Automatikus biztosítékok bekötése: Útmutató a biztonságos elektromos hálózathoz

Egy modern villanyszerelői munka nem állhat meg a kismegszakítók nélkül, amelyek a villamos rendszerek alapvető elemei. A kismegszakítók nagyon fontos szerepet játszanak a biztonságban, a meghibásodások elkerülésében és a hálózati problémák gyors diagnosztizálásában.

A modern háztartások elképzelhetetlenek lennének elektromos energia nélkül. A világítás, a fűtés, a főzés, a szórakozás és a kommunikáció mind-mind az áramra épül. Ez a kényelem azonban jelentős felelősséggel is jár, hiszen az elektromosság - amennyiben nem megfelelően kezelik - komoly veszélyeket rejt magában. Az elektromos hálózat biztonságos működésének egyik legfontosabb, de gyakran alulértékelt eleme az automata biztosíték.

Ezek a kis eszközök, amelyek diszkréten lapulnak a lakáselosztó szekrényben, észrevétlenül, de folyamatosan őrzik otthonunk és családunk biztonságát. A következőkben részletesen bemutatjuk az automata biztosítékok működési elvét, típusait, és azt, hogy miért nélkülözhetetlenek minden modern otthonban. Megvizsgáljuk, hogyan segítenek megelőzni a túláram és a zárlat okozta veszélyeket, és milyen szerepet játszanak az elektromos biztonság fenntartásában.

Minden elektromos rendszer, legyen az egy egyszerű zseblámpa vagy egy komplex ipari berendezés, alapvetően sérülékeny. A háztartási elektromos hálózatok is, bár látszólag stabilan és megbízhatóan működnek, számos olyan helyzettel szembesülhetnek, amelyek komoly károkat vagy veszélyeket okozhatnak.

Mi az a túláram és a zárlat?

A túláram akkor keletkezik, amikor egy áramkörön a megengedettnél nagyobb áramerősség folyik át. Ez történhet például, ha túl sok fogyasztót csatlakoztatunk egyetlen aljzathoz vagy áramkörhöz (pl. egy elosztóra rádugunk egy porszívót, egy mosógépet és egy hajszárítót egyszerre). Ilyenkor a vezetékek túlmelegedhetnek, ami a szigetelés károsodásához, extrém esetben pedig tűzhöz vezethet.

Toyota Auris hibrid részletes adatok

A zárlat, vagy más néven rövidzárlat, egy sokkal hirtelenebb és drámaibb esemény. Akkor következik be, amikor az áramkör két, eltérő potenciálú pontja (pl. fázis és nulla, vagy két fázis) közvetlenül érintkezik egymással, anélkül, hogy a fogyasztó beiktatódna. Ez általában a vezetékek szigetelésének sérülése, egy hibás készülék, vagy akár egy rosszul elvégzett szerelés miatt történhet. Zárlat esetén az áramerősség rendkívül gyorsan és drasztikusan megnő, akár több száz vagy ezer amperre is, ami azonnali és intenzív hőfejlődéssel jár.

Mindkét jelenség súlyos következményekkel járhat: az elektromos berendezések meghibásodásától kezdve a tűzeseteken át az áramütéses balesetekig. A vezetékek és készülékek védelme, valamint az emberi élet biztonságának garantálása érdekében elengedhetetlen egy megbízható és gyorsan reagáló védelmi rendszer kiépítése.

Az elektromosság széleskörű elterjedésével hamar nyilvánvalóvá vált, hogy szükség van valamilyen védelemre az elektromos hálózatok túláram és zárlat okozta károsodása ellen. Az első védelmi eszközök, melyeket már a 19. században alkalmaztak, az olvadóbiztosítékok voltak.

Az olvadóbiztosítékok működési elve rendkívül egyszerű volt: egy vékony, meghatározott olvadáspontú fémhuzalt építettek be az áramkörbe. Ha az áramerősség meghaladta a huzal által elviselhető mértéket, a huzal felmelegedett és elolvadt, megszakítva ezzel az áramkört. Ez a módszer hatékony volt, de jelentős hátrányai voltak. Minden egyes leoldás után a biztosítékot ki kellett cserélni, ami időigényes és néha költséges is volt. Ráadásul a csere során fennállt a hibás biztosíték behelyezésének (pl. nagyobb áramerősségű) veszélye, ami a védelem megszűnéséhez vezethetett.

