A beteg állatok húsa az élelmiszerláncban: Kockázatok és ellenőrzések
A húsfogyasztás biztonsága kiemelt fontosságú téma, különösen, ha a beteg állatok húsának lehetséges emberi fogyasztása merül fel. Az ezzel kapcsolatos aggodalmakra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) sajtóosztálya adott részletes válaszokat, megvilágítva a hazai és nemzetközi gyakorlatot.
Az afrikai sertéspestis (ASP) és az emberi fogyasztás
Az afrikai sertéspestis (ASP) az emberre semmilyen veszélyt sem jelent, a vírus kizárólag a házi sertést és a vaddisznót betegíti meg. A fertőzött vagy beteg állatok húsa emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősül, kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Az ilyen hús egyébként sem az érzékszervi, sem a mikrobiológiai követelményeknek nem felel meg.
A betegséget okozó vírus a beteg állatról másik állatra testváladékok vagy vér útján közvetlenül is terjed. Ezen kívül ragályfogó tárgyakkal, valamint a fertőzött állatok húsával és abból készült termékekkel is nagy távolságokra elhurcolható. A vírus a fertőzést követően a sertések manduláiban, nyirokcsomóiban szaporodik el, később több szervben (lép, máj, tüdő, csontvelő, erek, stb.) is tömegesen szaporodik, úgynevezett virémia alakul ki.
Az ASP gyenge ragályozó képességű betegség, ezért egyik állatról a másikra lassan terjed. Egyszerre csak az állomány körülbelül 10 százaléka fertőződik meg. A fertőzött állatoknak azonban jellemzően a 95 százaléka 3-5 napon belül elpusztul. A betegség gyanúja vagy megállapítása esetén járványügyi intézkedésként nem kényszervágás, hanem az állatok leölése történik, a hullákat ártalmatlanítják. Hazánkban a betegség csak a vaddisznóállományban van jelen. Gyanú alapján sor került már háztáji állományok felszámolására. A laboratóriumi vizsgálatok azonban egyetlen esetben sem igazolták a vírus jelenlétét.
A leölt házisertésekért a tulajdonos részére az államtól kártalanítás jár, ennek feltétele a hatósággal való együttműködés, illetve az állategészségügyi szabályok betartása. A vadásztársaságok az állategészségügyi hatóság által elrendelt járványügyi intézkedés során kilőtt vaddisznók után állami kártalanításra jogosultak, amelynek összegét az Országos Magyar Vadászkamara által javasolt értékek szerint állapította meg a hatóság. Külön kártalanítási összeg jár a mintavételért és a testek ártalmatlanításáért is.
Hasznos tippek kerékpárosoknak
Trichinellózis: A rejtett veszély
A ritkán előforduló betegséget a Trichinella több típusa, így többek között a T. spiralis, T. britovi, T. nativa nevű, szabad szemmel nem látható parányi fonalféreg okozza. Az emberi szervezetbe a Trichinella fertőzött hús vagy abból készült húskészítmény (kolbász, sonka stb.) elfogyasztásával kerül be. A fertőző forrás elsősorban a házi sertés és a vaddisznó, de egyéb állatok (pl. ló, nutria, strucc) Trichinellával fertőzött húsának fogyasztásánál is megfigyelték már a fertőzést.
A fertőzött hús fogyasztása után az elfogyasztott lárvák mennyiségével arányos súlyosságú gyomor- bélrendszeri gyulladás alakul ki, mely hasmenés, hányinger, hányás, hasi fájdalom formájában jelentkezik a fogyasztást követő 2-28 napon (leggyakrabban 7-10 napon) belül. A lárvák áttúrják magukat a bélfalon, és a véráramba jutnak, ekkor gyakran akár 39-40 °C-os láz, izom és ízületi fájdalmak, nagyfokú szemhéjduzzanat, nehézlégzés, idegrendszeri tünetek, szívizom károsodás is kialakulhat. Ha a lárvák az emberi izomzatban nyugvó állapotba kerülnek, a láz megszűnik, az izompanaszok enyhülhetnek, többnyire csak izomgyengeség, fáradtságérzés marad fenn hosszú ideig. Emberről emberre a fertőzés nem terjed. Magyarországon az utóbbi években vagy egyáltalán nem vagy évente csak néhány eset fordult elő.
