A 7 Sebességes Mercedes Váltó Működése
Az automata váltó egy olyan technológia, amely lehetővé teszi, hogy az autó sebességfokozatokat váltson a vezető beavatkozása nélkül. Bár az automatikus sebességváltókat nem egyértelműen az amerikaiak találták ki, de kétségtelen, hogy az amerikaiak terjesztették el széles körben. Később aztán jöttek a hollandok a fokozat nélküli, például szíjas automatikákkal, majd a Porsche-féle dupla kuplungos ötlet futott be szédítő karriert a VW-csoport és a Borg-Warner együttműködésének gyümölcseként, ezek ma már megkerülhetetlenek. De ettől még a klasszikus automata él és virul, megszabadult a túlsúlyától, sőt, ma már egyértelműen nem igaz, hogy növeli a fogyasztást, és sokszor már nemcsak elméletben.
Ott ahol a legjobb váltási komfortra, nagy átvihető nyomatékra van szükség, a klasszikus automatát választják az autógyárak, arról nem is beszélve, hogy ezek jellegzetes kúszását bizonyos piacokon annyira megszokták a kuncsaftok, hogy megkerülhetetlen. Mert így jön ki a matek. A valóságban ez egy dolog, aminek azt köszönheti az emberiség, hogy nem kell sebességfokozatokat váltania.
Sebességváltóra ezekhez az ósdi belső égésű motorokhoz sajna szükség van, és hamarosan eljön az idő, amikor majd röhögve emlékezünk arra, hogy csecsemőtől az aggastyánig az emberek egy pedál nyomkodásával és egy kar rángatásával teremtették meg a megfelelő kapcsolatot a kerekek és a motor között. Erre elvileg egy majmot is be lehet tanítani, de a megfigyeléseink szerint vannak, akiknek hiányoznak a sebességváltás génjei. Ez különösen a XX. D-be rakod, és előrefelé megy, ha meg R-be, akkor hátra.
A Sebességváltó Szükségessége
Igazság szerint a motor nyomatéka túl kicsi ahhoz, hogy az autó elindulni is képes legyen, ellenben túl sokat forog a főtengelye: ha egy átlagautó 195/65 R 15-ös kerekét megtekernénk hatezres fordulaton, az autó 200 métert tenne meg egy másodperc alatt, ami kábé 700 km/órás sebességet jelentene. (Egy ekkora kerék kerülete kb. 2 méter, és a hatezres percenkénti fordulat másodpercenként 100-at jelent.) Más kérdés, hogy a gumi szétszállna ilyen tempónál, és természetesen egy 1,6-os motor amúgy sem lenne képes ekkora teljesítmény leadására, és a mindennapi szaladgáláshoz is túlzásnak tűnik a 700 km/órás tempó, pláne a VÉDÁ-k korában.
Akárcsak egy hegyibringán, itt is különböző áttételek válaszhatók a gyors és lassú menéshez, csak a sebességváltókban nem lánccal és lánckerekekkel, hanem fogaskerék-kapcsolatokkal érik el ezt. Ám az elv ugyanaz: elinduláshoz, függőleges falra felmászáshoz és vontatáshoz nagy nyomatékmódosításra van szükség, azaz - ha a bringánál maradunk - elöl kisebb, hátul nagyobb lánckerékre kerül a lánc. Ha viszont gyorsan akarunk haladni, elöl nagy kereket választunk, hátul kicsit. Persze ilyenkor meg lehet gebedni, olyan nehéz tekerni, a belső égésű motorból is ilyenkor szedjük ki a legnagyobb teljesítményt.
Kuplung tengely jellemzői Simson S51-hez
Ám a dugattyús motoroknak van egy átkozott nagy hátránya. Míg az ember a bringával simán elindul, ahogy rátapos a pedálra, addig a motorok bizonyos fordulatszám alatt nem termelnek annyi kraftot sem, ami a saját üresjáratuk fenntartásához elég, nem beszélve az elindulásról. Vagyis elindulás előtt már járatni kell őket, alapjáraton. Néha az is megesik, hogy a jármű lerohad, és álló motorral is tudni kell arrébb tolni/húzni a kocsit. Vagyis nem lehet mindig fix a kapcsolat a motor és a hajtott kerekek között.
