A benzinmérgezés és a lehelet: a benzol rejtélyes hatása
Normális esetben semmi érzéki élvezni valót nem szabadna találnunk egy olajfinomítóban készült, paraffinokból álló szénhidrogénelegyben, egy több száz szerves vegyületből álló, fokozottan robbanásveszélyes folyadékban.
Miért vonz a benzinszag? A benzol szerepe
A szokatlan vonzalmat a kémiai koktél vegyületseregletének egyik szerény molekulája, egy színtelen szerves oldószer, a benzol okozza. Ez a legegyszerűbb aromás szénhidrogén, amely gyűrű alakú molekulákból áll.
Végül is úgy is mondhatjuk, hogy a benzinszag leginkább benzolszag, annak ellenére, hogy még egy százalékát sem teszi ki az összetevőknek. Nevük hasonlósága sem véletlen, mert a benzin szó a benzolból ered.
De mit keres a benzinben? Mert ezzel az aromás szénhidrogénnel növelik az üzemanyag oktánszámát, azzal pedig a motort teljesítményét.
A motorbenzin a belsőégésű Otto-motorok üzemanyagaként felhasznált folyadék, jelentős arányban tartalmaz aromás szénhidrogéneket, így benzolt is. A szigorítás következménye ezek arányának csökkentése (harmincöt illetve egy térfogat százalékra). A benzingyártás folyamán keletkező telítetlen szénhidrogének aránya 18 % lehet.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
Az alábbi táblázat összefoglalja a benzin néhány fontosabb összetevőjének arányát:
| Összetevő | Arány (térfogat %) | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Aromás szénhidrogének | Akár 35% | Szigorítás utáni felső határ |
| Benzol | Akár 1% | Szigorítás utáni felső határ |
| Telítetlen szénhidrogének | Akár 18% | A benzingyártás során keletkező arány |
Az illatok és az emlékek neurobiológiája
Az egyik elmélet szerint a benzinszag kedves emlékeket vált ki bennünk. Például a gyerekkort, amikor a család autóval kirándult, vagy az első autó emlékét, vagy a kerti fűnyírásét motoros fűnyíróval. Marcel Proust francia író után, aki Az eltűnt idő nyomában című regényciklusában írt ékesszólóan a gyermekkorát megidéző teába mártott madeleine keksz illatáról.
Az illatok és a memória közötti szoros kapcsolat azonban több mint egy széplelkű irodalmi elgondolás, ma már ismerjük neurobiológiáját is. A szaglás ugyanis az egyetlen érzékelésünk, amelynek ingerületei nem haladnak át a talamuson, az agy diszpécserközpontján, kapcsolótábláján, hanem egyszerűen megkerülik azt.
Amíg a szemből, fülből, nyelvünk ízlelőbimbóiról vagy a bőrünkről érkező információkat a talamusz delegálja az agy megfelelő részeihez, addig a szagingerek „királyi úton”, közvetlenül érkeznek a homloklebenynél elhelyezkedő szaglóhagymába (bulbus olfactorius). Ez az oka annak, hogy miért reagálunk olyan erős, érzelmekkel átitatott emlékekkel, akár nosztalgiával is a szagokra, ráadásul mindezt tudattalanul tesszük.
Az eső illata, vagy egy vonzó illat egy randevún, vagy egy dohos ház, egy romlott hal förtelmes szaga szinte kitörölhetetlen emlékeket égetnek belénk, amelyek aztán bármikor vulkánszerűen előtörhetnek, amikor újra érezzük azt az illatot vagy szagot.
Az eufória elmélete és a benzol veszélyei
Kissé ijesztőbb a másik elmélet a benzinszagrajongásunkról, amely szerint azért érezzük kellemesnek az üzemanyag bukéját, mert a benzol (más szénhidrogénekkel együtt) lenyugtatja és elzsibbasztja az idegrendszerünket, és átmeneti eufóriát okoz. A jutalmazásért felelős, kellemes érzéseket keltő mezolimbikus pálya kulcsszerepet játszik a függőség neurobiológiájában.