A 20. században, az elektromos hálózatok fejlődésével és a háztartási gépek számának növekedésével egyre sürgetőbbé vált egy kényelmesebb és biztonságosabb megoldás. Így született meg az automata biztosíték, vagy köznyelvi nevén kismegszakító.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

Az első ilyen eszközök a 20. század elején jelentek meg, és gyorsan elterjedtek, leváltva az olvadóbiztosítékokat a legtöbb alkalmazási területen.

Az automata biztosítékok forradalmi újítást hoztak, hiszen a leoldás után egy egyszerű kar felkapcsolásával újra működésbe hozhatók voltak. Ez nemcsak a kényelmet növelte, hanem kiküszöbölte a hibás cserékből adódó veszélyeket is.

Kismegszakítók kiválasztási szempontjai. Karakterisztika és szelektivitás.

Hogyan működik az automata biztosíték?

Az automata biztosítékok zsenialitása a bennük rejlő kettős védelmi mechanizmusban rejlik, amely két különböző fizikai elven alapul, és kétféle fenyegetésre reagál: a lassú túláramra és a hirtelen zárlatra.

Túláram elleni védelem

A túláram elleni védelemért az automata biztosítékban található bimetál szalag felel. A bimetál szalag két különböző fémből készül, amelyek hőtágulási együtthatója eltérő. Amikor áram folyik át rajta, a szalag felmelegszik (Joule-hő). Ha az áramerősség tartósan meghaladja a biztosíték névleges értékét (azaz túláram alakul ki), a bimetál szalag felmelegszik és a két fém eltérő hőtágulása miatt elgörbül. Ez a deformáció egy mechanikus reteszt old ki, ami megszakítja az áramkört. Ennek a mechanizmusnak az a kulcsfontosságú tulajdonsága, hogy a kioldási idő fordítottan arányos az áramerősséggel: minél nagyobb a túláram, annál gyorsabban melegszik fel és görbül el a bimetál szalag, így annál hamarabb old le a biztosíték. Ez biztosítja, hogy a kisebb, rövid ideig tartó túláramok (pl. egy motor indításakor) ne okozzanak felesleges leoldást.

Kismegszakítók legfontosabb tulajdonságai

Zárlat elleni védelem

A zárlat elleni védelem sokkal gyorsabb reakciót igényel, mivel a zárlati áramok rendkívül magasak és azonnali veszélyt jelentenek. Ezt a feladatot a biztosítékban található mágneses tekercs látja el. Amikor zárlat következik be, az áramerősség hirtelen, rendkívül magas értékre ugrik. Ez a hatalmas áram egy erős mágneses mezőt hoz létre a tekercs körül, amely azonnal behúz egy vasmagot. Ez a vasmag egy pillanat alatt kioldja a mechanikus reteszt, megszakítva az áramkört. Ez a két mechanizmus együtt, egymást kiegészítve biztosítja az automata biztosítékok rendkívüli hatékonyságát. A bimetál védi a vezetékeket és a készülékeket a tartós túlterheléstől, míg a mágneses kioldás az emberi életet és az egész rendszert óvja a zárlat pusztító hatásaitól.

Corolla elektromos ablak beépítés

A kismegszakítók típusai

Az automata biztosítékok nem mind egyformák. Különböző típusokat gyártanak, amelyek eltérő kioldási karakterisztikával és névleges árammal rendelkeznek, hogy a legmegfelelőbb védelmet nyújthassák az adott áramkör és fogyasztók számára.

A névleges áram (In) az automata biztosíték legfontosabb paramétere. Ez az az áramerősség, amelyet a biztosíték tartósan, leoldás nélkül képes átvezetni. Értékét amperben (A) adják meg (pl. 6A, 10A, 16A, 20A, 25A, 32A). A névleges áramot mindig az adott áramkör vezetékének keresztmetszetéhez és a csatlakoztatott fogyasztók összteljesítményéhez kell igazítani.

A kioldási karakterisztika azt írja le, hogy a biztosíték milyen gyorsan old le egy adott túláram vagy zárlat esetén.

A kioldási karakterisztika azt mutatja meg hogy a késleltetés nélküli elektromágneses kioldó a névleges áram hányszorosára van beállítva. Ez rendkívül fontos paramétere a kismegszakítóknak, a különböző karakterisztikák jelentős mértékben eltérnek egymástól. A késleltetett hőkioldó viszont a karakterisztikáktól teljesen független. A hőkioldás lefutási ideje megegyezik mind a három tárgyalt karakterisztika esetében.

