Miért Fogy a Benzin Állás Közben? – Az Üzemanyag-Fogyasztás Okai és a Megoldások
Sokan hallották már azt a hírt, miszerint egy liter üzemanyag előállításához annyi elektromos áram szükséges, amivel ha villanyautókat töltenének, több utat lehetne megtenni, mint a finomított üzemanyaggal. Az elektromos áram útja sem a konnektorból indul, hanem sokkal messzebbről, ahogy a motorbenzin és a gázolaj sem olyan formában tör elő a földből, ahogy az autókba töltjük. A lényeg, hogy mind az áram, mind a motorhajtóanyagaink előállításához energia kell, hiszen ezek csak közvetítők, elviszik azt a keletkezés helyéről a felhasználási ponthoz.
Nagyjából azt is tudjuk, hogy két fő forrása van az energiának, az egyik forrás megújuló, a másik a nem megújuló. Az emberiség talán egyetlen közös célja, hogy a nem megújuló energiaforrásról átálljon megújulókra. A világ olajfelhasználásáért nem kizárólag a közlekedés felelős és még ha így is lenne, a közúti közlekedésnek csak körülbelül 30%-át teszi ki a személygépjármű forgalom, ahova az elektromos hajtás már ténylegesen betette a lábát. Illetve a vasút villamosítása már részben megoldott, technikailag nem lenne akadály a 100%-os lefedettség.
A légi és a vízi szállítás azonban egy hatalmas fekete folt. Amikor az olaj finomításáról beszélünk, nem biztos, hogy mindenkinek beugrik a frakcionáló kolonna és úgy egyáltalán ennek az egésznek a működése.
Az Olajfinomítás Folyamata
Szóval amikor valamilyen módszerrel kinyerték a föld mélyéről az olajat (klasszikus esetben a földgáz nyomása hozza fel), csővezetékbe terelik. Ha nincs kiépített cső, akkor tartályhajókon vagy vasúton utazik a nyersolaj. A csőhálózat másik vége rendszerint egy finomítóban végződik. Van egy ilyen nálunk Magyarországon is, Százhalombattán.
A finomítás azért fontos, mert a nyersolaj önmagában nagyon nehezen használható bármire, viszont megtalálható benne mindenféle szénláncú szénhidrogén, plusz még egy csomó szennyező anyag. A finomítás során ezt a keveréket választják szét egy meglepően egyszerű eljárással, a desztillálással.
Kia Sportage Fogyasztási Adatok
Az eljárás lényeges pontja, hogy az olaj minden cseppjét fel kell melegíteni, méghozzá nagyon! Több mint 600 °C fokos nyers fekete arany megy be a torony alján. Ezen a hőmérsékleten szinte az összes alkotóeleme felforr és hevesen igyekszik feljebb jutni a toronyban. A különböző szinteken pontosan beállított hőmérsékletű lecsapató „lapok” foglalnak helyet, amiken kicsapódik az áhított kőolaj származék, például a benzin, a kerozin, a gázolaj vagy a petróleum. Az eljárásból adódik, hogy egy egységnyi kőolajból mindenféle termék keletkezik egy jól meghatározott arányban. Nem lehet azt megtenni, hogy csak benzint gyártunk, vagy csak petróleumot, (az arányokkal egy nagyon picit lehet játszani, de akkor is jönni fog minden).
Sajnos ezzel jár a finomítás, ha a műanyagiparnak szüksége van alapanyagra vagy kell kerozin a sugárhajtású repülőgépekbe, akkor jönni fog a csövön a benzin is, akár akarjuk, akár nem. Az olajfinomítás legtöbb energiát igénylő része tehát a forralás. A forraláshoz viszont nem elektromos áramot használnak, hanem magát az előállított olajszármazékot (rendszerint a gázt). Aki volt valaha olajmezőn, finomítóban vagy csak látta A Deepwater Horizon olajfúrótorony katasztrófájáról szóló filmet, az tudja, hogy mennyi cső, szelep és szivattyú vesz részt az olaj kezelésének minden lépésében.
Ahogy említettem korábban, szerencsés esetben az olaj magától kijön a földből, de manapság ezek az idők nagyrészt elmúltak és ki kell valahogy szivattyúzni onnan. A szivattyúkat villanymotorok hajtják. Nagyon erős villanymotorok. Nem, nem olyan kis körömpiszoknyik méretűek, mint amilyenek a Teslákban vannak, hanem MW (megawatt) nagyságrendűek és nem egy darab, hanem több tucat. Aztán a továbbító csővezetékben sem magától folyik a -20 fokos északi mezőkről érkező, méz sűrűségűre dermedt massza, hanem az előbb említett méretű szivattyúk segítenek neki, néhány száz kilométerenként ismétlődve. Aztán, ha nagyon hideg van, nem árt fűteni is a csöveket, hogy egyáltalán megmozduljon a kitermelt olaj.
