A Fénycsövek Működése és Előnyei
A fény, mint alapvető jelenség, évezredek óta formálja az emberi civilizáció fejlődését. Kezdetben a Nap és a tűz jelentette az egyetlen fényforrást, melyek nem csupán világosságot, hanem meleget és biztonságot is nyújtottak. Ahogy az emberiség technológiai képességei fejlődtek, úgy váltak egyre kifinomultabbá és sokoldalúbbá a mesterséges fényforrások, forradalmasítva az éjszakai életet, a munkavégzést és a szórakozást.
Napjainkban a fényforrások széles skálája áll rendelkezésünkre, melyek mindegyike egyedi működési elvvel, jellemzőkkel és alkalmazási területtel rendelkezik. A fényforrások fejlődése szorosan összefonódik a tudományos felfedezésekkel és az ipari innovációkkal. A hagyományos izzólámpáktól, melyek a hőfejlődés elvén alapulnak, eljutottunk a rendkívül komplex és energiahatékony LED technológiáig, mely a félvezetőfizika vívmányait használja ki. Ez a fejlődés nem csupán a megvilágítás minőségét javította, hanem jelentős mértékben csökkentette az energiafelhasználást és a környezeti terhelést is.
A fény, mint elektromágneses sugárzás, különböző fizikai folyamatok során keletkezhet. A fényforrások működési elveinek megértése kulcsfontosságú ahhoz, hogy különbséget tegyünk az egyes típusok között és megértsük azok jellemzőit.
Fényforrások Működési Elvei
A termikus sugárzás az egyik legősibb és legegyszerűbb módja a fény előállításának. Minden olyan anyag, amelyet elegendő hőmérsékletre melegítenek, fényt bocsát ki. Minél magasabb a hőmérséklet, annál nagyobb a kibocsátott fény intenzitása és annál rövidebb hullámhosszú, azaz „fehérebb” vagy „kékesebb” a fénye.
Az elektromos kisülés elve számos modern fényforrás alapja. Ebben az esetben a fény úgy keletkezik, hogy elektromos áramot vezetnek át egy gázon vagy gőzön. Az áram hatására a gázban lévő atomok elektronjai gerjesztett állapotba kerülnek, majd visszatérve alapállapotukba, fotonokat, azaz fényt bocsátanak ki. A kibocsátott fény spektruma az adott gáz atomjainak jellemzőitől függ. Ilyen elven működnek például a fénycsövek, a neonlámpák, és a különböző típusú nagynyomású kisülőlámpák (pl.
Hűtőventilátor előtét ellenállás hibái Suzuki modellekben
Az elektrolumineszcencia egy olyan jelenség, ahol bizonyos anyagok elektromos áram hatására közvetlenül fényt bocsátanak ki, hőtermelés nélkül. Ez az elv a LED-ek (Light Emitting Diode) és az OLED-ek (Organic Light Emitting Diode) alapja. A félvezető anyagokban az elektronok és lyukak rekombinációja során energiát szabadul fel, amely fotonok formájában jelentkezik.
A fotolumineszcencia, különösen annak egy formája, a fluoreszcencia, szintén fontos szerepet játszik egyes fényforrásokban, például a fénycsövekben. Itt egy anyag (foszfor) elnyeli az UV sugárzást (amely az elektromos kisülés során keletkezik) és azt hosszabb hullámhosszú, látható fénnyé alakítja át.
A fénycsövek, vagy más néven fluoreszkáló lámpák, az elektromos kisüléses fényforrások egyik legelterjedtebb típusát képviselik. Működésük alapvetően különbözik az izzólámpákétól, és jelentős előrelépést jelentettek az energiahatékonyság terén. A technológia gyökerei a 19.
Egy fénycső egy üvegcsőből áll, amelynek belső felülete foszforbevonattal van ellátva, és higanygőzt, valamint inert gázt (általában argont) tartalmaz alacsony nyomáson. A cső két végén elektródák találhatóak. Amikor feszültséget kapcsolnak az elektródákra, elektromos kisülés jön létre a gázban.