A leggyakoribb típusok a következők:

B típus: A késleltetés nélküli elektromágneses gyorskioldó 3-5 másodpercre van beállítva. Főként világítási áramkörök, fűtőszálak, ellenállásos fogyasztók és általános célú dugaljak védelmére használják, ahol nincsenek nagy indítási árammal rendelkező motorok. A legérzékenyebb típus, gyorsan leold a kisebb túláramokra is.
C típus: A gyorskioldás a névleges áramérték 5-10-szerese. Ez a leggyakrabban használt típus a háztartásokban és kisebb ipari környezetben. Alkalmas olyan fogyasztók védelmére, amelyek indításkor nagyobb áramlöketet produkálnak, mint például motorok, transzformátorok, kompresszorok (pl. hűtőszekrény, mosógép, légkondicionáló, porszívó).
D típus: A gyorskioldás a névleges áramérték 10-20-szorosára van beállítva. Ipari környezetben, nagy indítási árammal rendelkező, erőteljes induktív fogyasztók (pl. nagy teljesítményű motorok, hegesztőgépek, transzformátorok, röntgenberendezések) védelmére tervezték. Lakossági felhasználásban ritka, de előfordulhat például egy otthoni műhelyben, ahol nagy teljesítményű gépeket használnak.

A helyes karakterisztika és névleges áram kiválasztása kritikus fontosságú. Egy tapasztalt villanyszerelő képes felmérni az adott áramkör igényeit, és kiválasztani a megfelelő biztosítékokat, garantálva ezzel az elektromos hálózat optimális védelmét és a biztonságos üzemeltetést.

Miért életmentők az automata biztosítékok?

Az automata biztosítékok szerepe messze túlmutat a puszta kényelmen, hogy nem kell biztosítékot cserélni. Valójában életmentő eszközök, amelyek kulcsfontosságúak az otthoni elektromos biztonság fenntartásában.

Tűzvédelem: Az elektromos tűz az egyik legpusztítóbb háztartási baleset, amely gyakran az elektromos hálózat hibás működéséből ered. A túláram és a zárlat a két leggyakoribb kiváltó ok. Amikor egy áramkör túlterhelődik, a vezetékek felmelegszenek. Ez a hő hosszú távon károsítja a szigetelést, ami zárlathoz vezethet, vagy közvetlenül is meggyújthatja a környező éghető anyagokat, például fa burkolatot, függönyöket, szigetelőanyagokat. Az automata biztosítékok pontosan ezeket a jelenségeket hivatottak megakadályozni. A bimetál kioldás a túláramot érzékeli, mielőtt a vezetékek veszélyesen felmelegednének, míg a mágneses kioldás a zárlatot szakítja meg milliszekundumok alatt. Ez a gyors reakcióidő kritikus, hiszen megakadályozza, hogy a hőfejlődés olyan mértékűvé váljon, ami tüzet okozhat. Statisztikák szerint az elektromos hibák a lakástüzek jelentős részéért felelősek.
Áramütés elleni védelem: Bár az automata biztosítékok elsődlegesen a túláram és zárlat ellen védenek, közvetett módon hozzájárulnak az áramütéses balesetek megelőzéséhez is. Egy súlyos zárlat, amelyet egy hibás készülék okoz (pl. egy mosógép, amelynek fémháza feszültség alá került), azonnal leoldhatja a biztosítékot. Fontos azonban megjegyezni, hogy az automata biztosíték önmagában nem nyújt teljes védelmet az emberi élet számára az áramütéssel szemben. Erre a célra az áram-védőkapcsoló (FI relé) szolgál, amelyről később részletesebben is szó lesz.
Berendezések védelme: Amellett, hogy az emberi életet és az épületet védik, az automata biztosítékok az értékes elektromos berendezések élettartamát is meghosszabbítják. Egy túláram vagy zárlat komoly károkat okozhat a csatlakoztatott készülékekben, a legrosszabb esetben teljesen tönkreteheti azokat. Gondoljunk csak egy drága televízióra, számítógépre, hűtőszekrényre vagy mosógépre. A biztosíték gyors leoldása megakadályozza, hogy a káros áramimpulzusok eljussanak a készülékekbe, így megóvva azokat a tönkremeneteltől.

Összességében az automata biztosítékok a modern elektromos biztonsági rendszerek alapvető és elengedhetetlen elemei.