A kész termékeket szintén hatalmas szivattyúk segítségével töltik a szállítóeszközökbe. A földgázt még szokás raktározni is. Hatalmas föld alatti tárolókba pumpálják a gázt, olyan esetekre, ha valami miatt átmenetileg csökkenne a kitermelés. Ez a tárolási folyamat megint csak MW-os kompresszorokkal oldható meg. Aztán a lakosság számára a csővezetékbe nyomás szintén árammal történik. A gázpalackok töltése újabb energiaigényes cseppfolyósítást igényel. Az üzemanyagok vasúti szállítása (a villamosított vonalakon) szintén a globális áramszámlát növeli.
Mivel nem egyetlen szereplő fogyasztását kell megbecsülni, hanem több száz vagy több ezer vállalkozás együttes áramszámláját kellene ismernünk ahhoz, hogy pontos képet kapjunk róla, mennyit használnak fel az olaj kitermelése és finomítása és szállítása miatt. Az viszont biztos, hogy hatalmas energiát emészt fel a rendszer, aminek egy részét elektromos áramból nyerik.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
Innen a fotelból viszont a Százhalombattán elterülő Dunai Finomítóra (DUFI) vonatkozóan kereshetünk adatokat. Ennyi elektromos áram segítségével 16 kWh-s átlagos 100 km-enkénti fogyasztást feltételezve körülbelül 4 milliárd kilométert lehetne megtenni egy átlagos villanyautóval. Ha nem egy autóval akarjuk megtenni ezt a hatalmas távot, hanem évente átlagosan 20.000 km-t futókkal, akkor több mint 200.000 db-ra lenne elegendő energiánk. Tehát még egyszer, ha lekapcsolnánk a százhalombattai finomítót, akkor a jelenlegi erőművi kapacitást egy kilowattórával sem kellene megtoldani, ahhoz, hogy 200.000 villanyautót mozgassunk. Sajnos a tanulmány arról nem szól, hogy ez az árammennyiség mennyi benzin, gázolaj, kerozin és egyéb termék előállítása közben fogy.
Az alábbi dokumentum szerint jelenleg évente 6,5 millió tonna kőolajat dolgoznak fel. A bevitt nyersolajból körülbelül 43% benzin, 23% gázolaj keletkezik, tehát körülbelül összesen 43 millió tonna motor hajtására alkalmas benzint és gázolajat termeltek. A keletkező 5,36 milliárd liter üzemanyag, 7 literes fogyasztást feltételezve, 76 milliárd kilométer megtételére elegendő, ami nem teljesen egyezik meg a korábbi számításokkal.
A fosszilis energiahordozókból történő áramtermelés jelenleg működik, de ha szeretnénk óvni a környezetet, akkor változtatni kell rajta. A világ már elindult a megújuló energiák felé, amikkel a legnagyobb probléma a kiszámíthatatlanság. Ha hirtelen beborul az ég vagy lecsendesedik a szél, a kieső energiát azonnal pótolni kell (fosszilis forrásból). Ha az áramot, amit a villanyautóinkba töltünk, egyre nagyobb részben sikerül megújuló energiákkal helyettesíteni, akkor egyre kevesebb olajat és földgázt kell kitermelni, ami miatt még kevesebb fosszilis energiára van szükség.
Minden villanyautó, ami ki tud váltani egy nem villanyosat, ajándék a Földnek, mert csökkenti az olajfelhasználást. Villamosmérnökként szakmai csodálattal tekintek minden elektromos járműre, ugyanakkor azt látom, hogy sok az ismerethiányból adódó ellenérzés irántuk.
A Kipufogógáz Színe és Jelentése
A kipufogóból távozó füstfelhő mindennapos látvány az utakon, jellemző a magyar autópark elavult állományára és a briliáns állapotban lévő tömegközlekedés járműparkjára. Megfelelő üzemi állapotában a kipufogógáz áttetsző, tehát ha észreveszed a füstöt a kocsi mögött, érdemes meghatározni, pontosan mikor látható és milyen színű, szagú, állagú. Álló helyzetben járó motornál jelentkezik vagy csak gyorsításkor? Kék, fehér vagy fekete színű? Elillan vagy lerakódik az aszfaltra a kocsi alatt? Ezek alapján gyanakodhatsz, ha az első szerelő diagnosztikája szerint a fluxuskondenzátor lett csapágyas a verdádban. Nem utolsó sorban, használtautó vásárlásakor is jól jöhet, ha figyeled, milyen jeleket ereget a kocsi kipufogója.