Itt jön képbe a foszforbevonat. Az UV sugárzás eléri a foszforréteget, amely elnyeli az UV fotonokat, majd energiáját alacsonyabb energiájú, látható fény fotonok kibocsátásával adja le. Ezt a jelenséget nevezzük fluoreszcenciának.
Hűtő előtét ellenállás probléma a Citroen Xsara Picassoban?
A fénycsöveknek két fő típusa van: a lineáris fénycsövek (általában T8, T5 méretekben) és a kompakt fénycsövek (CFL). A CFL-ek lényegében összehajtogatott lineáris fénycsövek, amelyekbe az előtét elektronika is be van építve, így hagyományos izzólámpa foglalatokba is becsavarhatók.
A fénycsövek működéséhez szükség van egy előtétere (ballasztra), amely korlátozza az áramot és kezdetben magas feszültséget biztosít az ívgyújtáshoz. A fénycsövek energiahatékonysága jelentősen jobb az izzólámpákénál (általában 50-100 lumen/watt), és élettartamuk is sokkal hosszabb (akár 10 000-20 000 óra).
Hátrányuk, hogy higanyt tartalmaznak, ami környezetvédelmi szempontból problémás, és speciális ártalmatlanítást igényel. Emellett hidegben csökkenhet a fényerejük, és a gyakori kapcsolgatás rövidítheti az élettartamukat.
A megfelelő fényforrás kiválasztása ma már jóval komplexebb feladat, mint pusztán a fényerő mérlegelése. Számos technikai paraméter és gyakorlati megfontolás befolyásolja a döntést.
Mire kell figyelni tévé- vagy monitorvásárlás előtt? - OLED vagy QLED 💻 PC World
A Fénycsövek Előnyei és Hátrányai az Izzólámpákhoz Képest
Az a körülmény, hogy fénycsővel megvilágítva egy teret sokkal kevesebb villamos energiára van szükség, mint izzólámpa esetében, felülírta az első generációs fénycsövek számos kedvezőtlen tulajdonságát. Két szempontból a fénycső eleve előnyösebb. Nem csak meleg színhőmérsékletű, hanem semleges és hideg változatban is gyártható. Legújabban megjelentek a kék fényben gazdag, élénkítő hatású, nagy cirkadián-tényezővel jellemezhető fénycsövek is.
Gyakorlati LED ellenállás útmutató
Kevésbé kápráztat egy fényforrás, ha fénysűrűsége kicsi. Ilyen a fénycső is, szabadon sugárzó kivitelben jól alkalmazható. Mivel a legelterjedtebb egyenes változat csőátmérője a kezdeti 38 mm-ről mára 16 mm-re csökkent, a fényáram pedig nőtt, a T5-ös család alkalmazásánál már nagyobb körültekintésre van szükség.
A fénycsövek a higanytartalom miatt veszélyes hulladékként kezelendők. A színkép nem folytonos, emiatt a színvisszaadási tulajdonság elmarad az izzólámpáktól. Fényporok keverésével és különleges adalékokkal azonban jobbá tehető. Még jobbak az ötsávos vagy teljes színképű fénycsövek. Beszerezhető olyan fénycső is, melynek szín- visszaadási indexe 97, tehát alig marad el lehetséges legjobb értéktől, a száztól.
Hátránynak kell tekinteni, hogy a fénycsövekhez külön áramkorlátozóra van szükség. Az ionizált gáz ellenállása az áramerősség növekedésével csökken, azaz egy öngerjesztő folyamattal állunk szemben. Ez lehet a hagyományos ferromágneses előtét. Az ezeket leváltó elektronikus előtétek feladata ugyanaz, csak ezt kisebb veszteséggel valósítják meg. Annak ellenére, hogy egy elektronikus előtétben kétszeres energiaátalakítás - váltakozóból egyen, egyenből váltakozó - történik.
