Benzin okozta agyembolia: Az ólmozott benzin hatásai és a betiltás története
Az ólmozott benzin, amely a fő üzemanyag volt világszerte az 1970-es években, bebizonyosodott, hogy szennyezi a környezetet, a levegőt és a talajt, valamint az ivóvizet. A benzin okozta szív- és érrendszeri betegségeket, stroke-ot és daganatos betegségeket.
Az üzemanyagban lévő ólom-tetraetil károsan hat az emberi agy fejlődésére, különösen gyerekeknél. Feltételezések szerint ez az erőszakos bűncselekmények számával is összefügg, növeli azok gyakoriságát. Immár egyetlen benzinkúton sem lehet ólmozott benzint tankolni a világon.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) keretében a kenyai Nairobiban tartott sajtótájékoztatón jelentették be, hogy Algéria, az utolsó ólmozott benzint használó ország is megszüntette az üzemanyag használatát. 1923 óta most először a bolygón senki sem lesz jogilag képes megtölteni a tankját ólomtartalmú benzinnel.
Inger Andersen, az UNEP vezetője "hatalmas mérföldkőnek nevezte az emberek egészsége és a környezet szempontjából" az ólmozott benzin használatának megszüntetését. Az UNEP becslése szerint az ólmozott benzin beszüntetésével évente több mint 1,2 millió idő előtti elhalálozást lehet elkerülni és 2440 milliárd dollárt megtakarítani világszerte, egyben csökkenteni lehet általa a bűnözés arányát.
Az ólmozott benzin története
Ólmozott benzint az 1920-as évektől egészen a 2000-es évekig használtak világszerte, annak ellenére, hogy az ólom mérgező. Azért adtak ólmot az üzemanyaghoz, hogy megszűnjön a motor úgynevezett kopogása.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
1921. december 9-én a General Motors laboratóriumában, az Ohio állambeli Daytonban a vegyészek egy teáskanál ólom-tetraetil nevű vegyületet öntöttek egy motorba azzal a reménnyel, hogy lecsillapítják a motort romboló rezgéseket, amelyek az alacsonyabb minőségű benzin elégetése miatt jelentkeztek. Az ólomtartalmú adalékanyag hozzáadása után a motor gyönyörűen kezdett működni.
A célra az egyszerű alkohol is megfelelő lett volna, ám az alkoholt nem lehetett volna levédetni, a speciális ólomvegyületet viszont szabadalmaztathatták annak gyártói. Az ólmozott üzemanyag elterjedésével a világ minden táján megszaporodott a szívbetegség, a rák, a stroke, de leginkább a gyerekek fejlődésében való elmaradás jelensége.
Haladás csapdái 1. Az ólmozott benzin története
Az ólmozott benzin betiltása
A legtöbb európai országban az 1980-90-es években elkezdték kivezetni az ólmozott üzemanyagot, de az uniós szintű tiltásra például 2000-ig kellett várni. Magyarországon 2004-ig lehetett ólmozott üzemanyagot forgalmazni. Utolsóként Algéria és Irak, két kőolajtermelő ország tett 2015-ben ígéretet arra, hogy idővel végleg felhagy forgalmazásával.
Az 1970-es években az autók kipufogógázainak szennyezése, különösen a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a szénhidrogének kibocsátása egyre nagyobb aggodalmat keltett. A probléma megoldására fejlesztették ki a katalizátorokat, amelyek a kipufogórendszerbe építve kémiai reakciók útján alakítják át a káros anyagokat kevésbé ártalmas vegyületekké. A katalizátorok azonban rendkívül érzékenyek az ólomra.
Alternatívák az ólom helyett
Az ólommentes benzin előállításához az olajfinomítóknak alternatív megoldásokat kellett találniuk az oktánszám növelésére:
- Aromás vegyületek (benzol, toluol, xilol)
- Éterek (MTBE - metil-terc-butil-éter)
- Alkoholok (etanol)
Az átállás az ólommentes benzinre jelentős beruházásokat igényelt a finomítóktól. Új technológiákat és eljárásokat kellett bevezetni az oktánszám fenntartásához az ólom nélkül, ami gyakran magasabb energiaköltségekkel és komplexebb folyamatokkal járt.
