Fiat Punto 2 Kormányszervó Motor Hibák: Átfogó Útmutató
A Punto kétfokozatú elektromos kormány-rásegítése hozzájárul ahhoz a vezetési élményhez, amit az autónk nyújt, a City fokozatban még a leggyengébb női kéz is könnyedén tudja forgatni a kormánykereket még álló helyzetben is.
Előnye a hagyományos szervóhoz képest, hogy nem kell figyelnünk az olajszintet, nincs a motortérben semmi plusz szivattyú és ezzel járó szíjhajtás, egyszóval egyszerűbb. Elvileg.
A Kormányszervó Hibájának Tünetei
Nehéz lesz tekerni a kormányt, talán még nehezebb, mintha nem is lenne szervo. A legrosszabb, ha menet közben történik, az rettentően balesetveszélyes, gondoljunk csak arra, mi történne, ha például egy előzés közben szűnik meg a rásegítés.
Hibakeresés és Okok
Természetesen a hibakeresést ebben az esetben is célszerű egy hibakód olvasással kezdeni, hiszen a szervó hibát is több minden okozhatja. Első helyen áll az elektromos rendszerben történt meghibásodás, jellemzően testhiba.
Mivel a szervó a legnagyobb elektromos fogyasztó, ez az első, amit feszültség esés esetén lekapcsol a rendszer. Még jól működő autónál is előfordulhat, hogy egy pillanatra felvillan a piros kormány szimbólum, a kézikönyv is említi, hogy ez nem feltétlenül jelent meghibásodást, főleg, ha nem érzünk változást a kormányzásban.
Fogyasztás optimalizálása Punto 2-nél
Abban az esetben, ha “letilt” a szervó, és nehéz tekerni a kormányt, de egy következő indításkor újra működik, elég valószínű, hogy elektromos hiba van.
Ilyenkor ellenőrizni kell az autó elektromos háztartását, töltést, akkumulátort, testkábeleket, csatlakozókat, hiszen legtöbb esetben a rossz akkumulátor, a rossz töltés, vagy egy (esetleg több) rossz testkábel hibája a probléma oka.
Érdemes ellenőrizni a motortéri biztosítéktáblában a biztosítékot, kialakulhat az idők során az érintkezőkön némi oxidáció, ami miatt rosszabbul vezet, ez is okozhat időszakos szervó letiltást. Szükség esetén tisztítsuk meg a biztosíték érintkezőit.
Ez a legkevésbé ismert hibaforrás, ugyanakkor az amúgy jó elektromos rendszerű autóknál általában erre eredeztethető vissza a meghibásodás (még akkor is, ha az látszólag máshogy megoldható, erről később lesz szó).
A Kormányszervó Rendszer Felépítése
Mi is ez, és miért van rá szükség? Balra a vezérlő látható, középen fent a szervómotor. A rendszer nagyvonalakban áll egy szervómotorból, ami a kormánytengelyhez kapcsolódik, ez végzi a tényleges rásegítést, egy kormányszögjeladóból, vagy más néven nyomatékérzékelőből, ez a kormány elfordulását figyeli, és a következő részegység, a szervó vezérlő ez alapján határozza meg, hogy mekkora nyomatékkal kell a motornak rásegítenie a kormányzásra.
Felni méret bemutató: Fiat Strada 2001
A Kalibrálás Fontossága
Az egész kormányművet az autó gyártásakor szépen beállították, hogy a szögjeladó nulla pozíciójában a kormány és a kerekek is egyenesen álljanak.
Igen ám, de az autó használata során időnként munkálatokat kell végezni a futóművön, illetve a kormányművön, egy esetleges karambol, sérülés okozta deformálódásról nem is beszélve.
Ezeknél a javításoknál, szereléseknél általában kimarad a szervó rendszer kalibrálása, ezért a kormány helyzetérzékelő egyenes kerékállásnál nem nulla pozíciót ad, a szervómotor folyamatosan dolgozik.
És bizony ha a motor dolgozik, akkor nagy áramot vesz fel, ami egyrészt magasabb üzemanyag fogyasztást jelent, másrészt a kormányművet, a szervómotort, a szervómotorban lévő védelmi elektronikát is folyamatosan terheli.
Ugyanis kezdetben a szervómotorokat 2 db relével szerelték, ezekkel áramtalanítja a motort a rendszer. Viszont ha a relék beégnek, akkor önmagától lekapcsol a szervó. Ezek a relék mennek tönkre.
