A defekttűrő gumi: Előnyök, hátrányok és a műszaki vizsga kihívásai
A modern járműipar folyamatosan fejlődik, és az egyik legfontosabb szempont a biztonság növelése. Az autósok számára az egyik legkellemetlenebb és legveszélyesebb helyzet a defekt, amely nemcsak időveszteséget okoz, hanem komoly balesetveszélyt is jelenthet. Erre a problémára nyújtanak megoldást a defekttűrő abroncsok.
A defekttűrő gumiabroncs olyan speciális technológiával készült gumi, amely defekt esetén is képes biztosítani a jármű további haladását. Egyre több prémium kategóriás autó érkezik defekttűrő abroncsokkal. A defekttűrő gumi olyan megerősített oldalfalú abroncs, amely jelentős nyomás csökkenés vagy defekt esetén is képes tovább üzemelni. Gyakran nevezik önhordó oldalfalú guminak a nagy merevségű, kemény oldalfalak miatt.
Hogyan működik a defekttűrő gumi?
A runflat gumik a hagyományostól merőben eltérő szerkezettel készülnek. Egy komoly, vaskos, merev kevlárbetét fut bennük az oldalfalban körkörösen. A futófelület alatt használt övszerkezet is masszívabb, strapabíróbb. Ez azt eredményezi, hogy ezek az abroncsok sokkal merevebb, alaktartóbb szerkezetűek, mint a hagyományos technológiával készültek, hisz el kell viselniük - nyilván bizonyos határok között - akár a teljes légvesztéses használatot is.
A defekttűrő gumi azzal az iránymutatással gurul le a gyártósorról, hogy légnyomás veszteség esetén is, legalább 80 kilométert, legalább 80 km/h sebességgel képes megtenni az autó (akár 0 légnyomással is) anélkül, hogy kereket kellene cserélni. A legtöbb defekttűrő abroncs körülbelül 80 km-es távolságot tud megtenni maximum 80 km/h sebességgel, miután elvesztette a nyomását. Fontos megjegyezni, hogy a megtehető távolság és a sebesség függ a terheléstől és a külső hőmérséklettől is.
Defekttűrő és defektmentes gumi: Mi a különbség?
A defekttűrő és defektmentes (önjavító) gumi nem azonos. Míg a defekttűrő gumi a megerősített oldalfalának köszönhetően marad üzemképes, addig a defektmentes gumi tartalmaz egy sűrű, ragacsos anyagot, amely defekt esetén a lyukat automatikusan eltömíti. Az anyag megakadályozza vagy redukálja a további nyomáscsökkenést. A defektmentes gumik jelölése általában SEAL.
Többféle defekttűrő technológia létezik. Egyik ezek közül a SEAL. Ennél a technológiánál a futófelület alatt elhelyezkedő részbe körülbelül 70%-ban öntömítő anyagot tesznek. Emiatt egy defektnél az abroncs nem eresz le (ellentétben más defekttűrő technológiákkal). Például ha belemegy egy szög a futófelület közepébe, ez a ragacsos - nyúlós anyag körbeöleli a szöget - teljes egészében eltömítve a lyukat. Ily módon akadályozza meg a nyomásveszteséget.
Ez egyébiránt a Continental fejlesztése, aminek köszönhetően gyakorlatilag 100 %-os biztonságban használható tovább az abroncs: nem ereszt le, megmarad a vékony oldalfala, ami létfontosságú szerepet játszik az alacsonyabb fogyasztásban, a komfortosabb gördülésben példának okáért.
A defekttűrő gumi előnyei
Fokozatosan növekszik a defekttűrő abroncsok népszerűsége, köszönhetően számos előnyének:
- Nincs azonnali gumicsere: Nyomáscsökkenés, vagy sérülés esetén nem szükséges azonnal gumit cserélni. Akár 80 kilométer is megtehető a sérült abronccsal, így lehetőség nyílik egy közeli gumijavító szerviz meglátogatására.
