A küldeménydarabos veszélyes áru szállító jármű jelzések azonosítása

A veszélyes áruk szállítása sok cég számára mindennapos feladat, de a jelölés tekintetében a lényeg a részletekben rejlik. A veszélyes áruk olyan anyagok és tárgyak, amelyek szállításuk során veszélyt jelentenek az emberekre, a környezetre vagy a tárgyakra, például robbanó, mérgező vagy maró anyagok. A veszélyes áruk olyan anyagok és tárgyak, amelyek összetételük, tulajdonságaik vagy állapotuk miatt szállításuk során veszélyt jelenthetnek a közbiztonságra, a közjóra, fontos közjavakra, valamint emberek, állatok és élőlények életére és egészségére. A veszélyes áruk jelölésével nem csupán egy törvényi kötelezettségnek tesz eleget. A veszélyes áruk szállításának jelölése biztosítja a szállítás biztonságát és vészhelyzetben gyors reagálást tesz lehetővé.

A veszélyes áruk szállításának típusai

A veszélyes áruk szállítási módja alapvetően három fő kategóriába sorolható, melyek mindegyikéhez speciális jelölési előírások tartoznak.

Küldeménydarabos: A veszélyes árunak a következő csomagolások valamelyikében történő szállítását -járművön vagy szabványos konténerben, cserefelépítményben- nevezzük küldeménydarabos szállítási módnak. Ide tartoznak például a 0-450 liter (400 kg) közötti űrtartalmú minősített csomagolások, a 450 liter (400 kg) -3000 literig terjedő űrtartalmú minősített nagycsomagolások, vagy a 3000 literig terjedő űrtartalmú minősített nagyméretű csomagoló eszközök. Bizonyos veszélyes árut tartalmazó tárgyak, melyek méretük, tömegük vagy kialakításuk folytán csomagolás nélkül vagy egyedi vizsgálathoz kötött tartályfajtákban, például 0-150 liter közötti űrtartalmú palackok és palackkötegek is idetartozhatnak.
Tartányos: Ha a veszélyes árut rögzített vagy leszerelhető tartányban, battériás járműben, többelemes gázkonténerekben, tartány cserefelépítményekben vagy tankkonténerben, vagy mobil tartányban szállítják.
Ömlesztett: Szilárd halmazállapotú veszélyes árunak, csomagolás nélkül - kivéve a 6.2 osztályba tartozó UN 3291 alá tartozó fertőző hulladékok ömlesztett szállítása - történik a szállítása járművön vagy konténerben. Az ömlesztett szállítás valamely szilárd anyag szállítása csomagolás nélkül. Azok a szilárd anyagok azonban, melyek szállítás alatt valószínűleg előforduló hőmérsékleteken folyékonnyá válhatnak, ömlesztve nem szállíthatók.

Járművek és küldeménydarabok jelölése: Általános elvek

A veszélyforrások jelölése a baleset megelőzés egyik fontos eszköze. A jelölési kötelezettségek az ADR előírásai szerint vonatkoznak a járművekre és a küldeménydarabokra egyaránt. A jelölések mintáját is meghatározza. A Kamionsuli Kft. szaktanfolyami képzés keretében végzi gépkocsivezetők ADR alapképzését, szakosító képzését és ismeretfelújító tanfolyamait ADR alapismeretek, ADR speciális ismeretek, ADR szállítási, fuvarozási feladatok, rendkívüli esemény, kárelhárítás, illetve tartányos szállítási mód tantárgyak és vizsgatárgyak szerint. Fontos, hogy a szállító jármű megjelölését a rakodás megkezdése előtt kell elvégezni. Nem szabad ADR narancssárga táblát csak ténylegesen veszélyes árut szállító járműre tenni, a tábla levétele vagy „kint felejtése” egy ellenőrzésnél pénzbüntetést von maga után.

