A rágógumi összetevői, története és hatásai
Egy felmérésből kiderült, hogy a negyven év alatti nők 90%-ának táskájában ott lapul a rágógumi és napi rendszerességgel rágóznak is. S ha valami napi szinten bejut a szervezetbe, akkor nem árt tisztában lenni annak összetételével!
A rágógumi egy puha, összetartó anyag, amelyet úgy terveztek, hogy lenyelés nélkül rágni lehessen. Állaga a gumira emlékeztet polimer, lágyító és gyanta komponenseinek fizikai-kémiai tulajdonságai miatt, amelyek hozzájárulnak rugalmas-műanyag, ragadós, rágós tulajdonságaihoz. További összetevői az édesítőszerek, lágyítószerek/lágyítók, aromák, színezékek, ezért a rágógumit az édességek csoportjába sorolják.
A rágógumi története
A rágógumi korai elődjeinek nyomaira már a különféle korai civilizációkban is bukkanhatunk, mely elődök használatát a rágás ösztönös vágya motiválhatta, de az ízingerek hajszolása és a fogtisztítás is szempont lehetett.
Már körülbelül 5000 évvel ezelőtt, a neolitikum (újkőkorszak) óta számos formában létezik rágógumi. A mai értelemben vett legkorábbi, napjainkban is ismert rágógumit a finnországi Yli-Ii településen fekvő Kierikki területén fedezte fel 2007 augusztusában az egyesült királyságbeli Derby Egyetem egyik régészet szakos hallgatója, Sarah Pickin. Ennek a leletnek alapanyagául nyírfakéregből készült kátrány szolgált. A nyírfakéreg egyéb összetevői mellet fenolokat is tartalmaz, mely egyesek szerint jótékony egészségügyi előnyökkel bír és antiszeptikus (fertőtlenítő) hatást is kiválthat.
Az ősi aztékokhoz tartozó indán törzsek is a chiclét használták, mint egy, a mai rágógumival nagy hasonlóságot mutató anyag alapanyagát. Ezt a fajta rágógumit legfőképpen a nők használták elsősorban a szájuk illatosításának a céljából. A népcsoport tagjai a chicle latexéből készült gumit is alkalmazták ilyen célokra, ennek a készítménynek a helyiek által ismert neve a tzictli volt. A maja civilizáció egyes tagjai is az aztékokhoz nagyban hasonlító módszereket alkalmaztak a rágásra szolgáló gumik területén.
A rágógumi bizonyos formáját az ókori Görögországban is használták. A masztixfa (Pistacia lentiscus) gyantájából készítették, mely a szájban a nyállal keveredve nyúlóssá, rágószerűvé válik és már ekkor úgy vélhették, hogy a növény, pontosabban a gyanta rágcsálása kellemes leheletet biztosít és a fogakat is tisztítja.
A korai rágógumi variációi világszerte
Az alábbi táblázat bemutatja a rágógumi korai variációit a világ különböző részein:
| Kultúra | Alapanyag |
|---|---|
| Ősi Görög | Masztixfa gyanta |
| Ősi Maya | Chicle |
| Kína | Ginzeng növény gyökere |
| Eszkimók | Bálnazsír |
| Őslakos Amerikaiak | Cukorfenyő ás luc fenyő gyanta |
| Dél-Amerika | Kokalevél |
| Dél-Ázsia (India) | Bételpálma diója |
Noha a rágógumi eredete ősi civilizációkra vezethető vissza, kereskedelmi forgalomba hozatalára az Amerikai Egyesült Államokban került sor. Az amerikai indiánok lucfenyők nedvéből készült gyantát rágtak és új-angliai telepesek átvették ezt a szokást. 1848-ban John B. Curtis kifejlesztette és eladta az első kereskedelmi rágógumit, State of Maine Pure Spruce Gum néven. 1850 körül paraffinviaszból készült rágógumit fejlesztettek ki, mely kőolajszármazék, és hamarosan meghaladta a lucfenyő gyantájából készült rágógumi népszerűségét. E korai rágógumi édesítéséhez gyakran használtak porcukrot, melybe az édes íz fenntartása érdekében többször is belemártották.
William Finley Semple 1869. december 28-án nyújtott be a szabadalmat a rágógumiról [98 304 számú szabadalom]. Az első ízesített rágógumit az 1860-as években alkotta meg John Colgan gyógyszerész (Louisville, Kentucky).
