CNC Eszterga Siemens Vezérlés Működése

A CNC (Computerized Numerical Control) esztergák a modern gyártás alapkövei. Ezen gépek hatékony és pontos működésének kulcsa a vezérlőrendszer, amely gyakran Siemens technológián alapul. A következőkben részletesen bemutatjuk a CNC esztergák Siemens vezérlésének működését, a PLC programozástól kezdve a gépmodernizáción át a posztprocesszorok fejlesztéséig.

A CNC Vezérlés Fejlődése

Az EMG vállalkozási készségének híre ment és 1975-ben a Szerszámgépipari Művek (SZIM) Fejlesztési Intézete megkereste a Vállalkozási főosztályt szerszámgépek numerikus vezérlése tárgyában. Az eredeti kérdés az volt, hogy a Vilati gyártmányú San Giorgio licensz vezérléseket lehet-e kiváltani a magasabb intelligenciájú EMG 666 asztali kalkulátorral? Hamar kiderült, hogy nem, viszont a számítástechnikában szerzett tapasztalatai alapján, az EMG javasolta az akkor piacra került mikroprocesszor felhasználásával CNC (Computerized Numerical Control) vezérlés kifejlesztését. A javaslatból együttműködési megállapodás lett, melyhez csatlakozott a Csepeli Szerszámgépgyár is.

A számítógép programból még a gyárban maradt fejlesztő mérnökök a CNC fejlesztéssel új perspektívát kaptak és csatlakozó külső szakemberekkel 1976-tól újra vonzó fejlesztési program indult. A fejlesztési cél alapvetően forgácsoló (eszterga, maró) gépek vezérlésének munkás által is kezelhető megoldása volt. A kiinduló és a kész méret szerszám pozíciója ismeretében a közbenső szerszámmozgást a vezérlésnek kellett előállítania. Ez szükségessé tette a forgácsolás technológiai ismeretét is. A szerszámgépes szakemberek együttműködése is kellett hozzá, hogy az 1977-es hannoveri szerszámgép világkiállításon az EMG HUNOR 712-es vezérlése a SZIM EEN 630 esztergagépén sikert arasson.

A siker megváltoztatta az EMG-vel szembeni, - a számítógép gyártás elvitele óta fennálló minisztériumi és OMFB- feszült viszonyt. Egyre gyakrabban hívták meg az EMG szakembereit különféle fejlesztéspolitikai konzultációkra, tanulmányok készítésébe. A fejlesztési siker után következett a neheze, az ipari környezetben is működő vezérlés sorozatgyártása és annak technológiai megalapozása.

A CNC program tette lehetővé az EMG legjelentősebb technológia fejlesztését. A számítógép program elsősorban épület és közüzemi fejlesztést, míg a CNC program gyártmány- és gyártástechnológia fejlesztést eredményezett. Az elektronikus készülékek funkcióit ebben az időszakban már kizárólag a szerelt nyomtatott áramkörökön valósították meg. Egy készülék működését, a működés megbízhatóságát, az előállítás költségét, a nyomtatott áramkör és az abba beépített alkatrészek együttese határozta meg. A hullámforrasztás után a szerelt nyák csak roncsolással volt javítható. Meg kellett oldani, hogy a szerelt nyák lapot ne kelljen javítani.

Műszaki adatok: Hyundai esztergák

A nyomtatott áramkör, - tervezése, - gyártása,- tesztelése, - szerelése, a beépítésre kerülő alkatrészek előzetes vizsgálata és a kész nyák lap tesztelésének egységes informatikai rendszerben történő megoldása volt a technológiai feladat. A feladat teljesítéséhez szükséges anyagi források meghaladták az EMG lehetőségeit, ezért a kudarcos számítógép program után 8-10 évvel, ismét az OMFB támogatására volt szükség.

Az új gazdasági mechanizmus 1968-as bevezetése után a központosított állami forrásokból gazdasági kutatás-fejlesztésre szánt összegek felett az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, illetve annak nagyhatalmú elnökhelyettese, Sebestyén János rendelkezett. Ő volt a gazdaság „Aczél György”-e. Nevéhez számos sikeres magyar gazdaság fejlesztési program felkarolása köthető. Nagyon hallgatott az akadémiai és ipari kutató intézetek embereire, ezért ahhoz, hogy az EMG támogatáshoz jusson, a szerszámgép gyárak támogatása mellé, meg kellett szerezni az intézetek lojalitását is.

