Benzines és dízel autók összehasonlítása: Melyiket válasszuk?
Amennyiben belső égésű motorral szerelt autót szeretnél vásárolni, rendszerint felmerül a kérdés, hogy benzines vagy dízel motoros autót érdemes-e választani. Különböző szempontok alapján sok embernek megvan erről a témáról a sziklaszilárd véleménye, viszont a legtöbbjük indoka igen egyszerű: „Mindenki tudja (vagy ha ő nem, akkor a szomszédja), hogy ha nem akarsz sok gondot, akkor benzines autót vásárolsz…” A legjobb az, hogy ebben a kérdésben mindenkinek igaza lehet attól függően, hogy ki honnan közelíti meg a benzin-dízel dilemmát.
A cikk a hazánkban főként keresett, idősebb (8-10 év vagy idősebb) autókról szól. Fontos szempont, hogy a „benzines vagy dízelt vegyek kérdés” korántsem egyszerű és abszolút csak nézőpont kérdése.
Üzemeltetési szempontok: fogyasztás és motorkopás
A dízel vagy benzin dilemma az autósok körében, ma is aktuális. A fogyasztás számít, netán a hatótáv, esetleg a dízelautók kitiltását sürgető törekvések?
Egy ugyanolyan teljesítményű (ne lökettérfogatot nézzünk) dízel autó fogyasztása jelentősen kedvezőbb a szívó benzines társához képest. A különbség nagyjából 2-3 liter/100 km. Ez a különbség 100 000 kilométer alatt a mostani üzemanyag árakkal számolva 1 250 000- 1 900 000 forint. Ezt az összeget jó eséllyel nem fogod a dízeledre költeni.
Nézzük meg egy táblázatban az üzemanyag-költség különbséget 100 000 km alatt, feltételezve a 2-3 liter/100 km fogyasztáskülönbséget és egy átlagos 600 Ft/liter árat:
Toyota Auris hibrid részletes adatok
| Fogyasztáskülönbség (liter/100 km) | Fogyasztáskülönbség 100 000 km-en (liter) | Költségkülönbség (600 Ft/liter) |
|---|---|---|
| 2 liter | 2 000 liter | 1 200 000 Ft |
| 3 liter | 3 000 liter | 1 800 000 Ft |
A dízelmotor jó erős, nyomatékos és keveset eszik. Az autó tömegét mozgatni kell, amihez pedig nyomatékra van szükség. Egy ugyanakkora lökettérfogatú szívó benzines motornak nagyjából 2/3 annyi forgatónyomatéka van, mint a turbo-dízel motornak, ráadásul ezt a nyomatékot jelentősen magasabb fordulaton adja le.
A másik probléma a légellenállás. Az autó több tonna levegőt mozgat meg 100 km alatt, amihez szintén energia szükséges. Egy nagy felületű családi autó általában olyan áramvonalas, mint egy felborított telefonfülke, ami szintén növeli a nyomatékigényt és a fogyasztást.
Motorkopás és élettartam
Ugyanannyi futásteljesítménynél a szívó benzinmotor általában jobban „kopik”, hiszen magasabb fordulatszámon üzemel, ezáltált egyszerűen többet fordult át a főtengely. Ráadásul jóval „később kezd húzni”, tehát a megfelelő nyomaték magasabb fordulatszámon ébred (3500-4000 ford./perc), viszont az autóvezetők előszeretettel váltanak el jóval korábban, ahol az olajnyomás még alacsony. A motor tehát erőlködik, nem képes leadni a megfelelő nyomatékot, viszont a nagy terheléshez nem társul megfelelő olajnyomás.
Munkánk során gyakran szembesülünk a problémával, miszerint nagyobb méretű autókban a szívó benzinmotor már 150-200 000 kilométernél jelentős olajfogyasztással küszködik. Amennyiben idősebb autót választunk, főleg nagyobb méretű kocsi esetében meglepődve tapasztalhatjuk, hogy a kínálatban alig van benzines modell. Ennek az az oka, hogy 1,5-2 tonnás autók esetében tizenévvel ezelőtt (tehát még a dízelbotrány kirobbanása előtt) épeszű ember nem választott a szalonból nagy-mafla benzines motoros autót.