Narancssárga figyelmeztető táblák

Ha nem alkalmazható valamilyen mentesség, minden veszélyes árut szállító járműre két téglalap alakú narancssárga tábla kell, hogy kerüljön: egy az elejére, egy a hátuljára. A tábla 40 cm szélességű és 30 cm magasságú élű. Alapszíne narancssárga, 15 mm fekete szegéllyel, fényvisszaverő tulajdonsággal. A számozott veszélyességi táblán a számjegyek 100 mm magasak, 15 mm vonalvastagsággal; a veszélyt jelölő szám felül, az UN szám alul helyezkedik el, köztük 15 mm vízszintes fekete vonal. A tábláknak időjárás-álló, a jelölés tartósságát biztosító anyagból kell készülniük, vagyis korrózió-, UV- és nedvességállóak legyenek.

Mikor lehet kis méretű ADR táblát használni? Csak abban az esetben, ha ezt a jármű felülete indokolja, tehát csak akkor, ha a normál méretű (400×300 mm) tábla nem férne el.

Szerkezeti és üzemeltetési előírások

Veszélyességi bárcák

Lehetnek kezelési vagy veszélyességi bárcák. A kezelési bárcák utasítást adnak az áru kezelésére, védelmére, rakodására. A veszélyességi bárcák tájékoztatnak a veszély természetéről, egy járműbe történő együvé rakására utalnak. A veszélyességi bárcák csúcsukra állított négyszögek. A járművön elhelyezett bárca mérete legalább 25x25 cm-es kell, hogy legyen. Ezt nem veszélyességi, hanem nagybárcának nevezzük. Az 1. és 7. osztályba tartozó anyagokat szállító jármű esetén ahol a jármű mérete és kialakítás szükségessé teszi, a bárcák 10x10 cm-es méretig csökkenthetők.

Küldeménydarabos szállítás jelölése

Küldeménydarabos szállításnál (tehát pl.: dobozok, kannák, hordók, palack, kanna stb.) szám nélküli, un. általános veszélyességi táblát kell használni a jármű elején és hátulján. A küldeménydarabok szállításánál magának a csomagolásnak van olyan alkalmassági, illetve követelményrendszere, amely a szállítás biztonságát garantálja. Küldeménydarab esetén a veszélyességi bárcák mérete 10x10 cm.

UN-szám: A négyjegyű szám (pl. UN 1090 az aceton esetében) jelöli az adott veszélyes anyagot, és a biztonsági adatlapon is megtalálható.
Veszélyességi címke: Ezek a négyzet alakú, csúcsukon álló szimbólumok színekkel és piktogramokkal jelzik az adott veszélyes áru osztályát. Legalább egy oldalon - nagyobb tartályok esetén (pl. 450 liter feletti IBC) két egymással szemben lévő oldalon - jól láthatóan kell elhelyezni őket. A minimális méret 100 × 100 mm.
„Környezetre veszélyes” jelölés: Ezt akkor használják, ha egy anyag a 9. osztályba tartozó UN 3077 vagy UN 3082 szám alá tartozik.

Egyesítőcsomagolások jelölése

Ha több szállítási csomagot egy egységbe, például egy raklapra raknak össze, akkor további jelölési követelmények vonatkoznak rájuk. Az „EGYESÍTŐCSOMAGOLÁS” feliratot jól láthatóan, legalább 12 mm magas betűkkel kell feltüntetni a feladó ország nyelvén, nemzetközi szállítások esetén pedig németül, angolul vagy franciául is. Az összes veszélyességi címkét, UN-számot, irányjelző nyilakat és adott esetben a csomagokban található környezetvédelmi jelöléseket a külső csomagoláson is fel kell tüntetni, amennyiben azok kívülről nem láthatók.