Ebben az időben az iparirányításra egyre nagyobb politikai nyomás nehezedett a kutatás-fejlesztés ipari hasznosíthatósága ügyében. Ezek után az EMG megkapta az OMFB-től a technológiafejlesztéshez szükséges forrást. A fejlesztés nem volt távol a számítógép által irányított integrált termelési rendszertől, ami a végső cél volt.

Bár nem a CNC programhoz tartozik, de itt kell megemlítenem, hogy a CNC program kapcsán megvalósult technológia fejlesztés alapja lett egy újabb EMG-profilnak, amelyet a gyári nyelv az elektronikai ipar technológiai mérőrendszerei, vagy automatizált technológiai eszközök (ATE) néven ismert meg, és amelyek a 80-as évek gyártmányai között kiemelkedő szerepet játszottak. A gyár a megvalósult technológiát szervezési módosítással a műszerek nyomtatott áramköreire is kiterjesztette.

A sikeres technológiafejlesztéssel egy időben a CNC gyártmányfejlesztés egyre-másra produkálta az újabb gépcsoportok vezérléseit. A piaci siker, jelentős volt. A magyar szerszámgépekbe építve a világ számos országába jutottak el a HUNOR márkanevű vezérlések. Önálló vezérlés eladásokat külföldre a Technoimpex bonyolította. A vezérlések eljutottak a KGST országokon kívül Jugoszlávia, USA, Kanada, Nyugat-Németország, India, és még sok ország piacára. A különböző típusokból együttesen 5000 db. feletti mennyiséget szállított az EMG. A vezérlések sikerességét bizonyítja, hogy az EMG felszámolása után egyes típusokból, utángyártás is történt.

Esztergálási tippek: Kuplung beállítás E400 esztergán

A 80-as évek második felében a továbbfejlesztés lelassult. Évek alatt nem jött ki új típus. Ennek feltehetőleg az volt az oka, a fejlesztő mérnökök már akkor magáncég alapítására tartalékolták eredményeiket. Ezt támasztja alá, hogy később az EMG fejlesztési eredményeinek bázisán a fejlesztők sikeres magáncéget alapítottak.

1989-ben az un. „Gorenje korszak” után az akkori kormány megszüntette az importkorlátozást az elektronikus termékekre. Sajnos nem előbb az alkatrészekre, időt hagyva a berendezés gyártóknak az átállásra. Egyszerre rázúdult a hazai elektronikai termékek piacára a nyugati termék dömping. Ez azt is jelentette, hogy megjelentek a hazai piacon a nyugati, elsősorban Siemens vezérlések, európai kiképző és szerviz hálózattal. Az EMG vezérlések, a továbbfejlesztések késése valamint az európai szolgáltatási hálózat hiánya miatt, elvesztették relatív előnyüket. A szerszámgép gyárak türelmetlensége végül Siemens licensz vételre kényszerítette a gyárat. A licensz vezérlésből azonban a piac összeomlása miatt már nem lett gyártás.

1989 végén a kormány egyensúlyi okokra hivatkozva előbb engedélyhez kötötte, majd gyakorlatilag leállította a megkötött szerződésekre történő kiszállítást a KGST országokba. Ez nem csak az EMG-re, hanem minden vállalatra, így a szerszámgép gyárakra is vonatkozott. Erre hivatkozva a szerszámgép gyárak felbontották a vezérlésekre vonatkozó belföldi szerződéseket is. Az EMG-ben több száz kész, illetve félkész vezérlés maradt.

PLC Programozás a CNC Esztergákban

A PLC (Programmable Logic Controller) programozás elengedhetetlen része a CNC esztergák működtetésének. A tengelyek kezelése, áttételek beállítása, sebességek, gyorsítások optimalizálásán túl, a 8 állású hidraulikus revolverfejet, a pneumatikus munkadarab elkapót, a hidraulikus tokmányt, az ajtó biztonsági reteszelését, a biztonsági relét, a forgácskotró, a hűtővíz, az automata kenőrendszer működtetését stb. is le kell kezelni a PLC programon belül, a biztonságos működés érdekében.

Fontos végiggondolni, hogy mi történhet, milyen extrém helyzetek adódhatnak kezelés közben, amire szintén minden esetben PLC programírás során kell előre felkészülni. A be-és kimenetek huzalozása, az egységesítése annak, hogy a jelek hol 0V-ra, hol 24V-ra kapcsoltak korábban, mind-mind olyan feladat, ami egy átalakítás során elengedhetetlenül előjön.

