Csányi János: Egy sokoldalú művész és színházi vezető életútja

Rajongói, akik jól ismerik Csányi János operaénekesi, színészi munkásságát, bizonyára nagy várakozással veszik majd kézbe életregényét. Ám e kötet nem csupán számukra lehet érdekes. Élvezettel forgathatják mindazok, akik szívesen nyernek bepillantást a színház, a film, az opera kulisszatitkaiba, „a függöny mögötti világba”. Számukra minden bizonnyal különleges csemegét jelent majd a barátok, kollégák - nem kisebb nevek, mint Kalmár Magda, Sass Sylvia, Tokody Ilona, Agárdi László, Baranyi László, Berczelly István, Kovács János, Medveczky Ádám és Tarnai Kiss László - egy-egy rövid fejezetet magába foglaló visszaemlékezése. Ugyanakkor a kalandos életrajzok kedvelői sem fognak csalódni, mert kétségtelen, Csányi János fordulatokban gazdag művészi pályája és magánélete egyaránt bővelkedik szívmelengető és tragikus eseményekben.

Személyes adatok és korai évek

Csányi János 1966. február 1-jén született Vácon, Csányi István és Erdős Mária gyermekeként. Korai éveiben a sport is fontos szerepet játszott életében: 1978-1980 között a Váci Haladás SE sportolója volt, és 1980-ban Cegléden kislabdahajításban országos csúcsot állított be. Középiskolai tanulmányait 1980-1984 között szülővárosában és a fővárosban végezte. Már ekkor vonzotta a színpad, hiszen 1982-1984 között amatőr színészként tevékenykedett. Magánéletében is fontos mérföldkő volt 1987, amikor feleségül vette Halász Margit írót. Egy fiuk született, Márton, 1990-ben.

Művészi pálya kezdetei és oktatás

Művészi karrierje a színházi világban indult. 1984-1986 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja volt. 1990-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskola első diákönkormányzatának elnökévé választották, ahol vezetésével létrejött az intézmény új oktatási programja, és elfogadták a rektor és a szenátus lemondását. 1990-1991-ben a Katona József Színház társulatának tagja lett. Ezt követően, 1991-1997 között szabadfoglalkozású színészként és rendezőként dolgozott. Jelentős sikert aratott 1993-1994-ben létrehozott Szentivánéji álom című produkciója, melyhez műfordítást és díszlettervet készített, újra írta a Mesterember-jeleneteket és rendezte az előadást. A produkció kiemelkedő szakmai és közönségsikert aratott, számos díjat nyert.

A Bárka Színház alapítása és működtetése

Az 1990-es évek második felében Csányi János a magyar színházi élet megújításának egyik kulcsfigurájává vált. 1995-96-ban megalapította a Bárka Színházat, létrehozva az első közhasznú szervezetként társulattal működő hivatásos színházat. 1996-2005 között a Bárka Józsefvárosi Színházi és Kulturális Kht. alapító ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. A projekt során Józsefváros, az MFB és egy magánalapítvány részvételével új tulajdonosi struktúrát és szervezeti modellt alakított ki, valamint megújította a gazdasági és közönségszervezési területeket, például a szabad bérlet kialakításával. 1998-1999-ben a színházi átépítés és épületrekonstrukció felelős vezetője volt.

A Bárka Színházat komplex közösségi művészeti műhelyként értelmezte és számos innovációt indított el. Ezek között szerepelt az első nonprofit közhasznú színházi szervezet létrehozása, az első színházi magazin, a Hajónapló kiadása, valamint egy szerzői műhely alapítása a társulaton belül. Kidolgozta a szabad-bérlet jegyértékesítési konstrukciót, a nézőtéri területet képzőművészeti kiállítótérré alakította, és a színház társulatára építve filmeket hozott létre, mint például a Cseh Tamás életmű sorozatot. 2001-ben viharos előzmények után újraválasztották Bárka igazgatóként, és az új színházi modell számos innovációja sikert hozott.

Olimpiai remények a golfpályán: Csányi Olivér története

Debreceni Csokonai Színház és egyéb vezetői szerepek

A Bárka után Debrecenben folytatta munkásságát. 2005-2006-ban az új debreceni színház szakmai tervezésének vezetője volt. 2006-tól a Debreceni Csokonai Színház igazgatójaként egy év alatt 70 új munkatárssal átalakította a színház szervezeti struktúráját, gazdálkodását és művészeti programját. Ebben az időszakban alapította meg a Kortárs Magyar Dráma Fesztivált (Deszka Fesztivál) és létrehozta a nemzetközi JEL Fesztivált. Elindította a színház önálló filmstúdióját és saját lapját is. Kidolgozta az új Műhelyház építészeti és szakmai terveit, teljes körűen átalakította a színház szervezeti és gazdasági programját. Kezdeményezte egy új országos színházi szervezet létrehozását, amely később Teátrumi Társaság néven vált ismertté, és művészeti vezetőnek felkérte Vidnyánszky Attilát.

