Genetikai Összefüggések az Alkoholfogyasztás és az Internetfüggőség Között: Kutatások Magyarországon
A szerhasználatra és addiktív viselkedésre hajlamosító géneket és génvariánsokat azonosított egy nemzetközi kutatócsoport az ELTE és a Semmelweis Egyetem vezetésével. A felfedezés nemcsak a korábbi eredményeket erősíti, miszerint a függőség genetikai meghatározottságú lehet, hanem azt is, hogy egyes gének egyszerre többfajta szenvedélybetegség kialakulásához is hozzájárulhatnak.
Az eredményeket a Journal of Personalized Medicine nevű szaklapban publikálták. A génasszociációs elemzés az úgynevezett Psychological and Genetic Factors of Addictions (PGA), vagyis Az addikció pszichológiai és genetikai tényezői című többéves kutatási projekt részét képezte.
A tanulmánysorozatban 3003 fiatal felnőtt potenciálisan addiktív viselkedési mintáit elemezték, többféle függőséget vizsgálva. A résztvevők életkora átlagosan 21 év volt, DNS mintát vettek tőlük, és egy kérdőívet töltettek ki velük.
A kutatók magyar középiskolákban, kollégiumokban és egyetemeken gyűjtöttek adatokat. A kutatók az alkoholfogyasztási és dohányzási szokásaikról, illetve arról kérdezték a fiatalokat, hogy milyen rendszeresen használnak kannabiszt vagy másfajta drogokat. Továbbá arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen gyakran vesznek részt hét potenciálisan addiktív tevékenységben (internethasználat, videójátékozás, közösségimédia-használat, fogadások, testedzés, hajtépés és evés).
Dr. Barta Csaba, a Semmelweis Egyetem Molekuláris Biológiai Tanszékének egyetemi docense elmondta: „Az már korábban bebizonyosodott, hogy a genetika szerepe jelentős a különböző függőségek kialakulásában. Az örökletesség az addikció esetében 50-70 százalékra tehető, a többi a környezeti hatásokon múlik.”
Jelen tudásunk szerint ez több száz génváltozat együttes konstellációját jelenti, azonban a legtöbb specifikus genetikai variáns és azok neurobiológiai szerepe még nem, vagy alig ismert. A jelenlegi elemzésben 29 összefüggést találtunk, melyek közül 9 maradt szignifikáns a statisztikai korrekció után is.
Az eredmények azt mutatták, hogy egyes gének és variánsaik fogékonnyá tehetnek egy személyt bizonyos szerek használatára és más, potenciálisan addiktív viselkedésre is, vagyis az ezekkel a génváltozatokkal rendelkező emberek több típusú függőségre is hajlamosak lehetnek.
A FOXN3 gén és annak úgynevezett rs759364 A allélje (variánsa) például a kutatók szerint rendszeresebb alkoholfogyasztással párosult, továbbá problémás internethasználat és online játékok használata is magasabb arányban fordult elő az ezen génvariánst hordozóknál. A másik, G allél ezzel szemben inkább testmozgás-függőségre hajlamosított.
A kutatócsoport emellett jelentős összefüggéseket talált a DRD2/ANKK1 gén és az úgynevezett rs1800497 A allélja és a kannabiszhasználat között. A GDNF gén rs1549250 és rs2973033 variánsai, valamint a CNR1 gén rs806380 variánsa összefüggéseket mutattak az „egyéb kábítószerek” (nem kannabisz) kipróbálásával.
Dr. Demetrovics Zsolt, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora és a Gibraltári Egyetem Centre of Excellence in Responsible Gaming nevű intézetének elnöke hozzátette: „Ezek az eredmények jelentősen hozzájárulhatnak a tudományos ismereteinkhez az addikció terén, mely világszerte milliókat érint.”