Grande Punto EGR szelep problémák
Ez a hiba a motor elektronikájába épített relék cseréjével javítható (röviden összefoglalva: ki kell forrasztani az elektronikát, abból ki kell forrasztani a reléket, beforrasztani az újakat, ezután vissza kell forrasztani az elektronikát a motorba).
Ám ha elmarad a kalibrálás, akkor a javítás lehet, hogy nem lesz tartós, ezért annak elvégzése nagyon fontos! A 2003.06.
Ez az alkatrész általában mechanikusan kopik el, nem javítható házilag.
A fentieket összefoglalva látható, hogy a legfontosabb, hogy az autó elektromos rendszere rendben legyen. Ez azért is fontos, mert pl. egy bikázásnál egy apró elektromos hiba miatt meghibásodhat a szervó vezérlő, de akár más vezérlőegységek is. Ezt követi a szinte mindig elmaradó kalibrálás. Ha ezeket rendbe tesszük, és figyelmet fordítunk rájuk, akkor valószínűleg nem kell aggódnunk a motor reléinek beégésétől sem.
A Kormánymű Ellenőrzése
Hogyan ellenőrizzük a kormánymű működőképességét? Milyen jelek utalhatnak a kormány hibáira? Ha időben fedezzük fel a hibákat, jobbak az esélyeink. Így megúszhatjuk a magas javítási költségeket, esetleg a teljes kormánymű, vagy akár az autó cseréjét is. Érdemes tehát itt és most elolvasnunk, milyen kormánymű hibák fordulhatnak elő.
- Elektromos kormányoszlopoknál leggyakrabban vezérlőelektronikai hiba az ok. Hidraulikus kormányműveknél olajfolyás vagy a vezérlőszelep meghibásodása okozhatja, hogy nincs szervónk. Nem javasolt, mert balesetveszélyes, mivel az autó irányíthatósága sokkal rosszabb.
- A kormánymű folyásának, azaz az olaj szivárgásának a leggyakoribb oka a szimeringek elhasználódása szokott lenni. Ennek a hátterében azonban valamilyen más probléma is állhat. A szimering, azaz O-gyűrű, funkciója szerint tömítőgyűrű. A szimering elhasználódása mögött pedig a kormánymű, vagy annak egyes részeinek fokozott igénybevétele állhat. Minden kormánymozdulat során csúszik a fémen, aminek nagyon sima felületnek kell lennie. A kormánymű porvédő harangjainak sérülése vagy nem megfelelő rögzítése miatt por illetve víz kerül a fémfelületre. A por pedig karcolást és kopást okozhat rajta, miközben a víz korrodálhatja azt. Nem javasolt közlekedni az autóval, hiszen ha az elfolyt olaj miatt a szivattyú szárazon jár, tönkre mehet. A javítás során megköszörüljük, polírozzuk a fémfelületet és emellett természetesen kicseréljük a tömítéseket is. Fontos!
- A kormánymű kopogását a fogasléc fogainak vagy épp az orsó tengelyének kopása okozhatja. De a csapágy vagy a támasztópersely is elkophatott. Az említett alkatrészek kopásával idővel romlik az autó irányíthatósága. A kopott alkatrészek cseréje oldhatja meg a problémát. A csapágyak, támasztó perselyek cseréjéhez is szét kell szednünk teljesen a kormányművet, ilyenkor pedig a tömítésgarnitúrát is cserélni kell.
- A lógó kormánymű nem feltétlenül okoz azonnal problémát. Azonban egy időzített bombaként tekinthetünk rá, mivel nagyon terheli és deformálhatja a tömítéseket, az pedig olajfolyást okozhat. Ennek a hibának a javítása is a kormánymű teljes szétszerelésével jár. Ki kell cserélni a hibát okozó támasztóperselyt, vagy éppen a csapágyat.
