Erzsébetváros története: Séta a Kertész utcán és a VII. kerületben

Budapest VII. kerülete, Erzsébetváros, a főváros egyik legnépszerűbb és legsokszínűbb negyede. A köznyelvben gyakran "bulinegyedként" emlegetett terület az elmúlt években a figyelem középpontjába került, köszönhetően az ország első romkocsmáinak megnyitásának és a pezsgő buliturizmusnak.

De milyen valójában a belváros szíve? Hogyan épült egymásra a zsidónegyed és a romkocsmák, éttermek világa? Milyen szolgáltatások, gasztronómiai és kikapcsolódási lehetőségek várnak itt?

A VII. kerület látogatása az elmúlt évtizedben kötelező program lett, legalább annyira, mint a Budai Vár, a Hősök tere vagy valamelyik fürdő megtekintése. Pedig alig másfél évtizeddel ezelőtt a Körút és a Deák tér közötti területen pergő vakolatú, álmos kis utcák jellemezték a környéket, ahova maximum a régi zsidó negyed nyomait felfedezendően tévedtek turisták.

Földrajzi elhelyezkedés és közlekedés

A főváros legkisebb területű, egyben legnagyobb népsűrűségű kerületéről beszélünk, melyet északnyugatról a Király utca, északkeletről a Dózsa György út, a Rákóczi és a Thököly út, valamint a Verseny utca, délnyugatról pedig a Károly körút határolja. Belső-Erzsébetváros alig fél négyzetkilométernyi területű, és a Király utca, Károly körút, Rákóczi út, Erzsébet körút közötti területet foglalja magában.

A kerület összesen 2,09 km², így könnyen be is sétálhatjuk. Tömegközlekedéssel legegyszerűbben a körúton közlekedő 4-es, 6-os villamossal, illetve a 2-es metróval érhetjük el. A kerületben rengeteg MOL Bubi állomást találunk, és közösségi autómegosztók is lefedik Erzsébetvárost, a Blinkee pedig csak Külső-Erzsébetvárosban használható.

Fiat Doblo: Szerviz nullázás útmutató

Történelmi áttekintés

A régi pesti térképeket böngészve látható, hogy a mai Kiskörút vonaláig már a korai 18. században is viszonylag sűrűn lakott volt a környék, de a külsőbb részeinek a beépítése csak a 19. században indult meg a korábbi tanyák, szőlőskertek helyén. Az eleinte kacifántos Felső Külvárosnak nevezett terület Pest-Buda 1873-as egyesítésekor már Terézváros része volt, ám a hatalmas méret és népesség miatt a Király utcai határvonallal kettéosztották.

Belső-Erzsébetváros mai zsidó negyedként való emlegetése nem alaptalan, komoly történelmi gyökerei vannak. A zsidó lakosság a letelepedésüket a városban lehetővé tevő 1793-as rendelet után kezdte birtokba venni a Király utcát és környékét. Ikonikus épületük volt a mára már elbontott méretes Orczy-ház, amelyben lakások, boltok, raktárak, rituális fürdő, két imaház, vendéglő és kávéház is működött. Innen indult ázsiai útjára Vámbéry Ármin is.

A negyed érdekessége, hogy egyes utcáin még nyomokban és egyre romló állapotban, de láthatóak azok az egy-kétemeletes klasszicista házak, amelyek alapján könnyedén el tudjuk képzelni a 19. századi Pest hangulatát. A szénásszekerekre méretezett kapuk mögött hosszúkás belső udvar és gangos házak húzódnak meg, de mellettük már ott magasodnak a 20. századi épületek.

Pusztítások és újjáépítések

A kerület változatos városszövetét többször és többféle pusztítás is fenyegette. Az első világháború után itt akarták keresztül vezetni az Andrássy út mintájára a Madách sugárutat, ennek tervezett nyomvonalát ma egyedül egy Dob utcai tömb őrzi (ahol a Szomorú vasárnap szerzője, Seress Rezső is lakott), illetve a mai Madách tér, ami a világ legrövidebb sugárútja is, hiszen a nagyratörő tervekből csak az a rövid szakasz készült el.

Baranyai Fiat Doblo tulajdonosok figyelem: tetőcsomagtartók!

A háború után, még a Rákosi-korszak előtt elkészült rendezési terv szerint radikális bontásokat terveztek, és az elbontott tömbök helyére modern magasházakat és parkokat terveztek. A rehabilitáció egyik megvalósult projektje az ún. A kétezres években az egyre rosszabb állapotban levő környékre különböző befektetők vetettek szemet, és a felvásárolt kiürített ingatlanok bontása is megindult. Ezt a hullámot a 2008-as gazdasági világválság állította meg - az üres épületekben pedig kivirult a belső kerületrész arculatát mai napig meghatározó romkocsmakultúra.

