A féklámpakapcsoló fontossága és cseréje
A féklámpa nagyon fontos feladatot lát el, hiszen jelzi a mögöttes forgalomnak, ha az autó lassításba kezd. A féklámpakapcsoló egy viszonylag egyszerű alkatrész, de a fontosságát az adja, hogy a fékpedál benyomásával ez a legelső érzékelő, amely jelez: előbb kapcsol, minthogy felépülne a féknyomás. Ezért számít fontos jeladónak.
A féklámpakapcsoló meghibásodásának jelei
Meghibásodása esetén vagy folyamatosan világítanak a féklámpák, vagy még fékezéskor sem kapcsolnak be: ez a két alapvető hibalehetőség áll elő, ha elromlik a féklámpakapcsoló. Például úgy, hogy a lezárt üres autó féklámpája égve marad. Ha a fékpedál megmozgatására felold a kapcsoló, akkor egyértelmű a baj oka.
És ez még nem minden: már több mint húsz éve több berendezésnek is szüksége van arra, hogy a vezérlése tudja, mikor fékez a sofőr. Ilyen a blokkolásgátló, a menetstabilizáló rendszerek, a mai autók esetén, ahol már felsorolni sem tudjuk az úgynevezett vezetéstámogató rendszereket, ott még több alegység vár információra. Tehát a hiba előbb-utóbb felhívja magára a figyelmet.
Menet közben is jelez a hiba: menet közben úgy érzékelheti a jármű, hogy a sofőr fékez, erre reakcióként például megpróbálja a hajtott kerekek közti fordulatszámkülönbséget orvosolni a menetstabilizáló rendszer vezérlése, majd, ha ez nem sikerül neki, akkor hibajelek jelennek meg a műszerfalon: a legfontosabb üzenet az ESP-hibára utal. Ilyen esetben halaszthatatlan a hiba orvoslása.
A féklámpakapcsoló cseréje
A féklámpakapcsoló rendszerint a fékpedál felső bekötési pontjának a közelében helyezkedik el. Így lényegében maga a fékpedál kapcsolja mechanikusan. A hozzáféréshez szükséges rendszerint a kárpit bontása.
Kuplungpedál problémák – okok és megoldások
A féklámpakapcsoló általában könnyen oldható módon, például bajonettzárszerűen rögzül a fészkébe, elfordítva húzható ki a helyéről. A kiszereléshez ezen túl még a csatlakozó lehúzását kell megtenni. Az autósboltban cikkszám szerint is működik a cserealkatrész kiválasztása.
Az egyszerűbb féklámpakapcsolók ára hét és tizenötezer forint közötti árban futnak: tehát nem csak a munka nem bonyolult, az alkatrészár sem elijesztő, ahhoz képest milyen fontos feladatot lát el.
Fontos, hogy ha megérkezik az alkatrész, akkor a kapcsolórudat (amit megnyom a fékpedál) nem érdemes „üresben” piszkálni, mert beszerelés után önbeálló. Az új alkatrész beilleszthető a régi helyére, ezután ellenőrizni kell a működését, majd visszaszerelni a leszedett elemeket.
Az autóvezetéshez nem szükséges pontosan ismerni a jármű működését. De óriási segítség, ha úgy használjuk a kocsinkat, hogy tudjuk, mi történik a karosszéria alatt. Ezzel sokat tehetünk az autóért és saját biztonságunkért is. A tudatos autóvezetőnek igenis számít, hogy megismerje a motor vagy éppen a fékrendszer működését. Kevesebb kellemetlen meglepetés fog érni, ha te is tudatos autóvezető leszel!
Skoda Fabia féklámpa kapcsoló csere
A fékről általánosságban
Tömören összefoglalva, a fék szerepe az, amit mindenki tud róla: lassítja vagy megállítja az autót, illetve álló helyzetben rögzíti azt. Csökkenthetjük vele a jármű sebességét, természetesen, csak az elérhető határokon belül. Ez azt jelenti, hogy hiába is várnánk, hogy 150 km/h-s sebességnél pár méteren belül meg tudunk állni pl. a piros lámpánál, erre még a legjobb fékrendszer sem képes és nem is lenne biztonságos, ha a fék így működne.
Minden, amit a kuplungpedál kapcsolóról tudni kell
A fékrendszer az egyik legfőbb biztonsági berendezése az autónak, nélküle lehetetlen lenne az autóval való közlekedés.
Napjainkban az autók hidraulikus fékmozgatással dolgoznak, azaz, a jármű lassításához vagy megállításához szükséges erőt a sofőr fejti ki a fékpedál nyomásával. A hidraulikus rendszer továbbítja ezt a jelzést a kerekeknél lévő fékekhez, hogy aztán az autó a kellő mértékben lassulni tudjon.
Pontosan hogyan történik a fékezés?
A pedál lenyomásával nyomás keletkezik a főfékhengerben. Innen csöveken keresztül jut tovább a kerekekhez, ahol a nyomást a munkahengerek erővé alakítják át. Ekkor a fékbetétek a dob vagy a féktárcsa felületéhez nyomódnak, súrlódásuk pedig a mozgási energiát hőenergiává alakítja át.
