Az alkoholfogyasztás hosszú távú társadalmi és egészségügyi hatásai

Az alkohol egy depresszáns, ami ugyanolyan káros lehet, mint a kábítószer. A túlzott alkoholfogyasztás és a függőség negatív hatással van az egészségre, illetve a társadalmi kapcsolatokra. Az alkoholnak rövid és hosszú távú hatásait is érezheti, aki fogyasztja, és kis mennyiségben is egészségügyi következményekkel járhat.

Az alkohol rövid távú hatásai és a felszívódás

Az alkohol kis mennyiségben történő fogyasztása rövid távon pozitív hatással is lehet a szervezetre. Alkalmanként kisebb mennyiség, például 1 dl bor megemelheti a jó koleszterin szintjét, jótékony hatása lehet az erekre, csökkentheti a trombózis kialakulásának kockázatát, fokozhatja a vérkeringést, jótékonyan hathat a vérképzésre.

Az alkohol a szervezet minden részébe eljut, így a központi idegrendszerre is hatással van. Kisebb mértékben való fogyasztása mérsékelten növeli a véralkohol szintet, aminek következtében javul a hangulat, nő az önbizalom, kipirul az arc, romlik az ítélőképesség, oldódik a szorongás. Az alkohol meggyengíti a test és a központi idegrendszer közötti kapcsolatot. Ez az oka annak, hogy ittas állapotban a beszéd elmósodottá, a mozgás bizonytalanná, az autóvezetés életveszélyessé válik.

Az elfogyasztott alkohol a gyomorfalban és a vékonybélben található vérereken keresztül szívódik fel. Hatását nagyon gyorsan fejti ki, mivel a véráramon keresztül pár perc alatt eljut az agyba, ahol lelassítja az idegsejteket. Az alkoholt a vér elszállítja a májba is, amely az úgynevezett „metabolizáció” („anyagcsere”) útján kinyeri az alkoholt a vérből, és nem mérgező anyaggá alakítja. A máj egyszerre csak bizonyos mennyiséget tud metabolizálni, a maradék pedig tovább kering az egész szervezetben. Az etanol pontos működési mechanizmusa nem teljesen ismert. Kis méretének köszönhetően az etanol diffúzió által könnyedén eljut a test különböző területeire. Korábban azt hitték, hogy a központi idegrendszerre (central nervous system - CNS) gyakorolt hatásai nem specifikusak.

Amennyiben alkoholt fogyaszt, ne feledje, hogy míg kis mennyiség után felélénkül, túlfogyasztás esetén inkább lelassul, túladagolás esetén pedig depresszáns hatásait is kifejti, hányást és öntudatlanságot okoz, alkoholmérgezés esetén pedig akár kóma vagy halál is bekövetkezhet.

Cukorbetegek és az alkohol

Az alkohol hatása nem csupán a bevitt mennyiségtől, hanem annak felszívódási és lebomlási sebességétől is függ (például evés után, teli gyomorból lassabban jut be a véráramba). A másnapossággal járó fejfájást egy, a bomlás során felszabaduló molekula - az acetaldehid - okozza. Az elfogyasztott etanol több, mint 90%-a lebomlik, a maradék pedig vizelet, izzadság és a lehelet által kiválasztódik.

A véralkoholszint és hatásai

Az alkohol akut hatásait az alkohol mennyisége befolyásolja a véráramban. A leggyakrabban használt mérték a ‰ (ezrelék). A szervezetre gyakorolt hatás mértékét a véralkoholszint mutatja meg. Minél nagyobb ez az érték, annál erősebb ez a hatás.

Véralkoholszint (‰)	Hatás
0,2-0,39	Normál koordináció, enyhén csökkent gátlások.
0,4-0,59	Jókedv, enyhe eufória, melegségérzet, enyhén csökkent ítélőképesség és figyelem.
0,6-0,99	Enyhén egyensúlyi, beszéd-, látás-, reakcióidő- és hallászavarok. Eufória és csökkent önkontroll. Memóriazavarok.
1-1,29	Jelentős egyensúlyzavarok, látható figyelemcsökkenés, beszédzavar, csökkent perifériás látás és reakcióidő.
1,3-1,59	Komoly koordinációs és motoros problémák. Homályos látás és egyensúlyvesztés. Az eufóriát diszfória (kellemetlen érzések) váltja fel.
1,6-1,99	Diszfória és hányinger. A nagyon ittas és koordinálatlan egyén jellemző képe.
2-2,49	A járás csak segítséggel lehetséges. Teljes mentális zavar. Diszfória, hányinger és hányás, akár eszméletvesztés.
2,5-3,99	Alkoholmérgezés.

