A 3,5 tonnát meghaladó járműszerelvények vontatásának jogszabályi háttere és gyakorlati szabályai
Valami nagyon nehéz dolgot akarsz elvinni A-ból B-be? Hajót, trélert, lakókocsit kellene magad után ráncigálni? Nos, nem lesz könnyű dolgod, de most legalább arra meg fogod találni a választ, hogy mivel mekkora utánfutót húzhatsz, mik a pótkocsi vontatás szabályai.
Kézenfekvő, hogy ha valami nehezet kell szállítani, akkor azt fel kell tenni egy teherautóra, és ennyi. A gond az, hogy ehhez minimum egy C1-es jogosítvány kell, ami drága, és elég sokáig tart mire megszerzed. Ugorjunk is gyorsan a következő lehetőségre, arra, hogy a vonóhorogra akasztjuk, és elráncigáljuk.
Ha B kategóriás jogsid van, akkor nem vezethetsz semmit, aminek a megengedett legnagyobb össztömege 3,5 tonna felett van. (Ez a járműszerelvényre vonatkozik, azaz egybe kell számolni az autót és az utánfutót). Plusz megkötés, hogy a pótkocsi (a jogalkotó nem ismeri az „utánfutó” fogalmát, ő „pótkocsifixált”) megengedett legnagyobb össztömege nem lehet több, mint vontató autó saját tömege. A 3500 kilós főszabály alól egy kivétel van csak, ha a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű kocsid után akasztasz egy könnyű pótkocsit, ekkor elmehetsz 4 250 kg-ig, de egy grammal sem tovább. Nyilván ez utóbbi kivétel a 9 személyes mikrobusszal egész Európát átszelő vállalkozóknak jön jól, akik így az utasok csomagjait be tudják tenni egy kis ponyvás utánfutóba, majd 80 km/h-val végigcammoghatnak a kontinensen. Elvileg. [326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet]
Ez egy fura, de nagyon hasznos kis kategória, igazából két - meglehetősen fontos - paraméterben tér el a B kategóriától: a járműszerelvény tömege meghaladhatja a 3500 kg-ot, illetve a pótkocsi össztömege meghaladhatja a vontató önsúlyát. Tehát egy max. 3500 kilós össztömegű autóval húzhatunk egy pótkocsit.
Súlyhatárok és típusjóváhagyások
Na, ez az a pont, ahol a legtöbben elvesznek (a tömegben 😊), itt a legfontosabb, hogy tisztába tegyük a dolgokat. Fontos, hogy itt a JÁRMŰ dolgait tárgyaljuk, nem a jogosítványét, azt már fentebb kiveséztük. Annyi megjegyzést azért teszek, hogy nyilvánvalóan, ha a jármű a forgalmi adatai alapján el tud húzni akár egy fél falut, de neked csak B kategóriás jogsid van, akkor te bizony sajnos csak annyit húzhatsz, ami belefér a B kat-ba.
Teherbírási Adatok - Opel Vivaro
Gyakori tévedések a köztudatban:
- „az utánfutó össztömege nem lehet több, mint az azt vontató autó önsúlya”: tévedés.
- „az utánfutó össztömege nem lehet több, mint a vontató autóé”: tévedés (legalábbis a legtöbb esetben).
Az utóbbi két pontban az a vicces, hogy a vonatkozó jogszabály, a 6/1990. KöHÉM rendelet 21. §-a és a soron következő, 22. §-a szerint: „Európai típusbizonyítvánnyal rendelkező járművek esetében a vontatható pótkocsi össztömeget az európai típusjóváhagyás során meghatározott értékkel megegyezően kell megállapítani.” A típusjóváhagyás során meghatározott érték vonatkozik az adott típus által vontatható pótkocsi (utánfutó) maximális tömegére, feltéve, hogy a felszerelt vonóhorog ezt el is bírja. Ha nincs európai típusjóváhagyás, akkor kell figyelembe venni a fenti, 21. §-ban szereplő kitételeket.
Vontatás szabályai és gyakorlati megvalósítás közérthető módon
Maximális méretek és rakományok elhelyezése
Ha már tudjuk, hogy milyen súlyt húzhatunk, akkor nézzük meg, mekkora a maximális méret: személyautó pótkocsija maximum 3 méter magas lehet (rakománnyal együtt értve), bármilyen egyéb jármű pedig maximum 4 méter. A szélesség maximum 2 méter 55 centi, kivéve a hűtőkamionokat, ahol ez kőkemény 5 centivel több.
A közúti űrszelvény tehát 4 x 2,6 méteres, és fontos, hogy a szélességbe nem számít bele például a tükör és egyéb, a rendeletben felsorolt „elhajló részek”.