Csikágó

A kerület hangulatában és történetében is nagy vízválasztó a Nagykörút. Itt fekszik a magyar Csikágó - nevét az amerikai tempójú városépítés után kapta - a városrész főként háromemeletes, körfolyosós bérkaszárnyákból áll. Békés Pál Csikágó című regénye nyomán sokak előtt lett ismert a környék és múltja.

Gasztronómiai élmények

Ha a buli mellett valamiben nem szenved hiányt a kerület, akkor azok a vendéglátóipari egységek. Régi motoros a kerületben a modern olasz ízekért felelős Fausto’s, ahol pizzát nem, de válogatott olasz finomságokat mindig találunk.

A város egyik legismertebb kifőzdéjében 25 éve a megszokott, házias, magyar-zsidó ízekkel találkozunk. A Bock Bisztró a Corinthia Hotelben szintén nem tegnap nyitotta meg a kapuit, ők voltak talán az elsők, akik merték bisztrónak hívni magukat - természetesen a francia, és nem az előző rendszer értelmében vett bisztrónak, ahol mindig ízig-vérig magyaros konyha vár minket.

Szintén kimagasló gasztronómiai élmény az idén nyitott Laurel is, mely borbár, kávézó és fine dining étterem is egyben. A borbárban különleges tapasokat kóstolhatunk, az étteremben pedig à la carte helyett séfmenüvel várnak minket. Ha egyszerűbb, olcsóbb, de igényes fogásokra vagyunk hangolva, akkor a Kőleves a kerület egyik biztos pontja, amely igazi közösségi térnek számít, fúziós-magyaros konyhájában pedig nem szoktunk csalódni.

Fiat Dobló Easy: A teljes teszt

A bisztrók és a street food között félúton találjuk a város első újhullámos halazóját, a Halkakast, és az ugyanezt a vonalat hússal képviselő, panír- és manírmentes Cupákost is. Ha kifejezetten más országok ízeire vagyunk kíváncsiak, akkor is a VII. kerület az egyik legjobb választás - az egy főre jutó nemzetközi konyhák száma minden bizonnyal itt a legmagasabb az országban.

A távol-keleti vonalon maradva itt találjuk a város egyik legjobb fúziós vietnami konyháját, a Sao-t, és a japán konyha is képviseli magát a Ramenkával és a Komachival. Az indiai konyha két nagy öregje, a Shalimar és a Maharaja is a kerületben található, de ha valami olcsóbb, életszagúbb helyet keresünk, akkor a Bangla Büfé a legjobb indiai hely a környéken.

A világ másik végének a konyháját a Soul Food reprezentálja - a cajun konyha különlegességeivel a bulinegyed közepén találkozhatunk. A kontinensre visszatérve: spanyol tapasokat a Vicky Barcelonában keressünk, ha pedig az olasz konyhát preferáljuk, akkor az említett Fauso’s mellett a Jamie’s Pizzeria vagy az Il Terzo Cerchio a legjobb választás.

Gyrosban verhetetlenek a Madách téri Blue Agoriban, a Zing szuper burgerei több helyszínen is felbukkanannak a VII. kerületben, a bpBARbq fogásai minden BBQ-lista elején tanyáznak, ha pedig ez nem lenne elég, a Karavánban a lángosburgertől a mexikói tacón át a falafelig mindent megkapunk.

A kerületben van pár kihagyhatatlan kincs, ha minőségi alapanyagokra vágyunk. A Lumen zöldségesben hétfőtől péntekig válogathatunk a minőségi zöldségekből, szombaton pedig a Szimpla Háztáji Piacon juthatunk kistermelői füstölt áruhoz, sajtokhoz, lekvárokhoz vagy szezonális zöldségekhez.

Szórakozási lehetőségek

Ha egy lazább estéhez keresünk megfelelő helyszínt, akkor is a VII. a mi kerületünk - bár se vége se hossza a kocsmáknak és bároknak, megpróbáltuk összegyűjteni a legfontosabbakat. A kerület egyik legjobb kisüzemi sör lelőhelye a Kandalló, itt egyben szuper burgereket is adnak, de a sörös vonalnál maradva a Legfelsőbb Beeróság is jó választás lehet.

A VII. kerület ikonikus helyeire mindig számíthatunk, a Kisüzemben, a Mazel Tovban, a Fekete Kutyában a Hivatalban vagy a Központban garantáltan jó hangulatot találunk - és ha már Madách tér, akkor a Telep előtti álldogálás is mókás program lehet.