Surpresso S40 Leeresztő Szelep Problémák és Javításuk

Gépmodernizáció és Vezérlés Csere

Az általunk végzett gép modernizálás vagy CNC vezérlés csere a szerszámgép működésének illetve állapotának felmérése után kezdődik. Az átvizsgálást követően javaslatokat teszünk a vezérlés csere vagy a gépfelújítás módjára. Ezt követően egy közösen egyeztetett és megvalósítható műszaki tartalom alapján árajánlatot adunk a kivitelezésre. A vezérlés csere alatt dokumentáljuk a változásokat. Valamint egy villamos kapcsolási rajzot készítünk a változásokról.

Az elöregedett gépkábelek valamint az elavult elektromos alkatrészek cseréje megbízható és biztonságos működést jelent. Azoknál a gépeknél ahol a CNC vezérlés csere szükséges, az elektromos kapcsolószekrény és a gépen lévő kábelek, valamint a végálláskapcsolók is elöregedtek. Ilyenkor általában javasolni szoktuk ezek cseréjét is. Minden régi és kopott alkatrész cseréjével vagy javításával megelőzhetjük a későbbi gépleállásokat. Egy vezérlés csere alkalmával a költségeket nem emeli meg jelentősen az elektromos alkatrészek cseréje (mágneskapcsolók, motorvédők, relék, végálláskapcsolók, gép kábelek). Viszont az átadást követően megszűnnek a véletlenszerű gépleállások, és hibák.

Az eszterga mechanikusan jó állapotban volt, a geometriai pontossága is elfogadható tartományba tartozott, ezért itt főorsó csapágy, lineáris vezeték esetleg golyósorsó cseréjére nem volt szükség. Külső vagy belső festést se kértek. A feladat az elektromos szekrény minimális átalakításával járó új vezérlés beszerelésére, illesztésére és beüzemelésére vonatkozott, amit partnereink segítségével közösen megoldottunk.

Természetesen jó dolog egy új géppel dolgozni, de szintén jó érzés egy gépnek további 5-10 éves működést biztosítani.

CAM Rendszerek és Posztprocesszorok

A ma már szinte minden iparágban elterjedt CNC szerszámgépek programozása mindig fontos lépése lesz a gyártási folyamatnak. A közvetlenül a vezérlőben létrehozott programok több szempontból is hátrányosak, például a gép termelésből kiesése, vagy a nyomonkövethetőség miatt. Erre a problémára kínál megoldást a CAM rendszerek használata, azonban ilyenkor szükséges egy posztprocesszor, ami leképzi a valós gépünket.

A kiber-fizikai rendszerben fejlesztett posztprocesszor létrehozása, azáltal, hogy a tesztek egy jelentős részét a gép virtuális másán lehet elvégezni, hatékony megoldást nyújt. A módszer előnyeit és kivitelezhetőségét a Savaria Műszaki Intézetben (ELTE-IK) vizsgálták. CNC esztergagép posztprocesszorának létrehozása lényegesen hatékonyabb kiber-fizikai rendszerben (CPS). Egy Akira-Seiki SL25MC típusú CNC esztergagép posztprocesszorát Sinutrain szimulációs szoftver segítségével hoztuk létre Edgecamben.

A kidolgozott eljárással csökken a szintaktikai hibák kiszűrésére fordított idő. Jelentősen nő a CNC gép rendelkezésre állása, mert a tesztelési feladat túlnyomó része nem a valós gépen történt. Ráadásul az esetleges hibás programkódok nem okoznak ütközést a CNC gépen.

Az informatika fejlődésével és térnyerésével egyre jobban megváltozott a gépészet. A kézi rajzok helyét teljesen átvették a 3D-s CAD modellek és az azokból képzett rajzok. A megrajzolt alkatrészek gyártási módszereire is hatással van az informatikai fejlődés, azonban még nem ennyire látványosan. A forgácsolás terén leginkább a szerszámgépek vezérlésére volt nagy hatással. A CNC - számítógép által vezérelt - szerszámgépek már fél évszázada léteznek, szinte az összes iparágban elterjedtek.

A legegyszerűbb, amikor lapon írják a programkódot, majd beírják a szerszámgép vezérlőjébe. Ez az egyszerűnek tűnő, olcsó módszer azonban számos hibalehetőséget rejt magában. A korszerű szerszámgépeken, közvetlenül a vezérlőben létrehozni a programot már egy fokkal előnyösebb és gyorsabb, azonban sokszor a gyártási körülmények nem engedik meg, illetve adott esetben a programozás idejére a gép kiesik a termelésből is. Ennek kiküszöbölésére az egyik megoldás a CAM - Computer Aided Manufacturing, azaz számítógéppel támogatott gyártás - szoftverek használata.

