A Benzin Világpiaci Árának Alakulása: Tényezők és Hatások
A benzint nyers kőolajból állítják elő, árfolyamának alakulása sokakat érdekel, hiszen üzemanyagként rengetegen tankolnak benzint a járműveikbe. De mi okozza ezt a jelentős áremelést?
A gépjárművekben használt benzint nyers kőolajból állítják elő. A kőolajról két fontos dolgot talán mindannyian tudunk: a kitermelése, a szállítása és a feldolgozása meglehetősen olcsó, ezért is ez az első számú energiaforrás. Mivel azonban nem megújuló energiaforrás, már csak véges mennyiség áll rendelkezésünkre. A legnagyobb kőolaj-kitermelő helyek közé tartoznak Oroszország, Texas, Dél-Amerika, Afrika bizonyos partvidékei és az arab országok területeinek nagy része.
A Benzinár Alakulását Befolyásoló Tényezők Magyarországon
A hazai árakat két tényező befolyásolja leginkább. Az egyik az, hogy a nyersolaj árát amerikai dollárban számolják, így az árfolyamváltozások nagy hatással vannak az üzemanyagárakra is. Az elmúlt évek során mi is tapasztalhattuk, hogy a forint leértékelődött.
A forintárfolyam alakulása bizonytalan, és a szakértők szerint a jegybanki politika, illetve az ország gazdasági helyzete nem indikálja a javulást. A másik tényező a magyar árak alakulásában a Brent nyersolajára, amelyet hordóra szabva adnak meg. Egy hordó nagyjából 160 liter nyersolajat tartalmaz, amelyből kb. 40 liter benzint lehet előállítani.
Jelenleg 85 dollár körül mozog egy hordó olaj ára: negyedelve 21,25 dollár a 40 liter benzin, 0,531 dollár az egy liter benzinhez szükséges nyersanyag ára. Ezek ismeretében nézzük meg, miből is áll a benzinár Magyarországon (a sportmotor.hu korábbi számításait alapul véve). Visszafelé haladva megismerhetők az árakat befolyásoló szereplők is.
Toyota Auris hibrid részletes adatok
A benzin 21%-os áfája jelen esetben ~104,37 forint. Emellett jövedéki adót is fizetni kell utána, ezt a NAV határozza meg negyedévenkénti Brent olajátlagár alapján. Mivel ez magasabb a törvényben rögzített 50 dollárnál, a benzin literenkénti jövedéki adója 120 forint. A Magyar Szénhidrogén-készletező Szövetség (MSZKSZ) tagi hozzájárulási díjával is számolni kell, amit egy 90 napra elegendő biztonsági készlet tárolásáért szükséges kifizetni. Ez nem állandó, a tagdíj mértékét a közgyűlés határozza meg, legutóbb a járvány miatti visszaesés és a kormányzati intézkedések miatt döntöttek emelésről, ez most ~4,1 forint literenként.
2015-ös adatok alapján a fogyasztói ár kb. 12%-át tették ki a kis- és nagykereskedelmi árrések, ez kb. 60 forintot jelent ma, a nagykereskedelmi árat a nagyrészt monopolhelyzetben lévő MOL határozza meg. Az így megmaradó ~208,53 forint jelenti a benzin termelői árát, amely a nyersolaj, a szállítás, a finomítás és az adalékolás költségeit fedezi. A fent számoltak alapján ~166,2 forint az egy liter benzin előállításához szükséges nyersanyag világpiaci ára, így 42,33 forint marad. A szeptemberi hírek alapján a MOL finomítói árrése augusztusban 6 dollár/hordó volt, ez 160 liter nyersanyagra 11,73 forintot jelent literenként.
A szállítási költségek folyamatosan drágulnak, hiszen Európa-szerte sofőrhiány tapasztalható, de Nagy-Britanniában is hasonló állapotok uralkodnak. Az üzemanyagok árában nagy szerepet játszik még a bioüzemanyagok bekeverési aránya, amit hazánkban 2020. január 1-jén vezettek be. „Mivel nő az EU és a hazai közélet nyomása, hogy egyre több üzemanyagot használjunk karbonsemleges, megújuló vagy újrahasznosított forrásból, így jó eséllyel növelni kell az olajfinomítással és -kereskedelemmel foglalkozó vállalatoknak a bioüzemanyagok bekeverési arányát a teljes üzemanyag-kínálaton belül.
