Miért a bal oldalon vezetnek Angliában? A közlekedési irányok története és globális eloszlása
Ha a bal oldali közlekedésről van szó, a legtöbben kapásból az Egyesült Királyságot említik meg. A bal oldali közlekedésről elsőre mindenkinek Anglia jut eszébe, ám (talán meglepő módon) ezen kívül is számos olyan állam létezik, ahol a kormányt a kocsik jobb oldalára helyezték. Egész pontosan a világ országainak harmadában ez a megszokott közlekedési forma.
London, pontosabban az Egyesült Királyság nem az egyetlen, ahol ellentétes irányú közlekedés van. A világ országainak egyharmadában bal oldalon mennek a járművek. A britek elég sok mindent csinálnak másként mint a többség Európában és ezek közé tartozik a közlekedés is. Míg Magyarországon a jobb oldali közlekedés a megszokott, addig a szigeten a bal oldali.
Bár gyorsan hozzá lehet szokni a jobb oldali közlekedéshez szokott sofőröknek is, hogy más országban - például Angliában - az úttest bal oldalán kell hajtani a járművel, sajnos előfordul, hogy a figyelmetlenségnek baleset lesz a vége. Éppen ezért nem árt tudni, hogy mely országokban milyen közlekedési rend van érvényben, és honnan ered ez a különbség.
A közlekedési irányok történelmi gyökerei
Az ókori kezdetek és a kardviselés elmélete
A bal oldali közlekedés eredetéhez igen sok történet köthető, kialakulásáról legendák születtek. A közlekedéssel kapcsolatban az első írásos feljegyzések a 12-13. századból származnak, de már az ókori Rómában is szabályozták a közlekedést, ami régészeti leletek alapján akkoriban bal oldali volt. Hogy miért, arra több elmélet is van.
Az egyik leghihetőbb, hogy már a nagy útépítő rómaiak is bal oldalon mentek, bal oldalon tartották a kardjukat, így jobb kézzel azonnal elő tudták rántani, ha ellenséggel találkoztak. Márpedig abból akadt nekik bőven. Az egyik szerint az emberek nagy része a bal oldalon hordta a fegyverét, ezért biztonságosabbnak tűnt, hogy védje azt egy szembejövő ismeretlentől. A másik elmélet szerint: a jobbkezesek a kardot jobb kézzel használták, a hüvelyt pedig bal oldalon viselték. Így viszont nem lehet jobbról felülni a lóra, mert nekivágódik a bazi nehéz vas a szerencsétlen állatnak, és akadályt is képez. Így balról kell felülni. Más magyarázat szerint a rendszerint bal oldalon lógó kard miatt logikus volt balról a nyeregbe szállni, s akkor már az út bal oldalán is haladni tovább.
Tudnivalók a jogosítvány megszerzéséhez
A leggyakoribb magyarázatok a kardhordással és a hadakozással kapcsolatosak, ugyanis a lovagok, szamurájok, egyéb fegyverviselő katonák a bal oldalukon hordták a kardhüvelyt, s a jobbjukkal kaszaboltak. Megfelelőnek tűnik hát a magyarázat, hogy emiatt húzódott mindenki inkább az út bal oldalára: ha szembejött egy gyanús alak, így lehetett a leggyorsabban akcióba lendülni.
Például az ókori Róma is így közlekedett. Ennek igazolását egy angliai, a Blunsdon hegygerincen átvezető, régi római út elemzésével állították fel. Az út egyik végén kőfejtő volt, a másikon óriási templomot építettek. Évekig tartott az építkezés, a kocsik üresen hajtottak be a kőbányába, s megrakva gurultak ki onnan. A mélyebbre koptatott, tehát kivezető sáv pedig a bal volt, ahogy a kőfejtőből nézünk kifele. Anglia már akkor is balra tartott. Ez a balra tartsos rendszer az egész középkorban kitartott Európában, hiszen a civilizáció rómaiak által lefektetett alapjaihoz senki nem nyúlt hozzá. A középkorban a hintók, szekerek szintén a bal oldalon közlekedtek.