Összetett rendszerről van szó, amiben mindennek tökéletesen kell működnie ahhoz, hogy haladás közben lassítani tudjuk az autót vagy meg tudjunk állni vele.
A fékrendszer karbantartására megéri figyelmet fordítani, hiszen egy megbízhatatlanul működő fékkel üzemelő autó maga is megbízhatatlanná és veszélyessé válik.
Útmutató a Peugeot Partner kuplungpedál szereléséhez
A fékrendszer részei
A fékrendszert 3 fontos rész alkotja:
- vezérlőberendezés
- átvitel
- fékszerkezet
A vezérlőberendezés tulajdonképpen a pedál, amit az autóvezető működtet. Ez jelzi az átvitelnek a fékezést. A mai autóknál az átvitel hidraulikus, ugyanakkor előfordul még pneumatikus, mechanikus, elektronikus és vegyes megoldásban is.
A fékszerkezet feladata a kerekeknél a sebesség csökkentése. Több változata van, létezik elektromos, súrlódó, folyadék- vagy motorfék. Ebben a cikkben a súrlódó féket mutatjuk be, ami a fékezőerőt súrlódás révén hozza létre.
A fékezőerőt elektromágneses hatás is létrehozhatja, valamint két alkatrész között lévő folyadék is. A motorféket is gyakran használjuk, ez tulajdonképp azt jelenti, hogy levesszük a lábunkat a fékpedálról vagy alacsonyabb sebességfokozatba kapcsoljuk az autót.
A hidraulikus fékszerkezetnél tehát a sofőr lenyomja a fékpedált, a pedál lenyomásakor a főfékhenger nyomást fejt ki a hidraulikus csőben lévő fékfolyadékra, amit viszont nem lehet túlzottan összenyomni. Az ekkor keletkező nyomást a folyadék továbbítja a kerék munkahengeréhez.
A hidraulikus fékrendszerhez nélkülözhetetlen a fékfolyadék, amit legalább 2 évente cserélni kell, máskülönben a fékezés hatékonysága csökken. A fékfolyadék idővel elöregszik, ha pedig mennyisége a minimum alá csökken, a fékpedál beesik és nem fogja tudni biztosítani azt a nyomást, amire a fékezéshez szükség van.
Féktípusok
A mai járműveknél 2 féktípus van használatban: a tárcsafék és a dobfék.
A tárcsafék mechanikus rendszer, ami egy kerékkel együtt forgó tárcsát használ. Amikor a pedál lenyomásával keletkező nyomás az átvitel révén a kerék munkahengerekhez megérkezik, szétfeszíti a dugattyúikat, a fékpofákat pedig a féktárcsához préseli.
A tárcsaféket többnyire az első kerekeknél helyezik el. A többi típushoz képest hatékonyabb és kevésbé igényli a karbantartást is.
A dobfék a kerekeken lévő fékpofák és fékdobok közreműkodésével éri el a fékhatást.
A féktávolság és befolyásoló tényezői
A teljes féktávolság a vészhelyzet észlelés és a gépjármű megállása között megtett távolság. Elemei a reakció távolság, fékkésedelmi idő és a fékút.
A teljes megállási távolságot számos faktor befolyásolhatja, ilyen például az abroncs minősége, a profilmélység, a vezetői képességek, az útfelület, a gépjármű általános műszaki állapota (különösen a féktárcsák és fékbetétek) vagy a guminyomás.
A legfontosabb alapfogalmak
A féktávolság táblázat bemutatása előtt fontos tisztázni néhány alapfogalmat!
1. Reakció távolság
A reakció távolság a vészhelyzet észlelése és a vezetői fék válasz között megtett távolság. Az átlagos reakcióidő 0,5 és 2 másodperc közötti. Általában igaz, hogy a magasabb vezetési tapasztalattal rendelkező személyek rövidebb idő alatt képesek reagálni a veszélyhelyzetekre.
40-50 év között a leggyorsabb a reakciós képesség, míg friss jogosítvánnyal rendelkező személyeknél és idősebb sofőröknél a válaszidő gyakran lassabb.
A reakció távolságot jelentősen befolyásolja az autó sebessége. Kétszer gyorsabb sebesség esetén a reakció távolság is duplázódik.
2. Fékkésedelmi idő (működési késedelem)
A fékkésedelmi idő (működési késedelem) alatt a fékpedál lenyomása és a fékrendszer aktiválódása közötti időt értjük. Mielőtt megkezdené a fékrendszer a sebesség csökkentést, bizonyos alkatrészek elmozdulása szükséges.
Magas menetsebesség mellett a fékkésedelmi idő is több méternyi többlet megállási távolságot jelenthet.
3. Fékút
A fékút a fékezés megkezdésétől a megállásig megtett távolság. Más szóval a fékút a fékpedál lenyomása és a mozgás beszüntetése közötti távolság.
