Az első sikló története Magyarországon
Az aranykornak és a legnagyobb magyar fiának, Széchenyi Ödönnek köszönhetjük a Budai Siklót, amelyet 1870. március 2-án adtak át hivatalosan a forgalomnak, akkor még Budai Hegypálya néven.
Széchenyi Ödön igen érdeklődő ember volt, aki fiatalon egy Hableány nevű különleges, fából készült gőzösön beutazta Európát, s valószínűen ekkor ismerte meg azt a lyoni hegypályát, ami a budai sikló alapötletét adta.
Ehhez azonban tudni kell, hogy az 1860-as évek végén még nem volt semmilyen tömegközlekedés a várban, így az odatartók lóháton, gyalog vagy lovaskocsin juthattak fel.
Pedig a Lánchíd és az alagút megépítésével a mai Clark Ádám tér valódi közlekedési csomóponttá változott, ráadásul igen nagy volt a forgalma, mert a minisztériumi tisztségviselők innen jártak fel ilyen-olyan módokon a várba, ahol a hivatalok működtek.
Mindezeket figyelembevéve Széchenyi Ödön igen nagy üzletet látott egy új közlekedési eszköz megépítésében, ami pár perc alatt felszállítaná az utasokat a Duna partjáról a várba.
1868-ban meg is alapította a Budai Hegypálya részvénytársaságot, amelynek feladata lett az új közlekedési eszköz kivitelezése és majdani működtetése.
Budavári sikló és történetéről röviden
Az építkezés és a kezdetek
Maga az építkezés csaknem két évig tartott: 100 méter hosszú, 50 méteres magasságkülönbséget áthidaló pályát építettek, a két vágány nyomtávolsága 1435 mm volt.
Két kocsi közlekedett rajta, egyenként három-három - lépcsőzetesen elhelyezett és 24-24 férőhelyes - kabinnal.
A kocsikat 24 mm átmérőjű 12 acélszálból font sodronykötéllel vontatták, s mindezt az alsó állomáson elhelyezett 30 lóerős gőzgép mozgatta.
Kétoldalt szép tégla bélésfalak határolták a sikló pályáját, és a hegyoldal sétaútjait két gyaloghídon vezették át fölötte.
1870 elejére már működőképes volt a szerkezet, amelyet február 4-én maga Ferenc József is kipróbált, és igen elismerően nyilatkozott róla a kezdeményezés szülőatyjának, Széchenyi Ödönnek.
A nagyközönség március 2-án próbálhatta ki az új közlekedési eszközt, ami hamar a fővárosi lakosok kedvencévé vált.
Egyrészt eleinte 10 koronáért lehetett használni, másrészt igen gyors és kényelmes volt.
Csúcsforgalomban 2,5 percenként közlekedett, és egy menet ideje mindössze 45 másodperc volt.
Működés és bővítési tervek
A koncesszió szerint 1910-ig a részvénytársaság működtette a Budai Hegypályát, s igen nyereségesen.
A sikeres felbuzdulva az időközben budapesti tűzoltóparancsnokká avanzsált Széchenyi több más siklót is tervezett Budapestre és Konstantinápolyba egyaránt, de sem a Gellért-hegy oldalában futó szerkezet, sem pedig a török pasa közlekedési eszközei nem épültek meg sohasem.
A budai sikló gőzgépei a XX. század elejére már igen elavultnak számítottak, de az időközben a városhoz került közlekedési eszköz felújítására a világháború miatt már nem került sor.
Ennek ellenére a sikló zavartalanul üzemelt egészen 1944-ig, amikor súlyos bombatalálatot kapott.
Újjáépítés és modernizáció
A világháborút követően a sikló pályáját kitisztították, a kocsikat leszerelték és a gépek részeit is széthordták.
Az 1960-as években merült föl először a sikló újraépítésének lehetősége, amely a 100 éves évforduló idején újabb lendületet kapott.
Végül a mai sikló az 1980-as évek derekén épült meg, és 1986. június 4-én nyitották meg ismét a nagyközönség előtt.
Széchenyi Ödön ötletét, a siklóvasút megépítését a Budai Gőzsikló Részvénytársulat valósította meg a XIX. század utolsó harmadában.
Az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő, ingajelleggel egymást váltó két kocsi, Margit és Gellért ma is meghatározza Budapest látképét.
A Sikló balesetei
A jármű történetében elvileg csak két baleset történt, az egyik, amely nagyobb hírverést kapott 1896. június 11-én, éppen egy külföldi újságírók számára rendezett miniszterelnöki fogadás után.
A rendőri vizsgálatból utóbb kiderült, hogy a balesetet emberi mulasztás okozta.
Összegzés
A Budavári Sikló tehát nem csupán a fővárosi polgárok és a fővárosba látogatók kényelmét szolgálta, de komoly jövedelmet is jelentett a befektetők számára.
tags: #első #sikló #jármű #Magyarországon #története