Ahhoz ugyanis, hogy a fénycsőben lévő gázt vezetőképessé tegyük, a fénycsövet „be kell gyújtani.” Ezt hagyományosan egy külön alkatrész végezte. A fejlődés itt is megvalósult: az elektronikus előtét gyorsan és vibrálás nélkül gyújt. Megkülönböztetünk hideg- és melegkatódos-gyújtást. Ennek feltétele a katód megfelelő hőmérséklete. Melegkatódos gyújtásnál a katódot árammal felhevítjük. A hidegkatódos gyújtás nagy feszültséggel történik. Ez gyorsabb, de a katód élettartamára nézve kedvezőtlenebb.
A katód meghatározó a fénycső élettartama szempontjából. Kialakítását tekintve emissziós bevonattal ellátott elektróda. A bevonat elhasználódása függ a gyújtások számától és a gyújtási folyamatnál fellépő igénybevételtől. Mind a hidegkatódos, mind a parázsfénylámpásgyújtásnál jobb, nagyobb élettartamot lehet elérni elektronikus előtéttel, ha az melegkatódos technikával működik. Ebben az esetben a gyújtás meghatározott és ellenőrzött módon történik. Az előtét egy rövid fűtési szakasz után kapcsolja a csőre a gyújtófeszültséget. A gyújtás megtörténte után a fűtés leáll.
A váltakozó áram nulla átmeneténél a fénycső kialszik, majd újra gyújt. Ez egy 30 kHz-es elektronikus előtétnél számtalanszor lezajlik. De ez mégis kedvezőbb, mint az 50 Hz-es működtetés. A periódusidő olyan rövid, hogy a gáz lényegében ionizált marad. Kisebb frekvencia, hosszabb periódusidő hátrányosabb a gáztöltetre nézve. Ami kedvezőtlen és élettartam-csökkentő hatású, az a fénycső kikapcsolása és újra bekapcsolása.
Már elfogadható, erre adják meg a gyártók is a termékadatokat, ha három óránként, 15 perces szünettel, egy ki-bekapcsolás történik. Ha ez gyakoribb, az élettartam meredeken csökken. Az első generációs fénycsövek jellegzetes felvillanásokkal indultak. Elektronikus előtéttel megszűnik az izzó és fénycső közötti zavaró különbség. Azonban az továbbra is fennáll, hogy a teljes fényáram eléréséhez még bizonyos, gyártmánytól függően hosszabb vagy rövidebb időre van szükség.
Ide tartozik, hogy a hagyományos üzemeltetésnél a fénycső elhasználódását gyújtási nehézség jelzi. Végül a cső egyáltalán nem gyújt be. Fénycsöveknél beszélünk ún. beégetésről. A készre gyártott terméket 100 órán keresztül működtetni kell ahhoz, hogy a tervezett jellemzőkkel üzemeljen teljes élettartamán keresztül. A beégetés elsősorban a katódoknak szükséges, hogy a megfelelő emissziós tulajdonságukat elnyerjék. Ha a fénycsövet használat során dimmelni fogjuk, a beégetés alatt ezt mellőzni kell.
A kompakt fénycső megjelenésével a külön előtét is megszűnt. Annak érdekében, hogy a fénycső jó fényhasznosítását és a hagyományos izzók megszokott méretét és alakját egybeötvözzék, olyan fénycsövet fejlesztettek ki, amelyikbe a működtető egység is be lett építve. Váltakozó áramú táplálásnál a sugárzás (fény) intenzitása némi kiegyenlítéssel, de követi az áram szinuszos változását. 50 Hz-es hálózati frekvenciánál ez közvetlenül nem észlelhető, de mégis zavaró, fárasztó. Elektronikus előtéttel a működési frekvencia kHz-es tartományba helyezhető, és a kellemetlen villogás megszüntethető.