- Az elektromos szervorendszerek kifejezetten érzékenyek az akkumulátor, a töltés és persze az autó egész elektromos hálózatának állapotára. Így ezek meghibásodásakor vagy akár ettől függetlenül is tönkre mehet a vezérlőelektronikájuk. További probléma, hogy a kerékjáratokba vannak szerelve az EPS elektrohidraulikus szivattyúk, pl. Skoda Fabia, VW Polo, Opel Meriva B stb. Emiatt a sár, hólé könnyen bejut és tönkre teheti. Elektromos kormányoszlopoknál Grande Punto, Opel Corsa, Meriva A, Kia Ceed, Hyundai i30, stb. is gyakori hiba, hogy csak újra indításkor jön vissza a szervó, amit szintén valamely elektronikai alkatrész hibája okoz. Egyáltalán nem javasoljuk. Habár a legtöbb szervót úgy terveztek, hogy menet közben lehetőleg ne álljon le, hanem csak egy következő újraindításkor. Ha mégis hibajeleket mutató szervóval kényszerül közlekedni, azonnal keressen szervizt, ahol bevizsgálják és addig is fokozott óvatossággal vezessen. A javítás teljesen hiba (hibakód) és típusfüggő. Leggyakrabban nyomatékszenzor, elektromos panel vagy elektromos motor elektronika szorul javításra. Vannak típusok, ahol kifejezetten gazdaságos a javítás, van ahol pedig a cserével járunk jobban.
- A kormánymű holtjátéka az a jelenség, amikor a kormánymozgást úgy tudjuk végezni, hogy a kerekek nem mozdulnak el. Ennek a mértéke lehet 5-15 fok vagy 2-4 cm, amely még nem jelent problémát, határon belüli. Egyszerű letesztelni, a kerekek egyenes állása mellett a kormányt jobbra, illetve balra mozdítjuk el, addig míg a kormányzott kerekek nem mozdulnak. Ez a típusú kormánymű hiba utalhat kopott kormányműre, esetleg lógó csapágyakra. De előfordulhat, és igen gyakori, hogy a kormányösszekötő gömbcsuklóinak a hibája okozza a holtjátékot. Túl nagy holtjátékkal nem biztonságos közlekedni, hiszen minél kisebb mértékben reagál a kerék a kormánymozdulatunkra, annál nehezebb és kiszámíthatatlanabb az autó irányítása. Ráadásul a kormánymű holtjátéka mögött álló okok kivizsgálására is szükség van. Érdemes először otthon megnézni a gumik állapotát, és felfújni azokat. Kormánymű felújítás, a kopott alkatrész cseréje a jellemző megoldás ebben az esetben. Külön említést érdemel, ha elektromos szervó van az autóban és holtjátékot tapasztalunk. Nem tudhatjuk, hogy mikor fog letiltani a szervó vezérlőelektronikája, ezért nagyon kockázatos ilyen állapotban használni az autót.
- Ha a kormányt túl könnyen tudjuk mozgatni, akkor az egyik legproblémásabb és legveszélyesebb hibára gyanakodhatunk, vagyis a szervokormánymű orsótengelyén lévő vezérlő meghibásodására. Ez jelentheti a vezérlőtengely gyűrűinek elhasználódását, vagy a kormánymű öntvényházának kopását. A tipikus hiba lehet, ha a szervohatás csak az egyik irányba alakulhat ki, vagy ha éppen túl könnyű az. Ez a hiba általában kormánymű javítását irányozza elő, a legtöbb esetben annak felújítását vagy teljes cseréjét kell elvégezni.
- Ékszíj csere, vagy a szervoszivattyú cseréje segíthet a problémán.
- Például a kormány néha megszorul, aztán megindul? Ebben az esetben előfordulhat, hogy a csúszó ékszíj okozza a problémát de a szervoszivattyú vagy a csőrendszer dugulása is okozhatja a kormány ugrálását. A probléma mértékétől függ, hogy balesetveszélyes-e használni az autót. Nagy mértékben függ a kiváltó októl.
- A kormánymű akadása sokszor nem a kormánymű hibája, hanem a kardánok kopása esetleg korrodáltságának a jele. Az akadó kormánymű esetében a kopott, megrongálódott alkatrészek cseréje a megoldás.
- A nyikorgó kormánymű általában azt jelzi számunkra, hogy a kormányoszlop vezetőperselye száraz. De az is előfordulhat, hogy a kormányrásegítő a hibás. Ha a kormányrásegítő szíja sérült, akkor bármikor teljesen elszakadhat. Ha ez a probléma, a nyikorgó hang oka, akkor balesetveszélyes lehet így közlekednünk. Ha a kormányoszlop vezetőperselye volt a probléma oka, akkor meg kell zsírozni. Ha a kormányrásegítő folyadéka fogyott el, akkor azt pótolni kell. A szíj esetében cserére van szükség.