Hosszú távú káros hatások a szervezetre

A rövid távú hatások jól ismertek azok számára, akik már fogyasztottak valaha alkoholt, a hosszú távú alkoholfogyasztás káros hatásai azonban sokáig nem mutatkoznak, így számos egészségügyi következmény alakulhat ki. Az ivás a szervezet minden részére kihat, de vannak olyan szervek, amelyek jobban megérzik hatásait, ezáltal jóval veszélyeztetettebbek. A huzamosabb időn keresztül fennálló, rendszeres alkoholfogyasztás súlyos károsodásokat okoz az egyén fizikai, pszichés állapotában, a közösségi életében, a tágabb környezet szociális-társadalmi jellemzőiben.

Az alkoholos italokban megtalálható etil-alkohol az anyagcsere-folyamatok során keletkező acetaldehid károsító hatásának következtében potenciális sejtméregnek tekinthető, mely a szervezet minden sejttípusára jelentős károsító hatást fejt ki.

Az idegrendszer károsodása

Az agyra gyakorolt hatásai már korán érezhetőek, ezek a memóriazavar, koordinációs problémák, érzelmi reakciók zavarai, de visszafordíthatatlan károsodásokat is okozhat.
Az ivás blokkolja az emlékezést, a racionális gondolkodást és az érzelemszabályozást. A hosszan tartó alkoholfogyasztás elváltozást okozhat a homloklebenyben: ez a terület felelős a személyiség egységének létrehozásáért.
Az etanol emellett a programozott sejthalált (apoptózis) is előidézi. Egy 2022-es tanulmányban, amely több mint 39 000 alany részvételével zajlott, kimutatták, hogy akár naponta egy sör elfogyasztása is jelentős agyzsugorodáshoz és az agy felgyorsult elöregedéséhez vezet. Ezt a hatást természetesen súlyosbítja a naponta elfogyasztott italok nagyobb száma.
A központi idegrendszer egyes kórállapotainak kifejlődése szintén gyakran az alkoholizmus miatt következik be. Jellemző az alkohol miatt kialakuló demencia, mely jelentős agysorvadással jár. Krónikus alkoholos organikus pszichoszindróma a Wernicke-Korsakow-szindróma, melyre a szemizmok egy részének kétoldali bénulása, a járás és a törzs egyensúlyának zavara jellemző. A perifériás idegrendszer károsodására neuropathia utal, a kezek és lábak zsibbadásával.
Az ún. Korsakov-kór súlyos alkoholizmus során alakul ki, és a teljes emlékezőképesség elvesztését jelenti, amely a hipotalamusz emlékezet kialakításáért felelős régió gátlása miatt alakul ki.

A szív- és érrendszeri problémák

A szív megbetegedéseit is okozhatja az alkoholizmus. Idővel az alkohol befolyásolja az oxigén és a tápanyagok eljutását a létfontosságú szervekhez, és növel egyfajta zsírt a vérben, ez a trigliceridszint. Ennek magas szintje okozhat szívbetegséget, érrendszeri megbetegedéseket, cukorbetegséget, de akár stroke-ot vagy hirtelen szívleállást is.
Már a minimális alkoholbevitel is fokozza a keringési betegségek kockázatát. A tanulmányokról, amelyek korábban a mérsékelt alkoholfogyasztást a szív egészségének megóvásával hozták kapcsolatba, kiderült, hogy félrevezetőek. A legfrissebb adatok szerint az alkohol az elfogyasztott mennyiségtől függetlenül fokozza a keringési betegségek kockázatát.
A megnövekedett kockázat egyik legfőbb oka az alkoholnak a vérnyomásra gyakorolt hatása. A rendszeres alkoholfogyasztás tartósan megemelkedett vérnyomást okoz, ami fokozza a szívelégtelenség valószínűségét. Az agyvérzés kockázata szintén megemelkedik.
A hosszú távú alkoholfogyasztás alkoholmérgezéshez vezethet, amely kardiomiopátiát okozhat (a szívizom betegségeinek összefoglaló neve). Az eredmény a szív visszafordíthatatlan károsodása, ez pedig szívelégtelenséghez és aritmiához vezethet. Ha ilyen állapotban az egyén folytatja az ivást, a következő 10 évben bekövetkező halál kockázata 80%-kal emelkedik meg.
Az alkohol a szívizmot direkt károsítja, aminek az eredménye szívritmuszavarok és az alkoholos dilatatív kardiomiopathia kialakulása. Ez utóbbi lényege, hogy a szívizom összehúzódó képessége csökken, a szívkamrák kitágulnak, a szív mérete jelentősen megnő. A szív funkciója károsodik, légszomj, következményes terhelhetőség- és munkaképesség csökkenés alakul ki. Az alkoholisták leggyakoribb halálokának tekinthető. A mértéktelen alkoholizálás kóroki tényező a magas vérnyomás, a szívinfarktus és az agyi erek trombózisának, az agyi infarktusok kialakulásában.

