Új lendületben a magyar háztartások fogyasztása: Jövedelmek, vagyon és kilátások
A 2020-as évek válságai után 2024 új reményeket hozott a magyar háztartások számára. Ez a pozitív trend nemcsak a gazdaság stabilizálódását jelezheti, hanem a lakossági fogyasztás fellendülését is. Idén is kiemelt szerepe lesz a fogyasztásnak a gazdasági növekedésben, a beruházások második félévben várt felzárkózása mellett.
A háztartások pénzügyi helyzetének stabilizálódása és a jövedelmek emelkedése erős alapot teremt a fogyasztás további bővüléséhez. A háztartások fogyasztása jól mutatja az életszínvonalukat.
A fogyasztás dinamikája és uniós összehasonlítás
A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében a háztartások fogyasztása már 4,1%-kal nőtt, amivel Magyarország az EU országai között a 7. helyre lépett elő. Hasonló képet mutat a Nézőpont Intézet legújabb, decemberi Fogyasztói Barométer felmérése is, ami szerint a háztartások fogyasztása már 2024 végén jelentősen bővülni kezdett. A háztartások tényleges fogyasztása 2024-ben közel 5%-kal bővült egy év alatt.
2025 első három negyedévében a háztartások tényleges fogyasztása 2,6%-os növekedést mutatott, a GDP növekedéséhez pedig 1,5 százalékponttal járult hozzá. 2025-ben is folytatta dinamikus pályáját, 2024-hez képest az első három negyedévben 2,6%-kal nőtt a háztartások fogyasztása. A háztartások fogyasztási kiadásai fontos szerepet játszanak a GDP-ben, historikus átlagot tekintve a bruttó hazai termék 60%-át teszik ki. A magyar GDP nagyjából 61 százalékát teszi ki a háztartások fogyasztása.
Ugyanakkor fontos látni a szélesebb kontextust is. Magyarország az egy főre jutó egyéni fogyasztás tekintetében nem áll jól, az Eurostat 2024-re vonatkozó adatai szerint az EU országainak a rangsorában utolsó helyen állunk. Az EU-átlagához képest nálunk az egy főre jutó fogyasztás 69 százalékot tesz ki. A magyar lakosság uniós összehasonlításban nagyon keveset költ fogyasztásra, ami az életszínvonalról is sokat elmond. Ahogy a szegény országokra jellemző, a magyar háztartások kiadásainak nagy szeletét teszik ki az élelmiszerek, a szelet ráadásul hízott az elmúlt években.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
A fogyasztás növekedésének mozgatórugói: Jövedelmek és reálbérek
Ennek egyik fő oka a háztartások jövedelmének nagymértékű növekedése: a 2023 decemberében mért 542 ezer forintos átlagjövedelem 2024 végére 644,5 ezer forintra emelkedett, ami közel 20%-os növekedést jelent. Még 2024 harmadik negyedévéhez képest is 7,4%-kal emelkedett az összjövedelem. Ugyanakkor a KSH legutóbbi adatai a pozitív trendek fenntartásával, a gazdaság stabilizálódását és a háztartások anyagi biztonságának javulását jelzik.
2023 szeptembere óta, több mint 2 éve emelkednek Magyarországon a reálbérek, vagyis az inflációval korrigált keresetek, melyek a jövedelmek vásárlóerejét mutatják. A nagyobb reáljövedelem pedig - közgazdasági összefüggések alapján - megalapoz a lakossági fogyasztás bővülésének. A nettó átlagkereset hasonló mértékben, 9,3%-kal bővült a vizsgált időszakban.
A nettó átlagkeresetek kedvező bővüléséhez 2025-ben bevezetett különféle családtámogató intézkedések is nagymértékben hozzájárultak. Az alsó és középső jövedelmi rétegek helyzete is javul, elsősorban a minimálbér és garantált bérminimum emelésén keresztül, melyet jól mutat a mediánbér átlagbérhez való felzárkózási útja. 2021 óta megfigyelhető a mediánbér átlagbérhez viszonyított arányának emelkedése, 2025 szeptemberében 83%-os rekordot elérve. Az alsó‑középső bérszinteken keresők helyzete azért is kulcsfontosságú gazdasági szempontból, mivel ők jövedelmük nagyobb hányadát fordítják alapvető szükségletekre, serkentve a belső keresletet és fogyasztást.
