A gumimaci története
A gumicukor az egész világon kedvelt édesség. De mit tudunk a gumicukorról azon kívül, hogy pici, puha, színes, ízes és persze finom? Ismerjük meg egy kicsit közelebbről a gumimacit, és annak történetét!
A gumicukor eredete
A gumicukor, ez a rágós, édes csoda, generációk óta a gyerekek (és a felnőttek!) kedvence. De honnan is származik ez a finomság? A története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint gondolnánk, és tele van érdekességekkel.
A gumicukor gyökerei az arab világba vezetnek minket, ahol már a 9. században ismerték a lokumot, vagy más néven török csemegét. Ez a desszert alapvetően vízből, cukorból és keményítőből készült, ízesített és gyakran gyümölcsökkel, dióval dúsított, puha, rágós állagú édesség volt.
A 19. században kezdődött a gumicukor igazi modern kori története. Ekkoriban vált elérhetővé nagyobb mennyiségben a zselatin, amely alapvető fontosságú a gumicukor rágós textúrájához.
A gumimaci megszületése
Azonban a ma is ismert gumicukor, különösen a gumimaci, egy német cukrász, Hans Riegel nevéhez fűződik. Riegel 1920-ban alapította meg Bonnban a Haribo nevű cégét (neve a Hans Riegel Bonn rövidítése).
Melyik Bontrager országúti gumit válaszd?
Riegel ihletet merített a vásári mulatságokon látott idomított medvékből, és 1922-ben megalkotta az első gumimacit, a "Tanzbären"-t, azaz a "táncoló medvét".
Riegel forradalmi újítása az volt, hogy a zselatint gyümölcsökből és növényekből kinyert természetes színezékekkel és ízesítőkkel kombinálta, így hozva létre a jellegzetes gyümölcsös ízeket és élénk színeket.
A gumicukor eredetileg sokkal nagyobb méretben készült el, mint a ma gyártott gumimacik, pontosan azért, hogy a gyerekek örömét leljék bennük, akár játszani is tudjanak az édességgel.
Az első gumimacik nem zselatinból készültek és nem létezett még mentes változatuk sem. A hozzávalók között szerepelt a gumiarábikum, innen a név is. Az alapanyagból nem volt elég elérhető a II.
A gumicukor gyökerei az arab világba vezetnek minket, ahol már a 9. században ismerték a lokumot, vagy más néven török csemegét. Ez a desszert alapvetően vízből, cukorból és keményítőből készült, ízesített és gyakran gyümölcsökkel, dióval dúsított, puha, rágós állagú édesség volt.
Astra F katalizátor állapotának vizsgálata
A gumicukor nem megy ki a divatból, ma is rengeteg rajongója van. Ha Te is közéjük tartozol, akkor nem kell nélkülöznöd a kedvenc finomságaidat.
Az édesség webáruházunkból mindenféle méretben, ízben és színben kapsz ruganyos finomságokat!
A gumicukor története nem csak Nyugat-Európában, hanem a közép-európai régióban is jelentős mérföldkövekkel büszkélkedhet. Az 1960-as évek végén Csehszlovákiában kezdődött egy olyan édesség gyártása, amely hamarosan a gyermekek nagy kedvencévé vált a régióban.
Ezek a kezdeti termékek a prágai Velim gyárban látták meg a napvilágot, és szinte azonnal legendássá váltak. Az édesség népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mai napig sokak emlékezetében élénken él, mint a gyermekkor íze.
Jellemzően cukorba forgatott, savanykás vagy édes, gyümölcsös ízű zselés cukorkákról van szó, amelyek formavilága is különleges volt. Megjelentek a savanyú gumicukrok, a töltöttek, a vegyes csomagok és persze a számtalan állat- és figuraforma.
Alkatrészek Hyundai kompresszor javításhoz
A gumicukor története tehát egy hosszú és édes utazás, amely a távoli Közel-Keletről indulva, a német innováción és a közép-európai fejlesztéseken keresztül vált a modernkori édességkultúra szerves részévé.
A gumicukor sokak számára nem csupán egy hétköznapi édesség, hanem gyermekkori emlékek színes és illatos megtestesítője. Az első zacskó gumicukor felbontásakor érzett izgalom, a puha, rugalmas falatok, a szivárványszínű formák és az édes-savanyú ízek mind-mind hozzátartoznak az élményhez.