Minta: Írásbeli figyelmeztetés alkoholos vétségre
A PGA-kutatás újdonsága, hogy a szerhasználat és a nem szerhez köthető egyéb addikciók közötti kapcsolatot próbálja feltárni részleteiben, mely közelebb hozhat minket a különböző függőségek közötti átfedések megértéséhez. Például a problémás alkoholfogyasztásra való hajlam magasabb kockázatot jelenthet a szerencsejáték-, videójáték- vagy éppen a munkafüggőség kialakulásában. Ezek fontos szempontok lehetnek a betegek kezelési terveinek kialakításakor is.
A PGA egy többéves kutatási projekt, és a nemzetközi kutatócsoport korábban már publikált elemzéseket a munka kezdetekor gyűjtött adatokból. Az egyik ilyen, 2020-ban megjelent epidemiológiai tanulmányban a dohányzás és a problémás internethasználat, a testmozgás-függőség, az evészavarok és a szerencsejátékozás között találtak összefüggéseket a szakemberek. Hasonló kapcsolatot figyeltek meg az alkoholfogyasztás és az internet-, illetve játékfüggőség, a szerencsejátékozás, valamint az evészavarok között.
Marc N. Potenza, az amerikai Yale Egyetem Orvosi Iskolájának professzora és az intézményhez tartozó Center of Excellence in Gambling Research igazgatója elmondta: „A legújabb publikációnk alátámasztja azt a feltételezést, hogy a genetika is felelős lehet a korábban megfigyelt addikciós átfedések kialakulásáért.”
További, nagyobb vizsgálati csoportot és más elemzési módszereket (például genom szintű asszociáció vizsgálat) használó kutatásokra van szükség ahhoz, hogy a mostani eredményeket megerősítsük.
A PGA projekt szakemberei a nemek között is érdekes különbségekre bukkantak Például az egyéb drogok (nem kannabisz) kipróbálása vagy használata jóval gyakrabban fordult elő a férfiak körében. Ugyanakkor nyugtatók szedésére inkább a nők voltak hajlamosak. A potenicálisan addiktív viselkedési formák közül a férfiakat a szerencsejáték érintette nagyobb arányban, míg az evészavarok és a túlzott közösségimédia-használat terén a nők felülreprezentáltak voltak a férfiakkal szemben.
Mit tegyünk, ha Algopyrint vettünk be és alkoholt szeretnénk fogyasztani?
A kutatócsoport a projekt folytatásaként azt tervezi, hogy a genetikai variánsok és a függőségek egyedi formái, például az alkoholfogyasztás, illetve dohányzási szokások egyénre jellemző mintázata közötti mélyebb összefüggéseket feltárják.
Az új felfedezés, ami az alkohol és a netezés összefüggését vizsgálja, különösen a tiniket érinti. Ennek az új szokásnak a hátterét lassan kezdik felfedezni. Míg a közösségi oldalak nagyon sok személyes és szakmai lehetőséget kínálnak, másfajta következményei is lehetnek annak, hogy túl sok időt töltenek ezeken az oldalakon.
A felmérést a tizenhárom és tizenhét év közötti fiatalok körében végezték, akik mind az Egyesült Államokban éltek. Az analízis eredményei azt mutatták, hogy azok a tinik, akik bevallásuk szerint fogyasztottak alkoholt, minden héten több órán át használták a számítógépüket, mint azok, akik egyáltalán nem ittak.
Nem találtak azonban kapcsolatot az alkoholfogyasztás és a házi feladat végzése miatti számítógépezés között. A tudományos tényezőket, amelyek a kamaszkori ivással és a számítógéphasználattal függenek össze, még nem tárták fel. Lehet, hogy azok a tinik, akik időt szentelnek az internet felfedezésére, szintén szánnak időt az alkohol megismerésére is a pubertáskor folyamán.
A kutatás eredményei kiemelik a szülők felelősségét abban, hogy figyelmesen kövessék nyomon a gyerekük számítógép használatát.
Milyen hatásai vannak az alkoholnak a szervezetedre?