A diesel motor működése
Karbantartás és szervizköltségek
A dízel motor lassabban melegszik, és a modernebb (Euro 4 után) dízeleket részecskeszűrővel szerelték (DPF), ami eldugulhat, ami jelentősebb plusz javítási költségeket generálhat. Ezenkívül a dízel motorokban sok drága alkatrész található, ami ha tönkremegy, zsebbenyúlós lehet.
A dízelek nemcsak újonnan, de sokáig a használtautó-piacon is jóval drágábbak voltak, mint a benzines autók. A használt dízel szintén ilyen, csak folyton tönkremegy benne valami, főleg városi használat során - és drágán javítható. Ehhez hasonló véleményekkel találkozunk mi is elég sűrűn, holott pár éve még mindenki dízelt akart.
Ez nagyjából igaz a régebbi szívó benzines motorokra. A szerkezetük jóval egyszerűbb és olcsóbb alkatrészekből állnak. Bár a szívó benzines motort általában valóban olcsóbb karbantartani, a fogyasztása a fent leírtak szerint jelentősen magasabb. Turbo-benzinmotor esetében már körülbelül ugyanannyi drága, bonyolult alkatrész van, mint a dízel társaiban (kettős tömegű lendkerék, turbó, drága befecskendezőrendszer, sok szenzor, stb…). A szívórendszer és az EGR kokszosodása is ugyanannyi eséllyel fordulhat elő. 2018 előtti példányokban még nincs részecskeszűrő, a fiatalabbakban már ez az alkatrész is megtalálható.
Szakértők szerint a hazai piacon legtöbb használt dízelautó modern, Common-Rail motorokkal van felszerelve. Ezeket azonban legfeljebb 300 ezer kilométerre kalibrálták, és a Magyarországra kerülő külföldi használt dízelek legnagyobb része már lefutotta ezt a távot, mire behozzák külföldről. A használtautó-piacon sok az olyan külföldről behozott autó, amely modern, Common Rail motorral van felszerelve. Ezeket azonban jellemzően 300 ezer km-re kalibrálják, márpedig az import használt dízelautók zöme ezt lefutotta - még ha a kilométerórája mást is mutat. Bármelyik lehetőséget is választjuk, mindenképpen kérjük szakember segítségét a vásárláshoz, mert használt autót venni néha olyan, mint az orosz rulett.
Környezetvédelmi szempontok és jogi szabályozás
A dízel motoroknak jellemzően nagyobb a korom-kibocsátásuk, ezáltal jobban terhelik a környezetünket. A múltban gyártott és forgalomba hozott dízelautók nitrogén-oxid, szálló por és egyéb károsanyag-kibocsátása felülmúlta a benzinmotorokét. A modern benzines közvetlen befecskendezésű motornak szintén hasonló mértékű a korom-kibocsátása, ezért vezették be 2018-ban az új benzines autóknál szintén a részecskeszűrőt (GPF).
A dízelbotrány hatása
A Volkswagen kapcsán jelent meg először a dízelbotrány kifejezés, amely a márka történetének egyik legnagyobb botrányáról szól. A Volkswagen AG (VW) károsanyag-kibocsátási tesztjeinél alkalmazott csalások miatt a fogyasztói bizalom alaposan megrendült a dízelautókban. Az esetet eléggé megsínylette a cég részvényárfolyama és reputációja is. Ugyanis a vállalat több milliárd dolláros bírságot fizetett az amerikai hatóságoknak, amikor kiderült, hogy VW bizonyos dízeles modelljei csak akkor felelnek meg a környezetvédelmi előírásoknak, amikor éppen tesztelik őket. Ezt egy szoftverrel oldotta meg a cég, ami valahogy érzékelte, ha éppen hivatalosan méri az autó károsanyag-kibocsátását.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
Ezt a trükköt a 2009 és 2015 között, az amerikai piacra gyártott Jetta, Beetle, Golf, Audi A3 és a 2014-15-ös Passat modelleknél játszották el, összesen 482 ezer autónál. Ennyi gépjárműbe tették bele a „clean diesel” névre hallgató motort, amit a korábban említett módon működtettek. A csalásra az International Council on Clean Transportation nevű szervezet jött rá, ami kíváncsiságból a mindennapi használatban is tesztelte a kocsikat. Müller kijelentése meredeknek is tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy a Volkswagennek eddig mintegy 30 milliárd euróba került az emissziós botrány. Ebben benne vannak a különböző bírságok, kártérítések és ügyvédi költségek, valamint az érintett autók visszahívása és javítása. Ennek fényében nagy melléfogásnak tűnik, hogy az óriásvállalat világszerte manipulálta dízelautóinak kibocsátási tesztjeit.