Amikor elfordítjuk a kormányt egyúttal utasítást adunk, hogy a „szervó segítsen rá” az általunk kifejtett erőhatásra. A kormányszög jeladó „adja le” az elfordulás mértékét, azaz szögét. Ezt az elmozdulást a kormányszög érzékelő „érzékeli”. Emellett fontos a rásegítés mértéke, nyomatéka. Ezt az elektromos szervó egység az ún. nyomaték érzékelőn keresztül „érzékeli” és a nyomaték szabályozón keresztül folyamatosan szabályozza.
Az eredmény az, hogy minden pillanatban a megfelelő irányú és erősségű rásegítést kapjuk és kényelmesen, biztonságosan autózhatunk.
Az újabb típusokban mindez azzal egészül ki, hogy a sebességtől függően változik a rásegítés mértéke, ez finomabb és egyben biztonságosabb autózást tesz lehetővé. Nagy sebességnél egy kis kormánymozdulattal nem fordul keresztbe az autó a parkolásnál viszont kis elfordulásnál jelentős a kerekek elmozdulása, így könnyebb a parkolás.
A szögelfordulás és a nyomaték meghatározásához az autó feldolgozza a motor fordulatszáma alapján érkező jeleket is.
Ha a kormányszög jeladó nem működik (vagy hol jó hol nem) ki kell cserélni, mert enélkül a szervó nem működik. A legtöbbször le is tilt az elektronika.
Ha a kormányszög érzékelő hibás rossz adatokat közölhet a vezérlőn keresztül a szervó motornak, így az nem a megfelelő irányban, megfelelő erősséggel, időpillanatokban fog dolgozni. Pl. kanyarban nem segít rá, kitekeri a kormányt egyik irányba, egyszer van szervó, utána nincs, nagy sebességnél is könnyű tekerni a kormányt. Kormányszög jeladó hiba esetén a jeladót nem javítani, inkább cserélni szokás, mégis úgy mondjuk sokszor, hogy a „kormányszög jeladót javítjuk”.
Ha tehetjük, válasszunk komplett újragyártott (nem csak javított) szervót.
A beállítás lényege, hogy a szervó rendszerünk „ismerje” a kormányközepet (amikor egyenesen áll a kormány) és a végpontokat (balra és jobbra maximálisan kitekerve), így minden elfordulási szög esetén a megfelelő jelet továbbítja a vezérlő egységbe.
Egyszerűbb szervók esetén, pl. D Corsa, Punto II. kézi állítgatással is be lehet állítani a kormányközepet, habár ez nem egy profi megoldás. Szakszerű az, ha a szervót a javítás során az erre alkalmas célgéppel állítjuk be, azaz kalibráljuk.
Elektromos kormányműveknél csak így lehet pontosan beállítani és szükség van az ún. tanításra vagy feltanításra is, ennek lényege, hogy az autó vezérlő egysége eltárolja a kormánymű beállításait, innentől egységes rendszerként működik.
Ha nem tartjuk be a megfelelő installálási procedúrát, könnyen lehet, hogy szerelőnknek vissza kell küldenie a kormányoszlopot vagy elektromos kormányművet újbóli kalibrálásra.
Elektromos Kormányrásegítők Története és Működése
A 90-es évek második felétől jelentek meg az új autótípusokban az elektromos kormányrásegítők, mint a hidraulikus berendezések alternatívái. Mellettük szólt az egyszerűbb telepíthetőség, valamint, hogy nem közvetlenül a motorteljesítményből fedezik a működésükhöz szükséges energiát, ezáltal az autó kevesebbet fogyaszthat, illetve pár lóerő felszabadulhat.
Peugeot 207-es kormányműve a helyén. A hozzáféréshez leszerelték a kipufogót.
A korai elektromos kormányrásegítők a kisautókban jelentek meg, itthon a leginkább az Opel Corsa C, vagy a Fiat Punto II által váltak ismertté.
Az egyszerűbb rendszerek a kormánytengelyen segítenek rá a volán tekerésére, ami ugyan egyszerűen hangzik, de mégis összetett technikát kíván. A rendszer a motorból, az áthajtásból, egy nyomatékérzékelőből, valamint elektronikából áll.