A hagyományos előtét (fojtó) mellett kondenzátorral kell a hálózatra nézve kedvező teljesítménytényezőt beállítani. Az elektronikus előtét ezt a funkciót önállóan is betölti.
A fénycsövek elhasználódásának három jele van. Csökken a kisülésben résztvevő higany mennyisége, romlik a katódok emissziós, illetve a fénypor lumineszkáló képessége. Az így bekövetkező fényáram-csökkenés miatt nem gazdaságos egy fénycsövet a tönkremeneteléig használni. Egységes viszonyítási alapnak a kezdeti fényáram 80 %-át tekintve, a T12-es és ferromágneses előtéttel működtetett T8-as fénycsöveknél ez 4500-5000 üzemóra után következett be. Elektronikus előtét sokat javít ezen. Így a T8-as 18 000 üzemórát is teljesít, mire a romlás 20%-os lesz. A legjobb fénycsövek viszont annyira szinten tartják a fényáramot, hogy az egyáltalán nem csökken 5%-nál nagyobb mértékben.
Az átlagos élettartamot az eloszlásfüggvény maximumánál határozták meg. A T8-as és T5-ös fénycsövek átlag élettartama mintegy 20 000 óra. Mivel van kereslet különösen hosszú élettartamú gyártmányokra is, ezek is elérhetők: 40-50 ezer óráig működnek 50%-os meghibásodási valószínűséggel. A gyártók 30 ezer óránkénti csoportos cserét javasolnak. Ez 24 órás, folyamatos működéssel is több év.
Folytatható a sor a fényáram szabályozással, dimmeléssel. A ferromágneses előtétek mellett nem tudott a fénycső-dimmelés elterjedni. Ma gyakorlatilag úgy dimmeljük a fénycsöveket, hogy erre a célra kifejlesztett elektronikus előtétet használunk.
A működési elvből következik, hogy a fénycsövek érzékenyek a környezeti hőmérsékletre. Ez ugyanis befolyásolja a gáztöltet fizikai állapotát. A fényáram az optimális hőmérséklettől távolodva viszonylag gyorsan csökken. Ezekben a katódnál amalgámot - higany és más fém ötvözetét - helyeznek el. Ebből higany szabadul fel, és kedvezően befolyásolja az ultraviola sugárzás létrejöttét. Az ilyen fénycső 5 ºC és 70 ºC között képes legalább 90%-os fényáramra.
Ha fényforrás-választásnál az energiahatékonyság elsődleges szempont, akkor az egyenes vagy kompakt fénycsövek jó megoldást jelentenek. Folyamatosan tapasztaljuk, hogy a LED erős vetélytárssá vált. Forgalmaznak fénycső közvetlen kiváltására ugyanolyan méretű és fejelésű LED-csöveket is. Az ezekről készített tanulmányok megállapítása, hogy jelenleg nem nyújtanak gazdaságos alternatívát.
Ismeretes, hogy az Európai Unió két rendeletet alkotott a fényforrások, előtétjeik, továbbá lámpatesteik környezetbarát tervezési követelményeiről. A fénycsövekre és fénycső-előtétekre a 245/2009/EK rendelet vonatkozik. A cél az, hogy a világítás villamosenergia-fogyasztása csökkenjen. Használjunk minél jobb fényhasznosítású fényforrásokat, minél kisebb önfogyasztású előtéteket. Az izzók is továbbfejleszthetők, javított változataiknak helye van a jövő világítástechnikájában is. A jellemző azonban a lecserélésük más elven működő, energiahatékony termékekre: kompakt fénycsőre vagy LED-re.
