Az elektromos autók káros hatásai: Valós veszélyek vagy alaptalan félelmek?

Az elektromos autók terjedésével egyre többen foglalkoznak azzal, hogy vajon az elektromos hajtás miatt nagyobb elektroszmog éri-e a vezetőt és az utasokat, illetve milyen egyéb káros hatásai vannak az elektromos autóknak.

Az elektromobilitás terjedésével egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon az elektromos autókban nagyobb az elektroszmog, mint a hagyományos, belső égésű motorral hajtott járművekben? És ha igen, milyen hatással lehet ez az egészségre?

Elektroszmog az elektromos autókban: Valós veszély?

Egy friss, 2025 áprilisában közzétett német sugárvédelmi tanulmány szerint az elektromos autók használata nem jelent egészségügyi kockázatot az elektromágneses sugárzás miatt. A kutatás megállapította, hogy az elektromos autókban nem vagyunk alapvetően erősebb mágneses tereknek kitéve, mint a hagyományos vagy hibrid hajtású járművekben.

„Bár néhány esetben viszonylag erősebb mágneses mezőket generáltak a vizsgált járművek, de még ilyenkor is ajánlott határértékek alatt maradtak az értékek. Ez azt jelenti, hogy jelenlegi ismereteink szerint nincs egészségkárosító hatása a teljesen elektromos vagy hibrid járműveknek” - emelte ki dr.

Az ADAC szerint a kutatás nemcsak megnyugtató, hanem iránymutató is a jövőre nézve. A gyártóknak a fejlesztések során érdemes figyelembe venniük az elektromágneses terek csökkentésének lehetőségeit - például az elektromos komponensek elhelyezésének optimalizálásával.

Összességében tehát az ADAC és partnerei által végzett nagyszabású kutatás üzenete egyértelmű: az elektromos autókban az elektroszmog mértéke alacsony, és nem jelent veszélyt az egészségre.

Toyota Auris hibrid részletes adatok

Fontos kiemelni, hogy elektromágneses terek akkor alakulnak ki, amikor valahol elektromos áram folyik. Ez minden modern járműre igaz, nem csak az elektromosokra. Ezen mágneses tér forrásai lehetnek például a klímaberendezések, ventilátorok, elektromos ablakemelők vagy az ülésfűtés is.

A részletes mérések és szimulációk kimutatták, hogy a legerősebb elektromágneses terek az első ülések előtti lábtérben jelentkeztek. A fej- és törzsterületeken alacsonyabb értékeket mértek. Rövid idejű kiugrásokat tapasztaltak még a fékpedál lenyomásakor vagy a jármű beindításakor, függetlenül a hajtás típusától.

Dr. szerint: „Ha az elektromágneses forrásokat a lehető legtávolabb helyezik el az utasoktól, csökkenthetik azok kitettségét.

Ez a tanulmány a BfS szerint eddig a legátfogóbb és legrészletesebb vizsgálat a mágneses mezők elektromos járművekben történő előfordulásáról. A méréseket nemcsak laboratóriumi körülmények között, hanem tesztpályákon és valós közúti forgalomban is elvégezték.

A Német Autóklub (ADAC) nagyszabású vizsgálata szerint azonban az elektromos járművekben mért elektromágneses terek nem jelentenek egészségügyi kockázatot. Az úgynevezett alap-határértékeket és referenciaértékeket egyik vizsgált jármű sem lépte túl.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

A mérések 11 elektromos autóban, két plug-in hibridben, egy belső égésű modellben (Opel Corsa) és négy elektromos motorkerékpáron zajlottak. A teszteket próbapadon, tesztpályán és közúton is elvégezték. A legtöbb esetben a vezető és az utas lábterében mérték a legmagasabb értékeket - ez logikus, hiszen a hajtáslánc és a nagyáramú kábelek jellemzően itt futnak. Ugyanakkor ezek a rövid ideig tartó, helyi csúcsértékek sem haladták meg az egészségügyi határértékeket.

Érdekesség, hogy az ülésfűtés is okozhat átmenetileg magasabb elektromágneses értékeket, különösen a hát és az alhas környékén.

A kutatók azt is megállapították, hogy az elektromágneses terek erőssége járművenként eltérhet, de nem a motorteljesítménytől, hanem inkább a jármű felépítésétől és a vezetési stílustól függ.

Az elektroszmog nemcsak az autók sajátja: a vonatokban, villamosokon, metrón vagy buszokon is jelen van, és a mért értékek nagyságrendileg hasonlóak az elektromos autókban tapasztaltakhoz.

A Német Szövetségi Sugárvédelmi Hivatal (BfS) és a Német Szövetségi Környezetvédelmi Minisztérium (BMUV) megbízásából végzett kutatás során összesen 14 különböző típusú autóban mérték meg az elektromágneses sugárzás mértékét, ebből 11 modell tisztán elektromos meghajtású volt, kettő hibrid, egy pedig teljesen belső égésű motor által hajtott.

Corolla elektromos ablak beépítés

A kutatók kiemelik azonban, hogy az egyes járműveken belüli térben, illetve az üzemállapottól függően jelentős eltéréseket tapasztaltak a sugárzás mértékében, például a legerősebb mágneses mezők elsősorban az ülések előtti lábtérben jelentkeztek, míg a fej és a törzs területén többnyire alacsony volt a mágneses tér - magyarázza a projektcsapat.

Rövid távú, egy másodpercnél is rövidebb sugárzáscsúcsokat mértek többek között a fékpedál lenyomásánál és az autó beindításánál, ám ezek a meghajtás módjától teljesen függetlenek: a kutatók nem találtak egyértelmű korrelációt az elektromágneses sugárzás mértéke és a hajtáslánc típusa között.

