A fékfolyadékok jellemzői, szerepe és karbantartása gépjárművekben
A gépjárművek fékszerkezeteiben használt hidraulikus folyadék, amely a fékezéshez szükséges energiát szállítja a fékpedáltól a kerekek fékszerkezetéig, kulcsfontosságú szerepet játszik a közlekedés biztonságában. A fékrendszer ellenőrzését minden gépjármű rendszeres karbantartási technológiája előírja. A motorkerékpárok is hidraulikus fékberendezéssel vannak felszerelve, ahol a fékfolyadék a hidrosztatikus fékberendezések munkaközege. Ennek elsődleges szerepe a vezető fékparancsainak minél gyorsabb továbbítása a kerékfék szerkezethez, amihez a rendszernek tökéletesen tömítettnek kell lennie.
Mi a fékfolyadék és miből áll?
A fékfolyadékot sokszor fékolajnak nevezik, pedig ez a megnevezés pontatlan. A fékfolyadék nem olaj-, hanem glikoléter (DOT 3 és DOT 4) vagy szilikonbázisú (DOT 5) folyadék. A legmodernebb fékfolyadék, a DOT 5.1 már nem tartalmaz szilikont. A fékfolyadék, - amit sokan hívnak az egyszerűség kedvéért fékolajnak, de helytelenül, ha olaj lenne, tönkretenné a féket - gyakorlatilag olyan hidraulikus folyadék, melyek a nyomást közvetítik a fékrendszerben az egyes alkatrészek között. A gyakorlatban elterjedt fékfolyadékok alkoholalapúak, általában glikol- és glikoléter-keverékek, különleges adalékokkal.
A fékfolyadék legfontosabb tulajdonságai
A fékfolyadéknak helyt kell állnia szélsőséges hőmérsékleti körülmények között is. Télen nem szabad megdermednie (megfagynia), a fékezéskor keletkező hőtől pedig nem szabad felforrnia. A hidraulikus rendszerben keletkező gőz ugyanis összenyomható, és nem közvetíti a fékezőerőt a kerékfékszerkezethez.
A fékfolyadékkal szembeni legfontosabb követelmény, hogy magas legyen az úgynevezett száraz forráspontja. A fékfolyadékok ugyanis higroszkópikusak, ami azt jelenti, hogy vízmegkötő tulajdonsággal rendelkeznek. Azért, hogy a bejutott víz ne fagyjon meg télen 0 °C hőmérsékleten és ne forrjon fel 100 °C fékezés közben, a fékfolyadéknak higroszkóposnak, nedvességet molekulárisan megkötő tulajdonságúnak kell lennie. A légkör nedvességtartalmát megkötve, egyre nő a folyadék víztartalma, ezzel pedig csökken a forráspontja. A száraz forráspont az a forráspont, amit akkor lehet mérni, amikor a folyadék még új, és nem kötött meg nedvességet. A forráspont azért kritikus a fékfolyadék esetében, mert ha - például hosszantartó nagy igénybevétel esetén - felforr, akkor folyadék helyett részben gáz lesz az az anyag, aminek a fékerőt továbbítania kellene.
Ezenkívül a fékfolyadék általában fém alkatrészekkel érintkezik, ezért korróziógátló összetevőket is tartalmaz.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
A fékfolyadék három fő feladata a fékrendszer megbízható működésének biztosítása során:
- Olyan speciális folyadék, mely biztosítja, hogy nem kompresszálható a fékrendszerben, tehát nyomás alatt nem változik meg és biztosítja a hatékony fékezést.
- A fékezés során keletkező nagyon magas hőnek ellenáll, úgynevezett nagyon magas forráspontú folyadék.
- Védi az évek, kilométerek során a teljes fékrendszert a korróziótól a benne lévő korróziógátló adalékokkal.
Fékfolyadékok osztályozása és specifikációi (DOT-számok)
A fékfolyadékok osztályozása az úgynevezett DOT (Department of Transportation) számokkal történik. Ezek közül a három legismertebb a DOT 3, DOT 4 és a DOT 5.1 fékfolyadékok. A hétköznapi életben leginkább DOT 3, DOT 4, illetve DOT 5.1 kategóriájú fékfolyadékokkal találkozunk. Ezek az amerikai közlekedési minisztérium által felállított kategóriák a fékfolyadék összetételére, valamint száraz és nedves forráspontjára vonatkozóan fogalmaznak meg követelményeket. Fontos megjegyezni, hogy a különböző DOT-osztályú fékfolyadékokat nem szabad egymással elegyíteni, összekeverni, kivéve ha az adott típus keverhetőként van feltüntetve.
A DOT 3 inkább teherautókhoz, régi dobfékes autókhoz való. A DOT 4 tárcsafékes gépekhez, mai tárcsafékes személygépkocsikhoz alkalmazható. A DOT 5.1 a legújabb osztály, amely glikol alapú, és keverhető a DOT 3 és DOT 4 típusokkal. Ezzel szemben a DOT 5 szilikon alapú, és nem keverhető a többi glikoléter alapú fékfolyadékkal. Ezen szabványok kiválasztásakor mindig figyelni kell az autó gyártóinak előírásait.