FI relé: Az áramütés elleni védelem záloga

Bár az automata biztosítékok kiválóan védenek a túláram és a zárlat ellen, van egy kritikus terület, ahol önmagukban nem elegendőek: az emberi élet védelme az áramütéssel szemben. Ezt a feladatot az FI relé, vagy hivatalos nevén áram-védőkapcsoló látja el.

Az FI relé működési elve gyökeresen eltér az automata biztosítékétól. Nem az áramkörben folyó áramerősség nagyságát figyeli, hanem a különbségi áramot. Egy normál, hibátlan áramkörben a fázisvezetőn beáramló áramerősségnek pontosan meg kell egyeznie a nulla vezetőn visszaáramló áramerősséggel. Az FI relé folyamatosan méri ezt a két áramot. Ha a kettő közötti különbség meghalad egy bizonyos, rendkívül alacsony értéket (általában 30 mA a lakossági felhasználásban), az azt jelenti, hogy valahol az áramkörből áram szivárog el - például egy emberi testen keresztül a föld felé. Amint az FI relé érzékeli ezt a minimális különbségi áramot, azonnal, milliszekundumok alatt megszakítja az áramkört. Ez a hihetetlenül gyors reakcióidő kulcsfontosságú, mert megakadályozza, hogy a halálos áramütés kialakuljon.

Az emberi test ellenálló képessége az árammal szemben korlátozott, és már viszonylag alacsony áramerősség is okozhat súlyos, akár halálos sérülést.

Az FI relé beépítése ma már szinte minden új és felújított elektromos hálózatban kötelező Magyarországon és az Európai Unióban is. Ennek oka egyszerű: ez az egyetlen eszköz, amely hatékonyan véd az áramütés ellen.

Gondoljunk csak egy nedves környezetben használt készülékre (pl. hajszárító a fürdőszobában), egy hibás szigetelésű hosszabbítóra, vagy egy kisgyermekre, aki egy feszültség alatt lévő tárgyhoz ér. Ilyen esetekben az automata biztosíték nem feltétlenül oldana le, hiszen a hibaáram nem lenne elég nagy ahhoz, hogy túláramot vagy zárlatot okozzon. Az FI relé azonban azonnal érzékelné a szivárgó áramot, és megszakítaná az áramkört, megelőzve a tragédiát.

Az ideális elektromos biztonsági rendszer

Az ideális elektromos biztonsági rendszer az automata biztosítékok és az FI relé kombinációjára épül. Az FI relé a fő megszakító után, az áramkörök elején helyezkedik el, és az összes mögötte lévő áramkört védi az áramütés ellen. Az egyes áramköröket ezután automata biztosítékok védik a túláram és a zárlat ellen. Így, ha egy készülékben zárlat keletkezik, az automata biztosíték old le. Ha valaki áramütést szenved, vagy egy készülékben szigetelési hiba miatt földzárlat lép fel, az FI relé old le.

Fontos, hogy az FI relét rendszeresen, havonta egyszer ellenőrizzük a rajta található tesztgomb megnyomásával. Ez a gomb szimulál egy hibaáramot, és az FI relének le kell oldania.

A háztartási elektromos hálózat felépítése

Ahhoz, hogy megértsük az automata biztosítékok és az FI relék fontosságát, érdemes áttekinteni egy tipikus háztartási elektromos hálózat alapvető felépítését.

Az elektromos energia a szolgáltatótól a főelosztóba érkezik, amely általában a ház külső falán vagy a pincében található. Itt található a főkapcsoló, a fogyasztásmérő (villanyóra) és a főbiztosítékok, amelyek az egész ingatlan védelmét szolgálják a hálózat felől érkező túlterhelések ellen.
A lakáselosztó az otthoni elektromos hálózat szíve. Itt találhatóak az egyes áramköröket védő automata biztosítékok és az FI relé(k).
A lakáselosztóból indulnak ki az egyes áramkörök, amelyek az otthon különböző részeinek és fogyasztóinak áramellátását biztosítják.

Az áramkörök kialakítása nem véletlenszerű, hanem szigorú szabványok és tervezési elvek alapján történik, figyelembe véve a terheléseket és a biztonsági szempontokat.

