A CEU mint jelkép: Egy egyetem sorsa Magyarországon és azon túl

Hívő katolikus reálértelmiségiként mutatkozott be olvasónk, aki azért ragadott tollat, mert elszomorította, hogy a CEU néhány napja sikeresen akkreditálta bécsi képzését - pontosabban, hogy az intézmény erre a lépésre kényszerült. Szeidl György, a Miskolci Egyetem Műszaki Mechanikai Intézetének professor emeritusa végigtekintett a kiebrudalás történetén, s szerinte országérdekkel megmagyarázhatatlan, ami történt. Hogy akkor mivel magyarázható? „Úgy látom, Orbán Viktornak nagy esélye van arra, hogy ő legyen a magyar Lee Kuan Yew. Ehhez az a legfontosabb, hogy ideológiai harcok helyett ő is az országépítést tartsa a vezető ideológiának. Nálunk egyesíteni kell a katolikusokat, a protestánsokat, a zsidókat és a nem hívőket, népieseket, urbánosokat, közömbösöket, és örök nyafogókat, be kell vonni az országépítésbe a cigányságot. Nem etnikai és vallási, hanem kulturális homogenitásra van szükség. Ami a CEU-t illeti, tisztelem a kormányfőt, de ebben az ügyben talán nem így kellett volna lépnie. A Soros Györggyel szembeni ideológiai szembenállás okait értem, de én nem vontam volna bele ebbe a harcba az egyetemi szférát. Pusztába kiáltott szavak voltak. Mára ez egyértelműen kiderült.

A „Lex CEU” és a politikai gyűlöletkampány

A CEU ügye nem választható el a Soros György elleni lejárató kampánytól, amely 2017 februárjában vette kezdetét és most is tart. Ez nagyjából 30 hónapja. Ha nem ő lenne az alapító, semmi baj sem lett volna a CEU-val. Ezt mutatják a tények. A Soros György alapította Közép-európai Egyetem (CEU) több mint 25 évnyi budapesti működés után a kormány célkeresztjébe került. A politikai gyűlöletkampány célja általában egy személy, párt, avagy intézmény ellen indított lejáratás, ahol a személy, szervezet vagy intézmény ellenség, aki vagy amely komoly kárt okoz az országnak, félni kell tőle. Jellegzetes példák: „Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!”, 2017-2018 (Fidesz-KDNP plakát). Az intézményeket mumusként feltüntető kampányokra pedig a CEU, az ELTE társadalmi nemek képzése és az MTA kutatóhálózata elleni kampányok adnak látványos példákat a közelmúltból.

Az egyetem elleni, 2017. április 4-én meghozott törvényt el is fogadják, mit sem törődve azzal, hogy egyébként „a jogbiztonság követelményének egyáltalán nem felel meg, több lényegi jogelvvel is szembemegy: ilyen a jogbiztonság általános elvén túlmenően a szerzett jogok védelme, az önkényes változtatás tilalma, valamint a kellő idő biztosítása a változásokra való felkészülésre, amelyek tekintetében illett volna érdemben egyeztetni az érdekeltekkel”. Ezeket nem én mondom, hanem Sólyom László. A kormánynak talán semmit sem jelent a szerzett jogok védelme, a jogbiztonság? Nem érzi magáénak ezeket az alapelveket? Várjunk csak! Mit is mondott Szijjártó Péter külügyminiszter az ukrajnai, valóban elfogadhatatlan nyelvtörvénnyel kapcsolatban az ukrán félnek? „Az új nyelvtörvény szembemegy minden nemzetközi szabállyal” - így a szerzett jogok védelmével is. Az elmúlt három hét, sőt közelebbről nézve az elmúlt három nap eseményei is világossá tették, hogy a „lex CEU”, illetve a magyar-amerikai egyetem jelenlegi működési modelljének ellehetetlenítése mögött tisztán hatalmi és politikai szándékok húzódnak. A CEU rögtön Áder János aláírása után elmondta, hogy jogi utakon igyekszik majd megtámadni a törvényt, ellenzéki képviselők pedig közösen alkotmánybírósági beadvánnyal élnek.

