Közbeszerzési biztosítékok és bankgarancia a magyar joggyakorlatban

A közbeszerzési eljárások szakszerű lebonyolításához közbeszerzési, általános jogi és pénzügyi ismeretek szükségesek. A közbeszerzés rendszerének általános megértése, a kapcsolódó jogszabályok egységes, logikus magyarázatba foglalása más megközelítésbe helyezi a közbeszerzési tevékenységet. A közbeszerzési eljárásokban számos fontos kérdés merül fel a biztosítékokkal kapcsolatban, különösen az ajánlati biztosíték, a teljesítési biztosíték és a jótállási biztosíték tekintetében.

Az ajánlati biztosíték célja és funkciója

Az ajánlati biztosíték és a teljesítési biztosíték célja, nevük azonossága és rendelkezésre bocsátásra vonatkozó igazolási módjuk hasonlósága ellenére, különböző. Az ajánlati biztosíték fontos eszköz a közbeszerzési eljárásokban, amely biztosítja, hogy csak komoly ajánlattevők vegyenek részt a versenyben, és minimalizálja az ajánlatkérő szervezet kockázatait. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban ajánlati biztosíték adásához kötheti a közbeszerzési eljárásban való részvételt, amelynek funkciója az ajánlattevők ajánlati kötöttségének megtartása.

A Közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 59. §-ában szabályozott ajánlati biztosíték arra szolgál, hogy az ajánlattevők betartsák az ajánlati kötöttségből fakadó kötelezettségeiket, így biztosítva azt, hogy az ajánlatkérő a szerződés megkötésének meghatározott időpontjában lehetőleg ne maradjon a szerződést megkötni kívánó másik fél nélkül. A Kbt. 59. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség megtartását hivatott biztosítani, ugyanakkor az ajánlat visszavonásán túl az 59. § (4) bekezdése más eseteket is említ. Ajánlati biztosíték valamennyi közbeszerzési eljárásban előírható, azonban nem kötelező eleme az ajánlatkérői előírásoknak.

Lényeges ismérve, hogy kizárólag az ajánlattételhez rendelhető ajánlati biztosíték, részvételi szakaszban az ajánlati biztosíték nem értelmezhető, hiszen az eljárás részvételi szakaszában ajánlattételre még nem kerülhet sor.

Az ajánlati biztosíték mértéke és formái

Az ajánlati biztosíték összege általában a szerződés becsült értékének egy meghatározott százaléka, amelyet az ajánlatkérő határoz meg az eljárási dokumentációban. A magyar közbeszerzési törvény előírja, hogy az ajánlati biztosíték összege nem haladhatja meg a szerződés becsült értékének 2%-át. Ez az arány biztosítja, hogy az ajánlati biztosíték ne jelentsen aránytalanul nagy terhet a pályázó vállalkozások számára, ugyanakkor elegendő legyen ahhoz, hogy a vállalkozások felelősségteljesen járjanak el.

Az ajánlati biztosíték fontossága adásvételkor

Az ajánlati biztosíték mértékének meghatározásakor azt is célszerű figyelembe venni, hogy az ajánlattevők számára anyagi teherként merül fel az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátása, különösen, ha azt bankgarancia vagy biztosítási kötelezvény formájában adják. E költségeket pedig az ajánlattevők nagy valószínűséggel az ajánlati árukban fogják érvényesíteni. Annak érdekében, hogy az ajánlatkérők az ajánlati biztosíték összegét ne határozhassák meg túlzott mértékben, a Kbt. 59. §-ának (3) bekezdése előírja, hogy a biztosíték mértékének kiszámításakor azt kell szem előtt tartani, mekkora költség keletkezne az ajánlatkérőnél, ha az ajánlattevő visszavonná ajánlatát vagy nyertessége ellenére nem kötne szerződést.