A Hidrodinamikus Nyomatékváltó (Citrom) Működése
A motor főtengelyét a csúnya nevű hidrodinamikus nyomatékváltóhoz csavarozzák (népnyelven citrom) az automata bemenő oldalán. Szegény motornyomaték itt komoly ellenállásba ütközik: meg kell forgatnia az úgynevezett szivattyúkereket. A rendszerben keringő olaj a túloldalon megforgatja a turbinakereket. Azaz a két oldal között nincs mechanikus kapcsolat, a nyomaték átvitelét az olaj áramlása hozza létre. Itt kábé ugyanez történik két ventilátor között, csak épp a levegő viszi át a nyomatékot, nem az olaj. Csakhogy van itt egy kis veszteség, vagyis a turbinaoldal (vagyis a megfújt ventilátor) mindig picit lassabban forog, mint az, ami fújja.
A ventilátoros példához képest annyiban különbözik a valóság, hogy a nyomatékváltóban körbe-körbe áramlik a folyadék, mivel a centrifugális erő erre kényszeríti. A másik dolog, amiben a valódi nyomatékváltó különbözik az az, hogy van benne egy álló lapátsor (vezetőkerék), amely kicsit belenyúl a folyadék visszaáramlásába, amely meredekebb szögben érkezik meg a szivattyúkerékre, így több munkát tud a folyadékba vinni a motor, jobban fel tudja gyorsítani az olajat, amelyet amúgy ATF (automatic transmission fluid) néven kell keresni az olajboltokban, ha eljön a csere ideje.
Más kérdés, hogy az olajkavarásnak elég rossz a hatásfoka: amikor hatalmas a nyomatékmódosítás, akkor a legrosszabb. Ráadásul amikor a motor és vele együtt a szivattyúkerék forog, mindig átvisz egy kis nyomatékot, ha kell, ha nem. Ilyenkor az automata váltós autó tehát szép lassan megy előre, vagyis ahhoz, hogy álló helyzetben maradjon (bekapcsolt fokozattal), végig nyomni kell a féket, ami eszméletlen üzemanyag-pazarlás, ezért találták ki azt a trükköt, hogy némelyik automatika ilyenkor suttyomban üresbe teszi magát.
A citrom azonban ennek ellenére hasznos alkatrész, hiszen miatta nem kell kuplungolnia a vezetőnek, megkönnyíti és finommá teszi az elindulást, sőt, eggyel kevesebb mechanikus fokozat is elég. És ezzel elértünk a mechanikus fokozatokhoz, ma már 6-10 fokozatúak az automata váltók.
Műszaki adatok: Opel Astra F automata
Hogyan készült? Az automata váltó.
Bolygóművek Az Automata Váltókban
Hogy a fenében fér el ennyi fokozat olyan kis helyen? A válasz: bolygómű. Valószínűleg az emberiség kevesebb, mint 2 százaléka érti, hogy mi egy bolygómű fizikai lényege. A bolygóműveket egymás után rafinált módon kapcsolják össze, így elég sok variációt tudnak összehozni: a ZF 8HP típusú váltóban négy bolygómű elég 8 előremeneti fokozat és a hátramenet megvalósításához. A fokozatok bekapcsolásához egyes kerekeket lefékeznek, másokat összekapcsolnak: ezt a cél szolgálják azok a többlamellás, olajban futó fékek és tengelykapcsolók, amelyek elkopásakor irány a speciális szerviz, és jöhet a lamellacsere.
Az Automata Váltók Előnyei
Az automata váltók nagy előnye, hogy a fajta váltás nem igényli a nyomatékfolyam megszakítását, mint a hagyományos kézi sebességváltók esetében. Amikor a vezető egy kézi váltós autóban kuplungol, az autó lassul, ráadásul a kuplung felengedésekor lökésszerűen szabadul akár a teljes motornyomaték a hajtásláncra. Az automatáknál ezek az irgalmatlan nyomatéklökések elmaradnak, az egész rendszer kiegyensúlyozottabb és elvileg tartósabb. Ma egy nyolc-kilencfokozatú automata váltó (azonos átvihető nyomaték mellett) könnyebb, mint tíz éve egy ötfokozatú volt.