A törvény háttere és a "kivételes intézmény" érv

Pár hónappal később a Soros György alapította Közép-európai Egyetem (CEU) több mint 25 évnyi budapesti működés után a kormány célkeresztjébe került. Bár a törvényjavaslat benyújtása napján az Origo, később Orbán Viktor is csalással vádolta az egyetemet, az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően üzemelt. A CEU egy New York államban bejegyzett, ekkor még budapesti kampusszal működő magánegyetem. Modellje azon alapul, hogy mindkét országban akkreditált képzéseket nyújt. Az egyetem kétnyelvű elnevezése is erre utal: az amerikai akkreditációt a Central European University, míg a magyart a Közép-európai Egyetem képviseli. A törvényváltoztatás pont ezen kettős identitásból eredő működési formát nehezíti célzottan. Az egyetem elleni támadássorozatot az az állítás alapozta meg, hogy a CEU „kivételes” intézmény. „Magyarországon, ha működik egy magyar egyetem, egy diplomát ad ki, ehhez képest van egy egyetem, amely kettőt: egy Magyarországon és egy Amerikában érvényeset. Ez nem fair a többi magyar egyetemmel szemben. Minden baj forrása.

Fontosabb pontjai, hogy a Magyarországon működni kívánó külföldi egyetemeknek a székhelyük szerinti államban is rendelkezniük kell kampusszal, vagy hogy Magyarországnak nemzetközi szerződést kell kötnie az érintett, Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívüli állammal, aminek föderatív állam (pl. az USA) esetében ki kell egészülnie egy, a központi kormányzattal kötött előzetes megállapodással is. Ez utóbbi követelmény a későbbiekben kiemelt jelentőségű lesz. A Velencei Bizottság úgy ítélte meg, hogy a jogszabály nem tartalmaz kellően erős érveket, és „rendkívül problematikusnak tűnik a jogállamiság és az alapvető jogok szempontjából”, valamint kiemelte, hogy a változtatás elsődlegesen a CEU-t érinti. Kifejezetten ellene irányuló kitétel volt benne, hogy az Egyesült Államokban is folytasson képzést. Vajon mennyire általános ez az elvárás más külföldi, amerikai alapítású egyetemek esetén Európában?

Autószerelői díjak Magyarországon

A CEU küzdelme a jogszabályoknak való megfelelésért

A Közép-európai Egyetem egyébként maradéktalanul betartotta a 2017. április 5-ig érvényes felsőoktatási törvényt. A szigorú követelmények és a szűk határidő ellenére az egyetem elkötelezett maradt Budapest mellett, ezért 2017 szeptemberében a székhelye szerinti államban is létesített kampuszt a New York-i Bard College-dzsal kötött megállapodása keretében. Arról, hogy ez megvalósult - azaz, hogy a CEU ténylegesen felsőoktatási képzést folytat New York szövetségi államban -, nyilatkozott New York Állam oktatási hivatala, írásban, kétszer is. Ezeket a nyilatkozatokat megkapták a magyar illetékesek. Palkovics László és a Szijjártó Péter minisztériumában dolgozó Altusz Kristóf, valamint Kumin Ferenc 2018 áprilisában ráadásul látogatást tettek az Egyesült Államokban működő Bard College-on. A CEU kuratóriumi tagjainak és kuratóriumi elnökének jelenlétében egyértelműen kifejezésre juttatták, hogy az egyetem oktatási tevékenységet létesített a Bard College kampuszán. Ehhez tartozik még, hogy Altusz eredményes tárgyalásokat folytatott a New York-i kormányzó fő jogtanácsosával a szükséges szerződés előkészítésére még 2017 nyarán.

A másik fontos követelményt jelentő nemzetközi megállapodás azonban hiába állt készen, a magyar kormány nem írta alá azt. A törvény az EGT-n kívüli, föderatív országokra vonatkozó követelménye szerint a magyar kormánnyal nem csak az adott államnak, hanem az ország központi kormányzatának is megállapodást kell kötnie. Vagyis a CEU esetében nem elég New York államnak, de az Egyesült Államok központi kormányzatának is alá kell írnia egy megállapodást a magyar féllel. Probléma azonban, hogy az USA központi kormányzatának ehhez nincs jogköre, a kérdés egyedül New York állam hatáskörébe tartozik. Az ellentmondásra hiába hívta fel az amerikai fél már a törvény elfogadása előtt a figyelmet, a magyar kormány a helyzetet értetlenkedéssel kezelte, miközben azt állította, hogy a megoldásban érdekelt, és hiányolta a CEU együttműködését. Hiába buzdítjuk tanulásra a gyerekeket, ha a társadalom szerkezete azt követeli, hogy az emberek többsége ne szerezzen felsőfokú képesítést. Sokak életében jelent komoly törést, nehezen feldolgozható hiányérzetet, hogy valamilyen okból nem tanulhattak tovább.