Mivel ezek a termékek jellemzően drágábbak, mint a tradicionális forrásból származó szénhidrogének, a finomítók és olajcégek költségei nőnek” - írja a G7 cikkében Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. A legfrissebb eu-s adatok alapján 2021. október 18-án euróra átszámítva Magyarországon még kedvezőbb a helyzet a benzinárak tekintetében (1,36 EUR/liter). Egy másik térkép szerint a magyarországi literenkénti adómérték a legalacsonyabbak közé tartozik, egyedül Románia előzött meg minket ebben a rangsorban. Adót legmagasabb százalékban az olasz, a görög és a finn benzin literenkénti ára tartalmaz (60%).
Az egyes szereplők bár nagy hatással vannak az árakra, az igazi mozgatórugó a kereslet és a kínálat változása. Egy egész regényt ki lehetne adni a benzinár 2000-től bekövetkezett változásainak részleteiről. Fókuszáljunk most arra az időszakra, amely a jelenlegi árakat befolyásolja!
A járvány megérkezett Európába, és egyre több országban azóta is komoly veszélyt jelent. 2020 tavaszán itthon is bejelentették az első korlátozásokat, aminek következtében jelentősen lecsökkent az utazásaink száma.
„Márciusban a világ vezető kőolajtermelő országainak képviselői (elsősorban Oroszország és Szaúd-Arábia) nem tudtak megállapodni a kitermelés csökkentéséről, ami bizonytalanságot, túltermelést okozott a nemzetközi olajpiacon. Ezáltal - az energiahordozók iránti kereslet hirtelen megcsappanásával párhuzamosan - az olajkészletek április elejére nagymértékben felhalmozódtak” - írja a KSH. Ezzel a benzin nagykereskedelmi ára 2020.
Ősszel, a járványügyi intézkedések enyhítésekor a kereslet azonban újra megnőtt, többet utazunk, városon belül is újra autóval közlekedünk. Ennek következtében az árak is emelkedtek, de az olajkitermelés nem tudott visszaállni a koronavírus előtti volumenre. Több vállalat is csődöt mondott, a piaci szereplők száma tehát csökkent, illetve a rendelkezésünkre álló kőolaj mennyisége is fogyóban van.
Amerikában Joe Biden zöldebb országot ígért megválasztásakor, és Európában is egyre nagyobb a törekvés a kőolaj-kitermelés csökkentésére, az energiaforrások zöldítésére. Ez azonban rendkívül lassú folyamat, számos szabályozás, befektetés, innovatív fejlesztés áll még a tervek megvalósítása előtt.
Addig pedig részben az autósoké a felelősség. Gondoljunk csak bele, hogy itthon, Magyarországon és Európában is milyen nagy problémát okoz még mindig az e-autókhoz kapcsolódó infrastruktúra kialakítása, karbantartása! Már beleszoktak, belekényelmesedtek az autós közlekedésbe, és amíg nem lesz olyan környezetbarát opció, amely 100%-ban kielégíti az igényeiket, és nem jelent plusz idegeskedést a fenntartása és működtetése, addig fogukat összeszorítva, de ki fogják fizetni a szükséges litereket.
C-Max benzin szivattyú relé problémák
A Vezess.hu olvasóknak feltett kérdése is bizonyítja: a nagy többség továbbra is autózik, esetleg csökkenti az autózások számát. Ne felejtsük el, hogy nem csak mi közlekedünk egyik városból a másikba, vagy épp bevásárolni! A kereskedelem is nagy szeletét teszi ki a világ közlekedésének, emiatt nemcsak a benzinárainkon, de például az élelmiszerárakon is meglátszik majd az olajár (és a szállítási költségek) változása.
Tíz évvel ezelőtt 234 forintba került egy liter benzin és 214 forintba egy liter gázolaj. Ha a Magyarországon érvényes átlagos drágulással szorozzuk fel ezeket az árakat az elmúlt tíz évben, akkor mára négyszáz forintot kellene fizetni egy liter 95-ös benzinért, és 366 forintot egy liter gázolajért. Ennél fontosabb, hogy figyelembe véve az elmúlt évek üzemanyagárait, adott évben hány litert vásárolhattunk volna a nettó kereseteinkből.