A mexikói elnök, Antonio Lopez de Santa Anna az 1870-es évek elején mutatta be a gumigyártó Thomas Adamsnek a chicle-t, az amerikai esőerdőkben őshonos fafajták kérgéből kinyerhető természetes latexanyagot. A chicle a gumigyártásban nem volt használható, de az élelmiszeriparban hasznosnak bizonyult. Adams 1871-ben levédette az első rágógumigyártó gép szabadalmát, és 1878-tól csíkokra vágva árusította a chicle-t, Adams New York Chewing Gum néven.
Praktikus Dacia Dokker Stepway
Ahhoz John Colgan zsenije kellett, hogy egy 1880-ban kifejlesztett eljárással hosszan tartó ízt is kölcsönözzön a rágónak, de a közönségsikert Adams harcolta ki. Neki köszönhetjük az első, automatából árult rágógumit is. A Tutti Frutti márkanevű édesség 1888-tól kapható az Egyesült Államokban, és legalább ilyen sikeres volt a ma is kapható Clichets, amit 1900-ban vezettek be. Adams később összeállt a jól ismert rágógumigyártóval, William Wrigley Juniorral is. Hogy ez a fúzió mennyire volt sikeres, azt jól mutatja, hogy a Wrigley’s rágógumijai máig népszerű termékek.
Becslések szerint minden német évente 100 rágógumit rág. A gyerekek lelkesednek a felfújható buborékokért és az automaták színes golyóiért, de a felnőttek is szeretik a rágót. A rágógumi rugalmas és könnyen formálható massza, édes vagy savanyú ízű, és akár több órán keresztül rágható anélkül, hogy feloldódna.
Tema: A Rágógumi 2013.10.22.
A rágógumi összetevői
Mit is tartalmaznak ezek a gumik?
Szorbit, xilit, mannit, gumi alap, glicerin, természetes-és mesterséges aromák, aszpartám-aceszulfámsó, szójalecitin, hidrogénezett kókuszolaj, színezékek (titánoxid), BHT, almasav, citromsav stb.
Részletesebben a fontosabbakról:
- Szorbit, xilit, mannit: Eredetileg cukorból készítik őket, de ezek sokkal több kárt tudnak okozni, mint az eredeti alapanyag. (Hasi fájdalmak, hasmenés, súly gyarapodás stb.)
- Gumi alap: egy olyan mix , ami elasztomerek, lágyítók, töltőanyagok és gyanta keveréke. Tartalmaz még paraffint (kőolajfinomítás mellékterméke) és polivinil acetátot is, mely egy ragasztó féleség. Nyálkahártyán keresztül, rágás közben sok-sok minden felszívódik…!
- Mesterséges aromák: egyre több olyan kutatási eredmény lát napvilágot melyben igazolódik, a mesterséges táplálék-kiegészítők rákkeltő hatása.
- Aszpartám: nagyon toxikus anyag. Egy excitoxin ami az agyi neuronokra van káros hatással. Ezért több, az agyszövetből kiinduló betegséggel hozzák összefüggésbe. Számtalan élelmiszer adalékanyaga.
- Hidrogénezett kókuszolaj: a benne lévő transzzsírok miatt káros az egészségre.
- Színezékek: titán dioxid (kék2, piros40) kóros sejtanyagcserét provokálnak.
Régen a rágót természetes anyagból, a Sapodilla fa rágós nedvéből készítették. Már azonban ez megváltozott. A BBC Science szerint a legtöbb vállalat ma már a poliizobutilén nevű anyagot használja a rágógumi előállításához. Ez a butilgumi összetevője, amit gyakran használnak csövek, ragasztószalagok és tömítések gyártáshoz.
„A poliizobutilént lágyítószerekkel és egyéb anyagokkal keverik - mind élelmiszeripari minőségű -, hogy a rágógumikeveréket rághatóvá tegyék” - írja a lap. „A chicle (a rágó természetes összetevője, a Sapodilla fa nedve) és a poliizobutilén titka abban rejlik, hogy egy bizonyos hőmérsékleti tartományban, mint a száj melege, meglágyulnak és hajlékonnyá válnak.”
A rágó összetevőinek alaposabb vizsgálatával kiderült, hogy az elasztikusságért részben a juhok faggyúmirigyeiből kinyert lanolin a felelős. A sok műösszetevő között a juhviaszt sokszor fel sem tüntetik a csomagoláson, annyira elterjedt már.