Kiállt a CEU mellett az Egyesült Államok 100 napja hivatalban lévő budapesti nagykövete. David E. Cornstein elmondta: - Legalább 25 szenátorral beszéltem, republikánusokkal és demokratákkal, és a legelső kérdés, amit feltettek, az volt, hogy mi lesz a CEU-val. - Az első száz napban, amióta itt vagyok, több időt töltöttem a CEU ügyével, mint bármilyen más témával. A diplomata szerint jó szándékkal közeledtek az Orbán-kormányhoz, ideje, hogy a magyar fél ezt viszonozza. - Ha elérkezik a pillanat, amikor fel kell emelnem a hangomat, higgyenek nekem, akkor nem leszek szégyenlős, és szólni fogok - mondta David E. Cornstein.

A tiltakozások és a jogi logikák

Lex CEU elleni tüntetésre került sor 2017-ben. „Ez már nem is élőlánc, ez élő tömeg, tele vannak az utcák” - mondta az egyik rendező a színpadról a demonstrálókhoz. Nem sokkal hat előtt a szolidaritási tüntetésen már több ezren vettek részt: zúgott a „szabad ország szabad egyetem” rigmus. Az első szónok arról beszélt, hogy most „Áder Jánoson a sor, vétózza meg a törvényt!” A CEU-n tanuló diák hangsúlyozta: „Nem vehetik el az egyetemünket! Minden döntés, amit az érintettek nélkül hoznak meg, nem demokratikus” - tette hozzá. Úgy vélte, a parlamentben ugyan a „mi képviselőink ülnek, de jelenleg nem minket képviselnek”. Mint mondta, „semmit rólunk, nélkülünk, ez a nép akarata”, ha a „képviselők nem így gondolják, ne kormányozzák az országot!”

Egy első éves CEU-s hallgató is színpadra lépett. Felháborítónak nevezte, hogy 2017-ben egy uniós tagállamban el lehet lehetetleníteni egy nemzetközi egyetemet, csak mert a kormány politikai érdeke ezt kívánja. A hallgató úgy vélte, többről van szó, mint a CEU: a magyar demokrácia és a jogállamiság jelenéről és jövőjéről. Arra kérték Áder Jánost, állítsa meg a kormány ámokfutását. A beszédek után a tömeg azt skandálta: „nem hagyjuk”, „ne írd alá János”, „vétózd meg”. A tüntetés hivatalos programja nem sokkal este hat óra után véget ért, a tömeg egy része viszont átvonult a Parlamenthez. A Kossuth téren rendőrök sorakoztak fel, a CEU-s tüntetők közül több százan csatlakoztak a Parlament előtt zajló hitelkárosultak demonstrációjához. A tüntetők a Parlament épülete előtt egyenként mondták el a CEU-t ellehetetlenítő törvénymódosító javaslatot megszavazó képviselők nevét. Közben zúgott a „hazaárulók”, „börtönbe velük”, a tömeg pedig fütyülésbe kezdett. A tiltakozók egy EU-s zászlót szerettek volna kitűzni a Parlamentre, az épület főlépcsőjén viszont rendőrsorfal állta útjukat. A zászlótűzést nem engedélyezte a rendőrség, a tömeg azt harsogta: „magyar rendőr velünk van”; „Európa”. A tüntetők meglehetősen közelről néztek farkasszemet a rendőrökkel, ekkor kisebb lökdösődés is kialakult a hatóság és a tiltakozók között. Hiába a rendőrsorfal, az uniós zászló mégis lobogott egy ideig a Parlament ablakából: Kunhalmi Ágnes az MSZP oktatáspolitikusa frakciójának ablakából lengette meg az EU-s lobogót, közben azt kiáltotta: „Szabadságot Magyarországnak!” „Le a diktátorokkal”. Később a tiltakozók közül egy fiatal lány felmászott a Parlament főlépcsője mellett elhelyezkedő oroszlán szoborhoz, és onnan lengette az uniós zászlót a tömeg legnagyobb örömére. Este nyolc óra körül Kunhalmi Ágnes a Parlament lépcsőjén felsorakozott rendőrsorfal előtt szólt a tömeghez. Mint mondta, „a jövő nyugaton van”, és „újra és újra meg kell harcolnunk a demokráciáért”. A szocialista politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán célja az, hogy elterelje a figyelmet a korrupcióról, az egészségügy helyzetéről, arról „hogy rohadnak a kórházak”, és nő a létminimum alatt élők száma. Eközben néhány tucatnyian ülősztrájkba kezdtek a rendőrsorfal előtt. Fél kilenckor még mindig néhány százan voltak a Kossuth téren, a demonstrálók a vasárnapi akcióhoz hasonlóan magasba emelték világító telefonjukat, miközben azt skandálták: „szabad ország, szabad egyetem”.