Az elmúlt tíz év legtöbbjében a nettó keresetek jobban emelkedtek, mint a tankolások árai, így évről évre több liter benzint vagy gázolajat engedhettünk meg magunknak. Ez különösen a kétezres évek első felére igaz, azóta inkább stagnálás jellemző. A legtöbb benzinre tavaly futotta volna, 477 liter benzin árát fedezte volna a KSH által nyilvántartott 2009-es átlagos nettó kereset. Ez a szám 2000-ben még csak 238 liter volt. Idén ismét kevesebbet tankolhatunk, de ameddig tíz éve a 234 forintos benzinből csak szűk 240 literre tellett volna, magasabb fizetésünknek köszönhetően 2010-ben a jóval drágább, 332 forintos 95-ös benzinből már 402 litert vehettünk.
Ha az elmúlt évek üzemanyagárának alakulását tanulmányozzuk, akkor három nagyon fontos tényezőt kell figyelembe vennünk. Ezek az adók és járulékok - konkrétabban a jövedéki adó és az áfa -, az olaj világpiaci ára és a dollár forintban kifejezett árfolyama. Közülük az olajár és a dollárárfolyam a leginkább dinamikus tényező, az árváltozásokat az esetek nagy részben e két dolog valamelyikének a változása okozza.
Január elsején például adóváltoztatások miatt változott meg drasztikusan az üzemanyagok ára, azóta csak az első két tényező alakította az árakat. A forint árfolyamának ugyanolyan szerepe van, mint az olajárnak, ugyanis az áfát a termelői ár forintban kifejezett értékére vetítik. Tehát ha gyengül a forint, vagy nő az olaj ára, akkor nemcsak a termelői ár lesz drágább, hanem a húsz százalék adóteher is a megemelkedett összeget növeli. Ezáltal a forgalmi adó felerősíti az árfolyam és az olajár változását. Az elmúlt tíz évben sokat segített az áraknak, hogy a dollár trendszerűen gyengült a forinthoz képest (ebben elsősorban a dollár erőteljes leértékelődése játszott szerepet). A benzin drágulását így leginkább az olajár változása és az adóemelések okozták.
Szerencsére a jelenlegi világpiaci felállás szerint a dollár és az olaj árfolyama ellentétes irányba mozog. Ha nő a kockázatvállalási kedv, akkor gyengül a dollár, és nő az olaj árfolyama, amikor bizonytalanabbak a piacok, erősödik a dollár és csökken az olajár.
Az olajár azonban - egészen pontosan a kész, finomított termék, a benzin termelői ára - csak a kutaknál megjelenő ár harmadát adja. A 2010-es, a tavalyinál jóval magasabb üzemanyagárakat az év eleji áfa- és jövedékiadó-emelésnek köszönhetjük, ezek kapásból 18-19 forinttal dobták meg az árakat literenként. Ehhez párosul még a gyengélkedő forint, így hiába esett vissza az olaj árfolyama 70-75 dollár körüli értékre, még a 2008-as árszintek elérése sem tűnik reálisnak.
A magyarországi fogyasztás ennek megfelelően jelentősen visszaesett, 2010 első félévében a benzin fogyasztása 15,4 százalékkal, a gázolajé 9,8 százalékkal a Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint. Ennek legfőbb oka, hogy korábban a magyarországi árak kedvezőbbek voltak a környező országokénál, aminek köszönhetően tankturizmus alakult ki az országban, nyilatkozta dr. A hazai kutaknál tankoltak a határtól nem messze élők és azok is, akik átutaztak Magyarországon.
Az első komoly visszaesés tavaly volt, amikor az áfát öt százalékponttal, a jövedéki adót öt forinttal emelték. Erre jött januárban az újabb nagy adóemelés, ami miatt hirtelen drágult meg a magyar üzemanyag a külföldihez képest. Ezután a tankturizmus megfordult, elmaradtak a külföldiek, és mi kezdtünk el a határon túlra járni.
Ugyanakkor még ezzel együtt sem állunk rosszul a mostani árakkal európai összevetésben, a gyenge forint miatt drágábbak a nyugat-európai benzinkutak. Azokban az országokban, ahol hozzánk hasonlóan leértékelődött a pénz az euróval szemben, már a hazaihoz hasonló áron vagy olcsóbban lehet tankolni.
Bár mostanában nem kellett egekbe szökő benzinárról és ellátási nehézségekről beszámolni, azért izgalmakból nem volt hiány 2024-ben: az év első felében látványos keménykedés zajlott a kormányzat és az üzemanyagpiaci szereplők között, előbbi szerint a magas árrések miatt lógott ki a régiós mezőnyből a magyar benzin, utóbbiak pedig a magas adóterhekre mutogattak. Aztán éppen csak hogy csak elült ez a vihar, máris jött a még durvább feketeleves, amikor az ukrán vezetés megpendítette, hogy 2025-től akár le is állhat az orosz olaj szállítása Magyarország felé.
