A szívó benzinmotorok: Megbízhatóság és fenntarthatási költségek

Ha használt autóban gondolkodsz, a típus mellett a motor a döntésed lelke. Egy jó konstrukció csendben szolgál évekig, olcsón tartható karban és nem hoz rád váratlan költségeket. A megbízhatóság kulcsa nem a katalógus lóerő, hanem a szerkezeti egyszerűség, a túlterhelést kerülő mérnöki kompromisszumok és az olcsón elvégezhető, rendszeres karbantartás.

Miért a szívó benzinmotor?

Városi használathoz és napi ingázáshoz a szívó, többpontos befecskendezésű, 8 vagy 16 szelepes benzinmotorok hozzák a legjobb ár-érték-megbízhatóság kombót. Ezeknél nincs turbó, nagy nyomású befecskendezés, összetett kipufogógáz-visszavezetés vagy részecskeszűrő, így kevesebb a drága hibaforrás.

Ajánlott szívó benzinmotorok használt autókban

A használtpiacon számos megbízható szívó benzinmotor található, amelyek hosszú távon is jó szolgálatot tehetnek, megfelelő karbantartás mellett.

Volkswagen-csoport 1.6 8 szelepes MPI: A régi iskola egyik utolsó mohikánja. Egyszerű felépítésű, városban sem hajlamos kokszosodni, időben elvégzett olajcsere és gyújtáskarbantartás mellett elképesztően hálás. Skoda, Volkswagen, Audi és Seat modellekben is gyakori.
Fiat FIRE 1.2 és 1.4 szívó: Könnyű kisautókhoz tervezett, pofonegyszerű, strapabíró konstrukció. Városban is vidáman elvan, a vezérléscsere olcsó, az alkatrészek fillérek.
Honda 1.6 szívó és 1.8 R-széria: A japán iskola letisztult, túlterheletlen motorjai. Hidegen is könnyen indulnak, melegben csendesen járnak, és nem jellemző rájuk az olajzabálás, ha megkapják a minőségi olajat és a szelephézag-ellenőrzést.
Ford 1.6 Zetec és Duratec: Fókuszban a praktikum: ezek a motorok szépen pörögnek, hétköznapokban takarékosak és könnyen javíthatók.
Mazda MZR 1.6 és 2.0 szívó: A 2000-es évek egyik legkellemesebb utcai szívócsaládja. Finom járáskultúra, jó gázreakció és hosszú élet, ha rendben vannak a folyadékok és a hűtés.
BMW M43 és M52 soros motorok: Prémium világ, meglepően civil fenntartási kockázattal, ha a hűtőrendszer és a tömítések időben kapják a törődést. A sorhat különösen tartós, szereti a jó minőségű olajat és a nyugodt bemelegítést.

Használt szívómotoros autó vásárlásakor mire figyeljünk?

Egy használt autó megbízhatóságát döntően a motor határozza meg. A szívó, egyszerű felépítésű egységek még ma is aranyat érnek, különösen, ha széles körben elterjedt konstrukcióról beszélünk, bőséges alkatrészellátással.

Használt autó ellenőrzése vásárlás előtt - Saját kezűleg történő átvizsgálás

Használtautó-vásárlásnál, amikor a gyári garancia már lejárt, izgalmas kérdés, hogy a robusztusabb, de kevésbé hatékony szívó-, vagy az erőteljesebb, de kényesebb turbómotort választjuk. Az első néhány évben, az első egy-kétszázezer kilométer alatt úgyis a gyártó felel minden nagyobb hibáért és a kocsit ezen az időtávon illetve futásteljesítményen belül úgyis biztosan márkaszervizben, a gyártó által megkövetelt metódusok szerint tartják karban. De mi a helyzet az idősebb kocsikkal, amik már kifutottak a garanciális időszakból?