A mérgezések tünetei és kezelése
A mérgezés tünetei a méreg fajtájától függnek. Általános tünetek az émelygés, hányás, hasfájás, hasmenés, akut veseelégtelenség, fejfájás, szédülés, öntudatzavar, légzési problémák, mozgási zavarok, álmosság, bőrtünetek (hámlás) vagy izgatottság.
Minden olyan esetben, amikor akár a mérgezés gyanúja is fennáll azonnal orvoshoz kell fordulni. Amíg a mérgezettet orvos meg nem vizsgálaja, nyugalomban kell tartani. Mérgezéskor a megfelelő fekvő helyzet életmentő is lehet. Ha a mérgező anyagot az érintett belélegezte, azonnal gondoskodjunk szabad levegőről! Ha a mérgező anyag a szembe spriccelt, folyó vízzel 10 percig mossuk a szemet! Ha a mérgező anyag a bőrrel került kapcsolatba, akkor a felületet borító ruhát vegyük le és mossuk le vízzel!
Ha a mérgező anyagot bevette az illető, akkor várjuk meg az orvost! Ha lenyelte a mérgező anyagot és orvos nem érhető utol, de az illető nem álmos vagy eszméletlen, akkor hánytassuk meg (ujj vagy kanál segítségével ingereljük)! Savak és lúgok esetében ezt semmi esetre se tegyük!
Az orvos számára fontos tudni, hogy mi okozta a mérgezést. Bizonyos gyógyszerek esetén ellenanyagot tudnak beadni. Amennyiben a méreg elfogyasztása óta nem túl hosszú idő telt el, a gyomor kitisztítását megakadályozza, hogy a mérgező anyag nagy mennyisége az érpályába jutott. Számos méreganyag károsítja a légzést és a keringést, ezért ilyen esetekben kórházi megfigyelés, intenzív kezelés szükséges.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
A mérgezések megelőzése
Sok mérgezés emgelőzhető, ha a következő biztonsági intézkedéseket betertják: Kis gyermekek jelenlétében nem szabad gyógyszert bevenni és a gyógyszereket elérhető helyen hagyni! Sok vegyszer és gyógyszer néz úgy ki, mint a cukorkák és a bonbonok ezért vonzóak a gyerekek számára. El kell magyarázni a gyermeknek, hogy soha ne torkoskodjon olyan csomagolású dobozból, amit nem ismer. A vegyszereket tartsa eredeti csomagolásukban, soha ne töltse át a folydékokat italos üvegekbe!
A vegyszereket és gyógyszereket a gyerekektől elszeparáltan, lehetőleg biztos vagy zárható helyen tartsa, kb. 1,5 méterre vagy feljebb a padlótól! A kisgyermekeket soha ne hagyja magára veszélyes anyagok közelében! Vegyszerek vagy gyógyszerek felhasználása előtt mindig olvassa el az használati utasítást vagy a betegtájékoztatót! Az általunk szedett gombát mindig mutassuk meg gombaszakértőnek!
Gyakori kérdések a mérgezésről
A mérgezés okozhat perifériás neuropátiát?
Igen, a mérgezés okozhat perifériás neuropátiát. Bizonyos toxinok, például nehézfémek (ólom, higany), oldószerek vagy egyes gyógyszerek közvetlenül károsíthatják az idegeket. A károsodás következtében zsibbadás, bizsergés, fájdalom és izomgyengeség jelentkezhet.
A mérgezés okozhat disszociatív zavart?
A mérgezés általában nem tekinthető közvetlen okának a disszociatív zavarnak. Disszociatív zavarok kialakulása leginkább súlyos, ismétlődő traumákhoz, különösen gyermekkori traumákhoz kötődik. Ugyanakkor bizonyos mérgezések vagy toxikus anyagok átmeneti disszociatív tüneteket, zavartságot vagy emlékezetkiesést okozhatnak.
tags: #benzin #okozta #agyembolia