Robotika és AI Magyarországon

A CEU rektorának 2018 kora őszi nyilatkozatát követően összehangolt CEU- és Soros-ellenes kampány indult mind a Magyar Idők, mind pedig a Magyar Hírlap hasábjain. Az egyetem alkalmazottai könyörgő leveleket írtak Orbán Viktornak 2018 novembere folyamán, mivel féltették a munkájukat és a családjuk megélhetését. Ugyancsak 2018 novemberében 145 külföldi tudós fordult levélben Orbán Viktorhoz azzal a kéréssel, hogy írja alá a kormányzat a már létrejött megállapodás-tervezetet. Nem hagyták. Később, miután több kormánypárti politikus is közölte, hogy nem fogják aláírni a megállapodást, a CEU jelezte, hogy ha a kormány 2018. december 1-ig sem lép érdemben, úgy az egyetem kénytelen elköltözni.

Az Európai Bíróság döntése és a költözés Bécsbe

A lex CEU ügyében történt utolsó fejlemény, hogy az Európai Bíróság idén októberben úgy ítélt, hogy a törvénymódosítás sérti az EU-s jogot, mivel összeegyeztethetetlen az EU tudományos élet szabadságára, a felsőoktatási intézmények alapításának szabadságára és a vállalkozás szabadságára vonatkozó rendelkezéseivel, emellett a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) egyik egyezményével is. Az Európai Bíróság külön kitért a nemzetközi szerződésre vonatkozó követelményre is, mely szerintük „önkényes diszkrimináció eszközét jelenti, mivel a magyar hatóságok politikai szándéka döntő szerepet játszik e követelmény teljesítésében”. Noha az ítélet precedensértékűnek tekinthető az akadémiai szabadság európai helyzetére nézve, a CEU szempontjából túl későn született.

„A budapesti campuson szeretnénk fenntartani egy intellektuális központot, de az egyetem maga Bécsben működik, és nincsenek terveink arra, hogy visszahozzuk Magyarországra” - mondta a Szabad Európának Fodor Éva, a CEU rektorhelyettese. „A magyar kormány kiebrudalta innen az egyetemünket, az osztrák hatóságok pedig mindent megtettek, hogy el tudjunk költözni, akkreditálni tudjuk a programjainkat, hogy legyen helyünk, megértsük az osztrák rendszert. Elképesztően jóindulatúan fogadtak minket, tele várakozással, hogy milyen érdekes dolgokat hozhatunk Bécs intellektuális életébe. Az, hogy az egyetem milyen tevékenységeket hagy Budapesten, illetve költöztet Bécsbe, egyelőre tisztázatlan. Ami biztos, hogy az idei tanév már Bécsben kezdődött.

Magyarország veszteségei és a CEU új élete

Hogy akkor ki járt rosszul? Nem csak a dolgozók. Nem csak a magyar tudomány. A CEU-n ugyanis volt ösztöndíjas, ingyenes és fizetős képzés is. Az ösztöndíjakat jellemzően Magyarországnál rosszabb helyzetben lévő országok szegényebb diákjai kapták. Ők ebből a pénzből fizetik a szállásukat és más költségeiket, míg az egyetemre jártak Budapesten. A képzésért a tehetősebb nyugati diákok fizettek, nekik kevésbé okozott gondolt bérelni egy itteni lakást. A magyarok jelentős része ingyen vagy relatíve kisebb ösztöndíjjal tanult az egyetemen (ez szakonként azért változó), közülük szállásra sokaknak nem volt gondja. A fizetős nyugati diákok jelentős része a bécsi lakásbérlet költségét is ki tudja majd gazdálkodni. A szegényebb diákokról ösztöndíjjal és kollégiummal várhatóan továbbra is gondoskodik majd az egyetem. Ehhez képest a magyar egyetemisták közül sokaknak egy csapásra elérhetetlenné válik a CEU, mert még ha továbbra is ingyen tanulhatnak majd, akkor is nagyon kevesek tudják majd a bécsi tartózkodást kifizetni. Emiatt pedig vissza fog esni az ott tanuló magyar diákok száma.