Napóleon és a jobb oldali forgalom elterjedése
Európában az egyik legismertebb hadvezérnek és császárnak, Bonaparte Napóleonnak tulajdonítják a közlekedési oldal kialakítását. A Nagy Francia Forradalom idején szimbolikus jelentősége volt annak, ki melyik oldalon halad: a szegények a jobb oldalon, a forradalom ellenségei, az arisztokraták pedig a bal oldalon. Így nem csoda, hogy Napóleon a közlekedés megváltoztatása mellett döntött. A francia forradalom idején (1789-1799) a jakobinus diktatúra vezetője, Maximilien de Robespierre törölte el a régi szokást, miszerint a szegények a jobb oldalon, a gazdag arisztokraták pedig a bal oldalon közlekedtek. Mindenkit a jobb oldalra terelt. A jakobinusok a francia forradalomban a kispolgárok és a városi szegények érdekeit képviselő politikusok voltak.
Rossz nyelvek szerint a köztudottan önimádó Napóleon azért is vezette be a jobbra tartást, mert ő maga balkezes volt. Napóleon a jobb oldali közlekedést aztán - egyes elméletek szerint - Bonaparte Napóleon továbbterjesztette, ahogy hadserege 1799 és 1815 között végigmasírozott Európán. Kicsit több mint tíz év alatt Franciaország uralma alá vonta a kontinentális Európa nagy részét. Tette ezt hódítással vagy szövetségkötéssel. Napóleon a jobb oldali közlekedést részben hadászati okokból végül törvénybe foglalta, és a hódító csapatai elterjesztették a kontinensen. A szokás elterjedt Svájcban, Németországban, Olaszországban, Lengyelországban, Spanyolországban, sőt még Egyiptomban is.
A jobb oldali közlekedés elterjedéséhez hozzájárult az is, hogy a nagy méretű, 4-8 lóval vontatott társzekereket a bal hátsó lovon ülve irányították, hogy a jobb kezük szabadon maradjon, és ebben az esetben viszont a jobb oldali közlekedés volt ideális. A jobbra hajts szokása először Franciaországban és Amerikában alakult ki a XVII.-XVIII. század fordulója környékén. Ebben a két országban akkoriban igencsak elterjedt a bal hátsó ló nyergében ülő hajtó által vezetett óriási szállítókocsik használata, ami szinte kötelezővé tette a jobbra hajts intézményét.
Angliában ekkor már 1735 óta kötelező volt a bal oldali forgalmi rend. Angliában azonban sokkal kisebb, bakkal ellátott kocsikat használtak, amelyeknél továbbra is a balra tarts volt a kézenfekvő. Angliában 1756-ban fektették le írásban ezt a szabályt, először csak a London Bridge-en áthaladó forgalom szabályzására.
Bal vs. jobb: Miért vezetnek az országok az út különböző oldalán?
A világ közlekedési rendszerei ma
Globális elterjedés és európai kivételek
Manapság a világ országainak körülbelül negyedében, elsősorban az egykori brit gyarmatokon bal oldali közlekedés van. A 20. század végére nagyjából az egész világ beállt a jobboldali közlekedésre, az Egyesült Királyság és az egykori brit gyarmatbirodalom tagjai kivételével (India, Ausztrália, és Afrika dél-keleti része), ők megmaradtak a bal oldalon. Így maradt ma Ausztráliában és Hongkongban bal oldali közlekedés.
Anglia aztán erős gyarmatosításba kezdett, és az összes új területen beiktatta a balra tarts kötelezettségét. India, Indonézia, Ausztrália, Dél-Afrika, Hong-Kong mind megkapta a balos rendszert, kivétel lett Egyiptom, amely hű maradt a korábbi gyarmatosító, Napóleon szabályához.
Furcsa lehet, de van egy néhány olyan ország is a bal oldalon, akik soha nem voltak brit gyarmat, mégis ezt a közlekedési irányt választották, ez pl. Japán, Indonézia vagy Nepál. Bár a Földnek kis híján az átellenes oldalain vannak, még Japán is Nagy-Britannia hatására vezette be a balra tarts rendszerét. Amikor az amerikai Matthew C. Perry 1854-ben megnyittatta Japán kikötőit a külföldi kereskedők előtt, majd pár évvel később Viktória angol királynő Japánba kihelyezett embere meggyőzte a japán legfelsőbb bíróságot, hogy vezesse be szabályban a balra tarts rendszerét. Nagy lángja nem volt a rendelkezésnek, mert Japánban akkoriban még lovon és gyalog közlekedtek az emberek, a kerekes közlekedés szinte ismeretlen volt. Ki törődött akkor azzal, hogy jobbra, avagy balra kell-e kitérni a másik elől? Elfértek. Amikor viszont már rendet kellett vágni a forgalomban, ott volt készen szabály.