A CAD rendszerek széleskörű alkalmazásának köszönhetően napjainkban minden gyártandó alkatrész 3D modellje rendelkezésre áll. Az alkatrész összes fizikai mérete és geometriai jellemzője, amelyek a programhoz szükségesek, ilyenkor a modellből származnak, így azokat a program írásakor nem szükséges megadni. Ezáltal csökken a hibalehetőségek száma a programozás során. A CAM szoftverek használatának számos előnye van még, azonban nem szabad megfeledkezni a hátrányairól sem. Napjainkban sokféle CAM szoftver és még több fajta szerszámgép típus van. A gépgyártók pedig a termékeiket különféle vezérlőkkel kínálják.

Ahhoz, hogy a CAM szoftverben képesek legyünk programkódot generálni, nélkülözhetetlen egy posztprocesszor. A programkódok létrehozásánál tehát mindig figyelni kell arra, hogy milyen típusú vezérlővel rendelkezik az adott szerszámgép. A CNC szerszámgépek programnyelve az ún. „G-kód”. Ezeket az ISO 6983-as szabvány tartalmazza. A szerszámgépek ezen a nyelven kapnak minden lényeges utasítást: hova és hogyan mozogjanak, milyen gyorsan, milyen fordulatszámon... Emellett minden CNC gép rendelkezik valamilyen vezérlővel. A több évtizedes fejlesztés során számos vezérlőgyártó és -típus alakult ki. Egy posztprocesszor mindig egy konkrét szerszámgép és egy konkrét CAM szoftver közötti kapcsolatot teremti meg, tehát mindig egy egyedi fájl.

Az általunk készített posztprocesszor az egyetem gyártástechnológia laborjában található Akira-Seiki esztergára készült, Edgecam-ben. A cikk a posztprocesszor létrehozásával, fejlesztésével és tesztelésével foglalkozik, modern informatikai környezetben. Érintjük a posztprocesszorhoz illeszkedő szerszámgép CAD modelljének szerkesztését és a megfelelő vezérlő szimulációs környezetének használatát is. A létrehozott posztprocesszor működését teszteltük valós környezetben is. A fejlesztési folyamatot a Akira-Seiki CNC esztergagép kapcsán végeztük el. Ez az SL25MC típusú gép egy C-tengelyes eszterga, melynek vezérléséről egy Siemens Sinumerik 828D típusú vezérlő gondoskodik.

A szerszámgép a vezérlőjével az 1. 1. CAD - Autodesk Inventor Professional 2018,CAM - Edgecam 2018 R2,Szimulációs szoftver - Siemens Sinutrain 4.5.

A posztprocesszor-fejlesztés leghosszabb és legdrágább folyamata a tesztelés. Ennek kiküszöbölésére a tesztelés túlnyomó részét kiber-fizikai rendszerben végeztük. Az új fejlesztési folyamat felépítését a 2. ábra szemlélteti. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a CNC gép vezérlőjéről készített biztonsági mentést importáltuk a Sinutrain vezérlőszimulátorba. Ezzel létrehoztuk a valós szerszámgép virtuális klónját, ami vezérlés szempontjából ugyanúgy viselkedik, ahogy azt a valós gép is tenné. Ebből következik, hogy minden programkód, ami a vezérlőszimulátorban helyesen futott, az a valós szerszámgépen is helyesen fut le. 2. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a posztprocesszor által generált programkódok szintaktikai helyességéről pusztán a virtuális környezetben, a számítógép segítségével (szerszámgép nélkül) meg tudunk bizonyosodni.

Posztprocesszor fejlesztésénél feltétlenül szükséges az adott szerszámgépről egy CAD modell. Ennek két fő kritériumnak kell megfelelnie: szimuláció biztonsága és futtathatóság. A CAM szoftverek egyik leghasznosabb funkciója a szimuláció - és annak a részeként az ütközésvizsgálat. Ennek segítségével a CAM szoftver figyelmeztetéssel megáll, ha ütközést észlel. Az ütközéseket a szerszámgép számos - előre definiált - alkatrészén végzi a szoftver. Annak érdekében, hogy ez helyesen működhessen, a szerszámgépről készült modell munkaterének teljes mértékben, minden irányban meg kell egyeznie a valós gépével. A másik fontos paraméter a modell fájlmérete, ugyanis a szimulációk és az ütközésvizsgálat nagy számításigényű folyamatok, amelyek a mai modern számítógépeket is képesek lehetnek túlterhelni, ezáltal nagymértékben lelassítani. Emiatt a fájlméretet célszerű megközelítőleg 5 megabyte környékére csökkenteni.

