Alufelni márkák minőség teszt
Amennyiben először gondolkodunk el azon, hogy könnyűfém-, illetve alu felnivel szépítsünk autónk megjelenésén, akkor mindenekelőtt talán meglephet az a nagy választék, amivel például az interneten találkozhatunk. Jó lehet ilyen esetben egy kis ismertető, mely segít eligazodni a különböző márkák világában.
És lehetőleg segít elkerülni a veszélyes hamisítványokat.
Az autós idealisták szerint az autó ékszere a kereke: részben igazuk is van, hiszen egy szép keréktárcsa-gumi kombináció fel tudja dobni az autó általános megjelenését. Mindamellett az autó kereke elsősorban nem ékszer, hanem alkatrész, amelynek jól kell működnie.
Ezt a feladatát akkor tudja ellátni, ha mérete, kialakítása, súlya megfelel az autó igényeinek, amelyet pedig az adott kocsi gyártója, így a gyár mérnökei határoztak meg sok éves tapasztalataik alapján úgy, hogy a jármű a legjobban el tudja látni a tervezett funkcióját: legyen akár kisautó, terepjáró, sportkocsi.
Elsőre nagyon egyszerűnek tűnik a képlet, hiszen az autógyártók megadják azt a legkisebb és legnagyobb keréktárcsa és gumiméretet, amellyel működtethető a kocsi. Tehát az autó képességeiért bizonyos tűréshatáron belül, a jelölt felni-gumi mérethatárok közötti kerekek használata mellett szavatolnak.
Ez azt jelenti, hogy van egy minimum és maximum szélesség értékünk, és egy átmérőértékünk. Mindez a gumira is igaz, ott ugyan további megkötésekkel, mint a gumi sebességindexe, terhelhetősége, és hogy a mérethatárok között az alkalmazható gumiméreteknek egymás váltóméreteinek kell lenni.
Ami azt jelenti egyszerűen fogalmazva, hogy minimális százalék eltéréssel a külső átmérőjük azonos kell legyen.
Visszatérve az eredeti csapásirányra, a felnire, így az adott kocsi gépkönyvéből megtudjuk, hogy milyen határok között mozoghatunk felnivásárlás esetén. Tételezzük fel, hogy nem akar senki a jelöltnél nagyobbat, vagy kisebbet felszerelni, így a következő dolog amire figyelni illik, az a beszerzendő alkatrész, itt éppen az új keréktárcsa minősége.
Nagy a kínálat, könnyű belefutni csapdákat rejtegető áruba.
Ökölszabályként elmondható, hogy a neves felnigyártók keréktárcsái megfelelnek a minőségi elvárásoknak.
De nem feltétlenül, ugyanis előfordulhat, hogy például a kinézett keréktárcsát az amerikai piacra gyártották, így nem rendelkezik jóváhagyással az európai piaci forgalmazáshoz.
Hogy bármely európai ország előírásrendszere szerint jóváhagyatták a felnit, azt három betűjel jelöli, pontosabban jelölheti.
Elég csak egyet keresni, nem jellemző, hogy mindhárom, vagy akárcsak kettő is rajta lenne a keréken.
A három betűkód a következő: JIL, VIA, KBA. Tehát ha ezek közül bármelyik szerepel az öntvényben (vagy lemezfelnin beütve), akkor elméletileg az adott felni legális cserealkatrész.
(„E” jelet ne keressünk, az nincs a felnin).
Könnyűfém felni útmutató fekete autókhoz
És ha már betűkről beszélünk, vegyük át milyen jelölésekkel találkozunk még a felniken.
A PCD az osztókörátmérő mm-ben, például PCD 112, az 112 mm-es osztókörrel gyártott felni, tehát a felnit rögzítő csavarok furatai egy 112 mm átmérőjű körön nyugszanak.
Jelölhetik a rögzítőcsavarok számát is, pl. 5x112, ahol az első szám a csavarok száma, a második az osztókör átmérője.
Fontos az ET-szám, amely azt mutatja meg, hogy a felni függőleges felezési síkjától milyen távolságra van a kerékagyra való felfekvési sík.
Ezt mm-ben adják meg, tehát ET35 azt jelenti, hogy a középvonaltól a külső perem felé 35 mm-re van az a sík, ahol a kereket a kerékagyhoz rögzítjük.
AZ ET lehet nulla, vagy negatív szám is.
Megtalálhatjuk még a felnin a méretjelölést, például 7Jx17 H2. Ezen számsorból a hetes a felni szélessége colban, a 17 a felni külső átmérője szintén colban, a H2 pedig azt jelenti, hogy peremvédős.
De az „x” sem „szort” jelent, hanem hogy a felni egyrészes, egybeszerelt, és nem olyan mint régen a Zileken, vagy MAZ teherautókon, hogy több részes és a gumiszereléshez szét kell szedni.
Ezen felül még mindig találni számokat, de azok már a gyártási évre vonatkoznak, illetve márkajelölések a gyártóra.
