20x1.85 Külső Gumi Defektvédelem: Átfogó Útmutató

Ebben a cikkben kizárólag a külső gumik fixen beépített defektvédelmével foglalkozunk. Minden szétvágott külsőt megvásároltunk a hazai forgalmazótól. Egyetlen gumit sem kaptunk tesztelésre vagy ajándékba, így teljes mértékben elfogulatlanul írhatunk róluk. Az alábbi cikk nem egy teszt, inkább egy szubjektív értékelés. Jelen cikkben csak a szúrásos és vágásos defektekkel foglalkozunk, mert a felütéses defekt elleni védelem leginkább csak a DH-FR, Enduro külsőkre jellemző, leginkább ott van szükség ezek meglétére.

A defektállóság csak egyetlen paraméter a gumiválasztásnál, tehát nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy ha egy gumi defektállóbb, akkor az összességében is jobb gumi lenne, mint egy másik, kevésbé defektálló. Ez főként azért is van így, mert a defektállóság mint tulajdonság, több egyéb tényezőt negatívan befolyásol. Tehát pl. ha nő a defektállóság, akkor nő a külső össztömege és nő a gördülési ellenállása is.

A Defektvédelem Elvei és Technológiái

Elsőre talán megdöbbentő lehet, hogy az alábbi 20-féle külső mind más (néven futó) defektvédelmi technológiát tartalmaz. Valójában háromféle elv van, ezeket és ezek kombinációit alkalmazza minden gyártó, csak mindenki nevet adott a „saját gyermekének”, ezért tűnhet bonyolultnak és átláthatatlannak a kínálat. Pedig valójában nem az.

1. Vastag gumiréteg

Ennek fizikája egyszerű: minél vastagabb a gumiréteg, annál nehezebb átszúrni. Értelemszerűen így nő az adott külső tömege is. Ez rosszabb gyorsíthatóságot eredményez, de egyben nő a külső élettartama is, mivel a több anyag hosszabb idő alatt kopik el. A vastag (és keményebb) alapanyag növeli a gördülési ellenállást is, elvégre a külső gumiban a futófelületi réteg szokott a legkeményebb lenni. Tehát ahol a gördülési ellenállás mérséklése a cél, oda ez a technológia nem való. De egy boltba, melóba járós gépnél olcsó és hasznos alternatíva ez az egyszerű megoldás.

Kétféleképpen lehet vastag egy pl. 7 mm vastag gumi futófelülete. Van 1 mm-nyi belső szövet+gumiréteg, ami összetartja az egész külsőt és felette van 6 mm-nyi futófelületi gumialapanyag. Ez a külső olcsó lesz, mert egyszerű gyártani. Elég jó lesz defektállósága és hosszú lesz az élettartama, mert irdatlan sok gumi van a futófelület alatt. Viszont nagyobb lesz gördülési ellenállása, mivel a vastag gumiréteg bizony merev, nehezebben gördül át egy terep egyenetlenségen. Ez a külső ideális egy olyan városi gépbe, amivel komótos tempóban közlekedik a gazdája, nem cél, hogy a lámpánál ő gyorsuljon ki leghamarabb, viszont extra hosszú futásteljesítményt szeretne, elvégre ez egy költséghatékony külső és megoldás, amit több éven keresztül szeretne használni.

Fék korszerűsítése MZ ETZ 250-en

2. Nagy szálsűrűségű szövet

Miért nem gond a motoroknál és az autóknál a királydinnye? Egyszerű: olyan vastag a gumi falvastagsága és olyan nagy a szálsűrűség, hogy nem tud átmenni rajta. Ugyanez az egyszerű elv alkalmazható a kerékpár gumiknál is. A nagy szálsűrűség jelentősen drágítja a gumi árát, így ezt elsősorban a drágább külsőknél használják, viszont érezhetően fokozza az átszúrás elleni védelmet. Több olyan gumival is találkoztunk, melyek alapanyagát viszonylag könnyű volt átszúrni (a puhább, tapadósabb keverékeknél ez a jellemző), viszont a belső szövet alapanyaga jelentős mértékben megakasztotta a rajzszeget, mielőtt átment volna rajta. A nagy szövetsűrűség jót tesz a gördülési ellenállásnak is (csökken tőle).