- Fokozott biztonság: A megerősített oldalfal miatt nem fordulhat elő durrdefekt. Autópályán történő defekt esetén nem jelentkezik hirtelen nyomásvesztés, így a gépkocsi nem tér ki oldalra. A merev, kemény oldalfalak miatt csökkent guminyomás mellett is kormányozható marad az autó.
- Kényelem: A Seal önjavító abroncs jó választás olyan személyeknek, akik nem képesek egyedül a gumicsere elvégzésére. Idős, legyengült és tapasztalatlan autósok számára kiváló választás.
Négyévszakos gumik / Defekttűrő jelölések
A defekttűrő gumi hátrányai
Bár a defekttűrő abroncsok számos előnnyel járnak, fontos ismerni a negatívumokat is:
- Magasabb ár: A defekttűrő gumik jelentősen drágábbak, mint a hagyományos abroncsok. Akár 20-30%-kal is magasabb lehet áruk.
- Nem javíthatóak: Sérülés esetén nem javíthatóak, így minden esetben teljes gumicsere szükséges. A gyártó azzal a vállalással készíti a defekttűrő gumit, hogy egy olyan abroncsot készít, amivel defekt esetén, gumicsere nélkül el lehet még menni a 80-80-as szabályt szem előtt tartva, ergo az autó mobilitását garantálja. De ha ezt megtettük, az abroncs oldalfalában lévő anyag az autó súlya és a folyamatos haladás hatására melegszik, lágyul, deformálódik. Ilyenkor hiába a szakszerű javítás, utána ebből bármikor lehet baleset. Erre egyetlen gyártó sem vállal garanciát.
- Kompromisszum a menetkomfortban és a lengéscsillapításban: A tömegük is jóval nagyobb, akár 2-2,5 kg-mal nehezebbek darabonként. A merev oldalfal miatt a lengéscsillapító is nagyobb terhelést kap, emiatt élettartama rövidülhet. A peresebb guminak alacsonyabb az oldalfala, ami miatt egyrészt kevésbé tud csillapítani rossz minőségű úton haladva. Másrészt pedig a defekttűrő abroncs erősített oldalfallal rendelkezik, amely még merevebbé teszi a gumi oldalfalát.
- TPMS rendszer szükségessége: Kizárólag olyan járműveken használható, amelyek rendelkeznek a gépjármű gyártója által igazolt abroncsnyomás-ellenőrző rendszerrel (TPMS). A merev oldalfalak miatt, a defekttűrő gumik sérülését nehezebb észrevenni a TPMS rendszer hiányában, amely balesethez és az autó sérüléséhez vezethet.
A defekttűrő gumik és a műszaki vizsga kihívásai
Egy érdekességbe sikerült belefutnunk az egyre inkább elterjedő defekttűrő gumiabronccsal kapcsolatban. Az a meglepő dolog történt, hogy a műszaki vizsgán egy ilyen gumival felszerelt autó első lengéscsillapítói 22-25 százalékos eredményt produkáltak, ami nem felel meg az előírásoknak. Négy éves, 90 ezer km-t futott autóról lévén szó nehéz elhinni, hogy mindkét első lengéscsillapító ilyen szinten adja meg magát. Bosszúságot okozhat a műszakin a lengéscsillapító vizsgálata, ha defekttűrő abronccsal van szerelve az autónk.
A lengéscsillapító mérések során a guminyomás folyamatos csökkentése mellett újbóli mérések történtek, hogy legalább a minimális szintet tudja hozni a lengéscsillapító. Jócskán a gyári guminyomás alatt sikerült elérni, hogy az előírásoknak megfelelő számokat produkálja az autó.
Néhány napon belül sikerült szerezni nem defekttűrő abroncsokat, melyeket az autóra szereltünk és újból ugyanazon a vizsgaállomáson megmérettük a lengéscsillapítókat. Az eredmény a korábbi 22-25 százalék közel háromszorosára, 60-65 százalékra adódott. Ez is alátámasztja, mennyire befolyásolja egy defekttűrő abroncs a lengéscsillapító mérését.