A fénycső esetében jelenleg nincs egyértelműen jobb alternatíva. Nincs szó a fénycsövek tömeges lecseréléséről más, jobb fényhasznosítású fényforrásra. Egy T8-as fénycső fényhasznosítása legalább 63 lm/W, egy T5-ösé legalább 73 lm/W kell, hogy legyen. A legjobb jellemzővel rendelkező 36 wattos T8-asra ugyanez 93 lm/W, és szinte ez - 94 lm/W - érvényes a 35 wattos, nagy energiahatékonyságú T5-ösre is. A 39 wattos, nagy teljesítményű T5-ös előírása 79 lm/W. Igaz, ezek minimum-feltételek. A leghatékonyabb gyártmányok fényhasznosítása 100 lm/W felett van.
A fényáramtartás és az élettartam is jelentősen fejlődött. Az első határidő 2010-ben volt. Ez lényegében a halofoszfátos fénycsövek kivonását írta elő, kivéve a T12-es gyártmányokat. A harmadik határidő 2017. 4. Markánsabb változás folyik a fénycső-előtétekkel kapcsolatban. Ezek közül mára megszűnt a C és D osztály. 2010-től új fénycsövet már csak elektronikus előtéthez szabad kifejleszteni. Az előtétek készenléti vesztesége nem lehet nagyobb 1 wattnál. Egy kisebb változás lép életbe ebben az évben. A készenléti veszteségre új követelmény vonatkozik: 0,5 watt.
2017-től kezdve azonban nagy szigorítás következik. Nem kerülhetnek forgalomba az A3-as elektronikus előtétek sem. Marad az A2-es osztály, és két új kategória jelenik meg: A2 BAT, A1 BAT. A BAT (best available technology = legjobb elérhető technológia) az a technológia, amely elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazható, és a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából.
Érdemes összehasonlítani régebbi típusú, ferromágneses előtéttel használt fénycsövek energiahatékonyságát korszerű és elektronikus előtéttel működő fénycsövekével (4. A javulás majdnem 30%. A fényáram mindegyik esetben azonos. A fénycső névleges villamos teljesítménye 58 W.
Kétségtelen, hogy a T5-ös fénycsövek megfelelő elektronikus előtéttel nagyon gazdaságosak. Méreteltérés miatt T8-as cső helyébe nem tehetők. Gyártani kezdtek azonban olyan közdarabokat, gyakorlatilag különleges elektronikus előtéteket, melyekkel egy T8-as csőhöz kialakított lámpatestbe, a T8-as helyére T5-ös tehető (5. ábra).
Megjelentek a terjesztők, akik nagy megtakarítást ígérnek, ha valaki a közdarab-előtétet alkalmazza. Hol az igazság? Már sok cáfolat jelent meg, ezért elég tömören összefoglalni az ilyen gyártmány alkalmazásának buktatóit. Jogi szempontból kockázatos, mert a lámpatest nem rendeltetésszerű használatát, meg nem engedett átalakítását jelenti. Egyes termékek zavarjelekkel terhelhetik a hálózatot. Többé-kevésbé megváltozik a lámpatest optikája. A T5-ös fénycső nagyobb fénysűrűsége miatt káprázást okozhat. Mivel a feleslegessé vált ferromágneses előtét és a fázisjavító kondenzátor megmarad, ezek csak rontják az energiamérleget. A remélt energiamegtakarítás nagy valószínűséggel elmarad vagy csak látszat, mert a fényáram csökkenéséből származik.
Enyhén szólva etikátlan, ha a gyártó lényegében dimmelt üzemállapotra tervezi az előtétet, és így mutat ki kisebb villamos teljesítményfelvételt. Hasonlóan csalódás érheti az alkalmazót akár a fénycső, akár a közdarab élettartamát illetően. Vannak olyan változatok is, melyeknél a fénycső fölé reflektor kerül. Ez a padozat irányába tereli a kibocsátott fényt. Ez önmagában nem lenne baj, de a megoldás megváltoztatja a helyiség világításának jellegét. Kérdéses, hogy ez elfogadható mértékű-e. Szubjektív véleményeknél többet ér az objektív adatgyűjtés. Egy német intézet nyolc különböző terméket vizsgált meg, illetve mért ki. Kiderült azonban az is, hogy a fényáram is lényegében ilyen arányban csökkent. A padozaton mért megvilágítás egyetlen terméknél sem érte el a referencia lámpatestnél mérhető értéket.