A leggyakoribb áramkörök a következők:

Világítási áramkörök: Ezek a legkisebb terhelésű áramkörök, amelyek a lámpatesteket látják el árammal.
Általános dugalj áramkörök: Ide tartoznak a szobákban, nappaliban, hálószobákban található dugaljak, amelyekhez kisebb teljesítményű készülékeket (pl. telefontöltő, TV, számítógép) csatlakoztatunk.
Nagyteljesítményű fogyasztók áramkörei: Bizonyos készülékek, mint például a mosógép, mosogatógép, sütő, főzőlap, bojler, légkondicionáló, mikrohullámú sütő, önálló áramkört és speciális biztosítékot igényelnek. Ezek jellemzően 16A, 20A, 25A vagy akár 32A-es C karakterisztikájú biztosítékokkal vannak védve, mivel indításkor nagy áramlöketeket produkálhatnak.
Nedves helyiségek áramkörei: A fürdőszoba és a konyha dugaljai, világítása különösen kritikusak. Itt kötelező az FI relé használata, és a készülékeknek is fokozottan vízállóaknak kell lenniük.

A megfelelő biztosíték kiválasztása az adott áramkörhöz elengedhetetlen. Ez nem csak a névleges áram és a karakterisztika helyes megválasztását jelenti, hanem a szelektív védelem elvének figyelembevételét is. A szelektív védelem célja, hogy hiba esetén csak az a biztosíték oldjon le, amelyik a hibás áramkörhöz a legközelebb esik, hagyva a többi áramkört zavartalanul működni. A modern lakáselosztókban gyakran több FI relé is található, amelyek különböző áramköröket védenek (pl. egy a nedves helyiségeknek, egy másik az általános dugaljaknak).

Az elektromos hálózat tervezését és kivitelezését mindig bízzuk szakképzett villanyszerelőre. Ők rendelkeznek a szükséges tudással és tapasztalattal ahhoz, hogy biztonságos és megbízható rendszert hozzanak létre, amely megfelel az összes vonatkozó szabványnak és előírásnak.

Mit tegyünk, ha leold a biztosíték?

Az automata biztosítékok, bár megbízhatóak, időről időre leoldhatnak, jelezve ezzel egy problémát az elektromos hálózatban. Fontos, hogy ilyenkor ne essünk pánikba, hanem kövessük a következő lépéseket:

Miért kapcsol le a biztosíték?

Amikor egy automata biztosíték leold, az nem véletlen, hanem egy beépített védelmi mechanizmus eredménye.

Túlterhelés: Ez a leggyakoribb ok. Akkor következik be, amikor egy adott áramkörhöz túl sok fogyasztót csatlakoztatunk, és az összteljesítményük meghaladja az áramkör és a biztosíték kapacitását. Például, ha egy konyhai áramkörre egyszerre van csatlakoztatva a mikrohullámú sütő, a vízforraló és a kenyérpirító, miközben a mosogatógép is megy, könnyen leoldhat a biztosíték.
Zárlat (rövidzárlat): Ez a legveszélyesebb ok. Zárlat akkor következik be, amikor az áramkör két, eltérő potenciálú pontja közvetlenül érintkezik egymással, anélkül, hogy a fogyasztó beiktatódna. Ez általában a vezetékek szigetelésének sérülése, egy hibás készülék, vagy akár egy rosszul elvégzett szerelés miatt történhet. Zárlat esetén az áramerősség rendkívül gyorsan és drasztikusan megnő, ami azonnali és intenzív hőfejlődéssel jár.
Hibás készülék: Néha egyetlen hibás készülék is okozhatja a biztosíték leoldását, még akkor is, ha nem terheljük túl az áramkört. Például egy zárlatos mosógép, egy hibás fűtőszálú bojler, vagy egy sérült kábelű lámpa is okozhat problémát.

Hogyan hárítsuk el a hibát?

Kapcsoljuk ki a biztosítékot: Mielőtt bármit is tennénk, kapcsoljuk le a leoldott biztosítékot a lakáselosztóban. Ez biztosítja, hogy ne érjen áramütés, miközben a hibát keressük.
Húzzuk ki a készülékeket: Húzzuk ki az összes készüléket abból az áramkörből, amelyikben a biztosíték leoldott. Ez segít kizárni a túlterhelés lehetőségét.
Vizsgáljuk meg a készülékeket: Ellenőrizzük a készülékek vezetékeit, csatlakozóit és magukat a készülékeket is, hogy nincs-e rajtuk sérülés, repedés, vagy égésnyom. Ha bármilyen rendellenességet észlelünk, ne használjuk a készüléket, és javíttassuk meg szakemberrel.
Kapcsoljuk vissza a biztosítékot: Ha mindent rendben találtunk, kapcsoljuk vissza a biztosítékot. Ha azonnal újra leold, akkor valószínűleg zárlat van az áramkörben. Ebben az esetben ne kísérletezzünk tovább, hanem hívjunk villanyszerelőt.
Csatlakoztassuk vissza a készülékeket: Ha a biztosíték nem oldott le újra, csatlakoztassuk vissza a készülékeket egyenként, figyelmesen megfigyelve, hogy melyik készülék csatlakoztatásakor old le a biztosíték. Ha megtaláltuk a hibás készüléket, ne használjuk tovább, és javíttassuk meg szakemberrel.
Hívjunk villanyszerelőt: Ha nem sikerül elhárítani a hibát, vagy ha zárlatot gyanítunk, hívjunk villanyszerelőt. A szakszerűtlen javítások életveszélyesek lehetnek.