A máj károsodása és védelme

Az alkoholfogyasztást az emésztőrendszer is megszenvedi - a legismertebb probléma a májkárosodás. A máj keményen dolgozik, hogy az alkoholt kevésbé káros anyagokká bontsa le, de a kapacitása véges, és gyorsan túlterhelődik. A máj gyakori túlterhelése károsodáshoz, végül pedig cirrózishoz vezet. A cirrózis akkor fordul elő, amikor a májon hegesedés alakul ki, ami gátolja a normál működést. A cirrózis mellett az alkoholos hepatitisz (májgyulladás) és a zsírmáj (a zsír felgyülemlése a májban, ami gyulladáshoz és cirrózishoz vezet) is gyakori.

Minta: Írásbeli figyelmeztetés alkoholos vétségre

A mindennapos ivás következtében magas kockázattal járó megbetegedések alakulnak ki, mint az alkoholos májbetegség is. A máj toxikus alkoholmennyiségének határa egyénenként eltérő. Általánosságban elmondható, hogy férfiaknál 40 g/nap, nőknél viszont 20 g/nap mennyiségű alkohol tartós fogyasztása is májkárosodáshoz vezet.

Az alkohol lebontása során gyakori a szabad gyökök és egyéb mérgező köztes termékek kialakulása, amelyeket a máj kénytelen elraktározni, azonban a rendelkezésre álló „raktár” véges, a raktározó funkciót ellátó sejtek pedig nem tudnak további funkciókat ellátni, ezzel az aktív sejtek igénybevétele többszörösen nő. Egy bizonyos határig a máj képes regenerálódni, azonban idült alkoholfogyasztás, alkoholizmus esetén az aktív sejtek számának drasztikus csökkenése miatt kialakulhat a máj megnagyobbodása (zsíros elfajulás), később a májzsugor (cirrózis).

A másik lehetőség, amikor a máj az aktív sejtek számának rohamos zuhanásával megpróbálja felvenni a versenyt és gyors regenerálódásba kezd, ekkor a májsejtek gyors gyarapodása rosszindulatú daganatok képződését okozhatja. De még ha nincs is szó ilyen súlyos esetről, a csökkenő számú aktív májlebenykék egyre kevésbé tudják ellátni feladatukat, ezért különböző májelégtelenségi panaszok jelenhetnek meg.

Hogyan védi a májat a máriatövis?

A máj a szervezet védekező rendszerének egyik alappillére, hiszen a méregtelenítés funkcióját látja el, megakadályozza a bélből bejutó baktériumok, méreganyagok elterjedését a szervezetben. Emiatt is nagyon fontos a máj védelme legyen szó megelőzésről vagy regenerálásról. A máriatövis egy gyógynövény, fő hatóanyaga a silymarin, amit rendszeresen használnak olyan betegek kezelésében, akik valamilyen májkárosodásban szenvednek. Az alkohol okozta májbetegség kezelésében is elterjedt, mivel pozitívan hat az alkohol májra gyakorolt káros hatásaival szemben, segít az alkohol miatt megemelkedő enzimeket csökkenteni.

A Tenmag Silymarin Forte koncentrált formában tartalmazza a máriatövis fő hatóanyagát, a silymarint, ami segít megvédeni szervezetét májvédő és sejtregeneráló képességével. Ez az étrend-kiegészítő a májbetegségek megelőzésében és a már kialakult májkárosodás gyógyításában is alkalmazható.

