A Kuplung Meghibásodásának Okai Emelkedőn Való Kuplungoláskor
A kuplungot talán egyik autósnak sem kell bemutatni, mert ez az egyik olyan alkatrész, amelyet az első vezetés órán megismertetnek a jogosítványra vágyóknak. A kuplung egy kopó alkatrész, tehát bármennyire is vezetünk odafigyelve, biztosak lehetünk benne, hogy egyszer cserére szorul majd. De nemcsak a kopás miatt lehet szükség javításra, vagy cserére, hanem sérülések miatt is.
Annyit még egy laikus is tud, hogy a kuplungot be kell nyomni, ha váltani akarunk, a kuplung hibajeleivel azonban már lényegesen kevesebben vannak tisztában. Pedig ezek fontos jelzések, mert ha figyelmen kívül hagyjuk őket, komoly károsodást vagy épp balesetet is kockáztatunk. A hibákat nem is olyan nehéz észrevenni, ha tudjuk, mire is kell odafigyelnünk.
Lássuk, mi is a kuplung feladata, és melyek azok az egyértelmű jelek, melyek arra utalnak, hogy valami gond van vele.
Mi az a kuplung, és melyek a részei?
A kuplung, vagyis más néven a tengelykapcsoló fontos szerepet játszik abban, hogy a motor által generált energia a sebváltóra, majd pedig a kerekekhez jusson. Lényegében az autó mozgásba hozásában játszik nélkülözhetetlen szerepet. Ha tehát gond van a kuplunggal, akkor súlyos esetekben el sem fog indulni az autónk, mondhatni használhatatlan lesz.
A kuplungot négy fő elemből áll, a kuplungtárcsából, a kinyomó csapágyból, a lendkerékből, és a kuplungszerkezetből. Ezek együttes működése teszi lehetővé, hogy az energiaátvitel megvalósuljon, és a váltóra, onnan pedig a kerekekre jusson.
A kuplung főbb alkatrészei
A kuplung meghibásodásának jelei
- Csökken a teljesítmény: a teljesítménycsökkenés egy nagyon árulkodó jel, amely arra utal, hogy kuplung elkopott. Ha tehát nyomjuk a gázt, de az autó lassan vagy egyáltalán nem gyorsul, az kuplunghibára utal.
- Probléma a sebességváltással: az is nagyon egyértelmű jele a kuplunghibának, ha az autó emelkedőn nem tud elindulni, illetve, ha járó motor mellett nem tudjuk sebességbe rakni.
- Kellemetlen vagy szokatlan szagok: kellemetlen, büdös, égett vagy fura szag is fontos tünet, melyet komolyan kell venni. Ha induláskor ezt érezzük, akkor valószínűleg a kuplungtárcsa melegedett túl.
- Érzékeny pedál: ha csak akkor indul el az autó, ha majdnem teljesen fel kell engednünk a pedált, esetleg a benyomás nehézkes, akkor mindenképp nézessük meg a kuplungszerkezetet, mert valami gond lehet vele.
- Furcsa zajok: a különöse, zörgő hangok hasonlóan árulkodóak, mint a szagok. Ha zörgő, recsegő hang hallatszik a motortérből, ha benyomjuk a kuplungot, vagy ha váltunk, akkor nagy rá az esély, hogy meghibásodott a kuplung.
- Karattyolás a motorban: ez a zaj általában nem is a motorból jön, hanem a kuplungházból, és egyértelműen arra utal, hogy gond van a kuplunggal.
- Sebességbe rakjuk az autót, de az nem indul el: nagyon durva helyzet, ha a motor jár, mi sebességbe tesszük az autót, ám az nem akar elindulni. Ez nagyon súlyos kuplungproblémára utal.
Ha ezeket a tüneteket tapasztaljuk, akkor mindenképp keressük fel az autószerelőt. Persze egyes jelzések nemcsak azt árulják el nekünk, hogy gond van, hanem azt is, hogy pontosan milyen jellegű a baj, illetve, hogy mely alakrészt érinti. Ha nehézkes a kuplung benyomása, az például a kuplung bowden hibájára utal, nehézkes gyorsulás, vagy a büdös szag pedig inkább a kuplungtárcsa kopására.
Annak is egyértelmű jele van, ha a kuplungszerkezet eltörött. A furcsa zörgő hangok a kuplung benyomásakor, a motor karattyolása, a váltáskor hallható recsegés, vagy a váltási képtelenség, is mind erre utalnak.
Csúszó kuplung
Mit tegyünk, ha kuplung hiba jeleket tapasztalunk?