3. Vékony, könnyű, de extra ellenálló rétegek

Vannak olyan külsők és felhasználási területek, ahol fontos a kordában tartott tömeg. Itt a futófelület alá kell célzottan berakni valami extra szúrás- és vágásálló vékony és könnyű réteget, ami nem dobja meg túlzottan a külső tömegét. A rossz hír, hogy ezt nem lehet olcsón megúszni. Vannak vékony, és nagyon ellenálló, leginkább kevlárból (aramidból) álló, extra sűrűn szőtt szövet rétegek, de ezek ára is borsos, így inkább csak a drágább, 5-6000 Ft feletti árú, teljesítménycentrikus külsőkbe építik be őket. Az olcsó és könnyű vékony rétegek bár nyújtanak némi defektvédelmet, de inkább csak a vágásos sérülésekkel szemben. A rajzszög és a királydinnye szinte akadálytalanul halad át rajtuk. Szúrás ellen ezek nem túl jók.

Kombinált technológiák és rugalmas betétek

Ezek az 1-5 mm vastag, többnyire színes gumi rétegek nyújtják a leghatékonyabb defektvédelmet mind a szúrásos, mind a vágásos defektek ellen. Nyilván az 1-2 mm-es alig nyújt valami védelmet, az csak a „kozmetikázott defektálló” külső, a vásárlói lelkiismeret megnyugtatására. Ez a technológia 3 mm-től már egész jó védelmet nyújt, a 4-5 mm-es rétegek pedig már nagyon nagy fokú védelmet tudnak nyújtani. A legtöbb tüske egyszerűen túl rövid ahhoz hogy átszúrja őket, vagy ha hosszúak, akkor mire átérne nagy vastagságú rétegen, addig áthalad, átgördül rajta-felette a külső, így megszorul, letörik, kifordul a tüske.

Némely bélésanyag - főleg a márkásabb gumiknál - annyira rugalmas és elasztikus, hogy amikor beleszúródik a tüske, akkor az fizikálisan nem vágja-szúrja át, hanem köré-szorul a rugalmas alapanyag, amitől egyre nehezebb bentebb nyomni a tüskét. Vágás ellen is hatékonyak ezek az extra rugalmas rétegek, mert mire átvágná az üvegcserép a teljes keresztmetszetet, addigra már továbbgördült a külső.

Defektvédelem és a Gumi Teljesítménye

Vizsgáljuk meg a gumi-falvastagság összefüggését az élettartam és a gördülési ellenállás tekintetében. A 7 mm-nyi gumiréteg kijöhet úgy is, hogy van 1 mm-nyi alapszövet+gumi, ami összetartja a külsőt, felette van 3,5 mm-nyi extra rugalmas szúrásgátló réteg, felette pedig további 2,5 mm-nyi futófelületi gumiréteg. Ez a külső gumi kb. hasonló vagy kissé defektállóbb lesz, mint az első példában tárgyalt, viszont teljesen másként fog viselkedni menet közben. Kb. feleakkora lesz a km-ben mérhető futásteljesítménye, mint az első példában szereplő 6 mm-nyi futófelületet tartalmazó külsőnek (6 mm kontra 2,5 mm), viszont az élettartama alatt valamennyivel gyorsabb és komfortosabb lesz mint az 1-es példában szereplő külső.