Magyarországi kutatások

Az emésztőrendszer és a hasnyálmirigy betegségei

A hasnyálmirigy károsodása is bekövetkezhet, mivel gyulladást okoz és kialakulhat cukorbetegség vagy akár daganatos megbetegedés is. A hasnyálmirigy betegség sokáig nem mutatkozik meg, ezért mire felismerik gyakran komoly szövődményei vannak.
A rendszeres ivás túlaktiválhatja a hasnyálmirigy emésztőenzimeinek termelődését. Ez hasnyálmirigy-gyulladást okozhat. A hasnyálmirigy-gyulladás krónikussá válhat, és súlyos szövődményei lehetnek. A hasnyálmirigy-gyulladás jelentkezhet a köldök magasságában érződő övszerű fájdalom formájában, okozhat hasfájást, hasfeszülést, puffadást, hányást, émelygést és akár sárgaságot is.
Az alkohol károsíthatja az emésztőrendszert és a zsigereket. A bélszövet károsodása nehezíti az emésztést, a tápanyagok felszívódást és a vitaminokban, ásványi anyagokban rejlő értékes összetevők felhasználását. Az erős ivás felfúvódáshoz, puffadáshoz, hasmenéshez és/vagy fájdalmas székeléshez vezethet. A hasban indokolatlan teltségérzés alakulhat ki.
Az alkohol okozta kiszáradás következtében fekély jöhet létre, ami súlyos esetben belső vérzéssel is együtt járhat. A krónikus alkoholfogyasztás fő okozója lehet még a gastritisek, a gyomorfekélyek, a hepatitisek, a zsírmáj, a májzsugor és a hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának. Nagy mennyiségű egyszeri alkoholfogyasztás akut gastritist, akut hepatitist és akut pancreatitist válthat ki.

Az alkohol hatása az emberi szervezetre

Rákos megbetegedések kockázata

Az ivás rendkívüli mértékben növeli a rák kockázatát elsősorban a szájban, a torokban, a nyelőcsőben, a vastagbélben, a májban és a tüdőben.
Az alkoholfogyasztásnak bizonyos ráktípusok megnövekedett kockázatához is köze van, mivel az etanol a karcinogének 1. csoportjába tartozik a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (International Agency for Research on Cancer - IARC) besorolása szerint, ezzel egy kategóriába esik a cigarettafüstben megtalálható anyagokkal. Az etanol karcinogén hatásainak oka, hogy könnyedén hatol át a sejtmembránon, ahol DNS-metilációt okoz, azaz megzavarja a génszabályozást. Emellett oxidatív stresszt is kivált, amely tovább károsítja a DNS-t. Ez gyakran vezet mell-, vastagbél-, száj- vagy májrák kialakulásához.
A kutatások rámutattak, hogy a gégerák és a nyelőcsőrák leggyakoribb oka az alkoholfogyasztás, különösen dohányzással kombinálva. Ugyanígy gyakori kiváltó oka a májráknak és a gyomorráknak, valamint károsítja a hasnyálmirigyet is, amelyre súlyos fájdalommal kísért gyulladásos elváltozások utalnak.
A magyar lakosság összes daganatos betegségének 3 százaléka alkoholizmus miatt alakul ki. Egyes irodalmi adatok arra utalnak, hogy az alkohol növeli az emlőrák kockázatát is. Várhatóan a közeljövőben számos más daganattípusról is bebizonyosodik majd ugyanez, hiszen az alkohol általános sejtméregnek tekinthető, melynek rákkeltő szerepe ma már nyilvánvaló.

Anyagcsere-zavarok és egyéb testi problémák

A vérképzésben zavar támad, a beteg vérszegénnyé válik. A nagyivók 90 százalékánál megtalálható az anémia makrocyter, azaz az átlagosnál nagyobb kóros vörösvérsejtek.
Az anyagcsere felborul, melyben szerepet játszik az alkoholbeteg beszűkült, értékes tápanyagokat nélkülöző táplálkozása. Jelentősen emelkedik az elhízás, a cukorbetegség, a csontritkulás kockázata, emelkedik a vér koleszterin- és zsírsavszintje.
Az alkoholfogyasztás hypoglikaemiára (a vércukorszint kóros lecsökkenésére) hajlamosít, mely súlyos esetben kómát, halált okozhat. A májkárosodás miatti fehérjeanyagcsere-eltérések vérzékenységhez vezetnek.
Régi megfigyelés, hogy az alkoholbetegek körében az átlagosnál sokkal gyakoribb a tuberkulózis előfordulása. Az, hogy ez az alkoholfüggők általános védekezőképességének vagy az általában együttesen jelentkező szociális leromlásnak tulajdonítható, nem kellőképpen tisztázott.
Az alkoholfogyasztás az immunrendszerre is hatással van, mivel károsítja az ingerpályákat, és gyulladást serkentő anyagok felszabadulását idézi elő, részben a bél mikrobiomjára gyakorolt hatások által. Az alkoholfogyasztást kísérő gyakori állapot az alkoholos neuropátia, az idegek etanol általi károsodása.