Toyota Auris hibrid részletes adatok

Hidegindítás és alapjárat: Nézd meg teljesen hidegen. Egyenletes alapjárat, fémes csörgés és erős benzinszag nélkül.
Olaj és hűtőfolyadék: Friss olajcímke, korrekt minőségű kenőanyag, tiszta hűtőfolyadék. Az olaj minősége és csereperiódusa mindennél fontosabb. A rugalmas, hosszú csereintervallum csábító, de a rövid utak, a gyakori hidegindítás és a városi por gyorsan megöregíti az olajat. Érdemes a gyári ajánlásnál hamarabb cserélni, különösen, ha sok a városi kilométer.
Szervizdokumentáció: Számlák, nem csak pecsétek. Vezérléscsere dátuma és futása, gyertyák, gyújtókábelek vagy trafók cseréje, fojtószelep tisztítás. A gyújtásrendszert se hanyagold: friss gyertyák, egészséges trafók és tiszta fojtószelep csodát tesznek a fogyasztással és a járáskultúrával.
Próbakör és terhelés: Emelkedőn, alacsony fordulatról gyorsíts egyenletesen.
Szivárgások és gumialkatrészek: Szelepfedél, főtengely-szimering, olajteknő, hűtőcsövek.

Az „olajfogyasztás normális” mondat nem normális, inkább tényfeltárásra hív. Ugyanígy gyanús a frissen felújított motor szerviztörténet nélkül. A kevés kilométer önmagában nem erény: a sok hidegindítás és a rövid távak jobban öregítik a motort, mint egy gondosan karbantartott, pályázó példány.

Ha főleg városban jársz, egy 1.2 vagy 1.4 szívó bőven elég, alacsony fenntartási kockázattal és stabil melegedéssel rövid távokon is. Elővárosi és autópályás tempóhoz az 1.6 szívók jelentik a nyugodt középutat: nem szenvednek terhelés alatt, tartósak és még mindig könnyen szervizelhetők.

A szívó benzinmotorok jelene: Új autók és piaci trendek

Minden autógyártó tudja, hogy vevői egy része nagyon boldog lenne szívómotoros autókkal, főleg akik keveset autóznak és sokáig megtartják a kocsit. De mivel Európában torkukon a kés a flottafogyasztási határértékekkel és aránytalan pénzbüntetésekkel, olyan motorokat kínálnak, amelyek fogyasztása minél alacsonyabb a WLTP-ciklus szerint. De egyes márkák olyan jól állnak a CO2-átlaguk leszorításával a teljes hibrid és az elektromos autóknak köszönhetően, hogy megtartottak egy-egy atmoszérikus motorváltozatot.

Szívómotoros modellek az újautó-piacon

Messze a kiskategóriában a leggazdagabb a felhozatal szívómotoros autókból.

A Renault Clio csak alapmodellként vihető el a 65 lóerős szívómotorral, 4 399 000 forinttól.
Európai kisautóként szerencsésebb az Opel Corsa, ahol a szívó benzines a 75 lóerőre beállított 1,2 literes háromhengeres ötféle felszereltségi szinten szerepel az árlistában, kedvezménnyel 4 449 000 és 5 379 000 Ft közötti áron.
Műszaki alapjait az ugyanezzel a motorral ötféle kivitelben, 4 690 000 Ft-tól vihető Peugeot 208 adja. Erről a 4 640 000 forinttól kapható Citroën C3-ban is meggyőződhettünk.
Szívó benzines kisautót keresve nagyon ritka autókra is rábukkanhattok, például a Mitsubishi Space Starra. Az 1,2 literes, 71 lóerős Space Star a legkisebb fogyasztású nem hibrid autók egyike.
Jóval modernebb, sokkal jobb és hasonlóan madárétkű autó a Suzuki Swift 1,2. A finoman járó szívómotor továbbra is a könnyű, vagány, jól vezethető városi autó egyik fő értéke.
Aki nagy teljesítményű, sportosan vezethető kiskocsit szeretne szívómotorral, nézze meg az új Toyota Yarist, de ne az ezres belépőmodellt!
Akinek inkább a hátul is felnőttekre szabott utastér és a kategóriához mérten tágas csomagtartó fontos, menjen próbaútra a Kia Rióval vagy a Hyundai i20-szal! A 84 lóerős Rio 1,2 DPi indulóára 4 649 000 Ft, az azonos teljesítményű Hyundai i20-é 4,8 millió Ft.