Visszatérve a műszaki vizsgára, ismét egy olyan ponthoz érkezett az autógyártás, amellyel a jelenlegi hazai vizsgaállomások többsége nem tud mit kezdeni. A defektmentes gumi ugyanis más tesztpadot igényel, ezzel kapcsolatban még az is kérdéses, hogy lehet-e egyáltalán olyat gyártani, amely valóban a futómű karakterisztikáját méri, hiszen az elsődleges érintkezési felület, a gumi nagyban befolyásolja a mérési eredményeket. A megoldás természetesen az, ha egy nem defekttűrő abronccsal mérünk, ez viszont a gyakorlatban kivitelezhetetlen.
TPMS rendszer ellenőrzése a műszaki vizsgán
Külön érdekesség lesz, hogy elméletileg idén nyártól a TPMS szenzor működését is ellenőrizni fogják a műszaki vizsgán (sőt, elvileg már most is ellenőrizhetik azt). Ezzel megszűnik az a lehetőség, hogy a guminyomást leengedik annak érdekében, hogy a lengéscsillapító megfelelő értékeket hozzon. Ilyenkor ugyanis hiába lesz jó a csillapítás, a TPMS fog jelezni az alacsony nyomás miatt. Hogy pontosan hogyan fogják ezt a két tényezőt vizsgálni azt jelenleg még nem tudjuk, a kettőnek minden esetre egymást kizáró hatása van.
Defekttűrő abroncsok felismerése és jelölései
Ha nem tudjuk, hogy defekttűrő abroncsok feszülnek-e az autónk alatt, akkor az alábbiaknak érdemes utánanézni. Szemrevételezéssel sajnos nem lehet megállapítani, mindenképpen keresgélni kell a következő rövidítéseket a gumi oldalfalán. A defekttűrő gumi csupán az abroncs megtekintése által nem felismerhető. A gyártók eltérő jelöléseket használnak a defekttűrő abroncs megkülönböztetésére. A leggyakrabban alkalmazott jelölések, melyek megtalálhatóak az abroncs felületén:
| Gyártó | Defekttűrő gumi jelölése |
|---|---|
| Bridgestone | RFT |
| Continental | SSR |
| Dunlop | ROF / EMT |
| Goodyear | ROF / EMT |
| Michelin | ZP |
| Pirelli | Run Flat |
| Kumho | XRP |
| Hankook | HRS |
Defekttűrő abroncsok javítása és garanciája
A sérült, defektes defekttűrő abroncs nem javítható. Minden sérülés esetén teljes csere szükséges. A gyártó azzal a vállalással készíti a defekttűrő gumit, hogy egy olyan abroncsot készít, amivel defekt esetén, gumicsere nélkül el lehet még menni a 80-80-as szabályt szem előtt tartva, ergo az autó mobilitását garantálja. De ha ezt megtettük, az abroncs oldalfalában lévő anyag az autó súlya és a folyamatos haladás hatására melegszik, lágyul, deformálódik. Ilyenkor hiába a szakszerű javítás, utána ebből bármikor lehet baleset. Erre egyetlen gyártó sem vállal garanciát.
Itt is igaz az általános szabály: ha oldalfalon van a defekt, nem javítjuk. Defekttűrő abroncsnál azonban ennél némileg bonyolultabb a képlet: lehet ugyan javítani, de nem szabad. Sőt! A defekttűrő gumik azzal a gyártói ajánlással jönnek ki a gyárból, hogy nem szabad őket javítani. Éppen ezért a gyártó egy javított defekttűrő gumira semminemű felelősséget nem vállal.
