Mennyibe kerül a diploma honosítása Magyarországon?
A külföldön szerzett diplomák elismerése egyre aktuálisabb kérdés, hiszen egyre többen tanulnak vagy szereznek végzettséget más országokban. Ha Magyarországon szeretnél munkát vállalni, továbbtanulni vagy hivatalosan elismertetni a tudásodat, szükséged lehet a diploma honosítására, más néven elismertetésére. Ez a folyamat azonban nemcsak időt, hanem pénzt is igényel.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk mennyibe kerül a diploma honosítása, az eljárási lépéseket és praktikus tudnivalókat.
A diploma honosítása azt jelenti, hogy a külföldi oklevelet a magyar hatóságok hivatalosan is elismerik, és azzal egyenértékűnek tekintik, mint egy hazai végzettséget.
A diploma honosítási eljárását jellemzően az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia- és Információs Központja (MEIK) bonyolítja le.
Hogyan honosíthatja külföldi jogosítványát Magyarországon: Lépésről lépésre útmutató
Ügyintézés menete Gyenesdiáson
A honosítás költségei
Nem olcsó mulatság a külföldi oklevelek hazai elismertetése. A költségek több részből állnak össze:
- A végzettségi szint elfogadtatása: 17 875 forintba kerül.
- A szakképzettségé: 53 625 forintba.
- A kettő általában együtt jár, aminek a végösszege a mindenkori minimálbérnek felel meg.
- A végösszeget azonban megemelhetik az esetleg szükséges különbözeti vizsgák, amelyek költségét szintén a kérelmezőnek kell állnia. Ennek összege nem haladhatja meg a minimálbér egynegyedének tízszeresét.
Az okiratok benyújtása is megdobhatja a költségeket, különösen ha a megkövetelt dokumentumok hiteles fordítására is szükség van. Az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Irodánál (OFFI) egy oldal fordítása és hitelesítése 2300 forintba kerül, ami egy ötvenoldalas leckekönyvnél már tetemes összeg.
Szerencsére sok esetben erre nincs szükség, mert az elismerési kérelmekben leggyakrabban előforduló nyelveket ismerik a MEIK munkatársai, ilyen esetekben elég a nem hiteles fordítás is.
Példa költségek
- Végzettségi szint elismerése: 15 000 Ft
- Szakmai elismerés: kb. 35 000 Ft
- Hiteles fordítás készítése (közjegyzőnél): kb. 2 000 Ft / oldal
- Hiteles másolat készítése (közjegyzőnél): kb. 400 Ft / oldal
Tehát közel 50-90 ezer forintos költséggel kell számolni, ha mindent magad intézel és hivatalos úton történik a fordítás is.
Azonban fontos tudni, hogy ez a folyamat nem csupán adminisztratív teher, hanem egy kulcs a szakmai érvényesüléshez. A legtöbb esetben az eljárás egyszeri és örökre szól. Egy sikeresen honosított diploma lehetővé teszi, hogy Magyarországon jogszerűen és elismerten végezd a szakmádat, vagy építsd tovább karrieredet egyetemen, kutatásban vagy közszférában.
Hogyan játssz magyarul a Sims 4-el?
Az eljárás menete
A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001-es törvény életbe lépése óta a felsőfokú oklevelek által tanúsított végzettségi szint és szakképzettség elismerése az Oktatási Hivatal Magyar Ekvivalencia- és Információs Központjának (MEIK) a feladata, míg korábban az egyetemek és egyéb intézmények is elvégezhették a honosítást.
A rendszer így átláthatóbbá és egységesebbé vált, a különféle intézmények ugyanis különféle alapelveket és gyakorlatot alkalmaztak - magyarázza Mészáros Gábor, a MEIK főosztályvezetője.
(A továbbtanulás céljából kért - jogi hatály nélküli elismerés - és a tudományos fokozatok honosítása továbbra is az egyetemek feladata, néhány speciális szakma esetében pedig nem a MEIK, hanem más hatóság az illetékes, az egészségügyiek esetében például az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal.)
Mikor van szükség honosításra?
A csak meghatározott bizonyítvány vagy oklevél birtokában űzhető, úgynevezett szabályozott foglalkozások esetében viszont az állam kötelezővé teszi a honosítást. A liftszerelőtől a szociális munkáson át az orvosig több száz szakma tartozik ebbe a körbe.
De a szabályozott foglalkozásokon kívül is szükség lehet a külföldi oklevél hivatalos elismerésére, hiszen előfordulhat, hogy éppen valamilyen állami támogatás teszi elengedhetetlenné a honosítást, mint például a pályakezdők Start-kártyája esetében.
A külföldön szerzett diplomákat és egyéb képesítéseket sok esetben még csak honosítani sem kell Magyarországon, mivel a munkaadók többségének a külhoni oklevél ugyanúgy megfelel, mint a hazai - mondta a HVG-nek Deák Andrea, a fejvadászattal foglalkozó Neumann International Kft. ügyvezető igazgatója. Különösen igaz ez, ha neves külföldi oktatási intézményről van szó, ami eleve nagy előnyt jelent az állásért pályázók számára.
Dokumentumok és fordítások
A diploma honosításához többféle dokumentumot kell benyújtani.
A külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított olyan okirat (pl. Többfokozatú felsőoktatási rendszerben szerzett második fokozatú végzettség megszerzését tanúsító oklevél (pl. „Master" fokozat) esetében az alapdiploma (pl.