Fontos megjegyezni, hogy a jármű sebessége és a fékút között négyzetes kapcsolat áll fenn. Tehát kétszer gyorsabb sebesség, négyszer nagyobb fékutat eredményez.
4. Megállási távolság (féktávolság)
Megállási távolság (féktávolság) alatt a fent bemutatott három szakasz összegét értjük, vagyis a vészhelyzet percepcionalizálása és a teljes megállás között megtett távolságot.
A féktávolság táblázat használatával könnyen megállapítható, hogy egy átlagos családi autó mekkora teljes féktávval rendelkezik.
Az első oszlopban látható a sebesség, másodikban a reakcióidő alatt megtett távolság, ezt követően a fékút száraz és vizes felületen, végül pedig a teljes féktávolság.
Féktávolság táblázat
| Sebesség (km/h) | Reakcióidő alatt megtett távolság (m) | Fékút száraz felületen (m) | Fékút vizes felületen (m) | Teljes féktávolság (m) |
|---|---|---|---|---|
| 40 | 17 | 9 | 13 | 26-30 |
| 50 | 21 | 14 | 20 | 35-41 |
| 60 | 25 | 20 | 29 | 45-54 |
| 70 | 29 | 27 | 40 | 56-69 |
| 80 | 33 | 36 | 52 | 69-85 |
| 90 | 38 | 45 | 65 | 83-103 |
| 100 | 42 | 56 | 80 | 98-122 |
| 110 | 46 | 67 | 97 | 113-143 |
Mi befolyásolhatja a megállási távolságot?
A megállási távolságot sok tényező befolyásolhatja. Az alábbiakban összefoglaltuk a féktávolságra legnagyobb hatást gyakorló faktorokat.
1. Abroncs minőség
Általában igaz, hogy a prémium abroncsok anyaghasználata, mintázata és egyéb műszaki tulajdonságai rövidebb féktávokat biztosítanak. Míg a belépő kategóriás gumik növelhetik a megállási távolságot.
2. Gumi profilmélység
A megfelelő abroncs profilmélység nem csupán a törvényi előírások, de a vezetés biztonsága miatt is kiemelten fontos. A gumi profilmélység jelentősen befolyásolhatja a féktávolságot.
A német Auto Bild autós magazin egy tesztben azt vizsgálta, hogyan befolyásolja a féktávolságot az abroncs profilmélysége. Meglepő eredményekkel szolgált a kutatás: 120 km/h sebességről fékezve az új abroncsoknak maximum 60 méterre volt szükségük, hogy megálljanak. A törvényi minimumban közölt 1,6 mm esetén a féktáv több mint 150 méter volt. Ahol új gumival már megálltak a tesztautók, ott kopott abroncsokkal 106 km/h tempóban haladtak tovább a személyautók.
3. Vezetői képességek
Nem meglepő módon a vezetői képességek is szignifikáns hatással bírnak a féktávolságra. Tapasztalt sofőröknél az átlagos reakcióidő akár 75%-kal rövidebb lehet, mint a kevésbé gyakorlott autósoknál.
4. Útfelület
Jéggel borított, vizes és egyéb alacsony tapadású felületeken nem csupán a teljes megállási távolság emelkedik, hanem az autó kontrollálhatósága is csökken.
Nyári záporokat követően előfordulhat az aquaplaning (vízen csúszás), amely akár balesethez is vezethet. A biztonságos vezetés érdekében csökkentse a sebességet csúszós útfelületeken.
5. Gépjármű általános műszaki állapota
Tudta, hogy a gépjármű általános műszaki állapota befolyásolja a megállási távolságot? A kopott fék alkatrészek jelentősen fokozhatják a fékutat. Többek között ezért érdemes rendszeres műszaki vizsgára vinni az autót.
6. Guminyomás
A Nemzetközi Automobil Szövetség (Fédération Internationale de l’Automobile, FIA) egy kutatása szerint a vizsgált autósok 71%-a a megfelelőtől eltérő guminyomású abroncsokkal közlekedik. Ez nem csupán szuboptimális üzemanyag felhasználáshoz vezet, hanem a féktávolságot is növelheti.
Minden esetben a gyártói előírásoknak megfelelő guminyomású abronccsal közlekedjen a biztonságos vezetés érdekében!
7. Sebesség
A sebesség és a fékút közötti négyzetes kapcsolat miatt megállapítható, hogy:
- Kétszer nagyobb sebességnél négyszer nagyobb a fékút
- Háromszor nagyobb sebességnél kilencszer nagyobb a fékút
- Négyszer nagyobb sebesség esetén tizenhatszor nagyobb a fékút
Kövesse a törvényi előírásoknak megfelelő sebességkorlátozást a balesetmentes és biztonságos vezetéshez!
8. Gépjármű terheltsége és tömege
A gépjármű terheltsége és tömege is jelentős hatást gyakorol a teljes megállási távolságra. A magasabb tömeg növeli a féktávot, így több utas és csomag szállításakor megemelkedik a megállási távolság.