A modell elkészítésére kétféle stratégia terjedt el. A konkrét gépről méréseket végezve felépíthető egy komplett új modell, azonban ezt ritkábban használják. Másik - amit jelen esetben alkalmaztunk, hogy a gép gyártójától kapott modellt kellő mértékben leegyszerűsítve létrehozható egy minden kritériumnak megfelelő új fájl. A 3. ábrán látható a gyártótól érkező modell. Ennek egyszerűsítése a számos bonyolult felületi elem miatt volt elkerülhetetlen. Az eredeti fájl 25,9 megabyte volt, ami jelentősen meghaladja a működési határt. Az egyszerűsítések során egyes alkatrészeket - amelyek az ütközésszimuláció szempontjából nem relevánsak - egyszerűen kitöröltünk, míg az alkatrészek többségének geometriáját egyszerűsítettük. 3.

A posztprocesszor az Edgecam Kódvarázsló nevű menüpontjában készíthető el. A posztprocesszorok többsége sablon alapján készül. A létrehozásnál fel is kínál a szoftver számos vezérlőtípust. Ebben az esetben azonban a Sinumerik 828D nem szerepelt a listában, így a legjobban hasonlító, 840-es sablont választottuk. Ezután lehetséges az elkészített modell alapján az Edgecamben kinematikai szempontból is felépíteni a szerszámgépet, a 4. ábrán látható hierarchiának megfelelően. 4.

A posztprocesszor elkészítésének utolsó lépése, hogy az adott gépnek megfelelően kitöltsük a paramétereket, melyek a G-kód szintaktikáját fogják meghatározni. Ez a folyamat a legidőigényesebb és ezért a legköltségesebb. A gépen futó és a sablonból választható két vezérlő verzió közt a gyakorlatban elenyésző különbségek vannak, azonban még helyes sablonválasztás esetén is gyakorlatilag kizárt, hogy egy posztprocesszor elsőre helyesen kezdjen működni.

A hibakeresésre létrehoztuk egy alkatrész 3D modelljét. Erre kezdtünk el megmunkálási programokat készíteni az Edgecamben, majd a megmunkálási programokat gépi programkódra fordíttattuk a posztprocesszorral. Az így generált kódot a vezérlőszimulátorral teszteltük. Megszokott dolog, hogy az első próbálkozások rendre kudarcba fulladtak - a programok hibaüzenettel leálltak (5. ábra). Azonban ezek segítéségével lehetett következtetni a hibák forrására. Mivel a virtuális gép teljesen azonosan működik a valós géppel, az itt kapott hibaüzenet - és hibakód - alapján a Siemens programozói kézikönyvben kikereshető, hogy mi okozta a hibás futást.

A programozói kézikönyvből kikereshető, hogy mi miatt volt rossz a generált kód. Azonban az adott generált kódrészlet megváltoztatásához, az esetek többségében nem egyértelmű, hogy mit kell megváltoztatni a posztprocesszorban. A CAM rendszerek tetszőlegesen bonyolult geometriákra képesek megmunkálási programokat írni, azonban az ezekből generált kódok a valóságban sokszor tagolatlanok, nehezen átláthatók és több száz sorosak lehetnek egy egyszerű alkatrész esetén is.

A posztprocesszorban az egyes műveletek generálásért külön alrendszerek felelősek (például: lineáris interpoláció, szerszámcsere vagy forgácstörős fúróciklus kódszerkesztője). Egy egyszerű esztergálás végrehajtásánál is szükség van szerszámcserére, lineáris interpolációra - előtolással és gyorsjárattal egyaránt, hazaállásra stb. Ezáltal a generált programkódot nézve nem egyértelmű, hogy egy adott programrészlet generálásáért konkrétan melyik kódszerkesztő a felelős. Ennek felderítésére használható az Edgecam egyik diagnosztikai funkciója - a Teljes kódkészítő követés generálása. Ennek hatására a generált kódban megjelennek kiemelt sorok (6. ábra), amelyek leírják, hogy az adott kódrészlet megváltoztatására melyik kódszerkesztőt kell módosítani. 5. 6.