A kiskategóriás SUV-ok között is találunk szívómotoros alternatívákat:

Mercedes ML 320 értékelés

Az egyik lehetőség a Hyundai Bayon.
Jó megoldás lehet az Opel Crossland, amely a modellfrissítés után is megvehető a háromhengeres 83 lóerős szívómotorral.
Hasonló teljesítményszintű, de négyhengeres motorú autóként figyelemre érdemes a Kia Stonic. Az 1,2 MPi is szívócső-befecskendezős motor, ennél nem fenyeget szelepkokszosodás, ami a szívó 1,6 GDI-ket érintheti a közvetlen benzinbefecskendezés miatt.

Szívómotorban a Mazda a király, ha a választék szélességét nézzük. A Corolla is megkapta a Yarisból az 1490 köbcentis gépet. 125 lóerő büszke szám ekkora szívómotortól. Az M15A-FKS motorkódú háromhengeres ötféle felszereltségi szinttel, a hatfokozatú kézi helyett fokozatmentes automatikus váltóval is társítható.

Minél feljebb keresgélünk, annál reménytelenebb feltöltés nélküli motorral találni bármilyen autót, mert a nagyobb és nehezebb autók nagyon nagy többsége jó ideje csak turbós, ritkábban kompresszoros motorral érhető el. A kevés kivétel egyike a Subaru Outback 2,5i. Ha kombi helyett aszfaltterepjáró a cél, a Mazdánál érdemes körülnézni.

A magyar piacon a sportautók között akad még szívómotoros. A 9000-ig forgatható Porsche 911 GT3 hathengeres boxere, a Cayman változatlanul atmoszferikus motor teheti csontig hatoló örömmé a 812-es Ferrarik vezetését, ahol 123 lóerős literteljesítményt hoztak ki a V12-es motorból, turbó nélkül. Maradt egy autó, amely nélkül nem állna meg a cikk, ez a Ford Mustang GT az 5,0 literes, Ti-VCT változó szelepvezérlésű nyolchengeressel. A Coyote V8 (prérikutya) az a nyolchengeres, amit a Mustang elterjedtsége miatt a legtöbbször hallhatunk itthon.

Szívómotorok a hibrid autókban

A benzines motoroknál viszont mindmáig sikeresen élte túl a technikai fejlődés komolyabb fordulópontjait a szívómotor. Sőt: az autóipari villamosításban a hibridek térnyerése során a szívómotorok számára új tér is nyílt. Ezeknél az autóknál az elektromos rásegítés lehetősége lehetővé teszi, hogy az egyszerűbb, robusztusabb, tartósabb szívómotorok előnyei továbbra is érvényesülhessenek, miközben azok a lóerők, amelyekről a turbó elhagyásával lemondtunk, visszajönnek a villanymotorból.

Ha használtautó-vásárlásra kerül a sor, a hibrideknél kifejezetten javasolhatók a szívómotoros benzinmotorra alapozott modellek. Ezeknél szűk fordulatszám-tartományban, alacsony terheléssel dolgozik a benzines motor, extrém teljesítmény leadására, ezáltal extrém terhelések elviselésére nincs szükségük. Jellemzően ilyenek a Toyota/Lexus illetve a Ford hibridjei.

C-Max benzin szivattyú relé problémák

Sok hibridben dolgozik benzines szívómotor. Dél-Koreából példa rá a Kia Niro, a Hyundai Kona és a Hyundai Ioniq, amelyekben 105 lóerős, 1,6 liter benzines van. Szintén szívó benzines motor dolgozik a villanyhangsúlyos hibridhajtásra váltó Hondákban, egyelőre a Jazzben és a hibrid CR-V-ben, jövő márciustól a HR-V-ben, majd az év második felében a szintén hibridhajtással érkező új Civicben is. Klasszikus példa a szívó benzines motorú megoldásokra a Toyota és a Lexus soros-párhuzamos hajtásrendszere, ahol 1,5-1,8-2,0-2,5 literes négyhengeres illetve öblösebb V6-os motorok társulnak két illetve három villanymotorhoz.