A Kbt. 59. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlati biztosíték az ajánlattevő választása szerint teljesíthető az előírt pénzösszegnek az ajánlatkérő bankszámlájára történő befizetésével, bankgarancia biztosításával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvénnyel.

1. Ajánlati biztosíték átutalása

Abban az esetben, ha ez nem okoz likviditási problémát az ajánlattevőnek, előnyös, ugyanis az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatkérő számláján rendelkezésre áll. Az átutalás lehetőségének ténye mellett szól, hogy nem kell a bankgaranciára vonatkozó tartalmi és formai előírásoknak megfelelni, amelyek hiányossága az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenségét vonhatják maguk után. Az átutalt összegnek az ajánlattételi határidő lejártáig meg kell érkeznie az ajánlatkérő által megadott számlaszámra. Az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásánál nem az átutalás megindítása számít, hanem az összeg megérkezése az ajánlatkérő által megadott számlaszámra.

A Közbeszerzési Döntőbizottság álláspontja: „Az ajánlatkérő tehát biztosítékként köteles elfogadni készpénzt, bankgaranciát, valamint kötelezvényt is. Az átutalással összefüggésben a Döntőbizottság rámutatott arra, hogy az átutalási megbízás önmagában kevés, hiszen ez sem befizetésnek, sem teljesítésnek nem minősül. Az átutalási megbízás azonban visszavonható, másrészt egy esetleges fedezethiány miatt annak teljesítése megtagadható. Így az ajánlattevőnek az átutalás tényét kell bizonyítania, amit bankszámlakivonattal igazolhat.”

2. Bankgarancia

A másik lehetőség pedig a pénzügyi intézmény vagy biztosító által vállalt garancia (bankgarancia) vagy készfizető kezesség biztosítása. A bankgarancia a banknak az ügyfél vagy az ügyfél által megjelölt harmadik személy teljesítéséért való egyoldalú és önálló kötelezettségvállalása, amely alapján a bank a bankgaranciában meghatározott feltételek szerint fizetést teljesít. A bank a kibocsátott bankgaranciában foglalt fizetési ígérete önálló kötelezettségvállalás. Ebben az esetben a bank nem vizsgálja az ügyfél és a bankgaranciában meghatározott személy közötti alapjogviszonyt, kizárólag a bankgaranciában meghatározott feltételek bekövetkeztét. A bank kifizetési kötelezettsége a lejárta előtt csak akkor szűnik meg, ha kifizeti a kedvezményezett számára a garanciaösszeget vagy az összeg lehívásáról a kedvezményezett (az ajánlatkérő) lemond.

E-aláírás és bankgarancia a közbeszerzésekben

Az érvényes bankgarancia feltételei:

• A kibocsátás napjának a rendelkezésre tartási időszakon belül kell lennie.
• Meghatározza a jogviszony kötelezettjét.
• Meghatározza bankgarancia típusát.
• Pontosan megjelöli azt a kedvezményezettet, akinek a javára a bankgaranciát kibocsátani kéri az ügyfél.
• Meghatározza a bankgarancia összegét.
• Pontosan meghatározza a garancia érvényességi idejét (kezdő és végdátum).
• Pontosan meghatározásra kerülnek azok a feltételek és körülmények, amelyek teljesülése vagy bekövetkezte esetén a kibocsátani kért bankgaranciában fizetési feltételként feltünteti.
• Ajánlatkérő előírása alapján (Kbt. 41/A § (2) bekezdés alapján) megfeleljen a teljes bizonyító erejű magánokiratra vonatkozó szabályoknak (az aláíró személy fokozott biztonságú elektronikus aláírással/bélyegzővel látja el az elektronikus dokumentumot).

Az olyan bankgarancia, amely nem felel meg a fenti feltételek mindegyikének, nem tartalmazza azokat, érvénytelennek tekintendő. Fontos, hogy az EKR-re tekintettel szükséges formai követelményekre javasolt már a biztosíték igénylésekor felhívni a pénzügyi intézmény vagy biztosító figyelmét.

