Generációk és a Fiatal Veteránok Beilleszkedése a Modern Korban
Wiliam Strauss és Neil Howe 1991-ben megjelent Generációk című könyve emelte be a közbeszédbe annak idején azt a felosztást, mely kezdetben csak a vásárló szokásokra majd idővel a modernizációhoz való kapcsolatokra, a fiatalok társas viselkedésére, motivációira állapított meg kategóriákat, leginkább a digitális kultúrához való viszonyulás alapján.
Az említett tipizálás alapján a legidősebb korcsoportot a „veteránoknak” nevezettek alkotják, akik 1945-ben vagy korábban születtek (vagyis 78 évnél idősebbek). Őket követik a „baby boomerek” vagyis az 1946 és 1964 között világra jöttek, a háború utáni első generáció tagjai (ma 59-77 évesek). Az „X" generációt” azok alkotják, akik 1965 és 1979 között születtek vagyis ma 44-58 évesek. Következnek a fiatalabb korosztályok először akik 1980 és 1994 között látták meg a napvilágot, ők az „Y generáció” tagjai (29-43 évesek) Végül a legifjabbak: a „Z generációba” tartozók 1995 és 2009 között születtek (ma 14-28 esztendősek) és a legújabb korosztály az úgynevezett „alfa generáció” fiataljai, akik 2010-ben vagy utána jöttek világra és még általános iskolások.
Minden említett generációnak megvan a maga sajátos kapcsolata a modern korral illetve annak vívmányaival. A veteránok helyzete a legnehezebb, mert tőlük áll legtávolabb az informatika világa, miközben szeretnének kapcsolatban maradni fiaikkal, lányaikkal, unokáikkal. A baby boomer generáció tagjai (a ma hatvanasok és hetvenesek) csak alig valamivel vannak közelebb az informatikához.
Igazából az "X" generáció (40-es és 50-es korosztály) az első, amely szakdolgozatához, egyetem utáni továbbképzéseihez majd munkájához első körben használta a számítógépeket. Ők felnőtt fejjel kezdtek ennek a világnak a megismeréséhez, így másként tekintenek az újabb és újabb technikai találmányokra, programokra és kütyükre. Legtöbbjük számára mindez kötelező kihívás, melyet meg kell oldaniuk.
Az "Y" generáció (a mai harmincasok) viszont már élvezettel használ minden újdonságot, ők egészen más hozzáállást tanúsítanak a digitális világhoz. Az "Y" korosztály már az egyetem alatt is használta a számítógépeket számukra természetes a mindennapokban az informatika jelentette kényelem. A digitális kultúra első igazi függői azonban a "Z" generáció tagjai, akik 1995 után, jellemzően a 2000-es években születtek (legfiatalabbjai 2008-ban, 2009-ben) és ma középiskolások illetve huszonévesek. Ők már nem is tudnak létezni okos telefonok, laptopok, asztali számítógépek és egyéb kütyük nélkül. Interneten vásárolnak, ott rendelnek pizzát, neten ismerkednek, szinte csak ott kommunikálnak, és sokan ott is dolgoznak. Telefonnal fizetnek mindenhol és kb mindent a világhálón intéznek. Végül itt a legújabb Alfa generáció, a 2010 után születettek, ma 13 alattiak (hetedikesnél kisebbek) akiknél egyelőre alig tudni, hogy mit okoz a digitális kultúra mindent elsöprő hatása. Ők már csak emoji jelekkel tudnak kommunikálni és gyakran nem is értjük, hogy mi mit jelent náluk. Nagy kérdés: hová tart a világ, milyen lesz a jövő embere. Eltűnnek vajon a hagyományos viselkedési formák és kommunikációs csatornák?