Amennyiben a fenti jelek közül bármelyiket is tapasztaljuk, nem érdemes túl sokáig várni, úgy járunk a legjobban, ha azonnal felkeressük az autószervizt, és kérünk egy ellenőrzést. Sajnos még mindig sokan vannak, akik a fura zajok, a kellemetlen szagok és a nehézkes indulás ellenére sem mennek szerelőhöz, mert már előre félnek attól, hogy milyen drága lesz majd a javítás.
Amíg az autó gurul az úton, és csak a zajok meg a szagok kellemetlenek, addig még úgysincs szerintük akkora gond. A helyzet azonban az, hogy bár lehet, hogy ezek a jelenségek nem zavarják a mindennapi közlekedést, nagyon balesetveszélyesek lehetnek, ha épp akkor jelentkezik egy újabb tünet, amikor épp úton vagyunk, és nagy a forgalom.
A másik baj a halogatással az, hogy így nemcsak a kuplung károsodása fog súlyosbodni, hanem a többi alkatrész épségét is kockáztatjuk. És bár a kuplungcsere sem olcsó, de gondoljunk bele, amit megúszhatunk pár tíz ezer forinttal, az a halogatás miatt akár több százezres javítássá is felduzzadhat.
A kuplung hibajeleket tehát vegyük komolyan, és időben orvosoljuk a problémát.
Kuplungpedál problémák – okok és megoldások
Gyorsításnál vagy az emelkedőn felfelé nyomod a gázt, de nem akar gyorsulni az autó? Akkor biztosan esedékessé vált a kuplung csere!
A kuplung csere minden olyan autós életében egyszer bekövetkezik, aki nem csak egy évre tervez egy autóval. Aki városban közlekedik, az a mindennapi munkába menet-jövet megtapasztalhatja az évről évre egyre nagyobb dugókat. Sajnos az araszolás jelentősen megrövidíti a kuplung élettartamát még annak is, aki a vezetésre odafigyelve a bal lábát nem a pedálon pihenteti.
5 tipp a kuplung cseréjéhez
A kuplungcsere folyamata és költségei
A kuplung csere alkalmával kötelezően 3 alkatrésznek a cseréjéről beszélhetünk: kuplung szerkezet, tárcsa és kinyomócsapágy. Cseréje a váltó levételével történik, ami típustól függően a pár órástól akár a 8 órás műveletig is eltarthat.
Pontosan ezért sosem szabad spórolni az alkatrészeken, mert ha valamelyiket kihagyjuk a csere alkalmával, akkor a következő váltó levételig nem fogja kibírni a többi kuplung alkatrész és ismételten ki kell fizetni a több órás csere munkadíját.
Tapasztalatunk szerint egy kuplung csere intervalluma 150.000 km-től akár 250.000 km-ig is terjedhet, de cseréltünk már 100.000 km alatt is kuplungot. Ez attól függ, hogy milyen körülmények között használjuk az autót és milyen a bal lábunk.
Érdemes ilyenkor elgondolkozni azon, hogy ha az autó éves futásteljesítménye 15.000 km és ez mind kedvezőtlen körülmények mellett - városban történt - akkor is minimum a 10. év elteltével kell csak nagyobb kiadásra számítani. Ezért sem szabad gondolkozni, hogy alsó kategóriás vagy prémium kategóriás gyári beszállítótól származó kuplung készlet kerüljön beszerelésre.
Régen még ritkábban, de manapság egyre sűrűbben találkozni kettős tömegű lendkerékkel. Eleinte a dízel autóknál volt közkedvelt a gyártók részéről, manapság már egyre több benzines autóban is megtalálható. Hagyományos lendkerék esetén szinte nulla a valószínűsége, hogy lendkereket kelljen cserélni. A benne található rezgéscsillapító és rugózó elemek idővel tönkre mennek.
Itt is fokozottan érvényesül a használat módja, például a taxi üzemmód. Miért? Mert a kilométerre vetített indítózások száma nagyon magas és sok az alapjárati fordulatszám körüli használat. Általában az élettartama megegyezik a kuplungéval, ritkán idő előtti elszakadás előfordulhat.
Magasabb fokozatban nagyobb gáznál lehet legelőször érezni a kuplung csúszását, majd a kopottság előre haladtával alsóbb tartományokban is. Legvégső esetben gázadásra már csak felmegy a fordulatszám, de az autó alig vagy egyáltalán nem akar menni.
Ilyenkor a lendkerék alatt lévő főtengely szimeringnél motorolaj vagy a nyelestengely szimeringnél váltóolaj folyik. Ezeknek a cseréje ilyenkor kötelező, még minimális olajpára esetén is! Van olyan autó, például a Toyota Auris, ahol a nyeles tengely szimering cseréjéhez a váltót szét kell szedni. Volt hozzá “szerencsénk”, egy 60ezer km-es Aurisnál folyt a váltóolaj és ezért csúszott a kuplung.
