyikorgásnak tűnő zajt hall, akkor a vezérlőcsapággyal lehet probléma. A kuplung hidat képez a motor és a sebességváltó között. Ha tudja, hogyan működik, jobban megértheti, hogyan kell megfelelően gondoskodni róla.

tags: #hidrodinamikus #tengelykapcsolo #kivalasztasi #szempontjai

• Hogyan növelhető Kymco Agility 50cc robogója teljesítménye?
• útmutató a keréktárcsákról
• Minden, amit a Mappy Drifter és Nitro kisautókról tudni érdemes
• milyen a Renault Scenic RX4 1.9 dCi a valóságban?
• A GSX-R 750 gyújtásrendszere