Euro 7 Környezetvédelmi Besorolás Követelményei

Az Európai Unión belül a forgalomba helyezésre kerülő gépkocsik környezetvédelmi jellemzőit egy szigorú szabályrendszer határozza meg. Ezek a szabályok az elmúlt évtizedekben folyamatosan szigorodtak, a normák egyre bonyolultabb vizsgálatokat tesznek szükségessé.

A gépkocsik egyik jellemzője, hogy ezen uniós szabályrendszeren belül melyik jogszabály alapján vizsgálták az adott típust. Ez a tulajdonsága a környezetvédelmi osztályba sorolás (a továbbiakban: KVOS), ami az adott jármű konstrukciós jellemzője. Fontos tudni, hogy a KVOS nem a jármű adott állapotát jellemzi, hanem azt, hogy új korában milyen környezetvédelmi normák szerint tervezték. A köznyelvben ezeket a normákat gyakran EURO normáknak nevezik.

A magyarországi környezetvédelmi osztályba sorolás a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeleten alapul, melyet a 35/2009. (VII. 10.) KHEM rendelet módosított. Ez a rendelet számos uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja, többek között:

A Tanács 72/245/EGK irányelve (1972. június 20.)
A Tanács 76/756/EGK irányelve (1976. július 27.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2000/53/EK irányelve (2000. szeptember 18.) az elhasználódott járművekről
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/55/EK irányelve (2005. szeptember 28.) a járművek hajtására használt kompressziós gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátásáról
A Bizottság 2005/78/EK irányelve (2005. november 14.) a járművek hajtására használt sűrítéses gyújtású motorok gáz-halmazállapotú szennyezőanyag- és légszennyezőrészecske-kibocsátásáról
Az Európai Parlament és a Tanács 2005/64/EK irányelve (2005. október 26.) a gépjárművek újrafelhasználhatóságra, újrafeldolgozhatóságra és hasznosíthatóságra tekintettel történő típusjóváhagyásáról
Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról

A rendelet célja, hogy a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeit meghatározza, összhangban az európai uniós előírásokkal.

Az Euro 7 szabvány célja a járművek károsanyag-kibocsátásának csökkentése.

Euro IV környezetvédelmi besorolás

Az Euro 7 bevezetése és hatásai

Az ACEA (Európai Autógyártók Szövetsége) felszólította az Európai Unió politikusait, hogy tartózkodjanak a tervezett új, Euro 7-es környezetvédelmi besorolás bevezetésétől. Az Euro 7 egy, a belső égésű motorok károsanyag-kibocsátásról szóló új, a korábbiakhoz képest is rendkívül szigorú irányelv.

Az Euro 7 bevezetését több autógyártó vezetője is megkérdőjelezte, mivel 2035-től egyébként is betiltják az EU-ban a fosszilis üzemanyagok használatát az új autókban, ennyi időre pedig kérdéses, mennyire éri meg új, a szigorú szabályoknak megfelelő motorokat fejleszteni.

Luca de Meo, az ACEA elnöke szerint, ha az EU továbbra is arra kényszeríti az autóipart, hogy viszonylag kis költséggel csökkentsék a belső égésű motorral szerelt járművek károsanyag-kibocsátását, az több modellsorozat és teljes járműkategóriák kivonását jelentheti.

De Meo szerint a tervezett Euro 7 szabályozás a céljával ellentétben valójában lelassítaná az európai közlekedés dekarbonizációját. A Renault Csoport vezetője szerint ez a tendencia egyes gyártók európai üzemeinek végleges bezárásához is vezethet. Az ACEA-elnök becslése szerint az Euro 7-es szabványnak megfelelő motorok hét-tíz százalékkal lesznek drágábbak a jelenlegi új autók erőforrásaihoz képest.

Az EU tavaly novemberben mutatta be az Euro 7 részletes tervezetét. Az új szabályozás a tervek szerint 2025 júliusában lép hatályba.