Az Elektronika Szerepe a Modern Automata Váltókban
Az automatikus váltást a hőskorban tisztán hidraulika valósította meg, amit mindössze néhány dolog befolyásolt: az előválasztókar helyzete, a motor fordulatszáma és az autó sebessége, a gázpedál-állás. A váltók alá szerelt, labirintusos, szelepekkel, rugókkal teli hidraulikus vezérlőegység átkozottul bonyolult volt. A váltók régen egészen ostobák voltak, a nyolcvanas évek elején az számított komoly fejlesztésnek, hogy már megakadályozták, hogy a vezető előremenet közben rükvercbe tegye a váltót. Azelőtt a kísérletező kedvű sofőrök a kórházban végezték.
A mai elektronikák ennél lényegesen többet tudnak. Magyarországon nemcsak gyártanak automata váltókat (például a ZF Egerben és az Allison Szentgotthárdon), de váltószoftvereket is programoznak. Ma már minden autóban van úgynevezett CAN-buszrendszer, amelyről egy csomó adatot össze tud gereblyézni a váltóvezérlő elektronika. Hozzájut olyan adatokhoz, amiből egész jól meg tudja saccolni az autó tömegét, és ez az egyik kulcsfontosságú adat: a GPS adataiból nagyjából tudja, milyen az út emelkedése-lejtése, a fékezési adatokból, vagy abból, hogy elvett gázzal hogyan lassul a kocsi, egészen pontos képet alkothat a tömegről.
Az is megtudhatja, vontat-e utánfutót, de akármilyen vicces, a komolyabb váltóvezérlők még azt is figyelik, hogy le van-e hajtva a napellenző, mert ez azt jelezheti, hogy nem lát rendesen (vagy sminkel), készen kell állni egy hirtelen reakcióra, nem szabad felgangolni kilencedik fokozatba. Szenzorok figyelik még a váltóolaj hőmérsékletét, a chip hőmérsékletét (!), a kimenő-bemenő fordulatszámokat, van pozíciószenzor és pár nyomásérzékelő is.
A mai vezérlőknek sokkal több extra funkciót is kell tudniuk kezelni, mint például a vitorlázás (amikor a jármű kvázi üresben gurul), a hengerlekapcsolás vagy épp a start-stop rendszer. A motor leállítgatása miatt a váltóban gondoskodni kell arról, hogy a hidraulikus nyomás, amely a tengelykapcsolókat működteti, mindig rendelkezésre álljon: e célból vagy impulzustárolót, vagy extra elektromos olajszivattyút szerelnek az automata váltóba. Ez az egység a váltóház aljában lakik.
A váltóvezérlők programozása több száz vagy akár ezer fölötti paraméter beállítását jelenti, hisz nagyon sok esetben a különböző márkák szinte egyforma váltókat használnak. A megrendelő ezeket a kívánt paraméterezéseket adja meg, eszerint programozzák az elektronikát. Általában az alap egy viszonylag takarékos üzemmód a szigorú fogyasztási előírások miatt, és hosszú gázadásokkal lehet rávenni a váltóvezérlést, hogy sportosabb váltási stratégiát válasszon, ilyenkor a márkák szája íze szerint változik a váltás sebessége is, a Porschék például ilyenkor gyorsabban váltanak.
Biztonsági Szempontok
Az automata sebességváltó úgynevezett biztonságkritikus rendszer, ezért néhány dologra különösen szigorú előírások vonatkoznak. Például az automatának egy hátsókerék-hajtású autónál bármilyen hiba esetén egy tizedmásodpercen belül le kell választania a hajtást, hogy a hátsó kerék gördülő állapotát megőrizze, ellenkező esetben a jármű azonnal elveszíti a stabilitását.
Hogyan Lehet Tönkretenni Egy Automata Váltót?
Az automatát is meg lehet ölni, és nem szereti, ha rosszul kezelik. Például a hirtelen váltások, a mechanikus túlterhelés a váltó túlmelegedését okozhatja, a kuplungok-fékek túl gyorsan kopnak és ez váltási nehézségekhez, például rángatáshoz vezethet. Az automata gyilkolásának a legtutibb módszere még a chiptuning, amikor a turbós motor nyomatékát a váltó méretezési nyomatéka fölé viszik: ilyenkor gyorsan elpusztul a mechanika. További holtbiztos váltógyilkolási módszer az egyszerre nyomott gáz és fék, bár ezt a legtöbb motorvezérlő nem tűri és elveszi a gázt, és ez nem a ballábas fékezés bajnokainak a bosszantására van így, hanem a váltó megőrzése érdekében.