Opel A Tükör Árak Összehasonlítása

Ennek oka, hogy az extra rugalmas defektgátló réteg az alap szövetszerkezeten KÍVÜL van. Ergó alig hat rá a guminyomás. Hiába fújod fel 6 bárra a külsőt, mindig lesz a futófelületén egy 3-5 mm vastag puha, könnyen átgördülő réteg, ami miatt kevésbé fog fennakadni az útegyenetlenségeken, mint az 1-es példában szereplő kopásállóbb gumi futófelületű külső. Nyilván a 2,5 mm-nyi futófelület km-ben nem fog addig kitartani, mint a 6 mm-nyi, de így is kellően nagy lesz a futásteljesítmény, mivel az extra rugalmas közbülső réteg miatt maga a futófelület kevésbé lesz igénybe véve, mint az 1-es példa 6 mm-es rétege. Sokan félnek a 3-5 mm-es réteget tartalmazó (SmartGuard, GrennGuard, Stop Thor, Stop Thor Ultimate, Safety System Plus) külsőktől, mert hogy „rohadt nehezek”. Tény, hogy nehezek, de nem leszel velük gyorsítás bajnok, viszont tempótartásban és kényelemben verhetetlenek ezek a külsők.

Népszerű Defektvédelmi Megoldások Összehasonlítása

Az alábbi táblázatban összefoglaltuk a különböző gyártók által alkalmazott defektvédelmi megoldások jellemzőit, a tervezetben szereplő leírások alapján:

A Kerékpár Gumik Általában

A gumiköpeny (más néven gumiabroncs, gumikülső vagy csak gumi) a kerékpár talajjal érintkező felülete, biztosítja az erőátvitelt a jármű és az út között. Rendszerint légnyomás van benne. A gumiabroncs gumiból, textil jellegű erősítővázból és acélból vagy Kevlar/Aramid sodronyból áll.

Belső gumi és Tubeless rendszerek

Lehet benne belső gumi (más néven tömlő), de fokozatosan terjed a tömlő nélküli tubeless rendszer, amelynél a tömítést a gumiabroncs és a tömítő folyadék végzi. Tubeless rendszerű köpeny használható tömlővel, ellenben a tömlőst - főleg ha a kerék sem támogatja a tubeless használatot - nem ajánlatos tömlő nélkülire átalakítani. Ha „TR”, „UST” vagy Tubeless Ready jelölést látunk a köpenyen vagy a keréken, ez a belső nélküli használat lehetőségére utal. A defekt megelőzését szolgálja a köpeny szerkezetébe integrált defektvédő réteg és a defektgátlóval feltöltött tömlő. Emellett a Tubeless rendszerek esetében a gumiköpenybe töltött tömítő folyadék is segít az esetleges sérülések tömítésében. Sajnos a felsorolt technológiák növelik a köpeny/tömlő tömegét és a gördülési ellenállást.

Mintázat és Méretezés

A gumiköpeny mintázata MTB kerékpárok esetében nagymértékben meghatározza a menettulajdonságot, a tapadást, a fékezhetőséget és a kanyarvételt. Szilárd burkolatra szánt gumiköpenyek esetében a mintázat nem annyira fontos, a tapadást nem növeli, még nedves időjárásban sem. Ez egy gyakori tévhit a kezdő kerékpárosok körében.

Felicia külső hőmérséklet szenzor szerelése

A vásárlás során mindenképpen figyeljünk a kerékméretre. Ezek meghatározott átmérő szabványt követnek, az összehajtós és gyermekkerékpárok 16/20” méretétől a MTB-k háromféle 26”/27,5”/29” keresztül az országúti, túra és gravel bicajokon megtalálható 700C méretig. Jó tudni, hogy a „colos” és „C” méretek hozzávetőlegesek, a pontos érték az ú.n. ETRTO szám, amely két paramétert jelöl: a gumiköpeny szélességét, illetve az abroncs peremátmérőjét. Vásárlás előtt tisztázni kell az ETRTO méretet. A felszerelhető gumiköpeny-szélességet pedig az abroncs peremek közt mért belső szélessége határozza meg.

tags: #20x1 #85 #kulso #gumi #defektvedett

• Olajbetöltő sapka problémák Fabia modelleknél
• Hankook mintabolt Dunaújvárosban
• Valós fogyasztás: Opel Corsa
• Tudjon meg többet a gumi és futómű beállításról
• Minőségi gumikalapácsok