A CEU-ra azért jár a diákok döntő többsége, mert az Egyesült Államokban is elismert diplomát ad. Abszurd érv volt már az elején is, hogy az országnak hátránya származik abból, ha az egyik egyetemén külföldön is elismert tudást adnak. Valóban „kivételes intézmény” volt persze a CEU, ebben nyugodtan egyetérthetünk. Rövid idő alatt előkelő helyre került egyes egyetemi ranglistákon, öregbítve ezzel a magyar tudományosság hírnevét.

Mazda - Garanciális tudnivalók

Az egyetem elköltözése óta bővítette tevékenységét, így a posztgraduális képzések mellett idén két új, interdiszciplináris alapszak indult (Culture, Politics and Society és Philosophy, Politics and Economics), melyeket követ jövőre egy harmadik is (Quantitative Social Sciences). A CEU elköltözése kapcsán talán a legfájóbb, hogy hazánk nem csak az ország legjobb egyetemét, hanem egy világviszonylatban is kiemelkedő intellektuális központját veszítette el. Bár az ügy tartogat még fejleményeket, például, hogy visszahoznak-e Magyarországra amerikai akkreditációjú képzéseket, a konfliktus érdemi része lezárult: az egyetem új otthona Bécs. „Az egyetem nincs száműzetésben. Bécs az új otthonunk - mondja Carsten Q. Schneider rektorhelyettes. - A második világháború óta nem volt példa arra, hogy egy egyetemet ellehetetlenítsenek. Ezért mindig hangsúlyozom: ne miattunk aggódjanak, hanem a többi egyetem miatt.

CEU Budapesten: a Demokrácia Intézet és a Socrates Program

„A CEU közösségének rendkívüli elhivatottságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a költözés és járvány közepette egy percre sem állt le az oktatás. „A diákok elmentek, az oktatók elmentek, ezért egy átfogó digitalizálási programba kezdtünk, hogy filmjeink, fényképeink, több százezer dokumentumunk minél könnyebben hozzáférhető legyen a bécsi diákok számára is” - mondja Rév István. „Az előadásokhoz online lehet csatlakozni, akár az óvóhelyről is, ha van éppen áram. Tervünk a Láthatatlan Egyetem továbbfejlesztése, hogy elérhető legyen mindenki számára, aki tényekkel akarja szembesíteni az áltudományos propagandát.” - Natalija Suljakova is így kezdte egyetemi tanulmányait, ő Ukrajna teljes lerohanásakor fejezte be a gimnáziumot, és hálás a továbbtanulás lehetőségéért. Jevheny Jascsuk, a CEU MA-hallgatója mentorként és a diákok koordinátoraként vesz részt a programban.

„Az illiberális receptkönyv része, hogy ezek a rendszerek nem szeretik a képviseleti demokráciát, a gondolat szabadságát, az egyetemi szabadságot, a tudományos szabadságot” - fogalmaz a CEU Bécsbe költözésével a Budapesten alapított CEU Demokrácia Intézet társigazgatója, Uitz Renáta. „Magyar újítás volt, hogy többé-kevésbé egy testre szabott jogszabályt alkottak, aminek az a szépsége, hogy a feltételeit egy egyetem önerőből nem tudja teljesíteni. A CEU Demokrácia Intézet azt kutatja, hogyan lehet lebontani a demokráciát, illetve hogyan lehet visszaépíteni. „Az illiberális demokratikus működés fontos eleme, hogy megpróbálja újratermelni önmagát. De ehhez idő kell. A CEU elüldözése is ebbe a sorba illeszkedik, még ha nem is látványosan. „Nincsenek tankok az utcán, a kávé jó, a belváros gyönyörű. Amikor egy külföldi újságíró megkérdezi tőlem, hogy el vagyok-e nyomva, azt válaszolom, hogy, köszönöm, jól vagyok - csak a munkahelyemnek el kellett költöznie egy másik országba.