Az automata váltók vesztét a gondatlan vontatás is okozhatja: általában csak kis távolságra és lassan szabad elhúzni az autót, úgy, hogy a váltó szigorúan N, azaz üres fokozatban legyen.
A Jövő
A klasszikus felépítésű automata váltók élnek és virulnak, és míg a villanyautók el nem terjednek, bőven van bennük lehetőség. Már csak azért is, mert sok esetben a hibridekben is hagyományos automata váltót egészítenek ki egy villanymotorral, amelyet a hidrodinamikus nyomatékváltó helyére építenek be.
A Mercedes-Benz 9G-Tronic Váltó
Az új sebességváltó nagy hatékonyságának köszönhetően az E 350 BlueTEC fogyasztása alacsony. A márkához hűen a sebességváltót kényelmes használat és szinte észrevehetetlen működés jellemzi. A 9G-Tronic váltóval szerelt E 350 BlueTEC azonnal rendelhető. A 252 lóerős V6-os dízelmotor átlagfogyasztása 5,3 liter/100 kilométer (a kombi esetében 5,5 liter/100 kilométer), amelyhez 138 gramm/kilométer károsanyag-kibocsátás párosul (kombi: 144 gramm/kilométer). Ennek eredményeként az új 9G-Tronic váltóval szerelt modellek mind fogyasztás, mind pedig károsanyag-kibocsátás terén is jelentős előrelépést jelentenek az elődökhöz képest.
A motorfordulatszám csökkenése növeli az E-osztály utasainak kényelmi szintjét. A kisebb fogyasztás elsősorban a 9G-Tronic hatékonyságának köszönhető. A kilenc fokozat nagyobb, 9,15-ös áttételezése lehetővé teszi a motorfordulatszám érezhető csökkentését, továbbá fontos szerepet játszik a nagyobb hatékonyság és menetkényelem elérésében. A váltás könnyedsége - amely az egyik legfontosabb szempont a Mercedes-Benz automata sebességváltók tervezése során - számos innovatív fejlesztés eredménye. Ezek egyike az új közvetlen vezérlőrendszer, amely rövid, alig észrevehető váltást tesz lehetővé.
A kiemelkedő menetkényelem a dupla torziós ellensúly és a centrifugális ingatechnológia együttesének köszönhető. A kilencsebességes automata tervezése során a fejlesztőmérnökök nagy hangsúlyt fektettek az úgynevezett „kompakt pehelysúlyú felépítésre”. A két további fokozat és az 1000 Nm-es nyomaték ellenére az új váltónak nincs szüksége nagyobb helyre, mint elődjének, ráadásul könnyebb is lett. A tervezés során továbbá szempont volt, hogy a kilenc fokozatot a lehető legkevesebb bolygókerék és váltóelem felhasználásával tegyék lehetővé. Intenzív számítógépes analízis és precíz modellezés segítségével végül sikerült elérniük, hogy a váltó csupán négy bolygókerékből és hat váltóelemből épüljön fel.
Menet közben három sebességérzékelő felügyeli a működést és biztosít adatokat a váltóvezérlő-rendszer számára, lehetővé téve a hatékony váltást. A 9G-Tronic váltóban két olajpumpa gondoskodik az olajellátásról. A lánccal hajtott kisebb mechanikus főpumpa a főtengely mellett helyezkedik el, melyet egy külön elhelyezkedő, elektromosan vezérelt kiegészítő pumpa táplál. Ez az elrendezés lehetővé teszi az aktívan vezérelhető folyamatos kenést és hűtést, valamint azt, hogy a 9G-Tronic start/stop rendszerrel is felszerelhető legyen.
A Mercedes-Benz több mint 50 éve fejleszt és gyárt hatékony és tartós automata váltórendszereket magas minőségben. A 9G-Tronic váltó ideális mind hátsó- és összkerékhajtású, valamint hibrid és plug-in hibrid hajtásláncú járművekbe.
Gyakori Tévhitek és Hasznos Tanácsok
Az automata váltó ma már nem számít különleges kiegészítőnek, a közép- és alsó kategóriában is elérhető. Az automata sebességváltóval felszerelt autók előnye, hogy sokkal egyszerűbb és kényelmesebb ezeket vezetni. Hiszen nem kell a kuplungpedált nyomogatni (ez hiányzik is belőlük), sem arra figyelni, hogy a kellő pillanatban a megfelelő fokozatba kapcsoljuk a sebességváltó kart. Ebben a posztban sorra vettük az automata váltókkal kapcsolatos alapvető információkat.