Insignia dízel motor változatok

Környezetvédelmi osztályok és normák

Az Európai Unió által meghatározott normák, ahogy az idő halad előre, egyre szigorúbbak lesznek, tehát minél nagyobb a szám, annál jobb a gépjármű károsanyag-kibocsátása, és annál szigorúbb előírásoknak kell megfelelnie.

A széndioxid-kibocsátás mellett nagy figyelmet szentelnek a szén-monoxid, a szénhidrogének, valamint a szálló porok határértékeinek megállapítására.

Euro 1: Az 1992-ben forgalomba állított autókra vonatkozik, ekkor kötötték ki először, hogy legalább szabályozatlan vagy oxidációs katalizátorral kell ellátni a gépjárművet.
Euro 2: Az 1996 utáni autóknak kellett megfelelniük, ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy három utas lambda szondával ellátott katalizátorral kellett felszerelni a járművet.
Euro 3: Ezt a normát két darab lambda szondára növelték, éppen 2000-et írunk, amikor az első ilyen autók kifutnak a gyártósorról.
Euro 4: 2005 januárjában megérkezett az újabb szabvány, amely meghatározta az 1 g/km-es széndioxid-kibocsátási határértéket (a dízeleknél 0,5 g/km), amely a mai napig érvényben van.
Euro 5 és Euro 6: A 2009 szeptemberétől érvényben lévő Euro 5-ös és a 2014 szeptemberétől érvényes Euro 6-os kategóriáknál természetesen további szigorításokkal tették a kibocsátási értékeket ember- és környezetbarátabbá.

Az európai kibocsátási normák összehasonlítása személygépkocsikra.

A környezetvédelmi felülvizsgálat Magyarországon

A gépkocsi környezetvédelmi felülvizsgálata során a kipufogógáz szennyezőanyag tartalmának megengedett legnagyobb mértéke, valamint a szabályozott keverékképzésű motorok légviszonyára vonatkozó követelmény a gyártó által, az általa kibocsátott műszaki dokumentációban előírt érték.

Dízelmotoros járművek esetében a gyártó által előírt füstölési érték az ENSZ EGB 24. számú előírás, illetve azzal külön jogszabály szerint egyenértékű előírások szerint a füstölés alapján történő jóváhagyást jelző táblán feltüntetett adat.

Mercedes-Benz Actros Euro 6 részletes elemzése

Ahol több lehetőség kínálkozik - mert használható CEMT-engedély és bilaterális engedély is -, ott mindkettő elfogadható, ezek közül az egyiket mindenképpen be kell mutatnia a külföldi fuvarozónak a rakodás helyszínén. Ahol csak az egyik vagy csak a másik engedély használható, ott kizárólag a jelzett engedéllyel teljesíthető a fuvarfeladat.

Amennyiben nem használható sem CEMT-engedély, sem bilaterális engedély, vagyis a fuvarfeladatot jogszerűen nem teljesítheti a fuvarozó, ott ezt a segédlet rövid magyarázattal indokolja.

A 261/2011. Korm. rendelet értelmében 2014 májusa óta a magyarországi feladóknak és címzetteknek engedélyellenőrzési kötelezettségük van a bilaterális és CEMT-engedélyek tekintetében, illetve külföldi fuvarozó esetén még akkor is, amikor kabotázs fuvarműveletet végez, azaz az áru fel- és lerakodása Magyarország területén történik.

Ezekről az engedélyekről külön-külön a következő aloldalakon olvashat részletesebben. A jogszerű fuvarozás elősegítése érdekében javasoljuk az Európai Unión belüli közúti árufuvarozásra feljogosító közösségi árutovábbítási engedély meglétének ellenőrzését is.

FONTOS! Magyarország területén magyar fuvarozónak bilaterális engedélykötelezettsége nincs, ezért magyar fuvarozó magyarországi fel- vagy lerakodása esetén ezeknek az engedélyeknek a meglétét nem kell ellenőrizni!

Magyar fuvarozónak a belföldi fuvarfeladatát nem kell rögzítenie a BiReg-ben, de amennyiben belföldi fuvarfeladatot külföldi honosságú fuvarozó végez, akkor már szükséges a BiReg fuvaregisztráció megléte és annak ellenőrzése a rakodóhely részéről.