Szívómotor tuning: Mire számíthatunk?

A szívómotorok tuningjával kapcsolatban gyakran irreális elvárások merülnek fel. Minden tuningnál az első kardinális kérdés, hogy hogyan tudunk több levegőt bejuttatni a motorba. Magyarán, hogy hogyan fog egy egységnyi idő alatt több levegő bekerülni a motorba, amihez lehet igazítani picivel többlet üzemanyagot, ezáltal teljesítménynövekedést tudunk elérni. Még egy feltöltős motornál, tehát egy turbó, illetve kompresszoros motornál ezek a lehetőségek adottak, addig egy szívó motornál ezek a lehetőségek nem állnak rendelkezésre.

A szívómotornál az határozza meg az egységnyi idő alatt bejutott levegő mennyiségét, hogy a legszűkebb keresztmetszeten az adott időegység alatt mennyi levegő jut be a motorba. Még egy turbós motornál ezt nyomással meg lehet növelni, egy szívó motornál ilyen lehetőség nincs. El kell fogadni, hogy azok az átmérő vannak, amik éppen rendelkezésre állnak az adott motornál.

A sportlégszűrők és a meleg levegő

Lehet próbálkozni sportlégszűrővel, illetve direkt szűrővel, probléma továbbra is az marad, hogy itt a légszűrőház a legnagyobb keresztmetszet, onnantól még jönnek szűkebb keresztmetszetek, mint a szívócsonk, szelepek, egyéb alkatrészek amin a levegőnek át kell jutni. Tehát hiába változtatsz a legnagyobb áteresztőképességen még nagyobb áteresztőképességre, ugyanúgy nem fog bejutni több levegő, sőt nagyon sok esetben, hogyha meg van bontva a gyári levegőszűrőnek a háza tehát kiszerelik és egy direkt szűrőt tesznek be, nagyon sok esetben még romlik is a teljesítménye az autónak. Mert ezt a mérnökök úgy találták ki, hogy bizonyos szívócső lengésekkel jobban fel tudják tölteni a motort és ha megbontod ezt az egységet, akkor ezek eltűnnek és rosszabb lesz a motor mint volt.

Nagyon sokszor találkozunk azzal, hogy beszerelnek az autóba direkt szűrőt és a motortér belsejéből a meleg levegőt szívja be. A meleg levegővel az a probléma, hogy a meleg levegőnek kevesebb az oxigéntartalma, tökéletlen lesz az égés a motorban. Így még rontunk a helyzeten, úgyhogy mindig jól meg kell tervezni és átgondolni, hogy érdemes-e lecserélni sportlégszűrőre a gyári szűrőt.

Valós teljesítménynövelési lehetőségek

Ami rendelkezésre áll lehetőség, az az előgyújtás. Bizonyos esetekben hogyha a szelep vezérlés állítható akkor a szelep összenyitásával picit lehet játszani és még egyéb pár apróság amivel minimálisan lehet korrigálni a lehetőségeket, de ezek annyira minimális lehetőségek, hogy ettől lényegesen több levegő azért nem fog bejutni a motorba és ugyanott vagyunk, hogy a levegő kevés. Üzemanyag oldalról utána lehet menni, nagyobb injektorokkal, megnövelt befecskendezési idővel, megnövelt nyomással. Tehát az üzemanyag oldal általában nem probléma.