A kormánytengelyen helyezkedik el a nyomatékszenzor, amely érzékeli a kormányelfordítás irányát, valamint az ébredő erőigényt. Ezeket a jeleket küldi az elektronikának, amely kiszámítja, melyik irányba és milyen teljesítménnyel segítsen rá a motor a kormányzásra.
A nagyobb autóknál a motort közvetlenül a kormányműre építették, így a tengely nem kapja meg a rásegítés terhelését, a motor a kormányműbe „hajt be”. A nyomatékszenzort a kormányoszlopra szerelik fel.
A tisztán elektromos kormányrásegítés mellett gyártottak-gyártanak úgynevezett hibrid rendszereket is, például ilyen került az Opel Astra G-be is. Ezeknél a kormánymű maradt hidraulikus rásegítésű, csak éppen a szíjhajtású mechanikus olajpumpát cserélték le elektronikusra. Ennek a rendszernek az előnye, hogy a vezérlése hagyományos úton, hidraulikus szelepekkel történik, viszont mivel az olajnyomást elektromotoros pumpa állítja elő, közvetlenül nem vesz le a motor teljesítményéből. Hátránya, hogy a tömítettségre, olajcserére (belső korrózióra) érzékeny hidraulikus rendszer megmaradt.
Elektromos és Hidraulikus Kormányrásegítők Hibái
Az elektromos kormányrásegítők jellemző hibái nem azonosak a hidraulikus rendszerek tipikus hibajelenségeivel. Habár ez is csak részben igaz, mert a hibrid kormányművek mindkét rendszer hibáiból merítenek.
Mivel az elektromos rendszerben is bőven van mechanikus alkatrész, ezek kopása, valamint az elektronikai részegységek kontakthibái is gyakoriak.
Előfordul, hogy az egyik irányba könnyebb tekerni a kormányt, mint a másikba. Olyan is, hogy az autó folyton kanyarodna, tehát az egyenesmenethez ellen kell tartani a kormányt, mint amikor a rossz futómű-beállítás miatt félrehúz az autó.
Ezeket a jelenségeket kísérheti, de önmagukban is előfordulnak, hogy kormánytekerés közben búgás hallható, vagy rezonancia érezhető a volánon.
A hiba oka néha triviális: például futómű-szerelések során elállítódik a kormányoszlop nullpontja. Emiatt egyenes haladáskor is úgy érzékeli a rendszer, mintha enyhén elfordítva lenne a kormány, és ezért működteti, működtetné a szervorásegítést.
Ennek mértéke függ a nyomatékérzékelő által mért elfordítási nyomatéktól, tehát hogy a sofőr milyen erővel igyekszik kitéríteni a kormánykereket. Egyenes haladáskor ez az érték minimális, vagy nulla, tehát a rendszer sem feltétlenül segít rá.
Viszont tényleges kormányzáskor, ez főképp lassúmeneti, vagy állóhelyzeti kormányelfordításkor tűnhet fel, az egyik irányba gyorsabban, könnyebben érkezik a rásegítés, a másik irányba késik.
Ilyenkor a kormánymű elektronikájának újrakalibrálása szükséges, amely szoftveresen a hozzáértőknek rutinfeladat.
Nagyobb a gond, ha maga a nyomatékérzékelő kezdi feladni a harcot, ez érzékeli a kormányelfordítás irányát is. Ha a belső csúszóérintkezők elkopnak, vagy felületi korrózió jelenik meg rajtuk, az általuk küldött jel nem egyenletes.
Így persze a rásegítés mértéke sem lesz az, előfordulhat, hogy a helyzethez képest nagyobb, vagy kisebb, vagy éppen semmilyen rásegítést nem ad az elektromotor, mert hát a vezérlés próbálja lekövetni a hamis jeleket küldő nyomatékérzékelő információit.
A motor is elromolhat, erre utalhat az üzem közbeni búgása, a kormányzás erőszükségletének növekedése, vagy a szervorásegítés megszűnése. Lehet mechanikai kopás az áthajtásban, amire növekvő kormányholtjáték, kopogás utalhat.
Ekkor már jellemzően a kormánymű maga is elég kopott lehet, ez a jelenség igen sokat futott, elhanyagolt, vagy balesetes múltú autóknál fordulhat elő.
Egyes típusok elektronikája érzékeny a hirtelen áramlökésekre, így előfordul, hogy egy akkumulátorlemerülést követő bikázós indítás során olyan feszültséget kapnak, ami káros rájuk.