Az eredeti (vízmentes) fékfolyadék ún. száraz forráspontja - fajtától (nem gyártótól!) függően - 205 és 260 °C között van. A nedves forráspontja pedig - ami azt jelenti, hogy 3,7% vizet tartalmaz megkötötten - 140 és 180 °C közé süllyed. A nedves fékfolyadék forráspontja ezért 3,5% víztartalomnál lehetőleg nagy legyen (140...165°C).
A különböző DOT fékfolyadék-típusok jellemzői
| Tulajdonság | DOT 3 | DOT 4 | DOT 5 | DOT 5.1 |
|---|---|---|---|---|
| Bázis | Glikoléter | Glikoléter | Szilikon | Glikoléter |
| Száraz forráspont (min.) | 205 °C | 230 °C | 260 °C | 260 °C |
| Nedves forráspont (min., 3.5-3.7% víz) | 140 °C | 155 °C | 180 °C | 180 °C |
| Keverhetőség | DOT 4, 5.1 | DOT 3, 5.1 | Nem keverhető | DOT 3, 4 |
| Jellemző felhasználás | Régebbi, dobfékes autók, teherautók | Modern tárcsafékes személyautók | Speciális alkalmazások (pl. katonai) | Modern nagy teljesítményű autók |
A fékfolyadék karbantartásának fontossága
A glikoléter bázisú fékfolyadékok idővel veszélyessé válnak, ezért cseréjük rendszeresen szükséges. Ha a fékfolyadék alacsony forráspontú, vagy koszos, a fék beragad, túlmelegszik, felforr és levegőbuborék képződik a rendszerben. Ami még ennél is veszélyesebb, csökken a forráspontja, ami kifejezetten erős fékezésnél okozhat a kerékfékszerkezeten, a munkahengerben buborékképződést, ami a fékhatás drasztikus csökkenésében nyilvánul meg. Mindezek mellett fennáll egy nagyobb vagy hosszabb fékezés (pl. hegyi lejtőn) alkalmával, hogy a forráspontja a fékfolyadéknak olyan alacsony lesz, hogy gőzbuborékok képződnek, a fékteljesítmény drasztikusan csökken vagy megszűnik. A tárcsa deformációja károsíthatja a futó alkatrészeket, csapágyat, stb.
A víztartalom miatt a fékalkatrészek korróziója lép fel, sőt, a fékfolyadék a magas víztartalom miatt a fékalkatrészek intenzív korrózióját okozza. Példaként: a dugattyúkat is a korrózió eheti meg. Az időben végrehajtott fékfolyadék cserével ez megelőzhető. A munkahengeren lévő lerakódásokat is a túlhasznált fékfolyadék okozza.
A fékfolyadék cseréjét illetően mind a jármű gyártója, mind pedig a fékfolyadék gyártója megfogalmazza ajánlásait, melyeket számos környezeti és használati tényező befolyásolhat. Általánosságban elmondható, hogy a fékfolyadék cseréjét 2-3 évente vagy 40-50 ezer kilométerenként ajánlott elvégezni. Ez az az idő/km intervallum, amiben a fékfolyadék eredeti hővezető képessége, kompresszió ellenállása és korróziógátlása adott. Ezen időszak után a folyadék elvégezheti feladatát, tehát a gépjármű vezetője nem feltétlenül érezhet bármit általános használat során, de a fékfolyadék ilyenkor már vizet vesz fel, ami elkezdi a fékrendszere rozsdásodását, ami a féknyereg dugattyúinak beragadásához és a fékbetét és féktárcsa elégéséhez fog vezetni.
A fékfolyadék két év alatt körülbelül 3% vizet vesz fel, akár a fékcsövön keresztül is képes magába szívni a külső levegő páratartalmát, ezért rendszeres időközönként, például két évenként cserélni kell. Az általánosan ajánlott cserét negatívan befolyásolhatják az extrém vezetési körülmények, hegyi utakon való gyakori közlekedés, átlagon felüli terhelés, gyakori stop-and-go üzemmódban való autózás. Ezért a fékfolyadékot maximum kétévente, de inkább évente érdemes lecserélni. Fontos betartani a gyári fékfolyadékcserére vonatkozó előírást. A glikoléter alapú fékfolyadékok forráspontja átlagosan 2 éves használat alatt csökken veszélyes mértékben, ezért kétévente kötelező a teljes fékfolyadékcsere.
Hogyan cseréljünk fékfolyadékot és légtelenítsük a fékrendszert | AUTODOC tippek
A fékfolyadék állapotának vizsgálata
A fékfolyadék ellenőrzésének több módja is van. A fékfolyadék állapotának meghatározására kétféle, egymást kiegészítő, a gyakorlatban jól használható, gyors és egyszerű módszer létezik:
Szemrevételezéses vizsgálat
Szemrevételezéssel a fékfolyadék színének megváltozását és a benne lévő látható szennyeződéseket lehet észlelni. A megfelelő állapotú fékfolyadék áttetsző, világos színű. Amennyiben a színváltozás jelentős, ez mindenképpen erős szennyezettségre utal, ilyenkor a fékfolyadékot haladéktalanul ki kell cserélni. A „száraz”, glikoléter alapú friss fékfolyadék villamos szigetelőnek számít, azonban, mivel ez a folyadék higroszkópos tulajdonságú, az üzemidő során a légnedvességből megkötött víztartalom növekedésével a villamos vezetőképessége egyre javul.