Az előgyújtás állításnál figyelni kell arra, hogy ne legyen kopogásos égés a motorban. Ezt az előgyújtást lehet egy picit módosítani, hogy egy picivel nagyobb előgyújtás adva a motornak teljesítményt tudunk növelni. A kopogásos égést ki lehet tolni azzal, hogy jobb minőségű üzemanyagot tankolunk az autóba. Ha módosítva lesz a szoftver az autón, akkor érdemesebb belerakni a jobb minőségű üzemanyagot, de nem feltétel!

Sok helyen 10-15% teljesítménynövekedést ígérnek szívómotorokra. Ez nem túl reális kép. Alapvetően azoknál a szívómotoroknál lehet teljesítményt kiengedni szoftveresen, ahol gyári szoftveres fojtás van a motorban. Kiadnak egy nagyobb teljesítményű motort és szoftverben lefojtják.

Példák szoftveres fojtásra

Mazda 3 2.0 Skyactiv-G (gyári 120Le): Az alap mérésnél mértünk 139Le 219Nm értéket. 4500-as fordulatszám felett látható a szoftveres fojtás, mely a nyomatékot és így a lóerőt is lent tartja.
Mazda 2 1.5 Skyactiv (gyári 85Le): Mértünk 85Le 147Nm-t és a módosítás után lett 127Le 157Nm. Itt is egy szoftverben lefojtott autó, a nagyobb teljesítményű motor van visszább fojtva.
Porsche Cayman 2.7 (gyári 275Le): Mértünk 260Le-t 298Nm-el és a módosítás után lett 274Le 304Nm. Itt inkább a magasabb fordulatszám tartományokban van különbség, de minimális.
BMW 116i (gyári 122Le): Mértünk 128Le-t, 201Nm-t és lett belőle 152Le 205Nm. Itt, ahol a gyári fojtás van benne, ezt lehetett feljebb emelni, tehát ez tipikusan egy olyan eset, amikor csak azt lehet kihasználni, amit a gyár visszafogott.

Röviden, egy szívómotornál az korlátozza be a teljesítménynövelési lehetőségeket, hogy nem tudunk több levegőt bejuttatni a motorba, így csak az a levegő mennyiséggel tudunk gazdálkodni, ami éppen rendelkezésre áll. Így azoknál a típusoknál van lehetőség teljesítményt növelni, ahol a gyár kiad egy nagyobb teljesítményű verziót ugyanabból a motorból és azt visszafojtja szoftverben.

A 2000-es évek legmegbízhatóbb szívó benzinmotorjai

A 2000-es évek autóira jellemző legjobb és legmegbízhatóbb benzinmotorokat gyűjtöttük össze ebben a listában. Előre leszögezzük: egyik benzinmotor sem tökéletes, különösen a 21. században.