Az L fokozat ahhoz hasonlítható, mint amikor kézi váltónál 1-esben vagy 2-es sebességfokozatba kapcsolunk. Ebben a fokozatban az autó nem fog feljebb váltani akkor sem, ha a fordulatszám eléri vagy meghaladja az ehhez szükséges mértéket. Ez a funkció speciális esetekben, például vontatáskor vagy csúszós emelkedőn lehet praktikus. Ezen kívül előfordulhatnak egyéb automata váltó fokozatok is, ilyen például az automata váltó S fokozata. Az S fokozat a hagyományos váltóknál a sport módot jelenti. Sport módban magasabb fordulatszámnál kapcsol feljebb az automata váltó. Manuálisan is kapcsolható típusoknál az automata váltó S fokozata a szekvenciális üzemmódot jelöli. Például a hybrid Toyotákban és elektromos Renaultokban olyan fokozattal is találkozhatunk, melyek a motorfékezés szerepét töltik be.
Az automata váltó kezelése nem ördöngösség, sőt, könnyebb és egyszerűbb, mint a kézi váltóé. Persze azon kívül, hogy nem kell a sebességváltással foglalkozni, az automata váltós autók esetében sok minden másképpen működik.
- Az automata váltók többsége addig nem engedi elindulni az autót, amíg két feltétel nem teljesül. Az egyik, hogy a váltó P állásban van, a másik, hogy a fék be van nyomva. Ekkor a kulcs elfordításával / gomb megnyomásával beindíthatjuk az autót. Az automata váltós autók sajátossága, hogy a gázpedál lenyomása nélkül is előre haladnak (ezt nevezik kúszásnak). Ezt érdemes számításba venni.
- Hirtelen gyorsításhoz használható funkció. Úgy lehet aktíválni, hogy tövig nyomjuk a gázt, és addig nem engedjük fel, amíg az autó a kívánt sebességet, illetve fordulatszámot el nem érte.
- Az első a fékpedál használata, majd állítsuk R helyzetbe a váltót.
- Vegyük le a lábunkat a gázról, és nyomjuk be a féket. Ne feledjük, hogy az automata váltós autóknál jóval gyengébb sok esetben a motorfék, ezért hamarabb és erősebben kell fékezni.
- Ha a fékkel annyira lelassítottuk az autót, hogy megállt, tartsuk a lábunkat továbbra is a fékpedálon (hiszen egyébként elkezd kúszni).
Mit NE csináljunk automata váltós autóval?
- Vasúti átjárónál vagy piros lámpánál ha szabad az út, elcsábulhatunk, hogy egy intenzív gázfröccsel kilőve induljunk el. Ez azért nem olyan jó ötlet, mert minél magasabb induláskor a fordulatszám, annál nagyobb igénybevételnek tesszük ki a hajtásláncot.
- Gyakori vélekedés, hogy érdemes üresbe tenni a váltót menet közben, például lejtmenetben. Sokak szerint így kíméljük a hajtásláncot, másrészt kevesebb üzemanyag fogy. Ez azonban nem igaz: a lejtőn gurulva N állásban a motorfék nem működik, ami a fogyasztásnak kedvezne. Ráadásul ha közben váratlanul gyorsítani kellene, az gondot jelent, mert a váltó nincs fokozatban. A modern automata váltós autók ráadásul érzékelik, ha lejtmenetben lassítani szeretnénk, és automatikusan alacsonyabb fokozatba kapcsolnak bármiféle beavatkozás nélkül. Álló helyzetben ugyan nincs balesetveszély, más kérdés, hogy mennyire érdemes például a pirosnál N-be kapcsolni. A korszerű automata váltók ugyanis probléma nélkül elviselik, hogy arra az időre, amíg a lámpa zöldre vált, fokozatban maradjanak.
- Aranyszabály, hogy egyik autót sem tanácsos túlterhelni, mert ártalmas lehet például a felfüggesztésre vagy a futóműre nézve. Az automata váltós autókra ez fokozottan igaz, ugyanis a váltóban lévő olaj túlhevülhet.