A diesel motor működése
Környezetbarát üzemanyagok és szabályozások
Jövőre nagyobb arányban tartalmaznak majd biokomponenseket. A kormány döntése alapján 2020 januárjától nő a biológiai eredetű összetevők bekeverési aránya a Magyarországon forgalomba kerülő üzemanyagokban. Kaderják Péter közölte, hogy 2020. január 1-jétől a benzinbe és a dízel üzemanyagba keverendő, megújuló energiaforrásnak minősülő, biológiai eredetű összetevők kötelező, legkisebb összevont mértéke 6,4 százalékról 8,2 százalékra nő. A 95-ös benzin bioetanol-aránya legalább 6,1 százalék lesz a bioüzemanyagok és folyékony bioenergiahordozók fenntarthatósági követelményeit szabályozó kormányrendelet módosítása szerint. Az intézkedéssel Magyarország csatlakozik a környezetbarát E10-es üzemanyagot használó államokhoz. Az EU előírásának megfelelve a megújuló energiák legalább 10 százalékos felhasználási arányát írták elő a közlekedésben. A forgalmazók a használt sütőolajat és más hulladéknak számító anyagokat továbbra is kétszeres energiatartalommal számolhatják el a bekeverési részarány összesítésekor.
Forgalmi korlátozások
2018 őszén lépett életbe, hogy a szmogriadó riasztási fokozatának idején az Euro 3 és ennél rosszabb környezetvédelmi besorolású dízelek nem hajthatnak be a fővárosba. Tavaly ősztől pedig már az Euro 4-es modellek tulajdonosait is szankcionálhatják. Németországban egy bírósági döntés alapján már korlátozhatják a régebbi dízelautók forgalmát, és más európai országokban is elkészült a régebbi autók kiszorításának menetrendje. A dízelek végleges kitiltása tehát egyelőre nincs napirenden Budapesten, de szükségesnek tartják az új jogszabályok megalkotását erre vonatkozóan. Az autóforgalom Magyarországon kevesebb mint 10 százalékát okozza a légszennyezettségnek. Innen nézve a kitiltás inkább tüneti kezelés, semmint valódi problémamegoldás.
Ezért sokan úgy gondolják, hogy a feleslegessé vált használt dízelek tömege lepheti el hamarosan Magyarországot. Ezért van az, hogy sokan azt hiszik, azonnali és teljes körű „dízelmészárlás” készül az elkövetkező 1-2 évben, pedig nagyon nem így van.
Piaci tendenciák és árak
A hibrid kategóriába tartozó személyautók vezetik az eladási listát Magyarországon: az első félévben forgalomba helyezett új 53 500 autónak már 44 százaléka rendelkezett kiegészítő elektromos motorral, ez az arány négy évvel korábban még mindössze 7 százalék volt - derült ki a JoAutok.hu közleményéből. A tisztán benzinesek 39, a dízelesek pedig csupán 12 százalékos részaránnyal rendelkeznek. Eközben a teljesen elektromos autók részaránya elérte az 5 százalékot.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a képet jelentősen árnyalja, hogy a DataHouse statisztikáiban szereplő hibrid kategóriába sorolt autók több mint kétharmada mild hibrid. Ezek nem alkalmasak önálló villanymotoros haladásra, csupán induláskor és dinamikus gyorsuláskor segít rá egy kis elektromos motor a belső égésű motorra a fékezés során nyert energiát hasznosítva. A mild hibridek hazai elterjedésén két-három éve sokat lendített, hogy olyan népszerű márkák, mint például a Suzuki vagy a Fiat is kizárólag elektromos rásegítéssel felszerelt benzines modelleket kezdett árulni.