Toyota és Lexus benzinmotorok (3.3 literes 3MZ-FE és 2.5 literes 2AR-FE): A TOP 10-es lista élére a legendás Toyota és Lexus benzinmotorok kerültek. A 3MZ-FE motor a Lexus RX modellekben dolgozott, és kiváló hírnévnek örvend. Egyetlen jellemző hibája a kartergáz-visszavezető rendszer (PCV), amely olajfogyasztást okozhat. A Toyota AR-motorcsalád egyik kiemelkedő tagja a 2AR-FE, amelyet széles körben használtak a Camry, RAV4 és Avensis típusokban. Valóban képesek ezek a motorok 400-500 ezer km-t is kibírni.
Ford Duratec V6: A lista második helyén egy kevésbé ismert, de rendkívül tartós V6-os benzinmotor áll, amely nemcsak Ford modellekbe került, hanem a Mazda 6, Jaguar és Lincoln egyes változataiba is. A konstrukció egészen a 90-es évek közepéig nyúlik vissza. Ez a motor valóban az a fajta, amely akkor is működni fog, amikor az autó karosszériája már rozsdásodik és a váltó feladta a harcot.
General Motors Z18XER (1.8 literes): A dobogó harmadik fokán a General Motors megbízható szívómotorja áll. Ez a motor számos modellen megtalálható volt: Opel Astra, Zafira, Chevrolet Cruze, Orlando, valamint az Alfa Romeo és Fiat egyes változatai is használták. A motor első szériái szenvedtek a hibás vezérmű-fázisállítóktól (variátoroktól), de ez a hiba gyártási hibának számított, és az érintett darabokat visszahívási kampányban cserélték. Az egyetlen gyenge pont, a hűtő-fűtő hőcserélő, kis költséggel javítható.
Volvo moduláris benzinmotorok (4- és 5-hengeres): A negyedik helyen a Volvo moduláris benzinmotorok állnak, különösen a 4- és 5-hengeres változatok, amelyek a 2000-es évek egyik legmegbízhatóbb konstrukciói közé tartoznak. A 4 hengeresek 1,6-2,0 literes, míg az 5 hengeresek 2,0-2,5 literes lökettérfogattal készültek. A karbantartást ne halogasd! Rövid utak és gyenge olajminőség miatt eltömődhetnek a kartergáz csövek és a leválasztó tartály.
Renault F4R: Az ötödik helyet a Renault F4R motor foglalja el, amely az egyik legmegbízhatóbb és legstrapabíróbb benzines motor a 2000-es évekből. A 90-es évek végén fejlesztették ki, és a 2000-es évek elején a Megane, Scenic, Laguna modellekben volt megtalálható. Ez a motor öntvény blokkra épül, és akár 500 000 km-nél is többet képes teljesíteni komolyabb meghibásodás nélkül.
BMW M54 (sorhatos benzines): A hatodik helyen egy legendás BMW motor áll, amely 2000 és 2010 között szinte minden BMW-modellben megtalálható volt. Ellentétben az utód N-szériás motorokkal, az M54 nem szenved komolyabb konstrukciós hibáktól. Nagyobb futásteljesítmény (300 000+ km) és nem megfelelő hűtés esetén olajzabáló lehet, de megfelelő hűtés mellett nem az.
Nissan HR16DE / Renault H4M (1.6 literes): A hetedik helyen ismét egy japán konstrukció áll. Ez az 1.6 literes, szívó benzines motor ma is megtalálható több Nissan- és Renault-modellben. A motor gyenge pontja, hogy városi használat esetén előfordulhat a dugattyúgyűrűk beragadása. Ez a jelenség az olajcsere-intervallumok lerövidítésével jól megelőzhető. A vezérműlánc kb. 150 000 km után cserére szorulhat.
Mazda L-szériás motorcsalád (1.8 és 2.0 literes MZR): A nyolcadik helyen a Mazda japán mérnökeinek fejlesztése áll. Ezek az erőforrások képesek 300 000-400 000 km-t is megtenni, idővel olajfogyasztás jelentkezhet, és előfordulhat, hogy dugattyúgyűrű-csere válik szükségessé. Továbbá az örvénylapátos szívósor némi karbantartást és felújítást igényelhet. A vezérműlánc átlagos élettartama kb. 250 000 km.
Volkswagen AG EA113 motorcsalád (2.0 TFSI): Ezek az erőforrások a 90-es években debütáltak, öntöttvas blokkal és egyedi 20 szelepes hengerfejjel. Nem olajfogyasztó, és nem egyszerű, de nem is problémás, ha szakszerűen karbantartjuk őket. Néhány alkatrész - például a láncfeszítő vagy az olajleválasztó - kb. 250 000 km után cserére szorulhat. Ettől függetlenül a motorok képesek 500 000 km-t is megtenni anélkül, hogy komoly problémák jelentkeznének.
Honda K20 (K24 és turbós K23): A listánkat a legendás japán motor, a Honda K20 nyitja, amely 2001-től jelent meg több Honda modellen. Ezek a motorok hosszú élettartamúak, láncos vezérléssel működnek, és alapvetően jól bírják a strapát. Ugyanakkor vannak típushibák is - például az adagoló (kipufogó oldali) vezérműtengely kopása. Ez gyakran előfordul nem megfelelő olajhasználat esetén. A Honda K-széria motorjai rendkívül érzékenyek az olaj minőségére és viszkozitására.