Tartányos és ömlesztett szállítás jelölése

Tartányjárművön, vagy 3000 litert meghaladó térfogatú, vagy 3,5 tonnát meghaladó össztömegű egy vagy több tartányt hordozó szállítóegységek esetén számmal ellátott tábla (a felső szám a veszélyt jelöli, az alsó az anyagazonosító száma) elhelyezése kötelező. Ezen kívül mindegyik tartány vagy tartánykamra oldalain jól látható módon, a jármű hossztengelyével párhuzamosan kell a táblákat elhelyezni. Ez a jelölési kötelezettség érvényes az üres, tisztítatlan és nem gáztalanított tartályokra, tankkonténerekre és tartálybattériákra is. Számozott veszélyességi tábla akkor használható, ha olyan anyagot szállítanak, amelyet az ADR külön meghatároz és a jármű tartányos kialakítású. Az anyagszám minden esetben 4 számjegyből áll.

Tartányjárműveken a tartány két oldalára és a hátsó falára veszélyességi bárcákat is el kell helyezni, melyek mérete legalább 250 x 250 mm. Ha csak egyféle veszélyes anyagot szállítanak, elöl-hátul számozott táblákkal kiváltható az oldalsó számozás. Több tartánykamrás üzemanyag-szállításnál külön kivétel van.

ADR szabályok Magyarországon

Ömlesztett szilárd anyagoknál oldalt számozott (Veszélyt jelölő szám + UN) táblák is kellenek a járművön/konténeren/bulk konténeren, az elöl-hátul előírt szám nélküli táblákon felül.

Veszélyes áru osztályok

A veszélyes árukat mindösszesen kilenc osztályba, azokon belül alosztályokba sorolják. Az osztályokat a jármű külső felületén elhelyezett külön tábla, ún. veszélyességi „bárca” (négyzet alakú piktogram) jelöli. A gyakorlatban döntő fontosságú, hogy a veszélyes áruk helyesen kerüljenek besorolásra egy veszélyes áru osztályba. Ez a besorolás befolyásolja a csomagolások, konténerek és járművek előírt jelölését és címkézését.

A nemzetközileg egységesen meghatározott kilenc veszélyesáru osztály és jelölési szabályok rövid áttekintése:

Robbanóanyagok és tárgyak: Ez az osztály minden robbanásveszélyes anyagot és tárgyat magában foglal - vagyis olyan anyagokat, amelyek hő, nyomás vagy ütés hatására hevesen reagálnak. Példák: fekete lőpor, világítótestek, patronok, robbanóanyagok. Jelölés: veszélyességi címke alosztályonként, UN-szám, veszélyességi szám, H- és P-mondatok, figyelmeztető szó („Figyelem” vagy „Veszély”), osztályozás A-S összeférhetőségi csoportokba.
Gázok: Ez az osztály a gáz halmazállapotú anyagokra vonatkozik, függetlenül attól, hogy azok cseppfolyósítottak, oldottak vagy sűrített állapotban vannak. Példák: propán, hidrogén, acetilén, dinitrogén-oxid, hajlakkok. Jelölés: 2.1-2.3 veszélyességi címke, UN-szám, a veszélyességi fokozatot nagybetűvel jelölik.
Tűzveszélyes folyékony anyagok: Ide tartoznak azok a folyékony anyagok, amelyek egy bizonyos hőmérséklet vagy nyomás elérése esetén gyulladnak. Ezeket a veszélyes árukat gyulladási pontjuk és további veszélyességük (robbanásveszélyes, mérgező) szerint kell osztályozni. Példák: benzin, dízel, alkohol, lakkok, tisztítószerek. Jelölés: 3. osztályú veszélyességi címke, osztályozási kód.
Tűzveszélyes szilárd anyagok, spontán gyulladásra hajlamos anyagok, vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok: Ez a kiterjedt osztály három alosztályra tagolódik: 4.1: önreaktív vagy érzéketlenné tett robbanóanyagok, pl. kén, gyufák; 4.2: levegővel érintkezve öngyulladásra hajlamos anyagok, pl. fehér foszfor, halliszt; 4.3: vízzel érintkezve gyúlékony gázokat fejlesztő anyagok.
Oxidáló anyagok és szerves peroxidok: Ezek az anyagok oxidáló hatásúak és tűzveszélyesek, még akkor is, ha maguk nem égnek.
Mérgező és fertőző anyagok:
Radioaktív anyagok: Minden olyan anyagot tartalmaz, amely radionuklidokat tartalmaz, mint például urán, plutónium vagy cézium. A sugárzás intenzitása alapján kategóriákba sorolják: 7A: I. kategória (fehér címke) - nagyon alacsony sugárzás; 7B-7E: II. és III. kategória.
Maró anyagok: A maró anyagok kémiai reakció révén megsemmisítik a szerves szöveteket vagy anyagokat. Példák: kénsav, nátrium-hidroxid, klór, agresszív tisztítószerek. Jelölés: 8. osztályú veszélyességi címke, I-III. csomagolási csoport.
Egyéb veszélyes anyagok és tárgyak: Ez a osztály egy gyűjtőkategória azoknak a veszélyes anyagoknak, amelyek nem sorolhatók más osztályba. Példák: azbeszt, szárazjég, légzsákok, folyékony nitrogén, lítium akkuk. Jelölés: 9. osztályú veszélyességi címke, UN-szám, osztályozási kódok.