Fontosabb tendencia még, hogy a dízelautók visszaszorulásának trendje immár egy évtizede tart. Ez idő alatt részarányuk a forgalomba helyezett új személyautók körében 46-ról 12 százalékra csökkent. A tavaly itthon értékesített új személyautóknak már csak nagyjából 11 százaléka volt dízelmotorral szerelt, ami jelentős csökkenést jelent a 2019-ben regisztrált 18 százalékos értékhez képest. Miközben Németországban az autók nagyjából fele gázolajjal működik, Magyarország nem volt, és már nem is lesz dízelautó-nagyhatalom. Mivel Magyarországon nincsenek akkora távolságok, és egyébként is kevesebben ingáznak naponta országrészeken át, így sokan nem értették, miért volt nálunk pár éve az a fene nagy dízelőrület.
A tisztán elektromos hajtású autók tömeges terjedése továbbra is várat magára: az első félévben 2918 új villanyautót értékesítettek, ami az összes értékesítés 5 százalékát teszi ki. A vásárlók egyelőre kivárnak. Egy részük továbbra is túl magasnak tartja az árazást - bár idén már szinte minden gyártónál nagy árengedmények jelentek meg -, másokat a hazai napelem- és zöldenergia-program aktuális bizonytalanságai tartanak vissza.
Üzemanyagárak és hatása
Jelentősen, bár eltérő módon változnak a hét második felében a hazai üzemanyagárak - írja a Holtankoljak.hu. A benzin esetében bruttó 7 forinttal emelkedik a literenkénti nagykereskedelmi ár, míg a gázolaj esetében csökkenő árakra számíthatunk a bruttó 6 forintos nagykereskedelmi árcsökkenést követően. Az átlagárakat tekintve az alábbiakra számíthatunk péntektől a kutakon: 95-ös benzin: 650 Ft/liter, Gázolaj: 647 Ft/liter. A két üzemanyagfajta ára az elmúlt időszak jelentősebb eltérése után szinte azonos lett, sőt péntektől a benzin lesz drágább, amire tavaly augusztus eleje óta nem volt példa.
A tavaly itthon értékesített új személyautóknak már csak nagyjából 11 százaléka volt dízelmotorral szerelt. Magyarországon jelenleg 632,9 forintba kerül egy liter gázolaj, a 95-ös E10-es benzint pedig 618,6 forintos átlagáron jegyzik. Németországban hosszú idő után először február 14-én csökkent a gázolaj kiskereskedelmi ára az E10-es benzin árszintje alá: míg egy liter gázolaj átlagosan 1,762 euróba, addig egy liter benzin 1,763 euróba került. Erre korábban legutóbb tavaly május végén volt példa. Cikkünk írásakor 1,736 euró a gázolaj német átlagára, a benzinért pedig literenként körülbelül 1,749 eurót kell fizetni.
Magyarországon a legolcsóbb a tankolás Európában - hirdeti óriásplakátokon is a kormányzat. Bár a védett áras benzin literje 595, a gázolajé 615 forint körül alakul, egy gyors összehasonlítás alapján kiderül, több uniós országban - például Máltán (benzin: 506 forint, dízel: 458 forint és részben Bulgáriában (benzin: 559 forint) - ennél is alacsonyabb árakkal találkozhatunk - írja a Telex.
Az árakat önmagában vizsgálni egyébként is félrevezető. A jövedelmekkel együtt vizsgálva ugyanis teljesen más kép rajzolódik ki: míg Magyarországon egy átlagfizetésből éves szinten nagyjából 11-12 ezer liter benzin jönne ki 595 forinttal számolva, addig Németországban még a jóval magasabb piaci árú 1079 forinttal számolt üzemanyagból is 19 ezer liter körül. Vagyis hiába drágább ott a tankolás, a fizetések miatt még így is sokkal kevésbé megterhelő.