A BfS tanulmánya az eddigi legátfogóbb és legrészletesebb vizsgálat az elektromos járművek mágneses mezőinek előfordulásával kapcsolatban. Az összegyűjtött adatok szisztematikus térerősségméréseken alapulnak, amelyeket görgős próbapadon, kordonnal körülvett tesztpályán és valós közúti forgalomban is mértek.

DÉLELŐTT - Elektroszmog a lakásokban - Almásy Zsolt

Az elektromos autók környezeti hatásai

Az elektromos autókat a belső égésű motorok tiszta alternatívájának tekintik. Azonban a valóság ennél árnyaltabb. Bár az elektromos járművek lényegesen kevesebb CO2-t bocsátanak ki a használat során, a gyártásuk és az akkumulátorok előállítása jelentős környezeti terheléssel jár.

Egyes tanulmányok szerint az elektromos autók gyártásához kapcsolódó környezeti és éghajlati károk jelentősek, különösen Dél-Amerika, Ázsia és Afrika országaiban. A lítium-ion akkumulátorok gyártása hatalmas mennyiségű nyersanyagot igényel, mindenekelőtt lítiumot, neodímiumot, kobaltot és grafitot.

A lítiumbányászat tíz év alatt megnégyszereződött. Még akkor is, ha a "ritkaföldfémek" kifejezés először félrevezető, ezeknek a nyersanyagoknak a kitermelése a természet nagy mértékű, túlzott kiaknázását jelenti - pusztító hatással a környezetre, az éghajlatra és az emberekre.

A lítiumot és más nyersanyagokat gyakran a legrosszabb munkakörülmények között bányásszák. A kobaltot elsősorban Kongóból importálják, ahol gyakran előfordulnak balesetek a kobaltbányákban, azért is, mert hiányzik a védőfelszerelés. Gyakran a gyerekek dolgoznak a bányákban.

A világ másik felén, Kínában a grafitot különösen káros körülmények között bányásszák. A bányászat során gyakran savakat használnak a fémek kimosására a fúrólyukakból. A vegyi anyagok és a mérgező szennyvíz a talajvízbe kerül. A legtöbb esetben a lebomlás hatalmas vízfogyasztással is jár. Chilében például, ahol a lítiumot sós tavakból nyerik ki, több millió liter víz párolog el. A talajvíz egyre szűkösebb, sivatagok alakulnak ki.

Akkumulátorok: Problémák és megoldások

A legnagyobb kihívást az akkumulátor jelenti. Egy lítium-ion akkumulátor több millió forintba kerül. Ez azt eredményezi, hogy a legtöbb új elektromos autó ára tízmillió forinttól indul. Míg a benzines autóknál a fosszilis energiaforrás robbanása és égése szabadítja fel az energiát, addig az elektromos autóknál mindez generálás útján jön létre. Abban azonban mindkét gépjármű típus hasonló, hogy tölteni kell őket.

A legnagyobb problémát az akkumulátoruk jelenti, ami az autó elhasználódásával veszélyes hulladékká válik. A legtöbb elektromos autó csupán néhány száz kilométer megtételére képes, ez pedig a téli hideg időben akár még kevesebb is lehet. Ahhoz azonban, hogy ez az új technológia mindenkihez eljusson, további fejlődésre és innovációra van szükség.

A fogyasztás az a paraméter, amelyet a legtöbbször emelnek ki, mint az elektromos autózás egyik fő előnyét. Már évekkel ezelőtt eljutottunk oda, hogy olyan, mint „átlagos elektromos autó” nincs. A bevezetési időszakban valóban „fillérekbe” került feltölteni az autót az utcai töltőállomásokról.

Elsőként az Ionity jelentette be, hogy 2020. január 31-től áttér a kWh alapú elszámolásra. Így ha valakinek egy 50 kWh teljesítményű elektromos autója van, akkor az addigi garantált 2700-2900 forintos egyszeri díj helyett, a teljes feltöltésért akár 17-18000 forintot is fizethet onnantól. Kivéve, persze, hogy a hagyományos tankolás nem tart órákig.

Ahogy fentebb már kiderült, a fenntartás vélhetően addig kedvezőbb, amíg az államok úgy nem döntenek, ideje a benzines autók helyett az elektromosakat megsarcolni.

Összefoglalás

Az elektromos autózás a modern közlekedés egyik legizgalmasabb fejlődési iránya, amely egyaránt tartalmaz környezeti előnyöket és gazdasági kihívásokat. Az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) működése magas energiahatékonyságot biztosít, csökkenti a károsanyag-kibocsátást, és kedvezőbb üzemeltetési költséget kínál. Ugyanakkor a gyártás, az áramtermelés és az akkumulátorok alapanyagainak bányászata jelentős környezeti terhelést okoz.

Fontos, hogy a döntéshozók és a fogyasztók is tisztában legyenek az elektromos autók előnyeivel és hátrányaival, és a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve hozzák meg döntéseiket.

Elektromos autók előnyei és hátrányai táblázatban:

Előnyök	Hátrányok
Környezetkímélő működés (használat során)	Akkumulátorok hosszú töltési ideje
Alacsony karbantartási igény	Rövidebb hatótáv
Csendes üzemelés	Villamosenergia-hálózat túlterheltsége
Magas energiahatékonyság	Akkumulátorok gyártásának környezeti terhelése
Kedvezőbb üzemeltetési költség	Nyersanyagok bányászatának etikai kérdései