Az eufóriateóriát erősíti, hogy azok az emberek, akik úgy gondolják, hogy kedvelik a benzinillatot, más szerves oldószerek, hígítók, festékek vagy körömlakkok és azok lemosói szagától sem szándékoznak kiszaladni a világból. De a piros tubusos Technokol Rapid univerzális ragasztó illatától sem, amely pár évtizede még elterjedt volt az általános iskolákban, és alsó tagozatosok tízezrei használták vidáman, felszabadultan a kreatív foglalkozásokon.
Az eufóriaelméletet erősíti az is, hogy már akkor megvesztek a benzol illatáért, amikor még el sem terjedtek a robbanómotorok. Parfümalapanyagként gondoltak rá: jázmin, levendula és az ellenállhatatlan benzol. De még oldószerként is használták a kávé koffeinmentesítésére.
A „jó szagú” gyilkos
Mindennek dacára, ha szereti, tankoláskor élvezze nyugodtan a kicsöppenő benzin illatát, de ne időzzön a benzolmolekulák között sokáig.
A benzol mérgező anyag, szédülést fejfájást, mámoros bódult állapotot, szívritmus zavart, álmosságot, nagyobb mennyiségben belélegezve eszméletvesztést, de halált is okozhat, rákkeltő hatású és génmutációkat is okoz, és növeli a leukémia és a csontvelőbetegségek, vérszegénység és egyéb betegségek, kialakulásának kockázatát.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
Mi történik a benzollal a szervezetben?
Benzinmérgezés és tünetei
Benzinmérgezés vagy véletlenül, vagy benzines tartály leszívásakor juthat a szervezetbe. A tüdőn keresztül ürül ki akkor is, ha a tápcsatornába jutott be.
A mérgezetteknek benzinszagú a lehelletük.
Egyébként rövid izgalmi állapot után mély eszméletlenség alakul ki, majd görcsök jelentkeznek. Nagyobb mennyiség tápcsatornába jutás esetén erős hányinger, hányás jelentkezik, ami miatt a komolyabb mérgezések ritkák. A véletlen belélegzett folyékony benzin hatására órák alatt gyors vérzéses tüdőgyulladás alakul ki.
Elsősegély és megelőzés
A benzingőzben történt mérgezés esetén a beteget minél előbb a szabad levegőre kell vinni. Lenyelt benzinnél paraffin adása után gyomoröblítés ajánlatos, mialatt a mentők kiérkeznek.
A veszélyes légkör általában láthatatlan, és a levegő egészének vagy egy részének összetételében bekövetkezett változásból ered, különösen zárt vagy rossz szellőzésű térben. Származhat az áru szivárgásából vagy az áru és a környezet közötti kémiai reakcióból, illetve vegyi eljárásból. Ezek következtében a légkör mérgezővé válhat és károsíthatja a tüdőt vagy a nyálkahártyát. Az is előfordulhat, hogy nem tartalmaz elegendő oxigént, ami fulladáshoz vezet.
Veszélyes légkör sok helyen előfordulhat, például a szállított anyagból kipárolgó gázok a tartályokban, mint például a formaldehid, a toluol, a benzol, a xilol vagy a szén-monoxid. Emlékeztető: a kádakban, tartályokban, hordókban és egyéb tárolókban a füst a szállított anyag eltávolítása után még sokáig megmaradhat, és különös gonddal kell eljárni a zárt vagy rossz szellőzésű terekbe való belépéskor.
A veszélyes légkör, a füst és a köd általában a légutakba való bejutás után okoz károsodást: megtámadja a tüdőt, az agyat, az idegrendszert és más szerveket.
Ha zárt térben, például hajón dolgozik, számítani kell a veszélyes füstök vagy gázok jelenlétére. A levegőben lévő oxigén szintjének méréséhez és a veszélyes füstök jelenlétének észleléséhez gázfigyelő berendezést kell használnia. Mivel számos füsttípus és egyes ködtípusok nem láthatóak, a legfontosabb, hogy tudjuk, mikor és hol fordulhatnak elő. Ha nincs biztosítva a megfelelő szellőzés, de ilyen területeken kell dolgoznia, miközben ködök és füstök keletkezésére lehet számítani, mindig viseljen légzésvédő eszközt.
tags: #alkilofoszfat #benzin #okozta #mergezesnel #a #lehellet