A hatósági jellegű árkorlátozás másik eredménye, hogy a piacot is torzítja: csökkenti az importot, mivel a cégeknek nem éri meg olcsóbban behozni az üzemanyagot, ha máshol drágábban tudják eladni. Emellett Magyarország a stratégiai tartalékokhoz is hozzányúlt: a készletek mintegy 40 százalékát felszabadították, ami hosszabb távon fenntarthatósági kérdéseket vet fel. Ha a szabályozást kivezetik, jelentős drágulás jöhet, ami komoly terhet jelenthet az autósoknak: számításaik szerint a benzin akár 90, a dízel pedig 165 forinttal is drágulhat literenként. Ez sok autós számára komoly érvágást jelentene.
Jelentősen nőtt a hazai üzemanyag-fogyasztás márciusban a védett árak bevezetése után - derül ki a NAV friss jövedéki statisztikáiból. A piacon közel 178 millió liter benzin és több mint 437 millió liter gázolaj jelent meg, ami havi alapon 18, illetve 25 százalékos növekedést jelent. Éves összevetésben is erős a bővülés: benzinből közel 10, dízelből majdnem 20 százalékkal fogyott több, mint egy éve - írja a G7 oldal. A dízel iránti kereslet megugrása tavasszal egyfelől teljesen normális jelenség lenne, részben a szezonális hatás miatt - tavasszal a mezőgazdasági munkák miatt mindig nő a felhasználás -, idén azonban a növekedés a megszokottnál jóval erősebb volt. Hasonlóan magas tavaszi szintre legutóbb a 2021-es árszabályozás idején volt példa. A számok ugyanakkor azt is jelzik, hogy a stratégiai készletekből felszabadított üzemanyag nagy részét nem használták fel azonnal. Bár a tartalékokból mintegy 470 millió liter gázolaj került ki, a tényleges többletfogyasztás ennél jóval kisebb: havi szinten körülbelül 90 millió literrel, éves összevetésben pedig 70 millió literrel nőtt a felhasználás. Ez arra utal, hogy a készletek jelentős része a kereskedőkhöz került, és vélhetően betározták, nem pedig azonnal eladták.
A hétvégi iráni támadás még nem okozott olajárrobbanást, bár így is nagyon magas értéken van. A Brent típusú olaj hordója 90, a WTI 85, az Ural pedig 82 dollár körül forog. A világpiac alakulása mellett kérdés az is, hogy itthon mennyire lesz képes kezelni az elszálló üzemanyagárakat a kormány.
A diesel motor működése
Melyiket válasszuk?
A fentiekből jól látható, hogy a „benzines vagy dízelt vegyek kérdés” korántsem egyszerű és abszolút csak nézőpont kérdése. A legfontosabb, hogy a megfelelő felhasználásra megfelelő motorú autót válasszunk. Ha főleg városban vezetünk rövid távokra és elegendő egy kis vagy közepes méretű autó, akkor praktikusabb benzines példányt választani, amennyiben hosszabb utakra használjuk és nagy méretű autó a kiválasztott, érdemesebb dízelt vásárolni. Egyszóval a gyártók úgy készülnek, hogy mindenre legyen megoldásuk, ugyanis az ő céljuk a vásárlói igények magas szintű kiszolgálása.
Sokan úgy gondolják, hogy a vásárlók az elmúlt években csak rossz híreket hallhattak a dízelautókról - ilyenek voltak a tervezett behajtási tilalmak és a használt autók árának drasztikus csökkenése is -, elvette a kedvüket a vásárlástól, és másféle megoldások felé kezdtek elfordulni. Ilyen például a hibrid technológia, ami árát tekintve sem sokkal magasabb a dízel-, vagy benzines meghajtáshoz képest, mégis számos olyan előnye van, amivel a vásárlók is tisztában vannak. Amint a fentiekből látható, a benzin - dízel kérdés koránt sem egyszerű és sok nézőpont alapján lehet megközelíteni.
tags: #benzin #dízel #autók #összehasonlítása #HVG