Az Addikció Biológiai Háttere és a Genetikai Örökség Szerepe
Az új kutatások a függőséget inkább biológiai eredetű kórképnek, és kevésbé pszichés-szociális zavarnak tartják. Az Amerikai Addiktológiai Társaság új meghatározása szerint az addikció krónikus agyi rendellenesség, amelyben egyes agyterületek markánsan megváltoznak.
Újradefiniálta a függőség fogalmát az Amerikai Addiktológiai Társaság (The American Society of Addiction Medicine, ASAM): e szerint a függőség krónikus agyi rendellenesség, nem egyszerű viselkedési probléma. Ez az első alkalom, hogy a szervezet hivatalosan kinyilvánította, hogy a függőség több mint egy kémiai anyag vagy viselkedési szenvedély miatt bekövetkező kóros viselkedés. A függőség ugyanis a külső megnyilvánulásokon túl egyes agyi területek működését is krónikusan megváltoztatja.
Az új definíció szerint a függőség primer kórkép, azaz nem bizonyos érzelmi és pszichiátriai problémák következménye. Az pedig, hogy a függőséget krónikus betegségnek nyilvánították, azt jelenti, hogy egy életen keresztül kellene monitorozni, illetve szükség esetén kezelni, hasonlóan a szintén krónikus betegségnek számító szív- és érrendszeri panaszokhoz vagy a cukorbetegséghez.
Demetrovics Zsolt addiktológus, pszichológus, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Intézetének intézetigazgatója mondja: "Van egy genetikai örökségünk, amely hajlamosíthat a függőség kialakulására, de az, hogy az addikció tényelegesen kialakul-e, a környezeti tényezők hatásának, visszahatásának is függvénye".
Az addikció kialakulásában 40-60 százalékra tehetjük a genetikai örökség szerepét, ami elsősorban bizonyos központi idegrendszeri mintázatokban jelenik meg. "Száz fölött van azoknak az ismert génváltozatoknak (polimorfizmusoknak) a száma, amelyek egy része a szert használókban nagy valószínűséggel jelen van" - mondja Demetrovics.
A függőség kialakulásában részt vevő központi agyterületek a jutalmazó rendszer részei. "Rendkívül ősi agyterületekről van szó, amelyek már a rágcsálóknál is megtalálhatók. Ha jutalomértékű élmény éri az agyat, dopamin, vagy ahogy a köznyelv használja: boldogsághormon szabadul fel. Ma már tudjuk azt is, hogy a függőség kialakulását nagyban elősegíti, ha a jutalom váratlanul nagyobb, mint ahogy a korábbi tapasztalatok alapján az agy előzetesen kiszámolta" - mondja dr. Katona István agykutató, az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézet Molekuláris Neurobiológiai Kutatócsoportjának vezetője.
A jutalom lehet kémiai anyag (étel, kávé, alkohol, cukor, drog, cigaretta vegyületei), de a viselkedési szenvedélybetegségek (internetfüggés, szexfüggés, játékszenvedély) esetén is a jutalomközpont aktiválódásáról van szó.
A boldogság utáni vágyakozás megismételteti velünk a jutalmazó rendszert aktiváló cselekvést, ami párhuzamosan az idegi szinapszisok átrendeződéséhez vezet. "A drogkereső viselkedésben részt vevő szinapszisok megerősödnek, és 'beégnek' az idegsejt-hálózatba. Ha ez a beíródás megtörtént, mivel nagyon erős emléknyomról van szó, nehéz kitörölni, inkább csak elfojtani lehet. Ezért is nagyon fontos a megelőzés" - mondja Katona.
Az agyi jutalmazó központ mindenkinél más: van, akinek több jutalomra van szüksége, más kevesebbel is beéri. Az, hogy kinél milyen függőség alakul ki, nagy részben a környezet hatása. "Van, aki rátalál a drogokra, míg egy jobban szocializált környezetben felnőtt ember lehet, hogy az extrém sportokban találja meg ugyanazt az eufóriát" - mondja Demetrovics Zsolt.