Csomagolási csoportok és minősített csomagolások

A megfelelő csomagolás több, mint csak egy formai lépés, ez képezi a veszélyes áruk jogszabályoknak megfelelő jelölésének központi kiindulópontját. Az úgynevezett UN-csomagolást írják elő: ezeket nemzetközi szabványok szerint vizsgálták, és az egyes veszélyes áruk osztályainak speciális követelményeihez igazították. A besorolás emellett csomagolási csoportok szerint is történik - attól függően, hogy a csomagban található anyag veszélyessége magas (1. csomagolási csoport), közepes (2. csomagolási csoport) vagy alacsony (3. csomagolási csoport).

Gyakori hibák és elkerülésük

A veszélyes áruk jelölése során a mindennapi gyakorlatban gyakran fordulnak elő hibák. Akár elhalványult címkék, rosszul elhelyezett figyelmeztető táblák vagy hiányzó UN-számokról van szó: még a legkisebb hibák is súlyos következményekkel járhatnak - mind a biztonság, mind a jogszabályok betartása szempontjából. A tipikus hibák megfelelő anyagok, rendszeres képzések és egyértelmű ellenőrzési folyamatok segítségével elkerülhetők.

Mikor cseréljük le a gumiabroncsokat?

Gyakori jelölési hibák:

Előfordul, hogy a csomagoláson hiányzik az ENSZ-szám, az irányjelző nyíl („fent”) vagy a korlátozott mennyiségre utaló jelölés.
A hivatalos veszélyességi címkék helyett gyakran nyomtatnak ki az internetről egy szimbólumot, amely már nem felel meg a méretre, formára és egyéb kritériumokra vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
A papír címkék, a rossz minőségű nyomtatás vagy a nem megfelelő ragasztóanyag eső, hő vagy UV-sugárzás hatására leválnak.

A helyes, tartós és jól olvasható jelölés biztosítja a veszélyes áruk biztonságos és jogszabályoknak megfelelő szállítását. Védi az embereket, a környezetet és a vállalkozást, és megóvja Önt a bírságoktól, késedelmektől vagy felelősségi kockázatoktól.

Mentességek és különleges szabályok

Az ADR 1.1.3 szakasza általában tartalmazza a mentességeket, melyek közül az ADR 1.1.3.6 bekezdés a veszélyes áru szállítási módjához és az egy szállítóegységen szállított veszélyes áru mennyiségéhez köti a mentesség alkalmazásának lehetőségét, amely mennyiségi határ - az adott veszélyes áru szállítási kategóriájától függően - eltérő lehet. Az ADR 3.3 fejezet az egyes veszélyes árukhoz tartalmaz különleges előírásokat, a 3.4 fejezet szerinti mentesség pedig különleges csomagolási előírásokat, és még kisebb mennyiségi korlátokat ír elő feltételként. A felsorolt mentességek alkalmazhatóságának az eldöntéséhez szükséges ismerni az adott veszélyes áru ADR szerinti besorolását. A különleges szabályozásokat, például a korlátozott mennyiségű („Limited Quantities”) szállítást is figyelembe kell venni. A látszólag üres tartályok is a veszélyes árukra vonatkozó előírások hatálya alá tartoznak, ha veszélyes anyagok maradványait tartalmazzák.