Reproduktív egészség és magzati károsodás

A női alkoholizmus megzavarja az egészséges női ciklust és hormonműködést, és ez meddőséghez vezethet. A várandós nők alkoholfogyasztása koraszüléshez és/vagy születési rendellenességekhez vezethet.
Az alkohol a terhesség bármely szakaszában árthat a babának, ám az első három hónapban a legsúlyosabb.
Terhes anyák nagymérvű alkoholfogyasztása koraszülést és/vagy a magzat károsodását okozza. Az újszülött testtömege alacsony, hossza jelentősen elmarad az átlagostól, méhen belüli retardáció jelei figyelhetők meg. Nem ritka a microcephalia (az agy méretbeli növekedésének elmaradása, mely akár életképtelenséget is okozhat). Legtöbbször 60-as IQ-nak megfelelő mentális retardáció jelentkezik. Ezeknél a gyermekeknél a későbbiekben testi rendellenességek, illetve pszichés és magatartásbeli zavarok is felléphetnek. Hangsúlyozzuk, hogy mindezek a magzatot érő károsodások nem csupán a hosszú távú, hanem az egyszeri alkoholfogyasztás hatására is bekövetkezhetnek!
Az alkoholisták szexuális tevékenysége nagymértékben beszűkül, az emlő megnövekededik a férfiaknál (gynaecomastia), heresorvadás és impotencia alakulhat ki.
A krónikus alkoholfogyasztás férfiak esetében csökkenti a tesztoszterontermelést, már heti nyolc ital elfogyasztása után is. Az alacsony tesztoszteronszint nemcsak a nemzőképességre, de a libidóra és az általános fizikai teljesítőképességre is hatással van, a hálószobában és azon kívül egyaránt.

Az alkoholizmus: függőség és társadalmi hatások

Az alkoholbetegség egy függőség, aminek egyes tünetei hamar jelentkeznek, azonban a betegek hajlamosak azt kimagyarázni. Ilyen például az alkohol utáni sóvárgás, vagy a kontrollvesztés, amikor nem képes határt szabni az ivásnak. Ezen felül olyan testi tünetek is kialakulnak, mint az izzadás, szédülés, remegés, szorongás. Ezek olyan elvonási tünetek, amik akkor jelentkeznek, ha az alkoholbeteg huzamosabb ideig nem vesz magához italt. Sajnos az elvonási tüneteknek jelentkezhetnek életveszélyes formában is, ezek lehetnek görcsök, vagy olyan önkívületi állapot, amikor a beteg hallucinál és elveszti a kapcsolatot a valósággal. Ha a leszoktatás nincs felügyelve, szélsőséges esetben még az elvonás is halálba torkollhat.

Az alkohol fizikai és lelki függőséghez is vezethet. A fizikai függőség általában 1-2 hét alatt megszűnhet, a lelki függőség leküzdéséhez több időre és munkára van szükség. A fizikai függőség kezelése orvos segítségét igényli. A szervezetünk fenntartásához nincs szükségünk az alkoholra.

Az alkohol hatása rendszeres fogyasztás mellett ütközik ki igazában. Ott pusztít, ahol ér: az elmét hülyíti, a személyiséget pusztítja, a testet elemeire szedi, és szinte minden fontos funkciót kikezd. Elszívja az életerőt, kedvetlenné, morcossá és zsémbéssé tesz, és ha sokat iszol, 20-30 évvel hamarabb tesz öreggé.