A hosszúságok kicsit bonyolultabbak: maga a gépjármű nem lehet hosszabb 12 méternél, kivéve a max. két tengelyes buszt, ami 13,5, a kettőnél több tengelyes buszt, ami 15 méter lehet, és persze a csuklós buszt, ami pedig 18,75 méter. A nyerges vontató és a félpótkocsi kombinációja maximum 16,5 méter, amiből 14,04 méter lehet félpótkocsi. A lényeg viszont most jön: gépkocsi plusz pótkocsi egyenlő max. 18,75 méter.
sebességhatárok utánfutóval való közlekedéskor
A 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. § alapján: „A gépkocsi hátsó tengelye és az általa vontatott pótkocsi első tengelye közötti távolság nem lehet kisebb 3,00 méternél.” Azért kíváncsi vagyok, hogy ez hogy jön ki mondjuk egy régi Swift és a „telekrőlalmásrekeszthazahurcoló” miniatűr utánfutó kombinációjában.
A legfontosabb szabály az, hogy a pótkocsiról, utánfutóról hátrafelé nem lóghat le semmi úgy, hogy az veszélyeztesse a közlekedést. A túllógó részeket legalább 40 x 40 cm méretű piros vagy piros-fehér csíkos zászlóval, illetőleg táblával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül a hátra kinyúló rakományt piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel, az oldalra kinyúló rakományt előre fehér fényű lámpával és fehér fényvisszaverővel, hátra piros fényű lámpával és piros fényvisszaverővel meg kell jelölni. Tehát nem láthatósági mellénnyel, koszos atlétatrikóval vagy az asszony piros tangájával, hanem szabványos 40 x 40 centis zászlóval vagy táblával, adott esetben lámpákkal.
Sebességhatárok és a tachográf kötelezettség
Bármilyen utánfutót húzol, a maximális megengedett sebesség ugyanannyi, mint a kamionoké, azaz 80 km/h autópályán, 70 km/h autóúton és lakott területen kívül, lakott területen pedig ugyanúgy 50, mint minden mással. Ha esetleg egy autóúton 100-as tábla van kitéve, az se tévesszen meg, nem neked szól, te ugyanúgy csak 70-nel mehetsz. [1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 26. §]
Rossz hír: amennyiben a járműszerelvény össztömege meghaladja a 3500 kg-ot, akkor menetíró készüléket, azaz emberi nyelven tachográfot kell bele szerelni, és be kell vele tartani a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat. Jó hír: személyautóba nem kell, azaz pontosabban a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 92. § (2) bekezdés szerint „csak” az M2, M3 és az N kategóriába sorolt járművekbe kell szerelni tachográfot.
A járműkategóriák pontos meghatározása a következő:
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
- M1 kategória: Személyszállításra használt járművek, amelyek a vezetőülésen kívül legfeljebb nyolc ülőhellyel rendelkeznek.
- M2 kategória: Személyszállításra használt járművek, amelyek a vezetőülésen kívül nyolcnál több ülőhellyel és 5 tonnát meg nem haladó legnagyobb tömeggel rendelkeznek.
- M3 kategória: Személyszállításra használt járművek, amelyek a vezetőülésen kívül nyolcnál több ülőhellyel és 5 tonnát meghaladó legnagyobb tömeggel rendelkeznek.
- N kategória: Árufuvarozásra használt és legalább négy kerékkel, illetve három kerékkel és 1 tonnát meghaladó legnagyobb tömeggel rendelkező járművek.
Behajtási hozzájárulások és díjak a nehéz járműszerelvényekre
Amennyiben a járműszerelvény össztömege meghaladja a helyi utakra előírt súlyhatárt, úgy az önkormányzatoktól behajtási hozzájárulást (útvonalengedélyt) kell kérni. Példaként lássuk az eljárási díjak alakulását Biatorbágy Város Önkormányzatának rendelete alapján a megengedett legnagyobb össztömeg függvényében:
| Gépjármű megengedett legnagyobb össztömege (vontatmánnyal együtt) | 1 napra | 10 napra | 90 napra | 180 napra | 1 évre |
|---|---|---|---|---|---|
| 12,1 - 22,00 tonna között | 9 525 Ft | 28 575 Ft | 85 725 Ft | 161 925 Ft | 190 500 Ft (max. 18 t-ig) |
| 22,1 - 24,00 tonna között | 12 700 Ft | 38 100 Ft | 114 300 Ft | 215 900 Ft | 266 700 Ft (helyi váll.) |
| 24,1 tonna felett | 16 510 Ft | 49 530 Ft | 148 590 Ft | 280 670 Ft | - |
A hozzájárulásban a Polgármester előírja azt az útvonalat, amelyen a teherjárműnek közlekednie kell, és azokat a feltételeket, amelyek a jármű közlekedése során biztosítják a helyi közút és tartozékainak védelmét. Az engedélyt a tevékenység megkezdését megelőzően legalább 3 munkanappal szükséges igényelni.