A fenti okiratok hiteles fordításai. Kivételt képeznek az angol, cseh, francia, német, orosz, román, szerb, szlovák és ukrán nyelvű okiratok, amelyek esetében a pontos, géppel írott fordítás akkor is elfogadható, ha az nem hiteles (például a kérelmező vagy más személy készíti). Nem hiteles fordítás abban az esetben is elfogadható, ha az oklevél vagy a hozzá tartozó, a külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított tantárgyjegyzék eleve többnyelvű, és e nyelvek egyike a fent felsorolt nyelvek valamelyike.
Meghatalmazott eljárása esetén meghatalmazás benyújtása is szükséges.
Hiteles fordítás készítésére az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) (1062 Budapest, Bajza utca 52., valamint vidéki kirendeltségei), Magyarország külképviseleti szervei vagy erre felhatalmazott magyarországi közjegyző jogosult. Hiteles fordításnak minősül az a magyar fordítás is, amely hitelesnek minősül az Európai Unió valamely tagállamának joga szerint.
A MEIK a kérelmezőt további dokumentumok (pl. Amennyiben Ön az oklevele által tanúsított végzettségi szint és szakképzettség elismerését egy eljárásban kéri, akkor a VI.
Az irataikat figyelmetlenül kezelők számára jóval macerásabbá válhat az elismerési procedúra. Az oklevél önmagában ugyanis nem elég, kell annak összes melléklete és a részletes leckekönyv is.
EU-s diplomák elismerése
Bár Magyarország uniós csatlakozása óta az Európai Unió tagállamaiban szerzett kvalifikációk előnyt élveznek a honosítás során, egyértelmű könnyítéseket igazából csak hét szakma képviselői - általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, ápoló, szülésznő, állatorvos, építészmérnök - kaptak.
Mivel ezen szakképzettségek esetében a tagállamok összehangolták a képzést, az uniós ágazati irányelvek alapján az elismerés mindenhol automatikus, vagyis az eljárás során a hatóságok nem vizsgálják a képzés tartalmát és minőségét, csupán azt, hogy a kérelmező megfelelt-e az adott szakma gyakorlásához előírt valamennyi követelménynek.
A többi szabályozott szakma esetében nem harmonizált a képzés, így a honosítás sem automatikus, noha az alapszabály az, hogy a tagállamok bizalmi alapon elfogadják egymás képesítéseit. Ilyen esetekben a hatóságok összevetik a külföldi elméleti és gyakorlati képzést a hazaival, s ha annak vagy tartalmában jelentős különbséget találnak, akkor alkalmassági vizsgát is előírhatnak, vagy kijelölhetnek egy alkalmazkodási időszakot, amíg szakember felügyeli az illető tevékenységét, illetve kiegészítő képzést is kérhetnek, de akár el is utasíthatják a kérelmet.
Az EU-n kívüli oklevelek esetében már jóval tüzetesebb vizsgálatnak vetik alá a külföldi képzések tartalmát és minőségét. Az olyan neves amerikai egyetemek esetében, mint például a Harvard vagy a Columbia, a minőség persze garantált. Az „egzotikusabb” országok oktatási intézményeinél ugyanakkor már nagyok lehetnek a különbségek, és a megfelelő információk beszerzése is nehézkesebb és időigényesebb a MEIK számára. Ugyanez a helyzet az egykori Szovjetunióban vagy Jugoszláviában, esetleg ma már nem is létező intézmények által kiadott oklevelekkel is.
Elutasítási okok
Az esetek még kisebb részében pedig az elutasítás számít automatikusnak. Nem lehet elismertetni Magyarországon olyan végzettséget, amelyet az adott állam által nem akkreditált intézményben szereztek meg, ahogy azokat sem, amelyeket hivatalosan elismert egyetemeken, főiskolákon nyertek ugyan el a hallgatók, de maga a képzés nem volt államilag elfogadott.
Biztos elutasítás vár arra is, aki az interneten szerzett magának valamilyen oklevelet a kétes hírű online diplomagyárak egyikében, amelyek hátterében gyakran nincs valódi oktatási intézmény.
Mivel a honosítási eljárás azt állapítja meg, hogy az adott oklevél milyen hazai végzettségi szintnek, illetve szakképzettségnek felel meg, ha a külföldi képesítésnek nem létezik magyarországi párja, akkor a honosítás sem lehetséges. A Dániában elismert szendvicskészítő szakma például nálunk nem honosítható, mivel a még leginkább hasonló szakács szakmához viszonyítva is szűk a képesítés.
Automatikus elismerés
Automatikus elismeréssel végződik a honosítási kérelmek több mint 90 százaléka így is lényegében - mondja Mészáros Gábor. A külföldi és a magyarországi képzések eltéréseiből adódóan azonban a kérelmek kisebb hányadában bizonyos vizsgák letételéhez kötik a diplomák, a posztgraduális és egyéb képesítések itthoni elismerését. Egy Ukrajnában megszerzett orvosi diplomához például teljesíteni kell az úgynevezett hungarológiai vizsgát, amelybe a magyar farmakológia, igazságügyi orvostan, népegészségtan és az orvosi etika tartozik.
Mikor éri meg honosítani?
Ha az okleveled EU tagállamból származik, akkor az automatikus elismerés is lehetséges bizonyos szakmák esetén (pl. ápoló, gyógyszerész, építész). akkor a honosítás megéri az időt és a pénzt.
Ne feledd: a végzettséged érték, és az, hogy külföldön szerezted, csak gazdagítja a tudásod és tapasztalataid. Ha komolyan gondolod, hogy Magyarországon szeretnél elhelyezkedni vagy továbbtanulni, akkor a diploma honosítása nem kerülhető meg - de megtérülő befektetés lesz a jövődbe.
tags: #diploma #honosítás #Magyarország #költségei