Mentális és pszichiátriai zavarok

Az akut és a krónikus alkoholfogyasztás emellett a mentális egészségre is káros hatásokat gyakorol. Bár átmeneti megkönnyebbülés megfigyelhető, az alkohol valójában súlyosbítja a szorongás és a depresszió tüneteit. A nagy beviteli mennyiség azonnali negatív hatásokat hoz, míg a mérsékelt fogyasztás gyakorta eredményez szorongásos és depresszív tüneteket józanodás után.
Ahogy kialakul az alkoholtól való függés, az egyén ördögi körbe kerül, amelyből nagyon nehéz kilépni, és ekkor nemcsak a saját, de a körülötte élők életére is hatást gyakorol a függés. A mentális egészségre és a társas kapcsolatokra gyakorolt negatív hatások az alkoholt az emberiség által ismert talán legrosszabb kábítószerré teszik.
Az alkoholbetegekre a szenvedélybetegség összes viselkedésbeli eltérése jellemző, kezdve a szer felkutatásának központi szerepétől az érzelmi élet elsivárosodásáig. A személyiség súlyos torzulása következik be. Alkoholisták körében gyakori a depresszió (mint kiváltó ok és mint következmény is), az öngyilkosság (melyek az átlagosnál nagyobb arányban lesznek befejezettek). Felléphet alkoholos pszichózis, mely a megfelelő pszichiátriai kórkép jellegzetességeit hordozza, gyakori hallási hallucinációkkal, melyek üldöztetéses jellegűek és a beteg agresszív vagy paranoid viselkedését válthatják ki.

Társadalmi és családi problémák

Mivel az alkohol miatt romlik az ítélőképesség, sokszor az alkoholbetegek olyan tetteket is végrehajtanak, amit józanul sosem tennének meg, ezzel akár halálos veszélybe is keverhetik magukat.
Az alkoholista már rövid távon is súlyos szociális problémákat generál mind a családjában, mind a közvetett környezetében. Az alkoholizmus súlyos problémát jelent az egészségügy és általában az egész társadalom számára.
Az alkoholbeteg személy társas kapcsolataira az elsivárosodás jellemző. A családi kötelékek lazulnak, sok esetben válást, a családok felbomlását okozva. A beteg gyakran elveszíti munkáját, kikerül a munkaerőpiac látóköréből.
Az alkoholfogyasztás világszerte olyannyira elfogadott, hogy figyelmen kívül hagyjuk az egészségre gyakorolt káros hatásait. Az alkoholt azonban joggal sorolják a narkotikus és addiktív anyagok közé.
Az alkohol több tizenévest öl meg, mint az összes többi drog együttesen. Az alkoholt fogyasztó fiatalok 7,5-szer valószínűbben használnak más illegális drogokat, és 50-szer valószínűbben használnak kokaint, mint azok a fiatalok, akik sohasem isznak. Egy felmérés azt mutatta, hogy a 12 év feletti erős alkoholfogyasztók 32%-a egyben illegális droghasználó is.

Rejtett veszélyek: Kalóriák és a normalizálódás

Az alkoholfogyasztást gyakran nem veszik figyelembe a kalóriák számolgatásánál. Ez azonban hiba, mivel az etanol is rendelkezik kalóriaértékkel. A mindennapos makrotápanyagok közül a zsír körülbelül 9 kcal/g, a szénhidrátok és a fehérjék pedig körülbelül 4 kcal/g energiát biztosítanak. Az alkoholos italokban megtalálható etanol esetében ez az érték körülbelül 7 kcal/g. Egy borozással eltöltött este során tehát egy kisebb vacsorának megfelelő mennyiségű kalóriát is bevihetünk. Az alkoholos italokban megtalálható kalória különösen veszélyes. Nemcsak a kalóriabevitelt fokozzák, és vezethetnek súlygyarapodáshoz, de az úgynevezett „üres kalóriákat” képviselik, amelyeknek nincs tápanyagértéke.

Az alkoholos italok már évszázadok óta velünk vannak. Nem számít, a történelem melyik periódusát nézzük, feljegyzéseket találhatunk a borról, a sörről és más erjesztett italokról, amelyek nagy mennyiségben fogyasztva elhomályosítják a tudatot. Napjainkban az alkohol továbbra is központi eleme a társas eseményeknek. Olyan mértékben normalizálódott, hogy gyakorta a fogyasztásától tartózkodókat tekintik furának. Az igazság azonban az, hogy az alkohol számos mérőszám alapján a legkárosabb anyagok közé tartozik.

tags: #alkohol #fogyasztás #hosszú #távú #társadalmi #hatásai