Jövedelmi adatok összehasonlítása
| Időszak | Átlagos háztartási összjövedelem (ezer Ft) | Növekedés (%) |
|---|---|---|
| 2023 december | 542 | - |
| 2024 december | 644,5 | ~20 |
| 2024 harmadik negyedévhez képest | - | 7,4 |
Kiskereskedelmi trendek és a fogyasztói hangulat
A magyar kiskereskedelem 2024 tavaszától új lendületet vett, és 2025-ben közel 3%-os növekedést mutatott novemberig. A kiskereskedelem trendjei jó indikátorként szolgálnak a lakossági fogyasztásra nézve. Európa-szerte a 2022-2023 alatti inflációs periódus óvatosságot váltott ki a lakosság körében. Az áremelkedés megfékezése ellenére a fogyasztókban megmaradt a magas infláció emléke, és lassan indultak be a lakossági vásárlások. A hazai kiskereskedelmi forgalom érdemben 2024 tavaszától indult újra és bővült éves szinten. 2024-ben 2,9%-kal bővült a forgalom a 2023-as 7,7%-os éves szintű csökkenést követően.
2025-ben is folyamatos növekedésről tájékoztatott a KSH: 2025. január-november között közel 3%-kal emelkedett a kiskereskedelem forgalmának volumene (2,8%, naptárhatástól megtisztított adat). Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2,6%-kal, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,4%-kal, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,7%-kal nőtt az értékesítés volumene.
Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero
A kedvező jövedelmi helyzet mellett fontos tényező a lakosság hangulata is, vagyis hogy mennyire vagyunk hajlandóak vásárolni, vagy éppen elhalasztjuk azt, és megtakarítunk. A fogyasztói hangulat egyre inkább javul hazánkban, vagyis visszatér a fogyasztási kedv. Ezt jól mutatja, hogy többéves rekordokat döntöttek a GKI és a Századvég konjunktúraindexei is 2025 utolsó hónapjaiban. A Századvég lakossági konjunktúraindexe −10,6 pontra javult decemberben, a −100 és +100 pont közötti skálán. Továbbá a GKI fogyasztói bizalmi indexe decemberben jelentősen, 5 ponttal nőtt a novemberi megkérdezéshez képest, így kétéves csúcsára ért fel. A háztartások kedvezőbben ítélik meg saját pénzügyi helyzetüket, valamint a következő 12 hónap gazdasági kilátásait. A nagyobb értékű fogyasztási cikkek vásárlási hajlandósága erősödött.
Magyarország stagnáló gazdaságának magyarázata
Háztartások vagyona és megtakarítási szokások
Az elmúlt évek válságai erősen korlátozták a háztartások korábbi fogyasztási szokásait, ami a háztartási vagyon stagnálásával és növekedésének lassú ütemével párosult. Ugyanakkor az elmúlt néhány évet követően a háztartások vagyona újból növekvő pályára került, ami ösztönzőként hathat a fogyasztás további emelkedésére. Historikusan elmondható, hogy a háztartások pénzügyi helyzete érzékenyen reagál a gazdasági válságokra, amit jól szemléltet a háztartások vagyonának alakulása az elmúlt évtizedekben.
A 2010-es évek gazdasági fellendülése során az egy háztartásra jutó nettó vagyon 2020-ra 39,6 millió forintra nőtt, szemben a 2014-es 19,1 millió forintos értékkel. Bár az utóbbi években a felgyorsult infláció csökkentette a vagyon reálértékét, 2023-ban a háztartások pénzügyi helyzete ismét növekedési pályára állt. 2024 harmadik negyedévének végére a háztartások pénzügyi vagyona elérte a 90 521 milliárd forintot, ami 2010-hez viszonyítva 369%-os növekedést jelentett. Emellett az európai összehasonlítás is kedvező képet mutat. A 2024 második negyedévére vonatkozó adatok alapján Magyarország a háztartások nettó pénzügyi vagyonát tekintve az EU 13. helyét foglalja el, míg a közép-kelet-európai országok között a második helyen áll.