Az ADR 1.1.3.1 c) pontja értelmében az ADR előírásait nem kell alkalmazni „a vállalatok (vállalkozások) olyan szállításaira, ami fő tevékenységüket kiegészíti, mint például a mély- és magasépítési munkaterületek ellátása, vagy méréssel, javítással és karbantartással kapcsolatos szállítások, ill. visszaszállítások csomagolóeszközönként legfeljebb 450 liter mennyiségű veszélyes áru esetén és az 1.1.3.6 bekezdésben meghatározott mennyiségi határokon belül. Ugyancsak nem alkalmazható ez a mentesség a vállalatok (vállalkozások) által anyagbeszerzés, külső vagy belső anyagelosztás céljából végzett szállításokra.” Amennyiben egy mezőgazdasági vállalkozás az ADR 1.2 fejezet meghatározása szerinti csomagolóként, feladóként vagy egyéb résztvevőként, az ismertetett mentességeken kívül történő veszélyes áru szállításban érintett, biztonsági tanácsadót kell alkalmaznia.

A veszélyes áruval töltött kocsik iparvágányok közötti mozgatását (pl. vonatba sorolás céljából) nem kell bejelenteni, amennyiben az a közforgalmú pályahálózat igénybevétele nélkül (pl. egy létesítményen belül) történik. Természetesen továbbra is kötelező a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) C Függelékének Mellékletében (RID) foglalt - pl. a járműre; a jelölésre, bárcázásra; stb. vonatkozó - előírások betartása, már az iparvágányokon történő kocsi mozgatások során is.

Tűzoltó készülék a veszélyes árut szállító járműveken

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 219. § (1) bekezdésében szabályozza a tehergépjárműveken elhelyezett tűzoltó készülékek hozzáférhetőségét és alkalmasságát. Az ADR 8.1.4 szakasza tartalmazza a tűzoltó eszközök használatára vonatkozó szabályokat. Az ADR-ben előírt tűzoltó készülék hiányáért bírság szabható ki.

A veszélyes árut szállító szállítóegységekre - az 1.1.3.6 bekezdés szerint veszélyes áru szállítást végző szállítóegységek kivételével - legalább a következő táblázatban feltüntetett, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, hordozható tűzoltó készülékek szükségesek:

A szállítóegység legnagyobb megengedett össztömege	A tűzoltó készülékek minimális darabszáma	Az oltóanyag minimális összmennyisége a szállítóegységen	A motor, ill. a vezetőfülke oltására alkalmas készülék: legalább egy darab, amelynek minimális mennyisége az alábbi:	A további tűzoltó készülék(ek)re vonatkozó követelmény: legalább az egyiknek az oltóanyag mennyisége legalább az alábbi:
< 3,5 t	2	4 kg	2 kg	2 kg
> 3,5 t < 7,5 t	2	8 kg	2 kg	6 kg
> 7,5 t	2	12 kg	2 kg	6 kg

Az oltóanyag mennyiségek por oltóanyagú (vagy más, alkalmas oltóanyagú, de azonos oltási képességű) készülékekre értendők.

Azokat a szállítóegységeket, amelyek az 1.1.3.6 bekezdés szerint végeznek veszélyes áru szállítást, egy darab, A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, legalább 2 kg mennyiségű por oltóanyagú (vagy más oltóanyagú, de azonos oltási képességű) hordozható tűzoltó készülékkel kell ellátni.

A KöHÉM rendelet 107. §-a általánosságban rögzíti a tehergépjárműveken kötelezően készenlétben tartandó tűzoltó készülékek számát, típusát:

Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege:
1. meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg: 1 db legalább 6 kg-os A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.
2. meghaladja a 12 000 kg-ot: 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.