Például: egy eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 41/A. § (2) bekezdés alapján előírta, hogy a garanciavállaló nyilatkozatnak elektronikus okiratként feleljen meg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek. Egy ajánlattevő által benyújtott bankgarancia elektronikus aláírással nem volt ellátva, és "Copy only!" bélyegzőnyomat szerepelt rajta, ami alapján a bankkal szemben követelés nem érvényesíthető. Az ajánlatkérő az ajánlatot érvénytelennek nyilvánította, mert a benyújtott ajánlati biztosíték nem felelt meg az elektronikus okirati követelményeknek, így nem volt alkalmas a kívánt joghatás kiváltására. Ebben az esetben nem elegendő a garanciavállaló nyilatkozatról készült szkennelt példány feltöltése.

Az ajánlati biztosíték határideje, hiánypótlása és visszafizetése

Az ajánlati biztosítékot az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával egyidejűleg vagy az ajánlatkérő által az ajánlati vagy ajánlattételi felhívásban meghatározott időpontig, az abban megjelölt mértékben kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátania. Az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség beálltától kezdődően kell az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. Az ajánlati biztosítéknak ugyanis az ajánlati kötöttség ideje alatt folyamatosan fenn kell állnia.

Az ajánlati biztosíték rendelkezésre állására vonatkozóan az ajánlatkérőnek igen szűk körben van lehetősége a hiánypótlásra. Az ajánlati biztosíték nem hiánypótolható. Hiánypótlás akkor lehetséges, ha az ajánlattevő az ajánlatában csak az arra vonatkozó igazolást nem csatolja, vagy az irattal kapcsolatban merül fel valamely formai hiány, de a biztosíték rendelkezésre bocsátása egyébként az előírásoknak megfelelően megtörtént. Az ajánlat érvénytelen, ha az ajánlati biztosítékot nem az ajánlattevő bocsátotta az ajánlatkérő rendelkezésére, továbbá az ajánlati biztosíték az ajánlati kötöttség beálltáig nem, vagy nem a Kbt. 54. § (4) bekezdésében és a felhívásban meghatározott mértékben és tartalommal állt az ajánlatkérő rendelkezésére.

Seat Inca javítás

Például: ha az ajánlattevő az ajánlat benyújtásával egyidejűleg benyújtotta az előírt mértékű bankgaranciát, de annak lejárati idejét rosszul számolta ki, így az rövidebb időtartamra szól, mint az előírt ajánlati kötöttség ideje, akkor az ajánlat érvénytelennek minősülhet, és a biztosíték nem hiánypótolható.

Az ajánlati biztosíték főszabályként visszajár. Amennyiben a közbeszerzési eljárás lezárul, és a vállalkozás nem nyeri el a szerződést, az ajánlati biztosíték visszajár. A nyertes ajánlattevő, illetve visszalépése esetén a nyertes ajánlattevőt követő legkedvezőbb ajánlattevő részére a szerződés aláírását követő tíz napon belül kell visszafizetni a biztosítékot.

Az ajánlatkérőt illeti meg az ajánlati biztosíték, amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttséget megsérti, azaz az ajánlati kötöttség ideje alatt az ajánlatát visszavonja, vagy a szerződéskötés az ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg. Nem szabad azonban megfeledkezni a harmadik esetkörről sem, amikor is az ajánlattevő az ajánlati kötöttséggel terhelt ajánlatához az ajánlatkérő felhívására nem vagy nem megfelelően nyújtja be az egységes európai közbeszerzési dokumentumba foglalt nyilatkozatát alátámasztó igazolásokat. Az ajánlat érvénytelenségének következménye mellett az előbbi esetben is az ajánlatkérőt illeti meg az ajánlati biztosíték.