A függőség kialakulásában ugyancsak meghatározó agyterület a homloklebenyben található prefrontális kéreg, amely felügyeletet gyakorol ősi, ösztönös cselekedeteink felett. Nem meglepő, hogy ez az agyterület az emberben sokkal fejlettebb, mint a rágcsálókban.
"Az idegrendszer érése fokozatos folyamat. Míg a látókéreg gyakorlatilag kétéves korunkra kialakul, addig a kognitív kontrollért felelős terület csak 21 éves korra - ez az utoljára megérő agyi régió. A fiatalkori szerhasználat azért nagyon veszélyes, mert a belső kontrollgyakorlás ekkor még nem működik kellő hatékonysággal. Ezért van az is, hogy ha valaki 12-13 évesen szokik rá a cigire, 50 százalék az esélye rá, hogy egy életen át dohányzik. Míg ha valaki csak 21 éves kora után lesz függő, ugyanennek a valószínűsége csak 8-10 százalék" - mondja dr. Katona István.
Bár komoly farmakológiai kutatások folynak a függőségről való leszokás gyógyszeres támogatására, egyelőre a pszichoterápiás megközelítések a legsikeresebbek. "A függőségnél tulajdonképpen egy kóros memórianyomot kellene kitörölni oly módon, hogy az összes többi emlék ne sérüljön" - mondja dr. Katona István.
Ettől pedig még egyelőre messze áll az orvostudomány, ezért is fontos hangsúlyozni, hogy - akárcsak az autóbalesetek esetében - a megelőzésre érdemes koncentrálni az erőforrásokat. Persze itt sem szabad senkit az út szélén hagyni, ezért törekedni kell a kóros viselkedés pszichoterápiás elfojtására vagy legalább egészségesebb szenvedélyekre való lecserélésére, ami nagyon fontos felelőssége a szenvedélybeteg ember környezetének.
Az Alkoholproblémák és a Társadalmi Szocializáció
Magyarországon nincs alkoholstratégia, de ez nem is érdek, hiszen rengeteg pénzt hoz a konyhára. Az elrettentés sosem volt egy működőképes történet. Alkohol szempontjából sem azt kell hangsúlyozni, hogy ne igyatok. Inkább azt, hogy ne legyen harmadik pohár. Senkinek nem lesz baja attól, ha megiszik két pohár fröccsöt. Inkább a kereteket kell megtanítani a gyerekeknek. De pont az a gond, amit maguk előtt látnak példaként. Az alkoholbetegség nem a gyerekkornak, a fiatalkornak a betegsége, hanem annak a mintának, aki az ő anyja, apja, nagyapja, akit a családban lát nagybácsiként, rokonként. Ne legyen harmadik pohár!
Az alkoholizmust gyakran elbagatellizáljuk, holott az a leggyakoribb függőség és talán az teszi tönkre a legtöbb életet. Lehet ennek köze ahhoz, hogy az alkohol legális?
Alapvetően, tényleg ezzel szocializálódtunk, ez a természetes. Ha bemegy valahova rögtön megkérdezik „Mit iszol?”. És ilyenkor persze nem buborékos üdítőitalra gondolnak, hanem vélhetően valamilyen alkoholra. Nem beszélve a jövedékiadó fontosságáról.
Ez egy nagyon komoly szocializációs probléma, amivel senki nem mert a rendszerváltás óta foglalkozni. Ezzel csak úgy együtt élünk. Elfogadjuk a 30 000 halottat, elfogadjuk a 800 000 alkoholistát, a 2,5 millió nagyivót, ezek részei az életünknek és nem foglalkozunk vele. Ellentétben a kábítószerrel, mert az egy fétistárgy. Az valami rettenetes, az borzasztó, negyvenen meghalnak évente, negyvenen! Alkohol miatt meg 30 000-en. Nagyságrendbéli különbségek vannak.
És a legtöbben nem is tudják, hogy hova tudnak az alkoholproblémájukkal fordulni.
tags: #alkohol #fogyasztás #és #internetfüggőség #kutatások