A rágógumi hatásai
A rágógumi sok hasznos tulajdonsággal bír. A rágcsálással több oxigén jut az agyba, így javulnak a kognitív készségek és más. A mesterséges édesítőszerek nem roncsolják a fogakat, viszont csökkentik a lerakódás mértékét.
A xilit (angolul - xylitol) természetes növényi édesítőszer, amelyet rostos növényekből vonnak ki. A 100%-os xilittel édesített Xylitol “okos rágógumi”, mert a hagyományos rágóknál jóval többet “tud”, azoknál sokkal összetettebb szerepet játszik egészségünk és jó közérzetünk megőrzésében. Elsődleges funkciója a fogszuvasodás megelőzésében rejlik. Fogyasztása ajánlott minden étkezés után!
A xilit hatása
A szájüregben természetesen meglévő baktériumok, amelyek a fogszuvasodást okozzák, a táplálkozás során bevitt étkezési, - cukorrépából vagy nádból előállított - cukor (szacharóz) lebontásából és anyagcseréjével élnek. Az étkezési cukortól eltérő atomszerkezetű xilitet viszont nem tudják lebontani és megszakad anyagcseréjük és szaporodásuk. Ennek következtében csökken a fogszuvasodás előfordulásának esélye is. Nemzetközi kutatások alapján azokban a vizsgálati csoportokban, amelyek napi 3x rágtak 100%-os xilittel édesített rágógumit, a fogszuvasodás akár 60-70%-os arányban is visszaszorult.
Ajánlott napi fogyasztás: Gyerekeknek napi 3-4, felnőtteknek 5-7 drazsé.
A rágógumi igen népszerű: becslések szerint minden német évente 100 rágógumit rág. A rágógumit hosszú ideje nemcsak unaloműzőként rágják, hanem különféle célokra használják. A nikotinos rágógumi megkönnyíti a dohányosok számára a függőség megszüntetését. Célszerű rágni minden alkalommal, amikor cigarettára gyújtanánk, bár nem szabad túllépni egy bizonyos számot naponta. Rágással a nikotin feloldódik a rágógumiban, és a száj nyálkahártyáján keresztül a vérbe jut.
A koffeines rágógumi a kávét és teát pótolja. Rágás közben a koffein itt is kioldódik, azonnal felszívódik a nyálkahártyáról, és állítólag segít ébren maradni. Különböző típusok különböző mennyiségű koffeint tartalmaznak.
Aki utazási betegségben szenved, használhat rágógumit utazási betegség ellen. A fogápoló rágógumi a fogak megtisztítására és ásványi anyagokkal történő ellátására szolgál. Különösen népszerű étkezés után, amikor nincs mód fogmosásra.
A rágógumi rágása stimulálja az agy bizonyos területeit, amelyek jótékony hatással vannak a stressz csökkentésére. A rágás növeli az agy vérkeringését is. Sokan használnak rágógumit a repülőgépeken fel- és leszállásnál. Az amerikai kutatók kiderítették, hogy a rágógumi rágása fokozza az anyagcserét. A testünk kb. A rágógumi rágása megnövekedett nyáltermelést okoz. Ez eltávolítja a fogak számára káros élelmiszer-maradványokat és savakat, a szájüreg pH-ja emelkedik, és megnehezíti a baktériumok szaporodását. A rágógumi cukor nélkül jobb, mivel nem kínál tápanyagot a baktériumoknak. Különösen a természetben előforduló xilit cukorpótló van pozitív hatással a szájhigiénére.
A rágógumi hátrányai
Mielőtt belemerülnénk az összetételbe, mint fogorvos fontosnak tartom megosztani azt az ismeretet, hogy az állandó (több órás) rágózás a rágóizmok, valamint az állkapocsízület túlterhelését okozza, mely sokszor nehezen kideríthető, ízületbe, nyakba, vállakba, fülbe sugárzó fájdalmak forrása lehet.
Minden alkalommal, amikor elkezdünk rágózni, az agy azt az információt küldi az emésztőrendszernek, hogy „emésztés indulj”! Ezért elkezdődik az emésztőnedvek elválasztása. Ha ez rendszeres és órákig tart, akkor az enzimek mennyisége egy idő után csökken (pl. inzulin elválasztás), így a táplálék, amikor valóban bekerül a rendszerbe, már kevesebb bontóenzimmel találkozik.