A gumicukor, ahogyan ma ismerjük, a múlt század első feléig nyúlik vissza. Az első modern gumicukrot egy német cukrászmester, Hans Riegel készítette el 1922-ben a HARIBO nevű vállalatában.
Az első forma a “Gummibärchen”, azaz gumimaci volt, amelynek sikere szinte azonnal berobbant a piacon. Az ötlet (miszerint egy édesség lehet egyszere rágós, színes és játékos alakú) forradalmasította a cukorkapiacot.
A gumicukor egyfajta zselés édesség, amelynek alapját általában zselatin, cukor, glükózszirup, különféle ízesítők és színezékek adják. A zselatin adja meg azt a jellegzetes, “gumis”, rugalmas állagot, amelyet mindannyian annyira kedvelünk.
A gumicukor varázsa abban rejlik, hogy elképesztően széles az íz- és formaválaszték. A klasszikus gyümölcsízek (málna, eper, citrom, narancs, alma) mellett megjelentek a különféle, akár egzotikus ízesítések és savanykásabb, sőt, csípős változatok is.
A színezékek pedig nemcsak a külsőt, hanem az élményt is meghatározzák: egy színes zacskó kibontásakor mindenki megtalálhatja a kedvencét.
Talán elsőre nem is gondolnánk, de a gumicukrokat nem csak önmagukban lehet fogyasztani. Sokan használják sütemények, torták díszítésére, vagy akár egy-egy mókás koktél dekorálására is. Az interneten rengeteg házi gumicukor recept is kering.
A gumicukor közel száz év után is töretlen népszerűségnek örvend, ám napjainkban új kihívásokkal néz szembe. Egyre többen keresik a természetes összetevőket, a cukormentes vagy épp vegán alternatívákat.
Összegzésként elmondható, hogy a gumicukor nem csupán egy édesség, hanem vidám pillanatokat, kreatív lehetőségeket és nosztalgikus emlékeket is kínál.
A gyümölcsös ízvilágukkal emberek millióit meghódító édesség ötlete a Bonnból származó id.
A nyalánkság nevének első fele, a „gumi” a gumiarábikum nevéből származik, amely egyes akácfajok természetes, gumiszerű váladéka.
A kezdetekkor a vállalatnak még csupán kettő alkalmazottja volt: Riegel és a felesége.
A második világháború hajnalán Riegel gyárában már több mint négyszázan dolgoztak, ám a harcok következtében e létszám jelentősen megcsappant.
Habár Európát már az 1920-as években meghódították a színes medvék, az tengerentúlon még évtizedeket kellett erre várni. Az Egyesült Államok boltjainak polcaira csupán 1982-ben kerültek fel, ám debütálásukat azonnali siker övezte.
Valószínűleg ön is ismer legalább egy gumimacifüggő embert, aki ha hozzájut kedvencéhez, nem mérlegel, hogy egészséges-e, természetes-e, csak türelmetlenül tépi fel a zacskót.
Gumimacik készítése | Házi gumimacik receptje
Hogy mi lehet a titka a színes, édes, fényes gumimaciknak? Talán az is, hogy az alapító, Hans Riegel fia, aki 1946-ban megörökölte a családi vállalkozást, még 80 éves korában is rajzfilmeket nézett, képregényeket olvasott, és PlayStationnel játszott, hogy kövesse az új generációk igényeit, megtudja, miről beszélnek a gyerekek és a fiatalok, mi érdekli őket, és így kapjon inspirációt az új termékek készítéséhez.
A Haribo a cég 9 európai országának 15 gyárában naponta nagyjából 100 millió Goldbärent gyárt. Ha szépen sorban kézen fognák egymást az egyetlen év alatt legyártott gumimacik, több mint 160 ezer kilométernyi hosszú lenne a lánc, és négyszer körbeérnék a földgolyót.
Ha pedig az évente legyártott mennyiségét kitekernénk és összeragasztanánk a medvecukorcsigáknak, az elérné a Föld-Hold távolságát, ami körülbelül 385 ezer kilométer. Hát ez nem kevés, és biztos, hogy jövedelmező üzlet is.
1922 óta rágjuk Forrás: Haribo2013-as haláláig ifjabb Hans Riegelt a Forbes Németország 32 leggazdagabb embere közé sorolta.