Oktatási és kulturális projektek

A színházi vezetés mellett az oktatás és a kulturális politika területén is aktívan tevékenykedett. 2008-09-ben megalapította a Színház és Film Intézetet (SZFI), melynek igazgatójaként kidolgozta a szakoktatásból hiányzó mintegy 50 színházi és filmes szakma képzését. 2009-től a Károli Gáspár Református Egyetem részvételével a Színház és Film Intézet Nonprofit Kft. (SZFI) alapító igazgatója lett, mely a színházi és filmes szakképzések oktatási központjaként jött létre. 2011-ben az intézet fenntartásában megalapította a Színház- és Filmművészeti Szakgimnázium és Technikumot. 2009-2010-ben Szőcs Géza munkatársaként feladatot vállalt a Kulturális Államtitkárság szakmai programjának előkészítésében. 2010-ben a Nemzeti Kultúráért Egyesület alapítója és ügyvezető alelnöke lett, mely 2010 végén a Parlament felsőházi üléstermében alakult meg.

Későbbi projektek és elismerések

Csányi János pályafutása során számos további jelentős projektben vett részt. 2012-13-ban a Székesfehérvári Vörösmarty Színház stratégiai és fejlesztési igazgatójaként számos átalakítást és fejlesztést valósított meg. 2014-ben kidolgozta a Balaton Szimfóniája Nemzetközi Klasszikus Zenei Fesztivál terveit, valamint az egykori székesfehérvári Királyi Bazilika fénykontúrokkal, valós méretben megépítését, a „Fénybazilika” tervet. Ugyanebben az évben a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi tagjává vált, majd a Színházművészeti Tagozat köztestületi tagjai közgyűlési képviselővé választották. 2016-ban kezdeményezte a Bárka újra-alapítását, melynek elhelyezéséhez 2017-ben egy használaton kívüli budapesti romos állapotú műemlék nagytemplom megmentését kezdeményezte. 2018-2021-ig Budapesten a Stefánia úton egy ingatlan nagyberuházás ügyvezető igazgatója volt. 2019-ben producerként - a magyar és a lengyel állami televízióval együttműködve - Triptichon címen kezdeményezte a gróf Esterházy Jánosról szóló koprodukciós dokumentumfilmek létrehozását. 2021 őszén a Triptichon - Esterházy János élete és öröksége című dokumentumfilmek producere és főszerkesztője volt, melyből a magyar televíziónak 3x52’-es változat, a lengyel TVP-nek 72’-es változat lengyel nyelvű készült, valamint egy 80’-es magyar nyelvű fesztivál verzió készül. 2023-ban Sopron városa megbízta a Petőfi Színházat és a Fertőrákosi Barlangszínházat is magában foglaló Pro Kultúra Nonprofit Kft. szakmai átalakításának és fejlesztési terveinek kidolgozásával.

Kiadások és publikációk

Csányi János életútjáról szóló, aprólékos, gondosan megmunkált visszaemlékezés, melyet fia, Csányi László vetett papírra precíz és kitartó munkával, 2020-ban jelent meg 1 kiadásban, 148 oldalon (ISBN: 9786155886249). Ennek a kötetnek fontos küldetése, hogy az évtizedek során szerzett tudását, tapasztalatát átadja a művész a jövő nemzedékének. Emellett 1996-ban Bari Károly szerkesztésében megjelent a „Csányi János, színházi ember” című könyv. A Bárka Színház idején indult el a Hajónapló című saját lap, és a színház repertoárjában számos ősbemutatóra épülő produkció, valamint saját könyvek kiadása is megvalósult.

Csányi János vezetői pozíciói és főbb projektek időrendben

Emlékezések és örökség

Az aprólékos, gondosan megmunkált visszaemlékezésnek van még egy fontos küldetése: évtizedek során szerzett tudását, tapasztalatát adja át a művész a jövő nemzedékének. A számos tanulság között a leglényegesebb annak felmutatása, miként legyünk képesek minden körülmények között megőrizni önmagunkat. Mert miközben megjárta a legnagyobb mélységeket és magasságokat, miközben a diktatúra megpróbált - koránt sem kesztyűs kézzel - elbánni vele, Csányi János mind-végig maradt, aki volt: Wagner hőstenor, briliáns művész, de legfőképp (Ady Endre szavaival élve): ember az embertelenségben. Méghozzá afféle igaz ember, akit az utókor példaképként állíthat maga elé.

Hasznos tudnivalók autószerelőkkel kapcsolatban

Értékelések és tapasztalatok a Murai János Gumiszervizről

tags: #Csányi #János #állat #jogosítvány #részletek

• a Mercedes-Benz minősége és innovációja
• Mit tegyünk, ha valaki benzint nyelt?
• Mire figyelj használt Cruze vásárlásakor?
• Ablakmosó tartály tömítés csere VW-ben
• Olajcsere a Peugeot 307 automata váltójában