Ez működteti a pedál lenyomásakor a szerkezetet. Ennek hibája esetén nem lesz egyenletes, gördülékeny a pedál használata. Darabosan fog működni. Ezt is ellenőrizni kell, és ha hibás, akkor cserélendő.
Szintén ellenőrizni kell típustól függően a kiemelő villa tengelyének a vezető perselyét. A váltóból kijövő tengelyen lévő vezetőhüvelyt is ellenőrizni kell és kopás esetén cserélendő. Ezen a “csövön” csúszkál a pedál benyomásakor a kinyomó csapágy.
Hogyan előzhető meg a kuplung meghibásodása?
A kuplung az átlag felhasználó számára egyszerűen kezelhető szerkezet. Annyit érez, hogy ha kinyomja a pedált, akkor a motor nem mozgatja az autót, ha felengedi, akkor meg igen. Emiatt szedtem most össze pár pontot, amiben megmutatom, hogy egy kis odafigyeléssel akár több százezer kilométerig bírja egy kuplungszett. Ha ezeket betartod, megúszol néhány súlyosabb javítási költséget amellett, hogy más kopó alkatrészeket is kímélhetsz.
Tudom, azt ígértem, hogy megmutatom, mivel lehet kitolni egy kuplung élettartamát. Kezdjük a lábunktól. Lenyomjuk a kuplungpedált koppig, ilyenkor bizonyos típusoknál egy bowden, fiatalabb és új autóknál jellemzően már hidraulikus munkahenger továbbítja az akaratunkat a váltóvilláig. A villa eltolja az úgynevezett kiemelőcsapágyat és eltávolodik egymástól a motor és a váltó között hajtást biztosító két alkatrész.
A másik oldalon van maga a kuplungszerkezet, amin egy fém felület fogadja a kopóréteget. A két felület erős rugók miatt egymáshoz nyomódik, ahogy engedjük fel a kuplungpedált és a súrlódás miatt a két oldal fordulatszámkülönbsége elkezd csökkenni. Amikor a kuplungot felengedjük és levesszük róla a lábunkat, akkor a rugók olyan erővel nyomják össze a kuplungtárcsát a fém felülettel, hogy a kapcsolat a két tengelyfél között fix lesz, a motor akaratát száz százalékban továbbítja a hajtáslánc felé.
Általános helyzet például, ha csak megállunk a pirosnál és ahelyett, hogy kihúzzuk üresbe a váltót, tartjuk egyesben és állunk a kuplungon feleslegesen. Ennél nagyobb megszenvedője a műveletnek a kinyomócsapágy, ami ilyenkor a lábunk ereje által folyamatosan ellentart az erős rugóknak. Tehát megállás nélkül terhelünk egy olyan alkatrészt, ami legfeljebb pár másodperces kinyomásokra van tervezve.
A kinyomócsapágy élettartama leginkább ilyen műveletekkel csökkenthető, a tünetek pedig a zörgő-búgó hangok kinyomásnál vagy pont, hogy olyankor tűnnek el és felengedett kuplungnál, üresben szól csak.
Tehát megvannak a kuplung fő elemei, ezek közül nagyjából mindet cserélni kell, ha valami megadja magát. Nem azért, hogy a szerelőnek jó dolga legyen és dőljön a lé, hanem mert egy ilyen művelethez le kell emelni a váltót, aminek a munkadíja elég jelentős lehet.
Egy kinyomócsapágy 5-10 ezer forintért is van már, míg egy kuplungszerkezet is típustól függően 50-150 ezer forint között kapható, így ha utóbbinál talán annyira nem, de előbbinél megfordulhat a tulaj fejében, hogy csak azt cserélteti ki. De mi értelme lenne kétszer kifizetni a munkadíjat?
Ilyen műtétnél érdemes a váltó és motor oldalán a szimmeringeket is kicseréltetni, hiszen a kuplung-ház két olajtér között egy száraz térben dolgozik, míg a főtengely és a nyelestengely olajban. Ez azt jelenti a laikus számára, hogy az autó nem fog tudni elindulni, mivel a motor és a hajtáslánc között nem jön majd létre a megfelelő kapcsolat.
Maga a tárcsa kopórétege fogy, és a kopás intenzitása csak rajtunk és a vezetési stílusunkon múlik. Ha a tárcsa elkopott, akkor előfordulhat, hogy a tárcsából kiálló csavarok kezdik el reszelni a kuplungszerkezetet.