Az MNB 2024. évi lakossági megtakarítások alakulását bemutató publikációja szerint ez leginkább a döntően (pénzügyi) tranzakciókból és átértékelődésből ered. Az alacsony kamatkörnyezetet követően az infláció megugrása jelentős hatást gyakorolt a háztartások pénzügyi döntéseire és az eszközök közötti választásra. Bár a pénzügyi eszközök növekedése lassabb ütemben zajlott, az egyes eszközosztályokon belül jelentős átrendeződések történtek. Az MNB adatai szerint az állampapírok és a befektetési jegyek népszerűsége különösen kiemelkedett. Az állampapírok 2023-ban a háztartások pénzügyi eszközeinek 15%-át tették ki, miközben az értékpapírok aránya 25%-ra nőtt, szemben a 2020-as 20%-kal, amely az egyik legdinamikusabb bővülést jelzi. Ezzel párhuzamosan a hagyományosan alacsony hozamú bankbetétek népszerűsége csökkent: a lekötött betétek állománya stagnált, míg a folyószámlákon tartott összegek emelkedtek, ami a háztartások növekvő likviditási igényét tükrözte. A kockázatosabb befektetések, például részvények és befektetési jegyek iránt is nőtt az érdeklődés.
A tavalyi év során végzett felmérések szerint a háztartások 60-66%-a rendelkezett valamilyen típusú megtakarításal, amelyeknek közel egyharmadát az állampapírok tették ki. Az MNB tavaly júniusi felmérése alapján az állampapír-tulajdonosok többsége az idei mintegy 3000 milliárd értékű kamatfizetésekből származó összeget továbbra is befektetésre szánná. A válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, hogy az összeget újra állampapírba fektetné, míg 36%-uk a mindennapi kiadásaik fedezésére használná fel. Fontos hangsúlyozni, hogy a megtakarítások mérséklődése sokkal inkább a reálbérek lassuló növekedésére vezethető vissza, mintsem a javuló lakossági bizalomra.
Fogyasztói szokások változása és jövőbeli kilátások
Az elmúlt évek - évtized folyamán a fogyasztási szokásokban intenzívebb és lassabb változások is elindultak. Pozitív ezek közül, hogy egyre inkább megjelenik a tudatosság a vásárlásaink során, már előre tervezünk és figyelembe vesszük az ár-érték arányt is, ez pedig a különféle akciós időszakok (pl. Black Friday) alatt is befolyásoló tényező marad. A nagyobb fokú előre tervezés az ünnepi időszakokat is érinti, így például a karácsonyi vásárlási időszak általában már novemberben elkezdődik. Másrészt a koronavírus-járvány hatására és azt követően felértékelődtek a szolgáltatások, fontossá vált a személyre szabhatóság, előre tört az online vásárlás és a fenntarthatóság fontossága.
Hosszabb távú változást hoz ezeken felül a generációváltás is. Az egyes generációk eltérő elvárásokkal, értékrenddel rendelkeznek, melyek a fogyasztásukban is megjelennek. E változások kihatnak egyebek mellett a tulajdonláshoz fűződő viszonyra, a márkahűségre, de akár a csomagolásra és szállításra is a fenntarthatósági és etikussági igények megjelenésével. Emellett egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a digitalizáció és a fintech cégek hatását. Az új digitális pénzügyi eszközök és platformok fokozatosan alakítják a lakosság megtakarítási szokásait.
Kormányzati várakozások szerint 2026-ban is fontos szerepe lesz a fogyasztásnak a gazdasági növekedésben, elsősorban az idei első félévben. A vásárlóerő növekedése folytatódik 2026-ban is, melynek megalapoz a minimálbér és garantált bérminimum emelése, és a különféle kormányzati intézkedések, juttatások. 2026-ban a minimálbér 11%-kal, míg a garantált bérminimum pedig 7%-kal nőtt. Mindez infláció feletti bérnövekedést takar, ráadásul a kötelező legkisebb keresetek emelkedése általában a teljes bérskálát megmozgatja. A nominális bérek várhatóan átlagosan 8-10% között emelkedhetnek 2025-höz képest idén nemzetgazdasági szinten, mely a várható éves átlagos 3,2-3,8%-os infláció mellett 4-6%-os reálbér-növekedést hozhat magával. Az Egyensúly Intézet szerint a 2026-os választási év közeledtével fogyasztást ösztönző lépések várhatók a fiskális politika részéről: a háztartások fogyasztása így növekvő pályán maradhat. A jövedelmek vásárlóerejének növekedése megalapoz a fogyasztás további bővülésének, és így a gazdasági növekedés hajtóereje is lehet. A fogyasztás bővülését - a reáljövedelmek növekedésén felül - támogatja több kormányzati juttatás is 2026-ban, egyebek mellett a családi adókedvezmény további emelése, a 40 év alatti 2 gyermekes édesanyák szja-mentessége és a 14. havi nyugdíj.
tags: #fogyasztás #alakulása #Magyarországon #elemzés