A „Fiatal Veterán” jelenség a könnyűzenében
A „fiatal veterán” kifejezés azonban nem csupán a generációs elméletekben jelenik meg, hanem egyedi, modern kontextusban is találkozhatunk vele, például a zeneiparban. Fiatal Veterán három évvel ezelőtt kezdett el foglalkozni a rappeléssel, de a közönség még csak tavaly télen ismerhette meg jobban a nevét, ugyanis akkor jelent meg az első zenei videóklipje a The Sopranos mixtape-ről, amin többek között ő is szerepel Beksz, Gyilkos Február, IPI és CR mellett. Bár ha őszinte lehetek, én a srácra csak a legutóbbi Essemm-es közreműködés, az „Ez nem egy verseny” című dal során figyeltem fel, ahol is a régi stílusát visszahozó Boros Tamás mellett, olyan flow-val támad az arc, hogy konkrétan az ember álla a padlót súrolja tőle. Essemm feat. Vigyázat! Miután többször újra hallgattam Fiatal Veteránnak köszönhetően a már fent említett közreműködéses dalt, rögtön az volt az első dolgom, hogy még több dalt keressek tőle, ugyanis mindig is hiányoltam a hazai rap palettáról egy hozzá hasonló kemény előadót, akinél a „Vigyázat! Szókimondó szövegek” nem csak marketingduma, hanem valós ténymegállapítás. Aztán aktív kutakodásomnak köszönhetően jött szembe velem a cikk elején is említett Prallas zenei videója, amiben elég jól hozza a török-német rap stílust. A Senor nótájához készült legfrissebb klipje pedig pár hete került fel a legnagyobb videómegosztó portálra.
Fiatalok és Veteránok: Az 1956-os Emlékezet Ápolása
A "fiatal veteránok beilleszkedése" egy másik értelmezése a történelmi emlékezet ápolásában mutatkozik meg, ahol a fiatalabb generációk kapcsolódnak a múlt "veteránjaihoz", átörökítve a történelmi tapasztalatokat. A veszprémi 56-os szervezetek is megtartották saját megemlékezésüket a nemzeti ünnep alkalmából. A Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet és „Az 56-os Forradalom és Szabadságharc Emlékéért” Alapítvány hagyományaihoz hűen idén is a veszprémi rendőrkapitányság épületében szervezte meg október 23-ai ünnepségét.
Az eseményen Pintér Kornél, a Magyar Vidék Országos 56-os Szervezet elnöke köszöntötte elsőként a megjelenteket, md Pintér Huba Csanád, a balatonfüredi Lóczi Gimnázium tizedik osztályos tanulója szavalta el Tollas Tibor Túlélők című versét. Az eseményen jelen volt a rendőrség részéről Anda György, rndőr ezredes, rendészeti főkapitány-helyettes, Polgárdy Imre, a Veszprém Vármegyei Közgyűlés elnöke, valamint Porga Gyula polgármester is.
Utóbbi ünnepi beszédében úgy fogalmazott, az 56-os forradalmárok visszaadták a magyarság méltóságát. „Az 1956-os forradalom hősei Kossuth és Petőfi, a 48-asok nyomában jártak, a szabadság útján. Amikor 1956 októberének veszprémi hőseire emlékezünk, hálánk első szava, az első szál virág, az első koszorú azokat illeti, akik életüket áldozták a kibontakozó harcokban. Mások a hatóság durva intézkedésének következtében haltak meg az események során és a kegyetlen megtorlás éveiben. Ők, akik egyszerű városlakóként váltak a nemzet katonáivá, honvédekké, mert szabadságban szerettek volna élni.” Porga Gyula hozzátette, az 1956-os felkelők és szabadságharcosok műve mára a világtörténelem részévé vált. A veszprémi srácok pesti társaikhoz hasonlóan súlyos sebet ejtettek a hatalmas szovjet birodalom testén. Bár akkoriban még nem lehetett tudni, hogy ez a seb halálos. A történelem ismét megmutatta a világnak, hogy Dávid harca Góliát ellen, az elnyomottak, kisemmizettek, jogaiktól megfosztottak küzdelme idővel sikerre vezet.
A jelenlévők az ünnepi beszéd után koszorúkat helyeztek el a rendőrség épületében, köztük voltak olyan gyulafirátóti rádióamatőrök is, akik még a tizennyolcadik évüket sem töltötték be, 1956 emlékét viszont az idősebbekkel együtt ápolják.
Magyarországi fiatal veteránok
tags: #fiatal #veteránok #beilleszkedése