A cég sikerét még az sem igazán törte meg, hogy tavaly ősszel a német ARD televíziócsatorna 45 perces összeállítást készített arról, hogy milyen embertelen körülmények között dolgoznak azokon a brazil pálmaültetvényeken, ahonnan a karnaubaviaszt szállítják, és amelyet a gyümölcsös gumicukrok bevonására használnak, hogy azok ne ragadjanak egymáshoz.
A riportfilm azt is állította, hogy a gumicukor alapanyagához szükséges zselatint olyan helyről szerzik be, ahol az állatok elképesztően rossz körülmények között vegetálnak.
A Haribo a riportra reagálva azt mondta, hogy a beszállítói láncukon keresztül azon lesznek, hogy az ilyen körülmények megszűnjenek.
Olyan cég vagyunk, amely boldoggá szeretné tenni a gyermekeket és felnőtteket. Nem fogadhatjuk el, és nem fogadjuk el a társadalmi és etikai normák figyelmen kívül hagyását."
Ugyan a filmből nem derült ki, hogy pontosan hol készültek a felvételek, a botrány után a Haribo elkezdte ellenőrizni beszállítóit, és független auditorokat küldött a brazil ültetvényekre és a németországi beszállító sertéstelepekre is. Végleges eredményről még nem számoltak be.
Bár magát a gumicukrot nem a Haribo találta fel, de világhírnevet egyértelműen a német vállalkozás adott ennek az édességnek. A 19. században egy cukrász fedezte fel, hogy ha az arabmézgafa akácfaj nyers gyantáját, azaz a gumiarábikumot felfőzik cukorral, és gyümölcsökkel illetve egyéb ízesítőkkel gazdagítják, abból puha, rágható édesség készíthető. Így születtek tehát az első gumicukorkák, a Haribo-macik elődjei.
Hans Riegel 1989. április 3-án született egy Bonn közeli településen, a németországi Friesdorfban. A szakiskola után öt évre cukrászinasnak állt a Kleutgen&Meierhez.
Az első világháború vége után a bonni Heinen cukrászatba került, és hamarosan a tulajdonos üzleti partnere lett, a vállalat nevét ekkor Heinen&Riegelre változtatták. 1920-ban Hans Riegel a cég kizárólagos tulajdonosává vált.
Megvásárolt egy házat a Bergstrassén, ez lett az első saját gyártóüzeme. Egy zsák cukor, egy márványlap, egy szék, egy falra szerelt kályha, egy rézforraló és egy henger - ennyivel született meg egy kis konyhában a később nemzetközileg sikeres vállalkozás.
1920. december 13-án Riegel a bonni kereskedelmi nyilvántartásba regisztrálta a HARIBO nevet, amely nem más, mint a HAns RIegel BOnn szavak első két betűinek összevonása.
Egy évvel később Riegel feleségül vette Gertrudot, aki a vállalkozás első alkalmazottja lett.
A cég bejegyzését követő második évben, 1922-ben elkészített egy gyümölcsös zselatinból készült medvefigurát, amely a „Táncoló Medve" nevet kapta, és amely később Haribo Goldbären, azaz aranymedve néven vált világhírűvé.
A cég elég gyorsan beindult, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy egy évvel később, 1923-ban autót vásároltak - ami akkor ritkaságszámba ment -, hogy ügyfeleiknek házhoz szállíthassák a finomságot. Egészen addig Riegel felesége, Gertrud kerékpárral vitte ki minden nap a megrendelt édességeket.
Hamarosan az aranymacik mellett az édesgyökérből készült kesernyés, puha medvecukrot is elkezdte gyártani a Haribo, először rúd, később kerékformában.
Riegel nagyban gondolkozott, nem elégedett meg a helyi kiszállítással: nyolc évvel az első gumimaci elkészítése után 160 alkalmazottnak adott munkát, kereskedelmi ügynökök szállították Németország-szerte a Haribo-termékeket, majd az országhatáron kívülre kacsintgatott.
1935-ben egy dán édesipari céggel szerződött, és Koppenhágában megalapították a Haribo Lakrids vállalatot. A második világháború előtt a Haribo egy közepes méretű vállalkozássá nőtt, 400 alkalmazottal.