Fehér füst: Legjellemzőbb előfordulása, az autó hidegindítását követően, amikor a kipufogóban lecsapódott pára a kiáramló forró gáz hatására párologni kezd. A durván nagymértékű, vagy folyamatos fehér füst már kevésbé elhanyagolható tünet. Gyakran az autó hűtőrendszerének meghibásodása, a hűtőfolyadék égéstérbe jutása okozza a kellemetlen bárányfelhők eregetését.
Kék füst: Kellemetlen szitu, amikor az autó kipufogója láthatóan kéken kezd füstölni. Ilyenkor motorolaj kerül az égéstérbe és ritka, hogy szinten tartható vagy esetleg megállítható a folyamat. Ha rendszeresen az autónak megfelelő olajat használod és a karbantartás is mindig hiánytalan volt, akkor többnyire a motor elhasználódása okozza a tünetet, de azért vannak extrém ellenpéldák is.
Fekete füst: Jellemzően ez az a típusú füst, amivel a legtöbbet találkozunk az utakon. A régebbi részecskeszűrő nélküli dízelek nagyobb gázadásra gyakran pöffentenek koromfelhőt az utakra. A túl dús keveréket eredményezheti azt, hogy a motor egyszerűen nem kap levegőt. Ellenőrizd a légszűrő állapotát, könnyen lehet, már annyira eldugult, hogy nem elegendő a beszívott levegő mennyisége.
Takarékos Vezetési Tippek
Ma már egyre többet hallani a takarékos vezetési stílusról. Ez a téma ugyanúgy része kellene, hogy legyen az autóvezető-képzésnek, mint például a téli vezetési gyakorlat, a különböző vészhelyzetek kezelése. Néhány alapfogást betartva a 10 százalék körüli fogyasztás-csökkentés borítékolható, de akár 20 százalékos spórolás is könnyedén elérhető.
Mivel a fogyasztás jelzőszáma a liter/100 km, egyértelmű, hogy álló helyzetben nem érdemes járatni a motort. Még a legkeményebb hidegben sem kell teljesen bemelegíteni, nem csak üzemanyag-pocsékoló, a motor számára sem hasznos, ha álló helyzetben melegítjük, ugyanis alapjáraton lassabban melegszik, mint emeltebb fordulaton. Finom gázzal, legfeljebb 3000/percig, de inkább csak 2000-2500-ig forgatva hideg motorral is nyugodtan el lehet indulni. Stop-start rendszeres autónál, ha látjuk, hogy hamar elindul a sor, finom gurulással megelőzhetjük a motor fölösleges megállítását, de hosszabb várakozásnál az e rendszer nélküli autóknál is érdemes leállítani a motort.
A gyorsító mozgás több energiát igényel, mint az egyenletes. Ezért nem érdemes csekély gázzal, hosszan gyorsítani. Sokkal takarékosabb, ha legalább fél, de inkább kétharmad gázzal, dinamikusan érjük el a kívánt tempót s onnantól kezdve csak tartjuk azt. Ahol már magasabb sebességfokozatot is gond nélkül elbír az autó, ott váltani kell, de csakis ott, ahol feljebb kapcsolva már a következő fokozatban is kellő ereje lesz a motornak. A benzines motorokat általában a 2000-3000/perc, a dízelek az 1500-2500/perc tartományban használhatók a legtakarékosabban. Üresbe tett váltóval és pláne kinyomott kuplunggal gurulni tilos és üzemanyag-pocsékoló is.
Távolságtartós tempomatot használva is érdemes a lehető legnagyobb követési távolságot választani, így sok esetben elég a gáz elvétele, nem muszáj fékezni. A nagy követési távolság további előnye, hogy jobban látható a távoli forgalom, nem csak a közvetlen az autónk előtt haladót, hanem a teljes forgalmat, a lámpákat is jobban láthatjuk. Ha pirosat, vagy bármi egyéb lassulást, megállást látunk, azonnal el kell venni a gázt, s lassú tempóval érdemes megközelíteni a megállási pontot. Ha szerencsénk van, mire odaérünk már meg is indul a forgalom.