Mit kell tudni a kismegszakítók bekötéséről?

A kismegszakító legfőbb feladata a hálózat megfelelő működésének biztosítása: a műszaki berendezések, az elektronikai eszközök, a háztartási gépek épségéért felel az elektromos túlterheléssel szemben. Tudtad, mi a különbség a kismegszakító és a biztosíték között? Mindkettő rövidzárlat és túláram ellen véd, de a biztosíték csak egyszer használható, mivel kiolvad a benne lévő a fémszál. Így szakítja meg a túlterhelt áramkört. Utána cserélni kell. A kismegszakító ugyanazt a funkciót látja el, mint a biztosíték, de ezt vissza lehet kapcsolni leoldás és a zárlat megszüntetése után.

Az elektromos túlterhelés és zárlat során nemcsak a gépek mehetnek tönkre, hanem a falban futó elektromos kábelek is. A kismegszakító egy úgynevezett bimetál segítségével képes lekapcsolni a hálózatot elektromos túlterhelés során. Ezt hőkioldásnak nevezik. Ha zárlat alakul ki a hálózatban, akkor az elektromágnes indítja be a kapcsolót. A kismegszakítóval az áramkörök akár manuálisan is kezelhetőek.

Több típusú kismegszakító is található a piacon, amelyeket elsősorban a felhasználási területtől függően különböztetjük meg egymástól. A kioldási karakterisztika megmutatja, hogy a névleges áram pontosan hányszoros túlterhelése esetén lép életbe az elektromágneses kioldó a kismegszakítóban. A B kioldási karakterisztika a névleges áram 3-5-szörösére van beállítva. A C kioldási karakterisztika esetében a kismegszakítót a névleges áramértéket 5-10-szeresére kalibrálják. A D kioldási karakterisztika a legritkább típus a háztartásokban, ugyanis inkább ipari környezetben alkalmazzák.

A kismegszakító két irányból is beköthető, így az alsó és a felső csatlakozó felől is végezhető a bekötés. A kismegszakító bekötésének módját legkönnyebben egy villamossági szakember képes meghatározni. Nagyon fontos, hogy a villanyszerelés nem játék, ezért mindenképpen villanyszerelő segítségét kell kérni a feladatban. Otthoni használatra általában 6 és 25 Amper közötti névleges áramú kismegszakítót érdemes beszerezni. A vásárlás előtt érdemes kikérni egy villanyszerelő szakember véleményét, aki személyre szabottan tud választ adni a kérdésre.

Habár szerencsére nem kell minden túlterhelés után kicserélni a kismegszakítót, mint a régebbi biztosítékokat, azonban ennek az eszköznek is van egy előre meghatározott élettartama. Bizonyos idő után a kismegszakító úgymond megfárad, így nem képes 100 százalékosan működni. Általában 7-8 évente érdemes modernizálni és egy újabb kismegszakítót bekötni.

A kismegszakítók esetében előfordulhat, hogy nem lehet visszakapcsolni a kioldás után. Ilyenkor lehet, hogy zárlat alakult ki az eszközben, sőt akár a kábelek szigetelése is károsodhatott. Időnként megeshet, hogy a kismegszakító zúgni kezd, amely utalhat arra, hogy az eszköz a végét járja és cserére szorul. De annak is lehet a jele, hogy meglazult egy kötés, vagy a hálózatban módosultak a terhelési viszonyok, például valamilyen újabb elektronikai eszköz beszerzése után.

Az elektromos hálózattal való munkákhoz mindig szükséges szakembert hívni, nem szabad és nem is érdemes megspórolni ezt a kört.

tags: #elektromos #szekrény #négy #automatikus #biztosíték #bekötése