A kopott kuplungot könnyedén a kuplungpedálról tudjuk észrevenni. Tanulóvezetőként eleinte talán az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy elindulásnál megfelelő mennyiségű gázt adjunk, miközben megfelelően kezdjük el emelni a kuplungpedált. Meg kell találni az egyensúlyt a két véglet között és abban az esetben fog a legkevésbé kopni a kuplung, tehát akár évekig nem kell hozzányúlni.
Persze nem csak vezetési stílustól, de környezettől is függhet, mennyire kopik. Ha főleg országúton és autópályán használnak egy autót, magasabb tempónál egészen kis fordulatszám-illesztésre van szükség, akkor sokkal kevésbé kopik a szerkezet minden eleme.
Ez azt jelenti, hogy ha lefele gangolunk a váltóval, akkor adunk egy gázfröccsöt azért, hogy a főtengely és a nyelestengely - ezáltal a kuplungszerkezet és tárcsa - közel azonos fordulatszámmal forogjanak, így illesztésnél minimálisan csúszik a kuplung.
Rossz szokása sok embernek, hogy ha enyhe emelkedőnél kap egy piros lámpát, akkor nem fékkel tartja az autót, hanem stabilan kuplunggal. Ha hosszasan súrlódnak nagy terhelésen - és mivel egy átlagosan 1-1,5 tonnás autót tart, ezért ez nagy terhelés - akkor sok hő fog termelődni, ami tönkretehet alkatrészeket.
Ha nem csúsztatjuk szépen, hanem rendszerint nagy lendülettel ráengedjük a pörgő motort a hajtásra, vagy éppen a gyorsan forgó hajtást az alapjáraton ketyegő motorra, azzal is okozhatunk károkat. Hasonló pofonokban lehet része a hajtás többi alkatrészének, mint például a gömbcsuklóknak, a féltengelyeknek, a differenciálműnek - vagy műveknek - és bizonyos hajtásformáknál a Hardy tárcsának.
Simán benne van, hogy nem nyomjuk ki koppig a pedált, vagy megfáradt bowden, esetleg levegős hidraulika esetén nem emel elég nagyon a szerkezet és lesz némi áthajtás, miközben a fogaskerekek közt toljuk a váltót.
Sok autós ember összerándul, ha meghallja, hogy kettőstömegű lendkerék. Ennek az alkatrésznek a feladata az, hogy az egyszerű felhasználó finomabban tudjon váltani nagyobb, nyomatékosabb motoroknál, de ehhez nekünk is tennünk kell.
Mivel a kuplung egy elengedhetetlen szabályozószerve a kézi váltós - és néhány robotizált váltós - autónak, ezért nagyban befolyásolja bizonyos, tőle független költségek alakulását is.
Egyik módszer, hogy ha sok motorféket használunk, bár ehhez a váltó ügyes használata is kell. Ilyenkor ugye visszább váltunk egy alacsonyabb fokozatba, finoman ráengedjük a kuplungot - akár a fentebb említett gázzal visszaváltást használva - és a motor ellenállása miatt lassulni fogunk.
Mivel ez az autó semmilyen más alkatrészére nincs rossz hatással - kivéve kétütemű motoros autóknál hosszabb távon - ezért bármikor használhatjuk, viszont fontos, hogy legyünk készenlétbe az üzemi fékkel, ha hirtelen kell megállni.
A másik előnye a motorfékkel gurulásnak, hogy ilyenkor a befecskendezővel szerelt autók leállítják az üzemanyag-befecskendezést. Ilyenkor az autó tényleg nem használ fel üzemanyagot, és típustól illetve hangolástól függ, hogy milyen fordulatszám alatt kapcsolja vissza. Talán decikről van szó, de modernebb start-stop rendszerrel felszerelt autóknál ha a kuplungon állunk, akkor addig a rendszer a motort sem állítja le, így egyhelyben ketyegünk.
Csak érdekességképp érdemes megemlíteni a robotizált váltóval szerelt autókat. Arról nem is beszélek, hogy ezek a léptetőmotorok mennyire drága halált halnak időnként, például az Opelnek volt egy rossz konstrukciója. Még a C Corsát teszteltem, amikor a szerelő elmondta nekem, hogy az abba szerelt robotizált váltók igen buták voltak.
Tehát már látjuk azt, hogy amilyen egyszerű szerkezet a kuplung és amilyen nagy terhelésre tervezett alkatrészekből áll, annyira könnyű drága felújításokba futni, ha nem rendeltetésszerűen használjuk.
tags: #emelkedőn #kuplung #benyomásakor #üt #okai