Az ügyet gyorsan elsikálták, de az ellátásbiztonság kérdése ezzel újból előtérbe került, ráadásul januárban beiktatják hivatalába Donald Trumpot, akinek a várható intézkedései még tovább kavarhatják az állónak már most sem nevezhető vizet. Háttérbe szorult az árstop réme 2023-hoz hasonlóan az idei év sem volt éppen unalmas a hazai üzemanyagpiacon, senkit ne tévesszen meg, hogy nem tarkították a korábbihoz hasonló heves áringadozások ezt az időszakot: egyre kisebb kilengések mentén alakult 2024-ben a benzinnek és a dízelnek is a jegyzése, a cikk megírásáig előbbinél 7,7 százalékos, utóbbinál pedig 6,6 százalékos...
Újabb fordulat az üzemanyagáraknál: péntektől ismét drágul a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára, ami rövid időn belül a benzinkutak eladási áraiban is meg fog jelenni. A Holtankoljak.hu legfrissebb adatai szerint 2026. A mostani árváltozás mögött a nagykereskedelmi üzemanyagárak heti szintű emelkedése áll. Amikor a kőolaj és finomított termékek beszerzési költsége nő, az előbb-utóbb a végfelhasználói árakon is megjelenik.
A világpiaci hírek, geopolitikai események és nemzetközi kereslet-kínálat alakulása továbbra is befolyásolja az üzemanyagárakat. Az autóvezetők számára a most bejelentett áremelés azt jelenti, hogy a tankolás költsége növekedni fog, és a mindennapi utazásokhoz szükséges üzemanyag drágább lesz, mint az elmúlt napokban.
Magyarországon meredeken emelkedett idén az üzemanyag ára: a 95-ös oktánszámú, E10-es benzinért literenként 446 forintot kell fizetni, de a 100-as oktánszámú, E5-ös benzin ára már egyes helyeken 500 forint felett jár. Az üzemanyag árának változása - a piaci termékekhez hasonlóan - nagyban függ a kereslettől és a kínálattól. Ilyen kínálati tényező a naponta kitermelt és felhalmozott hordók száma (kb. 159 liter olaj/hordó) és a hordók ára, a keresleti együttható pedig a felhasználás mértéke, amiben benne van a teherszállítás, az ipar, az energiaellátás és a lakossági közlekedés egyaránt.
Globális szinten befolyásolja ezt az olajexportőrök (pl. Az olyan országok, amelyek főleg csak felhasználják a kőolajat - mint Magyarország -, nem nagyon tudnak beleszólni az olaj globális árváltozásába, így a lokális tényezőkkel tudnak leginkább módosítani az áron. Ennek egyik módja az üzemanyag jövedéki adójának csökkentése lenne. Ezt az adót az olaj hordónkénti árához képest határozzák meg hazánkban: például a Brent olaj 2021 első negyedévében 50 dollár felett járt (60,38 dollár volt), így áprilistól alacsonyabb adó terheli (120 forint a benzint, 110,35 forint a gázolajat).
2020-ban a koronavírus-járvány nagyban visszavetette a globális olajtermelést (ami a járvány előtt Amerikában napi 13 millió hordó volt), közel 600 millió hordó olaj halmozódott fel, a befektetők pedig az új feltárások támogatása helyett a már meglévő kutak kitermelését várják a termelőktől. A napi termelés jelenleg még nem érte el újra azt a szintet, hogy ki tudná szolgálni a keresleti oldalt, ami a vírus felbukkanását követő hullámok alatt kevésbé esett vissza, mint a járvány elején.
A koronavírus-járvány megjelenésekor Magyarországon is jelentősen visszaestek az üzemanyag-árak: az első hullám idején bevezetett kijárási tilalom, a távmunka és egyéb változások miatt az emberek mobilitása nálunk is lecsökkent, nem használták annyit az autójukat, így hazánkban is csökkent a kereslet. 2020. május 1-én mérték a mélypontot, 278 forint volt egy liter 95-ös benzin (a Brent olaj ára ekkor 29,93 dollár volt).