A CEU továbbra is egy intézményként működik bécsi és budapesti helyszínein: az egyetem campusa Bécsben marad, míg budapesti telephelye a jövőben is fontos szerepet játszik kutatási tevékenységeinkben - írják állásfoglalásukban, melyben kitértek arra, hogy a bécsi és a budapesti helyszín is jelentősen fejlődik, és hozzájárul a CEU küldetéséhez. Az intézmény elkötelezett az akadémiai szabadság, a nemzetközi együttműködés és a társadalmi szerepvállalás alapelvei mellett, és mindkét helyszínen egy intézményként követi ezeket a célokat. A Közép-európai Egyetem Socrates programja azokat próbálja megszólítani, akik tanulni akartak, de eddig nem volt esélyük. Lehetőséget kínálva, hogy érdekes kurzusokon élhessék meg a tanulás örömét, erősítve önbizalmukat, véleményformáló képességüket. A Socrates program is olyan kezdeményezés, amely fontos szerepet játszik a CEU budapesti tevékenységében. A felvételinél nem a korábbi tanulmányi eredmények számítanak, hanem a jelentkezők lelkesedése. „Embernek érezzük most magunkat” - Programot indított a CEU azoknak, akik tanulni akartak, de eddig nem volt esélyük.

A CEU budapesti programjai

2025. május 23-án és 24-én a CEU budapesti épülete fesztiválhelyszínné változik: megtelik élettel, gondolatokkal, találkozásokkal. Lesz szó közösségekről, mentális és testi jóllétről, fontos helyi kezdeményezésekről, sikerekről és kihívásokról. Közben beleshetsz a CEU budapesti programjaiba is - sok más mellett a Nyitott Galéria és az OSA kiállításaiba, a Babalaborba, a Kontextus Program városi sétájába, a Bibó István Szabadegyetem vitájába, a Socrates-órák kulisszái mögé. 2025. május 23-án 17:30-tól 20:00-ig CEU Filmklub lesz, ahol Sós Bálint Dániel magyar filmdrámája, a „Minden rendben” kerül vetítésre, majd 20:00-tól 21:00-ig CEU Rooftop Koncert a HOLLÓval. A részvétel nem regisztrációköteles.

Május 24-én, 14:00-14:10 között Köszöntőt mond Kontler László rektorhelyettes, CEU. 14:10-15:10 között „Megfelelés vagy önazonosság?” címmel Dr. 15:30-16:30 között „Feltűnően jó ügyek: A lényeg, jól elmesélve” címmel 1. 1. 17:30-18:15 között „Mit csinál a CEU Budapesten?” címmel beszélgetésre kerül sor. 18:30-19:15 között Találkozás a Socrates Program hallgatóival. Ugyanebben az időben, 18:30-19:15 között Határtalan Tudás Café: „Versengés és Együttműködés” témában. 18:30-20:00 között CEU Bibó István Szabadegyetem | Vita a mémművészetről. Épületséta Laszlovszky József, a CEU történész professzora vezetésével, 14:30-16:00 között. 16:00-17:00 között „Fogyatékossággal élő emberek érdekvédelme - mi lehetséges és mi lenne jó?” téma a 101-es teremben. 17:30-19:00 között „A Mi Pénzünk! - avagy, mit tudsz országunk/városunk költségvetéséről? Te milyen költségvetést csinálnál?” címmel workshop Reszkető Petra / Budapest Intézet szervezésében. 19:00-20:00 között „Hogyan kötjük össze a játékot a kutatással?” címmel beszélgetés a Nádor utca 11. címen. 16:00-17:00 között „ÉLHETŐ MÚLT - Klaniczay Gábor kurátori tárlatvezetése A múlt ahogy parancsolja?” címmel. 14:00-18:00 között Kiállítás | „A múlt ahogy parancsolja?”.

tags: #a #ceu #val #vagyok #emblema

• A francia márka technikai újításai
• Áldás vagy átok a Start-Stop?
• Használt Opel Astra H GTC teszt
• minden tudnivaló az Opel Astra F vásárlásáról
• Útmutató a 2 DIN keretekhez