Összefoglalásul levonható a tanulság. A legtöbb ilyen ajánlat, reklám egyoldalú. Ha nem is tartalmaz kifejezetten hamis állításokat, a tények ügyes kezelésével, kellemetlen vonatkozások elhallgatásával téves következtetések levonásához vezet. A megfelelőn tervezett, karbantartott fénycsővilágítás önmagában energiatakarékos. Lélektanilag érthető, hogy vonzó ezen kis befektetéssel még nagyot javítani. Rossz, ha saját kárán jön rá valaki, hogy ez nem lehetséges.
A Kompakt Fénycsövek Története és Fejlődése
Az elmúlt évtizedekben a világítás technológiája hatalmas fejlődésen ment keresztül, melynek egyik meghatározó állomása volt a kompakt fénycső (CFL - Compact Fluorescent Lamp) megjelenése és elterjedése. Ez a fényforrás forradalmasította az otthoni és irodai világítást azáltal, hogy jelentős energiamegtakarítást kínált a hagyományos izzólámpákhoz képest, miközben hasonló fényerőt biztosított.
A kompakt fénycsövek története szorosan összefonódik az energiatakarékosság iránti növekvő igénnyel és a környezettudatosság erősödésével. A 20. század végén, amikor az energiaárak emelkedni kezdtek és a klímaváltozás kérdése egyre sürgetőbbé vált, a hatékonyabb energiafelhasználás minden területen prioritássá vált, beleértve a világítást is. De vajon mi tette a kompakt fénycsövet ennyire különlegessé és miért vált az energiatakarékos világítás szinonimájává éveken át?
A kompakt fénycsövek nem a semmiből bukkantak fel; a lineáris fénycsövek, vagy közismertebb nevükön neoncsövek, technológiájára épülnek. A fénycső alapelve már a 19. század végén ismert volt, de kereskedelmi forgalomba csak az 1930-as években került, a General Electric fejlesztésének köszönhetően. A lineáris fénycsövek rendkívül hatékonyak voltak az izzólámpákhoz képest, de méretük és formájuk miatt nem voltak alkalmasak a hagyományos, mennyezeti vagy asztali lámpákba történő beépítésre. Az otthoni felhasználás korlátozott volt, mivel a hosszú csövek nem fértek el a legtöbb lámpatestben, és esztétikailag sem feleltek meg a lakossági elvárásoknak.
Az első kísérletek a kompakt fénycső létrehozására az 1970-es években kezdődtek, szintén a General Electric vezetésével. A kihívás az volt, hogy a hosszú fénycsövet úgy hajlítsák meg, vagy tekerjék fel, hogy az elférjen egy szabványos izzólámpa foglalatában, miközben megőrizze a hatékonyságát és élettartamát. Ehhez új gyártási technológiákra és anyagokra volt szükség.
A kompakt fénycsövek igazi áttörése a 1990-es években jött el, amikor a gyártási költségek csökkentek, a technológia kiforrottabbá vált, és a fogyasztók egyre inkább nyitottak lettek az energiatakarékos megoldásokra. Ekkorra már számos forma és méret létezett, a spirális kiviteltől a U-alakú csövekig, amelyek mind a hagyományos E27 vagy E14 foglalatokba illeszkedtek.
A Kompakt Fénycsövek Működési Elve
A kompakt fénycső működése alapvetően eltér a hagyományos izzólámpákétól, amelyek a wolframszál felizzásával állítanak elő fényt. A CFL-ek, akárcsak a nagyobb testvéreik, a lineáris fénycsövek, a gázkisülés elvén alapulnak, amely során elektromos áram hatására egy gázkeverék gerjesztődik, majd fényt bocsát ki.
- Elektronok kibocsátása: A kompakt fénycső üvegcsövének két végén elektródák találhatók.