A holtankoljak.hu 2021. július 8-i adatai alapján Budapesten a legolcsóbb normál, 95-ös benzin a Savoya Parkban lévő Auchan-töltőállomáson van, ahol egy liter 414 forintba kerül. A nagy töltőállomások közül jelenleg a XXI. A 95-ös benzinnél jelentősebben drágult a 100-as benzin, ami a fővárosban már több helyen 500 forint fölé emelkedett. Nem meglepő módon a forgalmas autóutak melletti benzinkutakon lehet a legdrágábban tankolni 100-as benzinnel. A fent említett Szilas Pihenői Shell-kutakon 524,9 forint a 100-as benzin litere.
Ezt követi az M3-as bevezető szakaszánál lévő OMV 514,9 forinttal. De 500 forint felett van a 100-as üzemanyag még a Nagytétényi úti Shell kúton (509,9 Ft) és a Szentendrei úti Shell kúton Békásmegyernél (509,9 Ft). Az első olyan töltőállomás, ami nem Budapestről kivezető autóút mellett helyezkedik el, az a Népfürdő utcai Shell kút a XIII. kerületben: itt 506,9 forint egy liter 100-as benzin. A budapesti 156 töltőállomás közül, ahol árulnak 100-as benzint, jelenleg 38 helyen 500 forintnál is magasabb ennek az üzemanyagnak az ára. Legolcsóbban prémium üzemanyaggal a XIV.
Európán belül - az abszolút árat tekintve - Magyarország viszonylag jó helyen áll: 354,3 forintos árfolyammal számítva mindössze 1,26 eurót kell fizetnünk egy liter benzinért, az árak viszont nyugat felé haladva egyre csak nőnek. Érdemes azonban hozzátenni azt is, hogy az egyes országoknak mekkora az egy főre jutó GDP-jük: az Eurostat adatbázisa szerint 2020-ban Magyarországon 12 640 euró volt az egy főre jutó GDP, amiből 10 042 liter üzemanyagot lehetne venni. Hazánk ebben a tekintetben a lista alsó harmadában helyezkedik el.
Feltételezhető, hogy a jelenlegi árnövekedés tovább folytatódik a nyáron, még akkor is, ha csak a 2021. július 1-én bevezetett EU-s zöldkártyának köszönhető újbóli szabadabb utazás miatt megnövekedett mobilitást vesszük figyelembe. A magyarok ebben a tekintetben szerencsések is, hiszen Ausztriát leszámítva bármilyen oltóanyaggal át lehet autózni a környező országokba, a nyáron közkedvelt Horvátország így idén is sok esetben lehet úti célja a tengerre vágyóknak.
Idősebbek (még) emlékeznek rá: 1990 októberében volt egy országot megbénító taxisblokád egy hirtelen, nagymértékű benzin áremelés miatt. Teljesen politika mentesen arra voltunk kíváncsiak, hogy (1) akkor mennyivel nőtt az ár (2) az akkori árak mai forintban kifejezve milyen benzinárat eredményeznének és (3) a mai befagyasztott ár és a piaci ár milyen viszonyban áll az előzőekkel. Egy csipetnyi matematika és semmi több.
1990 október 25-én este bejelentésre került, hogy a normálbenzin ára (mai 95-ös üzemanyag megfelelője) 34 Ft/literről 65%-kal 56 Ft-ra kerül megemelésre. A taxisok és fuvarozók azonnali tiltakozásba kezdtek, konkrétan útlezáró blokáddal megbénították a forgalmat. A napokon keresztül tartó ellenállás eredményeként a kormány és a tiltakozó szerveztek végül 12 Ft-tal kisebb áremelésben konszenzusos megállapodást kötöttek.
Ha már történelmi összehasonlításokban gondolkozunk, akkor érdemes azt is megvizsgálni, hogy az 1990-es és a mai, 2022-es átlagfizetésből hány liter 95-ös benzint lehet vásárolni (hatósági áron és piaci áron). Döntően továbbra is a forint/dollár árfolyam alakulása határozza meg, hogy mennyiért tankolhatunk a hazai kutaknál. A kőolajtermékek világpiaci ára, kisebb kilengésekkel ugyan, de már hosszabb ideje stabilnak mondható. Az év eleje óta a késztermékek adótartama sem változott, amibe az üzemanyagok is beletartoznak.
Vagyis minden azon múlik, hogyan alakul a hazai gazdaság megítélése; ha a forint gyengül, az a nyárihoz hasonlóan ismét az egekbe lökheti a benzin árát, ha viszont tartós lesz a mostani mérsékelt forinterősödés, talán berendezkedhetünk arra, hogy hétről-hétre néhány forinttal olcsóbbá válik az üzemanyag. Október 20-án, azaz tegnap bruttó három forinttal csökkentette a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mol Nyrt., miközben a 95-ös benzinét négy forinttal emelte.