Műszeres vizsgálatok
Forráspont mérés
A méréshez forráspontmérőt használhatunk. A legpontosabb módszerhez mintát kell venni a fékfolyadéktartályból. A mintát a tesztműszer felforralja, kijelezve a forráspont hőmérsékletét. A műszert, annak mintavevő csővégét a fékfolyadéktartályba is belemeríthetjük. Fontos tudni, hogy a kapott eredménynél a fék munkahengernél lévő folyadékállapot biztosan rosszabb! Ott még kisebb a forráspont. A fékfolyadék forralása viszonylag nagy időigényű, körülbelül 1 perc. Mivel csak ez a mérés ad kellő pontosságú, hiteles eredményt, ezért a műszaki vizsgán nem lehet helyettesíteni a már említett vezetőképesség alapján mérő eljárással.
Villamos vezetőképesség mérés
A másik lehetőség a fékfolyadék elektromos vezetőképességének a mérése. Több vezetőképesség-mérés is van, az időigénye nem nagy. A teszter elektronikája a vezetőképesség méréséből a fékfolyadék víztartalmát kalkulálja, három sávba sorolva az elfogadhatóság kritériumait:
- Zöld LED világít: A fékfolyadék állapota megfelelő. A víztartalom 0-1,5% között van, a fékfolyadék forráspontja még elfogadhatóan magas, korrózióvédő képessége megfelelő, nem szükséges a cseréje.
- Sárga LED világít: A víztartalom 1,5-3,0% közötti, a nedves forráspont az alsó határon van, még éppen megfelelő. A víztartalom miatt a fékalkatrészek korróziója lép fel. A fékfolyadék lecserélése ajánlott.
- Piros LED világít: A víztartalom 3,0% felett van, a nedves forráspontja pedig a határérték alatt. Tartós fékezésnél fennáll a gőzbuborékok keletkezésének veszélye a fékrendszerben! A fékfolyadék a magas víztartalom miatt a fékalkatrészek intenzív korrózióját okozza. Haladéktalan csere szükséges.
Műszaki vizsga és a fékfolyadék
A fékvizsgálat a műszaki vizsga egyik alapvető, talán legszigorúbb eleme, mégsem tartalmazza a fékfolyadék vizsgálatát. Feltehetjük a kérdést, hogy miért nem. Nagyobb műszaki baj is van: a fékfolyadéktartály számos mai autónál csak borítás-bontással érhető el, és van kialakítás, ahol ki kell szerelni a fékfolyadék-szintjelzőt is. Magyarországon az időszaki műszaki vizsga alkalmával nem ellenőrzik, hogy a fékfolyadék magas üzemi hőmérsékleten, egy vészfékezés alkalmával képes-e egyáltalán működésbe hozni a fékberendezést, vagyis elegendően magas-e a forráspontja. Régi javaslat, hogy műszaki vizsgára csak előzetes - hivatalossá tett - autószerelői átnézés és érvényes igazoló dokumentum után mehet az autó. Ekkor a szerelésigényes átnézés már lehetséges, például a fékalkatrészeknél.
Szakember segítsége és otthoni ellenőrzés
A fékfolyadék állapotának vizsgálata történhet szakszervizben, de most már mindenki számára elérhető - akár egy szakszervizi mérés töredékéért - a fékfolyadék teszter, amivel pillanatok alatt megállapítható a fékfolyadék minősége. Mindösszesen a fékfolyadék tartályába kell helyezni a tesztert, ami azonnal megállapítja a folyadék legfontosabb értékeit, így könnyen eldönthető, hogy a folyadék a javasolt csereintervallumon belül milyen állapotban is van. Ha a fékfolyadék már legalább 2 éves (vagy mentél vele 35-40 000 kilométert), egy rendkívül egyszerű és pillanatokig tartó méréssel meg lehet állapítani az állapotát. A fékfolyadék vizsgáló eszköz megméri a víztartalmat. Ha az magas, vagy kritikus, akkor le kell cserélni a fékfolyadékot, ha nem, akkor nem. Egyébként maga a csere nem költséges és nem is különösebben bonyolult.
Azonban figyelmeztessük őket arra is, hogy szaktudás és célszerszám hiányában nem lehet a folyamatot a kellő minőségben elvégezni. Mi szívesen megtesszük: hozza el hozzánk az autóját, nézzük meg, hogy milyen állapotban van a fékfolyadék, és ha szükséges, lecseréljük neki az ideálisra.
tags: #a #gépjármű #üzemanyagok #motorolaj #és #fékfolyadék