Látnivalók

A legevidensebb és megkerülhetetlen látnivalója a VII. kerületnek a Dohány utcai „Nagy” zsinagóga, ami a világ második legnagyobb zsinagógája címet viseli. 1859-ben építették neo-mór stílusban, 3000 fő befogadására alkalmas. 1944-ben a budapesti gettó egyik kapuja a zsinagóga árkádsorának Wesselényi utcai oldalán volt, az ostrom során elhunytak közül 7000 névtelen ember azóta is a templom kertjében nyugszik.

Nem messze a Dohány utcaitól találjuk az 1869 és 1872 között az iskolateremtő bécsi építész, Otto Wagner tervei szerint épült Rumbach utcai zsinagógát. A második világháború után évtizedekig romos, rossz állapotban állt, 2017-ben viszont végre kezdetét vette a felújítás, ami hamarosan véget ér, kívülről legalábbis újra régi pompájában tündököl az épület.

A zsinagógák rövid sétára találhatóak egymástól, de ha a kerület többi látnivalóját is szemügyre vennénk, a nyakunkba kell venni az utcákat. A közelben nem ez volt az egyetlen legendás kávéház: az EMKE 1894-ben nyitott meg a Rákóczi út 44-46. alatt (nevét az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületről kapta). 1949-ben államosították, a 60-as évektől szórakozóhelyként működött, ma bankfiók van a helyén.

Szemben, a Blaha másik oldalán áll a Corvin Áruház, amely valaha Budapest egyik legelegánsabb áruháza volt klasszicizáló, díszes palotákat idéző homlokzatával. Sok, egykor fontos szerepet betöltő műemlék maradványától hemzseg a környék.

Szintén a VII. kerületben, a Dohány utca 44. alatt találjuk a ma már nem működő Hungária fürdőt, aminek mozgatható üvegkupolával fedett, úszóversenyekre is alkalmas úszómedencéje is volt. Viszont gótikus stílusával, ég felé törő karcsú alakjával, rózsaablakával, festett üvegeivel a Árpád-házi Szent Erzsébet templom Budapest egyik legszebbike.

A legtöbb színes tűzfalfestmény is a VII. kerületben található.

Kulturált szórakozás és művészet

Abban a kerületben, amelyik részben lefedi a belvárost, beleértve ebbe a bulinegyedet is, nehéz lyukra futni, ha az ember szórakozni akar. És ebbe a konstellációba beleértendő az ún. kulturált szórakozás éppúgy, mint az ereszdelahajamat típusú. A VII. pedig pontosan egy ilyen kerület.

Persze Erzsébetvárosban sincs minden szempontból kolbászból a kerítés. Ha például moziba mennénk, és itt keresgélünk, mindössze egyetlen helyet találunk: az Art+Cinemát az Erzsébet körút-Dob utca sarkán, amit egykor Örökmozgónak hívtak. Színházak tekintetében már sokkal jobban áll a kerület, pláne, hogy nemcsak hagyományos kőszínházak találhatók Erzsébetvárosban, hanem két befogadószínház, meg egy alternatív is.

A 2004-ben alapított Belvárosi Színház a Károly körúton, az egykori Filmmúzeum épületében található. Nincs saját társulata, befogadószínházként működik és inkább populárisabb darabokat kínál a nézők számára. A Bethlen Téri Színház is befogadó típusú teátrum, ám itt, a Belvárosival ellentétben inkább alternatív darabok, tánc- és gyerekszínházi előadások nézhetők, de itt láthatók a fiatal rendezők számára bemutatkozási lehetőséget biztosító Találkozások tehetségprogram darabjai is.

Múzeumok és bemutatótermek tekintetében a VII. kerület mérsékelten jól teljesít. Először is ott van az összművészeti Spinoza ház, ami egyszerre galéria, színház és koncerthelyszín, de tartanak itt beszélgetős esteket is, nem beszélve arról, hogy még étteremként és kávézóként is szóba jöhető célpont a környéken.

Bulinegyed

Ami Erzsébetvárosban azért sem nehéz ügy, mert a bulinegyed nagy része ide esik. Éppen ezért sokkal inkább azt nehéz eldönteni, hova térjen be az ember. Felsorolni sem könnyű a lehetőségeket. Komolyabb bevetésre ott van a romkocsmák alfája és egyben omegája is, a Szimpla Kert, az Ellátóház, a Fogasház-Instant konglomerátum, aminek a technós Larm és a rockos Robot is a része, a Gozsdu udvar legnagyobb helye, a Spíler, a legfancybb klub, a BRKLYN, illetve a negyed széle felé a Doboz, a Füge udvar, a Szeparé, meg a nevében is sokatmondó Old Man’s.

A kisebb és/vagy alterosabb bulikat kedvelőket várja, többek között, a Vittula, a Beat on the Brat, a Központ meg a Telep, a Kisüzem, a Dzzs!