Tehát, ha mindezen paraméter megfelel az adott autónak, akkor igen minimális az esély rá, hogy bármely hatóság kivetnivalót fog találni a felszerelt felniben.
Joggal szólnak viszont, ha valami nem felel meg. Elsősorban az átmérőt figyelik, valamint, hogy a gumi külső síkja túllóg-e a sárvédő külső síkján.
Merthogy nem lóghat túl.
Az átmérő árnyaltabb téma. Lehet nagyobb, vagy kisebb, de ez utóbbi annyira nem életszerű, hogy ne is foglalkozzunk vele (a felrakható legkisebb felni általában a fékberendezés helyigénye határozza meg, tehát a gyárilag megadottnál kisebb méret általában fizikailag sem rakható fel).
Minthogy az autókra gyárilag szerelt felnik méretei is egyre nőttek, így ehhez a látványhoz az emberek hozzászoktak, köztük a rendőrök is.
Emiatt csak az adott kocsihoz képest látványosan nagy méretű felnik szúrnak szemet, amelyeken a gumi annyira peres, mintha tömör lenne.
De ha biztosra akar menni, arra is van mód.
A felnik gyártói az adott keréktárcsák minősítése során gyakorta olyan típusokra is igazolják a megfelelőséget, amelyeknek a gyári ajánlásában nem szerepel a szóban forgó méret.
Ezt egy homologizációs papírral igazolják, amelyet valamely elismert és arra jogosult intézet ad ki. Leggyakrabban a német TÜV, vagy a dán AVE.
Ezzel a papírral felszerelkezve arra hivatott intézettől (ENSZ EGB minősítésre jogosult intézet szükséges) kérhető szakvélemény, amely szerint az adott alkatrész alkalmas a szóban forgó gépjárművön való alkalmazásra.
A szakvéleménnyel lehet kérni a megyei vagy fővárosi NKH vizsgabázison a magyar hatóság jóváhagyását, amelynek része, hogy bejegyzik a forgalmi engedélybe a nagyobb méretű felni „viselési jogát”.
Onnantól jöhet bármilyen közúti ellenőrzés vagy műszaki vizsga, mindegyiken meg fog felelni.
De látható, hogy ez nem jelenti azt, hogy bármi felszerelhető bármire. Csak az és arra, amit oda gyártottak, és cserealkatrészként megfelelőnek ítéltek.
Minden más marad az illegális fronton.
Mindemellett a gyakorlatban igen ritkán indokolt, hogy a gyári mérethatárokon túl nyújtózkodjon a felni- és gumiválasztással az autós.
Leggyakrabban egyedül a kinézet az, amely indokolja a választást, vagy az illegális megoldások alkalmazását.
A megfelelő gumi- és felniméret kiválasztását elsődlegesen az autó, és azon belül is a futómű képességeinek a kiaknázásának kéne indokolnia.
Itt néha ellentmondó dolgokba is belefuthat a fejleszteni vágyó vállalkozó. Kezdjük a jó oldalával, amiért szeretjük a szélesebb gumikat: rövidebb fékút, jobb vonóerőátadás, kanyarodáskor nagyobb stabilitás.
Folytassuk a rossz oldallal: nő a fogyasztás, nő a kormányerőigény, nagyobb a gördülési zaj, esőben nagyobb a felúszási veszély, síkos úton előbb elvesztik a tapadásukat (mivel kisebb a talajnyomásuk).
Felni Kisokos / Mi az ET szám ? Hogyan kell számolni ?
És miért szeretjük váltóméreten belül a nagyobb átmérőjű keréktárcsákat? Mert alacsonyabb oldalfalu gumik szerelhetők rá.
Ezeknek kisebb az oldalfal-deformációja, így kanyarodáskor ívtartóbbak, nem kúsznak le nagy terhelésnél az ívről, valamint a hirtelen kormánymozdulatok során pontosabban irányíthatóvá válik a kocsi, csökken a kormánymozdulat és a kormányerőreakció között eltelő idő.
Viszont rosszabb a rugózási komfortjuk, magyarul rázósabbak a ballonosabb társaiknál.
Emiatt úthibába futva az ebből eredő „ütések” erejét is jobban továbbítják a felninek (és futóműnek), így a peres gumival szerelt keréktárcsáknál gyakoribb a peremsérülés és az ovalitás is.
És van még egy hátránya a nagyobb kerekeknek-gumiknak, bizony drágábbak a nagy abroncsok.
És sok autótulajdonos itt dől a saját dugájába.
Beszerzi vágyai felnijét, majd nem tudja megfizetni a rá való jó minőségű autógumit, és vesz valamit, ami minél olcsóbb: vagy használt, vagy a kínálati paletta minőségi alsó régióiból való.
És ezzel a lépéssel el is veszti, illetve nem kapja meg a fent felsorolt előnyöket, viszont a hátrányokat igen.