Nem ellenőrzött magánvágásból vagy vadászatból származó sertéshús, illetve vaddisznóhús, valamint annak felhasználásával készült hústermékek fogyasztása kockázatot jelenthet. Ezért kizárólag egészséges állatot szabad leölni, feldolgozni. Aki biztos akar lenni benne, hogy a levágott sertés nem fertőzött, kérhet házi disznóvágás esetén is Trichinella-vizsgálatot. A parazita csak nyers vagy nem megfelelően átsütött- megfőzött húsok fogyasztásakor jelent veszélyt, mivel alapos sütés, főzés hatására elpusztul. Gondoljunk erre akkor is, amikor nyers húst kóstolgatunk ízesítésnél! A legális kereskedelembe nem kerülhet trichinellás hús, mert a vágóhidakon a hatósági állatorvosok a vágás után valamennyi sertés testtélből mintát vesznek, s azt Trichinella jelenlétére vizsgálják.
Beteg állatok húsa a kereskedelemben: Külföldi és hazai tapasztalatok
A Foodwatch fogyasztóvédő szervezet feltételezése szerint a forgalomba kerülő, állati eredetű élelmiszereknek akár 25 százaléka beteg állatoktól származik - olvashatjuk a topagrar hírportálon. Ezt figyelembe véve Matthias Wolfschmidt, német állatorvos könyvet jelentetett meg a nagy vágóhidak gyakorlatáról, amelyek úgy kezelik a betegséget hordozó állatok húsát, mint a romlott gyümölcsöt, azaz a beteg testrészt kivágják, a többi részt pedig feldolgozzák és értékesítik. A vágóhídi vizsgálatok szerint minden harmadik levágott sertésnél tüdőgyulladást, illetve máj- vagy ízületi betegséget állapítanak meg. Az évi 300 tojás termelésére kényszerített tojótyúkoknál pedig súlyos problémák lépnek fel csonttörések, valamint petevezeték-gyulladás és kannibalizmus formájában.
A német állatorvos negatív tapasztalatai után kíváncsiak voltunk, mi a gyakorlat Magyarországon, ezért megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH), nálunk is előfordulhat-e, hogy beteg állatok húsát etetik meg velünk. A NÉBIH leszögezte, hogy a vágóhidakra csak egészséges állatok szállíthatóak, ezt pedig az szavatolja, hogy a gazdaságoknak állatorvost kell alkalmazniuk, aki az állatok egészségi állapotáért felel. Kisebb gazdaságokban persze nincs állandó állatorvos, így a gazdáknak is kötelességük állatorvost hívni, ha az állományukban betegséget észlelnek. Minden olyan állat, amely természetes úton pusztult el, emberi étkezésre alkalmatlan.
Mindent a biztonsági öv párnáról
A magyar élelmiszerlánc-biztonsági rendszer: Részletes ellenőrzések
Az állattartó gazdaságok is felelnek azért, hogy egészséges állatokból származó termék kerüljön az asztalunkra. A vágóhídra szállításkor dokumentumok kísérik az állatszállítmányt. Ha pedig gyógykezelésen estek át az állatok, meg kell várni azt az időt, amely alatt a gyógyszer teljes mértékben kiürül a szervezetükből. A vágóhídra szállított állatokat a hatósági állatorvos újra megvizsgálja. Ha bármilyen normálistól eltérő dolgot tapasztal az állatorvos, megtiltja az állatok levágását, amíg az eltérések okát ki nem deríti.
A vágóhídon a hatósági állatorvosok és szaksegédeik minden egyes levágott állatot egyedileg megvizsgálnak a jogszabály által előírt vizsgálati protokoll szerint a vágást követően. Ennek során minden egyes levágott állati féltestet és a hozzá tartozó szerveket megtekintik, ha szükséges, megtapintják, bemetszik az állati fejet és annak nyirokcsomóit, a féltesteket beleértve a mellhártyát, hashártyát, az állati testhez tartozó zsigereket - nyelv, tüdő, szív, lép, máj, vese -, külön a béltraktust és a hozzátartozó nyirokcsomókat. Ha a húsvizsgálat során valamilyen fiziológiástól eltérőt tapasztal a hatósági állatorvos, akkor azt az állati testet részletes vizsgálatnak veti alá. Az elváltozások ugyanis nemcsak közegészségügyi, hanem állat-egészségügyi veszélyt is hordozhatnak.