Autópályán azonban még rendőri ellenőrzés nélkül is sokba kerül a gyorshajtás. A legtöbb autónál már a 130 km/órás tempó is literes többletet jelent a legoptimálisabb 90-100 km/órás tempóhoz mérten, ezért meggondolandó, hogy milyen tempóval futunk, egy nem túl hosszú, 200 kilométeres út során is ezer forintos nagyságrend spórolható a sebesség visszafogásával. Spórolósabb, ha magunk kezeljük a gázpedált s emelkedőn hagyjuk kissé visszaesni a tempót, amit aztán a lejtőn visszanyerhetünk.
Érdemes ezeket a tanácsokat megfogadni, de aki komolyan gondolja az üzemanyag-takarékosságot, az ne spórolja meg a takarékos vezetési kurzust. Mindenki kiszámolhatja, hogy milyen összegre rúgna a mai, de sajnos folyamatosan emelkedő üzemanyagárakkal, ha évi 10 százalékkal csökkenteni tudná autója fogyasztását. Egy 7 literes fogyasztású autónál, évi 20 000 kilométeres futással például bő 50 000 forint a megtakarítás. Ráadásul a Vezetéstechnikai Centrum különleges készülékének statisztikájából az is kiderül, hogy a takarékos vezetés nem csak pénzből, időből is kevesebbet emészt fel. Ha ugyanazon a távon kevesebbet fékezünk, kevesebbet gyorsítunk, azaz egyenletesebb tempóval haladunk, akkor az adott távot hamarabb tesszük meg.
Fogyasztás csökkentés a vezetési stílus radikális változtatásával
Hűtővíz Problémák
Ilyen például, amikor a hűtővizünk rendre újratöltésre szorul, és autónk korántsem úgy viselkedik, ahogy azt elvárjuk tőle. A hűtővíz fő feladata az, hogy a hűtőrendszerben és a motor hűtőköreiben keringjen, amivel meggátolja a motor túlmelegedésését, és segíti annak üzemi hőmérsékleten tartását. Komoly hibákat és javítási költségeket vonhat maga után, ha ezt a problémát nem szüntetjük meg időben, hiszen akár a motor is tönkre mehet, ami nélkül nem igazán utazhatunk autónkkal sehova.
A hiba diagnosztizálható szemrevételezéssel is, de ha erős fagyállószagot érzünk, akkor haladéktalanul meg kell nézetni a rendszert.
Lehetséges okai:
- A szivárgás gyakori oka, ha a vízhűtő kupakján repedés található.
- A másik ok az lehet, hogy külső szivárgás van jelen, amit könnyen észrevehetünk, hiszen a hűtővíz nagyon gyorsan fogy, és a motor akár percek alatt túlmelegszik.
- Előfordulhat még, hogy a gázpedált hiába nyomjuk, az autó lomha és erőtlen, a teljesítmény drasztikusan csökken, a hűtővíz csak fogy és fogy, de semmilyen külső nyoma nincs annak, hogy sérülés lenne a berendezésen.
- Gyakori eset, amikor a hűtővíz nem a repedéseken és sérüléseken veszik el a külvilágba, hanem belül párolog el a motorban, ezt követően pedig a kipufogón át távozik.
A hűtővíz ellenőrzése és újratöltése csupán a tünet kezelése, a probléma ezzel nem oldódik meg, viszont azt megelőzi, hogy a motor túlmelegedjen és tönkre menjen. Belső szivárgás esetén a problémát a motorban kell keresni, ahol meg kell vizsgálni több alkatrészt is, hiszen a hibás működést okozhatja a repedt hengerfej vagy a motorblokk tömítésének elengedése is.
Nézzük meg táblázatos formában a legfontosabb szempontokat, hogy könnyebben átlátható legyen:
| Probléma | Lehetséges okok | Tünetek | Megoldás |
|---|---|---|---|
| Hűtővíz szivárgás | Repedt vízhűtő kupak, külső szivárgás, belső szivárgás | Hűtővíz gyors fogyása, motor túlmelegedése, lomha autó, fagyállószag | Rendszeres ellenőrzés, kupak csere, szivárgás javítása, hengerfej/tömítés csere |
| Füstölés | Hűtőfolyadék égéstérbe jutása, motorolaj égéstérbe jutása, túl dús keverék | Fehér/kék/fekete füst a kipufogóból | Hűtőrendszer javítása, motorfelújítás, légszűrő ellenőrzése |
| Magas üzemanyag fogyasztás | Álló helyzetben járatás, hirtelen gyorsítások, magas sebesség, rossz vezetési szokások | Gyakori tankolás, magasabb költségek | Takarékos vezetési stílus, motor leállítása állásban, egyenletes sebesség |
Végül, ne feledkezzünk meg arról, hogy a motorolajok minőségi besorolása szintén fontos, és a szakértők szerint 30 000 kilométerenként cserélni kell a motorolajat.