- Sport módban a szokásoshoz képest gyorsabban kapcsol egyik fokozatból a másikba az automata váltó magas fordulatszámon, ennek köszönhető a sportos vezetési élmény. Ha azonban a váltóolaj hőmérséklete nem elég magas, a fokozott megterhelés károsíthatja a váltót és a motort is. Ezért érdemes a sport üzemmód használatával megvárni, hogy a váltóolaj elérje az üzemi hőmérsékletét.
- Az egyik legrosszabb, ami egy automata váltós autóval történhet, ha megpróbálják betolni. D állásában ugyanis a váltó alkatrészei is mozogni kezdenek, ha betoljuk az autót. Viszont, mivel a motor nem jár, nem kapják meg a szükséges kenést. Ez súlyos károsodást okozhat az automata váltóban, aminek javítása jelentős összegbe kerülhet. Természetesen lehet tolni az autót, ha valamiért nem tudjuk elindítani, de ilyenkor N fokozatba állítsuk a váltót. Különösen idősebb autók automata váltóját károsíthatja, a javítás pedig drága lehet. Akárcsak a kézi váltós autóknál. Ezzel tönkretehetjük a sebességváltót.
Automataváltó: Tények és tévhitek
Ennél sarkosabb véleményeket is hallani, például hogy az automata váltó kezdőknek való, lusta sofőröknek találták ki, illetve a nagypapák számára ideális - vagy egyenesen azoknak, akik nem tudnak vezetni. Nem nehéz belátni, hogy ez nem igaz. Gondoljunk csak arra, hogy egy nagyvárosban, egy sok sávos úton, egy nagy kereszteződésben, ahol esetleg még egy vagy két villamos is áthalad, mennyi mindent kell csinálnia a sofőrnek. És mennyi mindenre kell odafigyelnie! Az automata váltó valójában megkönnyíti a vezető dolgát, mert nem kell még a sebességváltással is foglalkoznia. Sarkos megállapítás, amiben ugyanakkor van némi igazság.
Az automata váltóért általában felárat kell fizetni, mivel ez a technológia a kézi váltónál többet tud, ennek a többletnek pedig ára van. Másrészt a karbantartása, javítása is költségesebb lehet, mint a kézi váltóé. A váltóolaj cseréjére például gyakrabban van szükség, mint a kézi váltók esetében. Ezen nem szabad spórolni, mert drágább lehet a leves, mint a hús. De az éremnek két oldala van. A másik oldalon ott van az a kényelem, amit az automata váltó biztosít a kézi váltóhoz képest, illetve a jóval kevesebb stresszel járó vezetési élmény és az értéktartás. A kézi váltó használatánál ráadásul mindig jelen van az emberi tényező: előfordul, hogy ügyetlenül váltunk, megreccsenhet a váltó, vagy idegesen vezetünk, és esetleg a szokásosnál durvábban bánunk a váltóval.
Ez egy olyan tévhit, ami újra és újra felüti a fejét, pedig ma már semmi sem igaz belőle. Annak, hogy makacsul vissza-visszatér, talán az lehet az oka, hogy kb. a 2000-es évek elejéig az automata váltós autók valóban többet fogyasztottak. Sőt, a mai, gyakran 8-9 fokozatú automata váltók nem csak gyorsan váltanak, de jóval hamarabb is, mint régebbi társaik. Így a motor sokkal egyenletesebben dolgozik, ami tovább optimalizálja a teljesítményt és csökkenti a fogyasztást.
Az automata váltó többféle elven is működhet, megkülönböztetünk például szekvenciális, bolygóműves, duplakuplungos és még néhány további típust. A működési elve mindegyiknek más és más. Közös jellemzőjük, hogy használatukhoz nem kell benyomni a kuplungot (éppen ezért az automata váltós autókban nincs is kuplungpedál).
Az automata váltós autók vezetése kényelmesebb és egyszerűbb, mint a hagyományos, kézi váltós típusoké. Mivel a sebességváltás nem igényel odafigyelést, így a vezető jobban tud koncentrálni a közlekedés egyéb körülményeire. Ez a régebbi típusok egy részére volt érvényes. A ma kapható automata váltós autók fogyasztása nem haladja meg a kézi váltós típusokét.
tags: #7 #sebesseges #mercedes #valto #működése