Teljesítési és jótállási biztosíték

Az ajánlatkérőnek a közbeszerzési dokumentumokban kell meghatároznia, hogy a szerződéses szakaszban milyen biztosítékokat, milyen mértékben, milyen feltételekkel kell a szerződéskötő ajánlattevőnek az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani. A szerződés szerint teljesítési biztosítékot kell adni az ajánlatkérő részére. A Kbt. 134. §-a egyértelműen az ajánlatkérő és az ajánlattevő között kötendő szerződés tartalmára vonatkozóan határoz meg kötelezettségeket.

A Megrendelő az érvényesíthető kötbért elsősorban a jótállási vagy teljesítési biztosítékból elégíti ki. Amennyiben a Vállalkozó a jótállási biztosítékot az előírt tartalomban, az előírt módon és összeg igazolásával nem küldi meg vagy nem adja át a Megrendelőnek a műszaki átadás-átvételi igazolás kiadásának napjával, a Megrendelő jogosult a jótállási biztosíték összegét a Vállalkozó számlájáról letiltani, és ezt jótállási biztosítékként kezelni a Megrendelő bankszámláján.

Közös ajánlattevőként elnyert szerződés esetén is kell teljesítési biztosítékot adni. Ha a biztosítékot nem befizetéssel teljesítik, akkor a teljesítési biztosítékot rendelkezésre bocsátó egy vagy több dokumentum szükséges.

Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordulhat az ajánlatkérőhöz, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsék az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Az ajánlatkérő a biztosíték mértékére vonatkozó előírás alapvetően a Kbt. 134. §-ának a szabályaira épül, de nem írhat elő akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot.

Gyakori probléma, hogy a nyertes ajánlattevőnek a szerződéskötés napján át kell adnia az ajánlatkérő részére a teljesítési biztosítékot alátámasztó dokumentumot, azaz a vállalkozási szerződés mellékletét. Ugyanakkor a számlavezető bankok szabályzata szerint a teljesítési biztosítékra vonatkozó bankgarancia kiadását csak mindkét fél részéről aláírt vállalkozási szerződés bemutatásával hajlandók elindítani. Ez a banki szabályzat ellentmond annak, hogy a teljesítési biztosíték dokumentumát már a szerződéskötés aláírásának napján átadják az ajánlatkérőnek.

Közös ajánlattétel és alvállalkozók

A Kbt. 35. § (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy több gazdasági szereplő közösen is tegyen ajánlatot, vagy nyújtson be részvételi jelentkezést. Közös ajánlattevőként elnyert szerződés esetén is adni kell teljesítési biztosítékot.

Az alvállalkozókkal kapcsolatos biztosítékok esetében a Kbt. 134. §-a az ajánlatkérő és az ajánlattevő között kötendő szerződés tartalmára vonatkozóan határoz meg kötelezettségeket. Építési vállalkozóként fővállalkozó az ajánlatkérő felhívhatja a figyelmet arra, hogy milyen mértékben alkalmazhat alvállalkozót, és akármilyen mértékű teljesítési biztosítékot nem írhat elő. A biztosíték mértékére vonatkozó előírás alapvetően a Kbt. 134. §-ának a szabályaira épül.

A Kbt. 135. § (3) bekezdésének c) pontja alapján építési beruházás és szolgáltatásmegrendelés esetében az ajánlatkérő felhívhatja az ajánlattevőket és az alvállalkozókat, hogy állítsák ki a számláikat. Azaz: vagy párhuzamosan más szerződést is köt az ajánlatkérő az alvállalkozójával, vagy eredeti szerződésükben például bankgaranciát köt ki. Maga a 135. § nem vonja el az alvállalkozói díj elszámolásának jogát a fővállalkozótól.

tags: #ajanlati #biztositek #kozbeszerzes #bankgarancia #magyarázat

• Innovatív KRESZ oktatási technikák
• Kormányvédő méretek i30-hoz
• Szívócsonk jeladó hiba a Lada Nivánál: megoldások
• Megoldások E46 hátsó ablaktörlő problémákra
• Így javítsd ki a sérült gyújtógyertya menetet