A valós szerszámgépen történő tesztelés rávilágított, hogy a valós tesztelést sosem szabad elhanyagolni, ugyanis a virtuális környezetben jól működő posztprocesszor a valós gépen lezajlott első teszt során hibás munkadarabot (7. ábra) és törött lapkát eredményezett. Ennek oka az volt, hogy a posztprocesszorban a számos paraméter közül a főorsó forgásiránynál 3 helyett 4 volt megadva, ezáltal M3 helyett M4 kóddal generálta a főorsó forgását, így az fordítva forgott. Az érték korrigálása után a program helyesen futott és a gép sikeresen megmunkálta a tervezett alkatrészt. A selejtes és a pontos munkadarab a 7. 7.

A fejlesztési módszernek köszönhetően megtakarított üzemórákat konkrétan számszerűsíteni nem könnyű feladat. Kezdetben számos hibaüzenet, sikertelen futtatás előzte meg a működő programokat, valamint egyes funkciók működőképessé tétele több napot vett igénybe. A funkciók többségéhez 8-10 mintaprogram is készült, mire végül jól működtek. A több száz tesztprogram lefuttatása, majd az ezek szerint történő korrigálás összesített munkaóráinak száma nagyságrendileg eléri a 100-at. Gyakorlatilag ennyi tesztelési üzemórától biztosan mentesült a valós szerszámgép, ami jelentős megtakarítást jelent, hiszen a CNC gép ez alatt az idő alatt is termelt. Ezen felül még fontosabb előny, hogy a gép a tesztelés során kevésbé volt terhelve és veszélyeztetve a hibás programok miatt.

A munkánk során elkészítettük az esztergagép leegyszerűsített modelljét és létrehoztunk egy 2- tengelyes esztergálási funkciókkal működő Edgecam-es posztprocesszort, amelynek funkcionalitását teszt munkadarabok elkészítésével is igazoltuk. A tesztelési módszernek köszönhetően számos gépi üzemórát tudtunk megtakarítani, valamint megkíméltük a szerszámgépet az ütközések esélyétől is.

A CPS rendszerben történő fejlesztés tapasztalatai, hogy a vezérlőszimulátorban történő tesztelés kiválóan alkalmas a programozási szintaktikai hibák korai stádiumú kiszűrésére, azonban egyes jelenségek a szimulátorban nehezen - vagy akár egyáltalán nem - érzékelhetők helyesen. Ezek főként a valós mozgásokhoz kapcsolódnak, például a forgási irányok és a mozgási sebességek.

HEID SDM12-NCC Eszterga Példa

Ez a HEID SDM12-NCC eszterga 1987-től Ausztriában készült, és 46000 órát működött. A SIEMENS SINUMERIK 3T vezérlőegységgel működtetett készülék 53KW-os teljesítményt biztosít az orsóra, és akár 3200 fordulat / perc sebességgel is képes. Ideális hosszabb tengelyek és csövek megmunkálásához. A gépben egy chip szállítószalag található.

VTC-760C Függőleges Megmunkáló Központ

A VTC-760C függőleges mozgóoszlopos megmunkáló központ a legújabb gép, amely Siemens CNC-vel, az új Siemens 828D vezérléssel rendelkezik. A gép mozgóoszlopos konstrukciója optimális megmunkálási rugalmasságot ad, mely akár dupla betöltési konfigurációt is tartalmazhat. A Siemens vezérlés bevonása belépőt jelent a Siemens felhasználók széles piacára, köszönhetően a 828D CNC-nek, melyet eszterga és maró szerszámgépekre terveztek.

A CNC számos intelligens program előnyét élvezi, többek között a ShopMill-t, mely automatikusan, lépésről lépésre állítja össze a megmunkálási programokat lehetővé téve egyszerre több munkadarab befogását, csökkentve ezzel a szerszámcserék számát. Ezen túlmenően egy beépített karbantartási tervező gondoskodik arról, hogy az általános karbantartási menetrend könnyedén illeszkedjen a termelés üteméhez. A gép ideális választás azon ügyfelek részére, akik szeretnék gyárukba vagy gyártócellájukba integrálni a Mazak fejlett megmunkálási megoldásait, viszont Siemens operációs rendszerre szabványosították gyártásukat.

tags: #cnc #eszterga #siemens #vezérlés #működése

• Toronymerevítő beépítése Samarába
• Szabályok benzinszállításhoz Magyarországon
• ESP hiba a Peugeot 307-ben?
• NCAP törésteszt: Volvo V50
• Futómű elosztó problémák Kalosban