Európában ma Nagy-Britannián kívül már csak Málta és Ciprus tartja a baloldali közlekedést érvényben. A kontinens Európában a németek szép térítőmunkát végeztek a negyvenes években, a mindenütt keresztülnyomott jobbra hajtssal sikerrel megágyazva az egységes autóiparnak. Egyetlen ország maradt ki a szórásból - a svédeké. Évtizedekig nem érezték szükségét annak, hogy áttérjenek jobbra. De az ország autógyáraiból az áttérés évére, 1967-re már szinte csupa balkormányos autó gördült elő, az iparosok ugyanis megunták, hogy a szűk belpiacra külön verziókat kellett előállítaniuk. A másik nyomás az volt, hogy Svédország és Norvégia között a kis utakon nem volt határállomás. Az utazónak fejből kellett volna tudnia, hogy melyik országban jár éppen, és valahol a választóvonal táján, random módon át kellett volna térnie a túloldalra. A kontinensen utolsónak Svédországban vezették be a jobb oldali közlekedést 1967-ben.
a Honda Civic fejlődése és brit gyártási háttere
Országok bal oldali közlekedéssel
Az alábbi táblázatban láthatóak a bal oldali közlekedési rendszert alkalmazó országok:
| Kontinens | Országok/Területek |
|---|---|
| Európa | Ciprus, Írország, Málta, Nagy-Britannia (Anglia, Skócia, Észak-Írország, Wales, Man-sziget), Csatorna-szigetek |
| Ázsia | Bangaldes, Bhután, Brunei, Hongkong, India, Indonézia, Japán, Makaó, Malajzia, Nepál, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Thaiföld |
| Afrika | Botswana, Dél-Afrikai Köztársaság, Kenya, Lesotho, Malawi, Mauritius, Mozambik, Namíbia, Seychelles-szigetek, Szváziföld, Tanzánia, Uganda, Zambia, Zimbabwe, Saint Helena |
| Óceánia | Ausztrália, Fidzsi-szigetek, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek, Tonga, Új-Zéland |
| Karib-térség és Amerika | Antigua és Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Bermuda, Brit Virgin-szigetek, Dominikai Közösség, Falkland-szigetek, Grenada, Guyana, Jamaica, Kajmán-szigetek, Montserrat, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent, Suriname, Trinidad és Tobago |
Magyarország átállása a jobb oldali közlekedésre
Sőt, Magyarországon is bal oldalon mentek, egészen 1941-ig, akkor tértünk át a jobb oldali közlekedésre. Nálunk, mint már említettük, nem is terjedt el a jobbra tarts egészen a 20. század közepéig. Hazánkban egy 1890-ben született törvény még a bal oldali közlekedésről rendelkezett: ha egy jármű szembe jönne, annak minden esetben balra kell kitérnie, előzni pedig jobbról kellett. Ez egészen 1941-ig így is maradt, ekkor tértünk át mi is az új rendszerre.
A magyar bal oldali közlekedés az 1930-as években már egyre több gondot jelentett, hiszen - főleg az 1938-as Anschluss után, amikor Ausztria a Német Birodalom része lett -, az autósoknak Magyarországra érve át kellett térniük a másik oldalra. Az áttérésnek azonban volt egy kevésbé békés oka is. Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország 1938-39-ben szánta rá magát a cserére, Ausztria az 1938. március 12-ei Anschluss-t követően Hitler nyomására. Csehszlovákia 1939-ben dőlt meg a jobbra tarts intézményének, Magyarország 1941-ben.
A váltás éve: 1941-ben júliustól novemberig a satírozott területen, vagyis Budapesten és környékén a bal, azon kívül a jobb oldalon kellett közlekedni. A váltásra 1941. július 6-án került sor, de csak Budapesten kívül. A fővárosban és környékén ugyanis csak november 9-én tértek át a jobb oldali közlekedésre, addig az utaknál a város környékét elhagyva egy ponton át kellett menni a másik oldalra. A kétlépcsős váltásnak a budapesti közlekedés kissé komplikáltabb rendszere volt az oka, hiszen Budapesten ez nem csak annyit jelentett, hogy az autósoknak a másik oldalon kellett közlekedniük.