A szervezet nem képes megemészteni vagy lebontani a rágógumit. A rágógumik gyakran különféle adalékanyagokat tartalmaznak, hogy kellemes ízük legyen. De nem minden adalékanyag emészthető mindenki számára. Ennek lehetséges következménye a hasi fájdalom és az intolerancia kialakulása. Ez utóbbi különösen akkor fordul elő, ha a rágógumiban szorbit cukorpótló anyag található. Ha az ilyen rágógumit túl sokszor rágják, akkor fruktóz intolerancia léphet fel.
A rágás megpuhítja a rágógumit, az összetevői elkeverednek a nyállal, így bejutnak az emésztőrendszerbe, és a nyálkahártyán keresztül felszívódnak a véráramba. Ennek eredményeként az olyan vitatott összetevők, mint az aszpartám édesítőszer bekerülnek a véráramba. Kis mennyiségben az aszpartám ártalmatlan, de okosan kell fogyasztani. Az aszpartám különösen mérgező a fenilketonúria anyagcserezavarban szenvedők számára. Mivel az édesítőszer vegyi termék, az egészséges emberek csak mérsékelten fogyaszthatnak aszpartámot.
Aki gyakran rág rágógumit, annál fennáll annak a veszélye, hogy az állkapcsot és az állkapocs ízületeit túlerőlteti. Ez rágáskor az állkapocs kattogásában nyilvánul meg.
1. Lehetséges összetevő az aszpartám és az aceszulfám-K is, ami rákkeltő édesítőszer. 2. Egyes írások szerint kb. 600 ezer tonna rágógumi keletkezik a világban 1 év alatt! Hogy szemléltessük ez kb. 200 db elefánt súlyával egyenértékű szemét, ami 5 év alatt bomlik le. 3. Jó rágózást!
Legyen a táskában inkább élelmiszer tisztaságú Borsmenta olaj, Teafa olaj vagy Grapefruit-mag kivonat.
Ha a rágógumi beragadt a farmerbe, hajba vagy textilbe, azt nem könnyű eltávolítani. Helyezze a rágógumifoltos ruhát vagy textilt műanyag tasakban a fagyasztóba néhány órára. Ezután lekaparhatja a rágógumit. Ha van maradék, kezelheti alkohollal vagy benzinnel. Ha a rágógumi szőnyegbe és kárpitozott bútorokra tapad, fontos, hogy megkeményedjen.
Akár beismerjük akár nem, sok olyan dolgot viszünk be a szervezetünkbe, amiről nem is tudjuk, hogy miből készült. Ilyen a rágógumi is. Az emberek megdöbbentek, mikor megtudták, miből is van.
Technikailag nem esszük meg a rágót, de sokáig tartjuk a szánkban, így ennek az élvezeti terméknek az esetében sem tekinthetünk el attól, hogy milyen anyagokból készítik.
Biztonságos a rágó lenyelése? Kutatásoknak hála az is kiderült, hogy akkor sem lesz bajunk, ha a rágógumit lenyeljük, ugyanis nem halmozódik fel a gyomorban, a gyomorsav mindent lebont.
A hajregeneráló funkcionális rágógumi speciális összetevői által - biotin, cisztein, mezei zsurló, kollagén, nátrium-hialuronát és cink - elősegítik a haj erősödését, fényesebb, élettel telibb lesz. Ajánlott napi adag 3 db rágógumi. Poliolokat tartalmaz. Túlzott fogyasztása hashajtó hatású lehet. Terhes nőknek és gyermekeknek nem ajánlott. A biotin az egyik legfontosabb vitamin a hajnövekedés szempontjából, mivel segít megőrizni a haj erősségét, egészségét és folyamatos növekedését. A cisztein által biztosított tápanyagok elősegítik a szövetekben található fehérjék működését, erősítik azok szerkezetét, és ezáltal serkentik a kollagénképződést. A mezei zsurló gazdag szilícium-dioxidban, ez fokozza a kollagéntermelést, illetve gazdag forrása a kalciumnak, a magnéziumnak is. Hatóanyaga nélkülözhetetlen az egészséges, rugalmas fejbőrhöz és a fényes, erős hajhoz.
tags: #rágógumi #összetevői