Az elkülönített vágás a rendes vágástól - nevéből adódóan elkülönül. Az állatokra vagy az emberre átvihető betegségben szenvedő, szisztémás betegségben szenvedő vagy lesoványodott állatokat tilos emberi fogyasztás céljából levágni. A levágott állatok húsának fogyaszthatóságáról a hatósági állatorvos dönt. Azaz, ha az állat a vágáskor beteg volt, akkor bizonyosan nem kerülhet forgalomba, de ha például korábban volt egy tüdőgyulladása, és az állatorvos úgy döntött, hogy ennek ellenére is alkalmas fogyasztásra, akkor igen. A fogyasztásra alkalmasnak minősített tételek „állategészségügyi jelölést” kapnak. Ez egy ovális alakú jel, felső harmadában „HU”, középen számjegy, alsó harmadában pedig „EK” szerepel. A szám alapján a vágóhíd megkereshető.
Azok az állati testek, melyeket a vágóhídi húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmatlannak ítéltek, különböző kategóriájú melléktermékként hagyják el a vágóhidak területét annak megfelelően, hogy milyen elváltozás talált a hatósági állatorvos a húsvizsgálati protokoll során.
Maradékanyag-vizsgálatok és monitoring programok
Annak érdekében, hogy a vásárlók egészségét maximálisan védje, a NÉBIH egy ún. monitoring vizsgálati programot is működtet. A vágóhídon levágott állatok ehető szöveteiből maradékanyag-vizsgálatokat végeznek, amelyekből kiderül, hogy a szövet tartalmaz-e például állatgyógyászati szermaradékot, környezeti szennyező anyagokat, növényvédő szereket, nehézfémeket. Ezenkívül mikrobiológiai, analitikai radiológiai vizsgálatokat is végeznek a NÉBIH laboratóriumaiban.
Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához
Daraboló üzemekben, húskészítmény-előállító létesítményekben, tejüzemekben, halászati termék előállítóknál és tojástermék előállítóknál is folyamatosan végeznek felülvizsgálatokat a hatósági állatorvosok és az élelmiszer-biztonsági felügyelők. Ha a vállalkozás nem tartja be a jogszabályban előírtakat, szankciókat vezetnek be a fokozatosság elvének betartásával.
A reziduumok (szermaradványok - antibiotikumok, hozamfokozók, nehézfémek) jelenlétét az élelmiszertermelő állatok szöveteiben egy hatósági monitoring program keretében ellenőrzi a NÉBIH. Azt, hogy milyen állatfajból és hány állatból vesznek mintavételt, az előző évben az országban levágott vágóállatok számának, illetve az esetleg nem megfelelő minták számának a függvénye. A mintavételek során gondoskodni kell a véletlenszerűségről, így nem szabad, hogy azok állandó naphoz, esetleg azonos élőállat beszállítóhoz kötődjenek. A hazai létesítményekben levett mintákat az Élelmiszer Toxikológiai Nemzeti referencia Laboratórium vizsgálja.
A laboratóriumba beérkezett minták, illetve az elvégzett vizsgálatok egy számítógépes rendszerbe kerülnek, ennek segítségével folyamatosan követhető, hogy az adott megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága hogyan hajtotta végre a számukra kiírt mintavételeket. Abban az esetben, ha a vizsgálatok során a laboratórium „nem megfelelőséget” állapít meg, úgy a soron kívüli értesítést követően nyomon követési vizsgálatot végeznek annak kisderítésére, hogy miből adódott a probléma. Ennek során az állattartó gazdaságban is vizsgálatokat végeznek, illetve a gazdaságból származó következő szállítmányból emelt számú mintavételt vesznek.
Hogy a vágóállatokból származó hús és belsőség ne jelentsen veszélyt a fogyasztóra, követendő eljárás, hogy az élőállat szállítmányokat a vágóhídra egy ún. „Élelmiszerlánc-információ” nevű dokumentum is elkíséri, amelyben az állattartó nyilatkozik arról, hogy az állatait nem kezelte semmiféle antibiotikummal. Elkíséri az állatokat egy kezelő állatorvos által is aláírt szállítólevél (ENAR), amelyben az állatorvos nyilatkozik az állatok kezeléséről. A vágóhídra érkezést követően a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos ellenőrzi a szállítmányt kísérő dokumentumokat, illetve az élőállatokat. Abban az esetben, ha bármi gyanúja felmerül a szállítmánnyal kapcsolatban, úgy kötelessége célzott vizsgálatot végeznie és mintavételt végrehajtania. Ezek az intézkedések, mintavételek mind az emberi egészség maximális védelmét szolgálják.