A tömegközlekedés gondjairól a 8 Órai Ujság így írt 1941. november 8-án: „A rendszerváltás vasárnap reggel 6 órakor lép életbe.” A Beszkárt vezetősége már hosszabb idő óta éjszakánként olyan próbajáratokat indít, amelyek a jobb oldali közlekedésnek megfelelően járják az útvonalakat és az így nyert tapasztalatokat is felhasználják a problémák megoldásánál. Az autobuszforgalom jobb oldali átállítása is kisebb-nagyobb problémákat jelentett. Az előkészítés során a jelzőtábláknál már korábban kihelyezték az új rendnek megfelelőket, de azokat letakarták, sőt ahol lehetett, a régi állandó táblákat is leszerelték, és ideiglenes megoldással pótolták, hogy gyorsan, egy éjszaka alatt át lehessen azokat cserélni, ahogy az november 8-án szombatról november 9-re, vasárnap reggelre meg is történt. Rendőrségi hangosbemondós kocsi figyelmeztette a lakosságot a váltásra.
A fővárosnak az átállás 12 millió pengőjébe került, úgy is, hogy költségcsökkentés miatt a HÉV-eknél, és a földalattinál megmaradt a bal oldali közlekedés. A Gödöllői HÉV ma is bal járatú, a kisföldalattinál csak 1973-ban tértek át a jobb oldali közlekedésre. Így is összesen 601 villamosmegállót kellett áthelyezni és 584-et átalakítani. A jobb oldali közlekedés első napja vasárnapra esett. E napon taxik és buszok nem közlekedtek, a villamosok lassabban, óvatosabban jártak, a Beszkárt vezetése inkább bevállalta a késéseket, mint a baleseteket. Vasárnap, november 9-e azonban nagyobb zavarok nélkül telt el, hétfőn, 10-én viszont már voltak gondok, ahogy a lapok jellemezték a helyzetet: mindenki legalább negyedórával korábban indult munkába, mégis mindenki elkésett.
Ami a vasúti közlekedést illeti, hiába volt balos a közúti közlekedés, a vasúti jobbos volt. Kivéve a kisföldalattit, amiben építésekor bal oldali forgalmat csináltak. Így aztán az 1973-as átépítésénél ott is áttértek jobb oldalira. Ma Magyarországon már csak a Déli pályaudvar-Kelenföld, Keleti pályaudvar-Rákos vasútállomás között és a gödöllői hév vonalán van bal oldali közlekedés.
A kormány elhelyezkedése és a gyakorlati különbségek
Ha beültök Londonban egy autóba, akkor a kormány a jobb oldalon lesz. Ha el is indul a kocsi, azt hiszitek majd, hogy a szembesávban megy. Pedig nem, ott bal oldalon közlekednek az autók. És éppen ezért az sem lesz mindegy, merre néztek, amikor leléptek az úttestre.
Egy jobbkormányos autó sofőrje nálunk az előtte menőktől nem látja, mi van a szembejövő sávban, amíg át nem megy oda. Ezért fontos, hogy hol a kormány. Az USA-ban például a tízes évekig kizárólag jobbkormányos autókat gyártottak, ami ellentmond a mai logikának. A jobbra tartsos Amerikában Henry Fordnak tulajdonítják a közlekedési oldal kialakítását, aki a tömeges, futószalagos autógyártás egyik atyja volt. Aztán jött a Ford T-Modell, amelybe az ágas-bogas karok miatt igen nehéz volt beszállni a vezető oldaláról (bár a későbbiekben azért oda is tettek ajtót), ezért Ford úgy döntött - szálljon csak be mindenki a járda felől, azaz jobbról. Így lett a T-Ford balkormányos, és mivel a hatása felbecsülhetetlenül nagy volt az amerikai autóiparra, így tért át egész USA, sőt a teljes kontinens is pár év alatt a balkormányos, jobb oldalon közlekedő autókra. Az USA-beli rendszert a húszas évekre Kanada is átvette.