- Gázkisülés és UV-fény: Az üvegcsőben kis nyomású argongáz és egy csekély mennyiségű higanygőz keveréke található. A kibocsátott elektronok nagy sebességgel ütköznek a gázatomokkal, gerjesztve azokat. Ez a gerjesztés hatására a higanyatomok ultraibolya (UV) fényt bocsátanak ki.
- Foszforbevonat és látható fény: Az üvegcső belső felülete egy speciális foszforbevonattal van ellátva. Amikor az UV-fény eléri ezt a foszforréteget, az abszorbeálja az energiát, majd látható fényt sugároz vissza - ez a jelenség a fluoreszcencia.
- Előtét (ballaszt): A kompakt fénycső működéséhez elengedhetetlen egy elektronikus előtét, vagy más néven ballaszt. Ez az alkatrész gondoskodik arról, hogy az indításhoz szükséges magas feszültséget biztosítsa, majd a működés során stabilizálja az áramot, megakadályozva a cső túlmelegedését és kiégését. A modern CFL-ekbe ez az előtét már be van építve a foglalatba, így közvetlenül becsavarhatók a hagyományos izzólámpa foglalatokba.
Ez a folyamat sokkal energiahatékonyabb, mint az izzólámpák esetében, ahol az energia nagy része hővé alakul, és csak kis része válik látható fénnyé.
A Kompakt Fénycsövek Típusai és Formái
A kompakt fénycsövek sokfélesége jelentősen hozzájárult népszerűségükhöz, hiszen így szinte bármilyen lámpatestbe beilleszthetők voltak, ahol korábban izzólámpát használtak.
- Spirális (csavart) CFL: Ez volt talán a legismertebb és legelterjedtebb forma. A hosszú fénycsövet spirál alakban tekerték fel, így rendkívül kompakt méretet értek el, miközben nagy fényerőt biztosítottak.
- U-alakú vagy dupla/tripla csöves CFL: Ezek a kompakt fénycsövek több, U-alakban meghajlított csőből álltak, amelyeket egy központi alaphoz rögzítettek.
- Burkolt (izzó alakú) CFL: Sok kompakt fénycső átlátszó vagy opálos burkolattal készült, amely a hagyományos izzólámpák alakját utánozta. Ez a burkolat elrejtette a belső fénycsövet, esztétikusabb megjelenést kölcsönzött, és segített egyenletesebben eloszlatni a fényt.
- Reflektoros (PAR/GU10) CFL: Speciális alkalmazásokhoz, például spotvilágításhoz vagy irányított fényhez, reflektoros kivitelű kompakt fénycsövek is készültek.
A formán kívül a foglalatok típusa is változatos volt. A legtöbb lakossági kompakt fénycső a hagyományos csavaros E27 (normál) vagy E14 (kis) foglalatba illeszkedett, de léteztek bajonettzáras (B22) és speciális csatlakozókkal (pl.
A Kompakt Fénycsövek Előnyei és Hátrányai
A kompakt fénycső legfőbb vonzereje és az elterjedésének motorja az energiahatékonysága volt. A hagyományos izzólámpákhoz képest jelentősen kevesebb energiát fogyasztott ugyanakkora fényerő előállításához.
Izzólámpák: Az izzólámpa működése során az elektromos energia mindössze 5-10%-a alakul látható fénnyé, a maradék 90-95% hő formájában távozik. Ez azt jelenti, hogy egy 100 wattos izzólámpa valójában csak 5-10 wattnyi fényt termel, a többi energiát a környezet fűtésére használja fel.
Kompakt fénycsövek: Ezzel szemben a kompakt fénycső az elektromos energia mintegy 25-30%-át alakítja látható fénnyé, a maradék pedig hővé és UV-fénnyé. Bár ez még mindig nem 100%, de nagyságrendekkel jobb, mint az izzólámpák esetében.
tags: #elotet #ellenallas #fenycso #mukodese