A NÉBIH monitoring vizsgálatainak eredményei (elmúlt 5 év)
| Vizsgálatok típusa | Éves mintavétel száma | Éves vizsgálatok száma | Nem megfelelőségi arány | Kifogásolt minták típusa |
|---|---|---|---|---|
| Maradékanyag-vizsgálatok | ~8000 | ~15000-16000 | 0,2% | Szarvasmarha és lóból származó zsigerek (máj, vese), határérték feletti nehézfém tartalommal |
A kifogásolt minták szarvasmarhából és lóból származó zsigerek (máj, vese) voltak, amelyekben határérték feletti nehézfémet mutattak ki - tájékoztatta portálunkat a NÉBIH.
Gyógyszermaradékok és hozamfokozók a húsban
Az állatgyógyászatban az antibiotikumok ma már kizárólag az állatok bakteriális eredetű fertőző betegségeinek gyógykezelésére szolgálnak, hozamfokozóként való alkalmazásukat 2006-ban betiltották az Európai Unióban. Az állatok kezelését végző állatorvosnak kell megítélnie, hogy az adott fertőzés milyen kezelést igényel. Betegségmegelőzésre az antibiotikumok általában nem alkalmazhatóak, kivéve egyes speciális eseteket, amikor a megbetegedett állatok gyógykezelésével egyidejűleg megelőző kezelésben részesítik azokat a betegekkel együtt tartott állatokat, amelyek kezelés híján minden valószínűséggel veszélyben vannak. Az állatorvos által alkalmazott antibakteriális készítménynek a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága által kiadott forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkeznie.
Szerencsére az európai országokban tiltott a veszélyes hormonok használata az állatgyógyászatban, amiket az USA-ban a gazdák még szabadon adhatnak a szarvasmarháknak. Például a testépítők körében korábban használt trenbolon-acetát humán alkalmazása tiltott, nagy dózisban vesekárosodást, magas vérnyomást, agresszivitást okozhat, az Egyesült Államokban ugyanakkor szövetségi törvények engedélyezik alkalmazását a szarvasmarhatartásban a súlygyarapodás érdekében, hatékonyabbá teszi a takarmányozást. A zeranol erős ösztrogén vegyszer, stimulálhatja a mellrákos tumorok növekedését. Mindkét hatóanyag (zeranol, trenbolone) szerepel a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat tiltólistáján (2013).
Élelmezés-egészségügyi várakozási idő
A fogyasztók egészségvédelme szempontjából alapvetően fontos, hogy a kezelt állatok termékei az élelmiszerláncba csak a készítményre meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után kerülhetnek. Ez azt jelenti, hogy ha pl. a megállapított várakozási idő 14 nap, akkor az állatok nem vághatók le addig, amíg az utolsó kezelésüktől számított 14 nap el nem telik. Így biztosítható, hogy az állati eredetű élelmiszer ne tartalmazzon maradékanyagot a megállapított maximális határértéket meghaladó mennyiségben, tehát ne jelentsen kockázatot a fogyasztóra. Az állati eredetű termékek maradékanyag-tartalmát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága ellenőrzi. Ha a laboratóriumi vizsgálat maradékanyag jelenlétet mutat, a termék nem kerülhet a boltokba.
Miért nem tanácsos döghúst fogyasztani?
Utánajártunk annak, miért nem tanácsos döghúst fogyasztani és mire kell vigyázni disznóvágáskor. Minden olyan állat, amely természetes úton pusztult el, emberi étkezésre alkalmatlan. A döghús fogyasztása súlyos egészségügyi kockázatot jelenthet a benne elszaporodó baktériumok, vírusok és toxinok miatt.
Fogyasztói tudatosság és felelősség
Ezért nagyon fontos a hatóság szerint, hogy az emberek tudatosak és képzettek legyenek, vásárláskor jó döntést tudjanak hozni. Jó minőségű húst vásároljanak a legális vállalkozásoktól. Ha arra gyanakszik bárki, hogy tünetei trichinellózisra vezethetők vissza vagy feltételezése szerint fertőzött állatból származó húst fogyasztott, jelezze háziorvosának, az állatok fertőzöttségének gyanúját pedig a hatósági állatorvosnak.
tags: #beteg #allat #husa #fogyasztas