Különleges esetek és érdekességek a világban
Egyedi forgalmi szabályok
Érdekesség, hogy Londonban létezik egy rövidke utcácska, ahol jobb oldali közlekedés van érvényben és ez nem más, mint a Savoy szállodához bevezető privát Savoy Court, ami így nem egy nyilvános főút, ezért az út jobb oldalán való közlekedés nem sérti a hivatalos brit közlekedési szabályokat. A szokás ebben az utcában úgy alakulhatott ki, hogy amikor még lovaskocsin közlekedtek az emberek, a hölgy vagy a legmagasabb rangú utas mindig a hajtó mögötti oldalon foglalt helyet, azaz a jobb oldalon. A szállodához érve az út jobb oldala volt az alkalmasabb, hogy ott megálljanak és a kocsi ajtaját kinyitva a vendéget kisegítsék.
Burma (Myanmar) például 1948-ig brit kolónia volt, emiatt mindenki a bal oldalon vezetett 1970-ig. Az ország uralkodója ekkor megkérdezett egy jóst, hogy melyik oldalon kellene menni, az pedig a jobb oldalt nevezte meg istentől valónak. Mindenki áttért. Lett nagy káosz, ugyanis Burmában igen sok az öreg autó, és azok mind jobbkormányosak. Az új kocsik java része is japán használt import, ezért a természetes oldal még mindig a bal lenne. Rangoonban ma is látni közlekedési lámpákat, amelyek az út rossz oldalán állnak.
Az amerikai Virgin-szigeteken szintén a régi, brit közlekedés dívik, ám a kocsik az USA-ból származnak. Cifra itt is a helyzet, mert az utak keskenyek, kanyargósak, jobb egyen ülő utas nélkül előzni életveszélyes. Cipruson is angolos balra hajts van, a kocsik viszont Észak-Cipruson Törökországból jönnek, bal kormánnyal. Csak a dél-ciprusiak érzik jól magukat az utakon, az ő autóik ugyanis brit származásúak, ergo jobbkormányosak.
A brit helyhatóság, Gibraltár is fura egy hely. Bár az építészet, a kötelező nyelv, a rendszámok, egyáltalán, minden furcsa, mediterrán Angliát sejtet, az autók a jobb oldalon közlekednek. Ez azért is rossz, mert a kocsik tetemes hányada ma is Nagy-Britanniából érkezik.
Kambodzsa még érdekesebb. Mivel a Thaiföldön ellopott autók jókora hányadát itt legalizálták korábban, ezért szokatlan megoldást vezettek be 2001-ben - betiltották a jobbkormányos kocsik importját és használatát. Ehhez az országban nyilvántartott autók 80 százalékát balkormányossá kell alakítani rövidesen...
Speciális járművek és belső elrendezések
Aztán persze vannak ésszel hozott, egyedi kivételek is. Amerikában sok postásautó jobbkormányos, hogy a kézbesítő kiszállás nélkül elérje a levelesládákat. Az úttakarító gépek világszerte általában azon az oldalon hordják a vezetőjüket, amelyiken az útszegély van, ami közlekedésileg a rossz választás lenne, de takarításilag mindenképpen célszerűbb.
Egy csomó régebbi olasz trolibusz is jobb kormánnyal készült, mert a vezető állítólag így szemmel tudta tartani a fel- és leszállókat. E buszok némelyike a kilencvenes években még közlekedett. A Lancia autógyár is sokáig készített jobbkormányos autókat belpiacra, mondván - hegyi szerpentineken az útról való leesés kockázata nagyobb, mint nekimenni a szembejövőnek. Ugyanebből az okból következően néhány olasz gyártású teherautó ma is jobbkormányos.
Külön al-káosz az össznépi hovatarts-káoszban a kezelőszervek elhelyezése. A gáz, fék, kuplung helye ma már szabványos. A bajuszkapcsolóké nem. Az angol jellegű jobbkormányos autókban például az indexkar a bal oldalon van, tehát a brit egyszerűen átcsúsztatja a kormányt a műszerfal jobb oldalára. A japán mérnökök azonban messzebb mennek - minden autójukban megfordul a bajuszkapcsolók helyzete, tehát az index például kint, a jobb oldalon van, az ablaktörlő bajsza pedig balra esik.
A hajózásban egyébként világszerte a jobb oldali kikerülési irány lett a meghatározó, a repülőgépek tömeges elterjedésével egy időben pedig szintén a jobb felé való kikerülést határozták meg. A hajók és a repülők egyébként jobbra tartanak. Akárcsak mi.