Ugyanakkor, Michelin: Egyes ZP (Zero Pressure) abroncsok ritkán javíthatók, ha az oldalfal nem sérült, akkor talán lehetséges. Pirelli & Continental: Általában nem ajánlják a javítást, de ha a sérülés kicsi és megfelelő módon történik, akkor lehetséges. Ha a gumiszervizben felmerül a javítás lehetősége, röntgenes vagy belső vizsgálatot kell végezni, hogy megállapítsák, van-e szerkezeti károsodás.
Igen, a defekttűrő abroncsokra általában van gyártói garancia, de ennek feltételei eltérhetnek a hagyományos gumikhoz képest. Ha a gumi szerkezeti hibás (pl. gyártási hiba), akkor általában érvényes a garancia. A defekttűrő technológia működéséből adódó problémák (pl. oldalfal sérülés defekt utáni haladás miatt) esetén a garancia nem érvényes. Bizonyos kereskedők extra garanciát kínálhatnak: Néhány gumiabroncs-szerviz vagy webshop biztosít extra cseregaranciát, amely pl. defekt vagy mechanikai sérülés külső behatás miatt (pl. szög behatolása) bekövetkezik, fedezi az abroncs cseréjét. Nem megfelelő használat miatti károk (pl. alacsony guminyomás mellett tartósan nagy sebességgel való vezetés) esetén általában a garancia nem érvényes.
Fontos tudnivalók és Gyakori Kérdések
Szükséges-e defekttűrő abroncs, ha az autó gyárilag azzal jött?
Kezdem a lényeggel, erre az autóra defekttűrő abroncsok kellenek. Azt is megmagyarázom, hogy miért. Ha tehát egy gyárilag defekttűrő abroncsokkal szerelt autóra feltesz egy egyébként mérethelyes, de sokkal könnyebb, "nyúlósabb" szerkezettel bíró hagyományos gumit, a jármű instabilabb lesz, kúszik-mászik az úton, pláne nagyobb tempónál, illetve kanyarokban. A hatóság sem "nézi jó szemmel", ha egy autón nem a gyári specifikációjú abroncs van. A tapasztalat is ezt mutatja. Az pedig már tényleg csak hab a tortán, hogy a "csillagos" BMW-homológ terméket választja a defekttűrőkön belül is. Az autó viselkedésével, teljesítményével meghálálja ezt. A BMW elsők között kezdte el defekttűrő abroncsokkal szállítani az új autókat.
Például: Adott egy 2015-ös évjáratú F10 BMW (530xd), melyre aktuális lenne egy új 245/45 R18 méretű nyári gumiszett. A gyári "csillagos" specifikáció szerint a defekttűrő abroncs (P7 Cinturato*) lenne az evidens választás (eddig is defekttűrő volt felszerelve télen-nyáron).
Elérhető téli- és nyári defekttűrő gumi egyaránt?
Igen, elérhető téli- és nyári defekttűrő gumi egyaránt. Szignifikánsan nagyobb a defekttűrő nyári gumik kínálata, így több mintázat és típus érhető el ezen abroncsokból.
Mekkora távolságot tehetek meg sérült defekttűrő abroncsokkal?
Kövesse a gyártói előírásokat, amelyek pontosan megszablyák a sérült defekttűrő abroncsokkal megtehető távolságot. Ez általában 50-80 kilométer.
Mekkora a legnagyobb megengedett sebesség sérült defekttűrő gumival?
A sebesség sérült defekttűrő gumival megengedett maximális sebességet a gyártói előírások tartalmazzák. Minden esetben kövesse a gyártói instrukciókat! Sérült defekttűrő gumival általában 80 kilométer / óra a legnagyobb megengedett sebesség.
Mi az a PAX gumi?
A PAX abroncsokra tekinthetjük a defekttűrő gumi elődjeként. A már nem használatos technológia lényege, hogy az abroncs tartalmaz egy extra fém megerősítő réteget. Defekt esetén a gumi a fém gyűrűn fut átmenetileg.
tags: #defektturo #gumi #helyett