A mostani változtatással a benzin átlagára 339 forint lett, a gázolajé 323 forintra csökkent. Összevetve a benzin nyári 345 forintos és a gázolaj 331 forintos literenkénti árával, a csökkenés - elsősorban utóbbinál - szembeötlő. Főleg ha felülünk arra a képzeletbeli pénzügyi hullámvasútra, amelyen a forint volt kénytelen utazgatni ebben az időszakban.
Mindannyian emlékszünk még arra, hogy néhány szerencsétlen politikusi nyilatkozatot követően júniusra 240 forintig is gyengült a hazai fizetőeszköz a dollárhoz képest. Most viszont, egy vélhetően nyugodtabb gazdaságpolitikai kurzus eredményeként a forint ismét közelít az év eleji 190-es sávhoz.
Az üzemanyagok árát valójában két fő tényező határozza meg: a kereslet és a kínálat viszonya, azaz a késztermékek világpiaci áralakulása, valamint a dollár/forint árfolyam - véli Pletser Tamás, az ING iparági elemzője. Mint mondja, idén - bár akadtak szélsőséges értékek - viszonylag stabil volt a kőolajipari termékek világpiaci ára. A hazai árakat is alakító Brent-kőolaj hordója január és október között 79 és 84 dollár között szóródott, olyan jelentős áremelkedés tehát nem volt, ami indokolhatta volna a hazai késztermékek áralakulását.
Nem úgy a dollár/forint árfolyam, ami az év elején még 189-ről indult, hogy aztán júniusban elérje az idei 240 forintos csúcsot, majd szeptember végére ismét visszaessen a 196 forintos szintre. A kőolajipari terméket forgalmazók által alkalmazott árrés ez évi mértéke sem indokolhatta a nagy nyári árugrásokat. Az év elején ugyan még rossz volt a finomítók kapacitásának kihasználtsága, s jelentős volt a világpiaci kereslet, ezért 10-12 dolláros többlet rakódott az árra.
Ez viszont éppen a nyári időszakra mérséklődött 6 dollár körülire, köszönhetően az újrainduló finomítóknak és az ez által megugró kínálatnak. Ebben az időben tehát egymással épp ellenkező irányban mozgott a benzin világpiaci és hazai ára. Egy hordó Brent májusban 68 dollár körüli áron kínálta magát, a késztermékre rakódó árrés is mintegy a fele volt az éve eleji 12 dollárnak a nyári időszakban, a hazai kutaknál pedig éppen ebben az időszakban ugrott fül a csúcsra, 345 forintra a literenkénti benzinár. Egyértelműen a hazai valuta gyengélkedése miatt.
Legutóbb ugyan idén januárban változott érdemben a kőolajipari késztermékek adótartama, ám az emelés tovagyűrűző hatása a tavaly júliusban 5 százalékkal, 25 százalékig megemelt áfával még jelentősebb volt. Az ólmozatlan benzin jövedéki adója január elsején literenként 109-ről 120 forintra nőtt, de mivel a jövedéki adó áfaalapot is képez, így a növekmény megközelítőleg 14 forint volt. A gázolaj jövedéki adója literenként ugyanekkor 90,5-ről 97,35 forintra emelkedett, az emelkedés az áfa-hatással együtt itt kerekítve 9 forintos volt.
Az ólmozatlan benzin jövedéki adója 2009. július elsején 103,5 forintról 109-re, a gázolajé pedig 88,9 forintról 90,5-re nőtt. Rövid fél év leforgása alatt tehát kétszer is emelkedett az üzemanyagok jövedéki adója. Érdemes hozzátenni, hogy az uniós országokkal összevetve a magyar jövedéki adó szintje eddig sem volt kifejezetten alacsonynak tekinthető.
Elemzők sokáig a 300 forintos literenkénti benzinárat vélték a lélektani határnak, nézeteik szerint ez lett volna a szint, ahonnan érezhető mértékben fogják vissza fogyasztásukat az autótulajdonosok. És bár ezt az árszintet 2006 júniusában elértük, az erre következő válaszreakció csak most érkezett: idén az első negyedévben mintegy 10 százalékkal esett vissza a kutak forgalma, ennek következtében árbevétele is az előző év azonos időszakához képest.
tags: #benzin #világpiaci #ára #alakulása