Rejtő Jenő és A 14 karátos autó: Egy Irodalmi és Színpadi Jelenség
Rejtő Jenő a XX. század magyar szórakoztató irodalmának egyik legjelentősebb alakja. P. Howard/péhovard/Rejtő Jenő a magyar szórakoztató irodalom kiemelkedő alakja. Légiós regényei már-már szürreálisan kalandosak, és bár távoli világokat idéznek, némi társadalomrajzot is hordoznak.
A Rejtő Jenő munkásságát felidézve tekintsük át életét, ami legalább olyan mozgalmas és fordulatos, mint regényhőseié. A tizennégy karátos autó Rejtő egyik legismertebb regénye, sőt, Rejtő Jenő az egyik - ha nem „a” - legismertebb regényíró Magyarországon, A tizennégy karátos autó pedig a legnépszerűbb művei egyike.
Rejtő Jenő Élete és Különleges Humora
Rejtő Jenő (született Reich Jenő, Budapest, 1905. március 29. - Szovjetunió, 1943. január 1.) írói álnevei P. Howard és Gibson Lavery. Reich Jenő néven egy zsidó családba született Budapesten. Gyerekkorában többször költöztek, ez a mozgalmasság egész későbbi életére is jellemző volt. Iskoláit sem tudta befejezni, a Kereskedelmi Iskolából eltanácsolták.
Művészi pályafutása a színészettel kezdődött, de hamar az irodalom felé fordult. Tizennyolc éves korában írt először verseket, de ezeket még nem adták ki. Ezután külföldi utazgatásba kezdett, bejárta egész Európát és Afrikában is megfordult. Ez idő alatt alkalmi munkákból élt: hol dokkmunkásként, hol illatszerárusként, heringre halászott, építőmunkás, gobelinkereskedő. De megfordul cirkuszban, színházban. Valószínűleg a Franciaországban töltött évek során inspirálódott a regény megírásához. Potyautasként eljutott Afrikába, ahol idegenlégiósokkal is találkozott.
Hazatérése után sikeres kabarészerző lett. A 30-as években már elismert és termékeny íróvá vált, ekkor már a Rejtő, és a P. Howard álneveket használta. Kiadói nyomásra álnéven publikált (noha minden vágya, hogy saját nevén ismerjék el - sovány vigasz, hogy néhány kötetben P. Howard fordítójaként tüntetik föl), akárcsak a kor legtöbb ponyvaírója. A (napjainkig élő) általános elvárás/babona szerint a hazai közönség kevésbé vevő magyar (nevű) író művére.
Autóklíma hibaelhárítási útmutató
Rejtő Jenőnek már az élete is legalább olyan izgalmas és színes volt, mint regényhőseié. Sajátos stílusa valóban utánozhatatlan, egyéni, groteszk, leleményes nyelvi humor, „váratlan abszurd fordulatok, szürreális, gyakran kispolgári figurák és a társadalom fanyar humorba csomagolt kritikája” jellemezte. A pesti (zsidó) humor volt az igazi közege, az a sajátos pesti humor nevelte, amelyben elkeveredik a cinizmus, az öngúny, a csattanóra élezett vicc, a felismert hibák némiképpen megbocsátó kifigurázása, és egy életszerető törekvés a valóság sötét és súlyos óráinak könnyebb elviselésére. Humora bölcselkedő megjegyzéseiben is érvényesült, például: „Az élet olyan, mint egy nyári ruha mellénye - rövid és céltalan.” (A szőke ciklon) Vagy: „A nő olyan, mint egy költői hasonlat - ha szép, az sem baj, hogy semmi értelme.” (Piszkos Fred közbelép)
Rejtő Főbb Művei és Képregényei
Legnagyobb sikerei közé tartoznak a Vesztegzár a Grand Hotelben, A tizennégy karátos autó, Piszkos Fred, a kapitány, A szőke ciklon, Az elveszett cirkáló, A megkerült cirkáló, A láthatatlan légió, A három testőr Afrikában; Vanek úr Párizsban, vagy a Csontbrigád. 11 légiós-regényt írt.
P. Howard álnéven megjelent könyveivel máig az egyik legkedveltebb magyar író. Rejtő Jenő alias P. Howard neve erősen kapcsolódik a képregények miatt Korcsmáros Pál grafikushoz. Neki sikerült igazán eltalálni a figurákat és átültetni a poénokat. 14 regényéből készült képregény.
Rejtő Jenő halála, majd a háború után csak a feketepiacon lehetett hozzájutni könyveihez, gyakorlatilag aranyáron. A hatvanas évek elején kezdték újra kiadni műveit, hatalmas sikerrel. Életművét manapság már az irodalmi körök is nagyra értékelik. „Kitűnő érzéke volt a szörnyű világban meglátni a jelenségek fonákját, megmutatni az emberellenesben a nevetségest, és e nevetségessé tétellel leleplezni oly sok silányságot” - írta róla Hegedűs Géza irodalomtörténész.
Késések az elektromos Land Rover terveiben
Filmadaptációk Rejtő Jenő Műveiből
Regényeiből több film készült: A fehér folt Zsurzs Éva rendezésében a Férjhez menni tilos-t, a Vesztegzárból Palásthy György a Meztelen diplomatát, mindkettőt 1963-ban. Somló Tamás 1970-ben forgatta A halhatatlan légiós - akit csak Péhovardnak hívtak című filmet, ez az író életének eseményeit A láthatatlan légió és a Csontbrigád motívumaival ötvözte. 1996-ban készült el A három testőr Afrikában, Bujtor István rendezésében, sajnos nem túl nagy sikerrel. A detektív, a cowboy és a légió alapötlete nyomán - jelentős átigazítással rendezte meg Madarász István A fekete múmia átka című tévéfilm-változatot (2015). Ez a Netflix műsorán is nézhető.
Rejtő Jenő Tragikus Végzete
A rengeteg munka megviselte egészségét, hiszen néha napokig írt folyamatosan. 1939-ben idegszanatóriumba került, így tudta elkerülni egy ideig a katonai behívót. Rejtő egész életét jellemzi, hogy sosem foglalkozott sokáig egy dologgal, de mindent kipróbált. A drámai vég oda nem illő módon, rendkívül fiatalon, idő előtt és méltatlanul zárta le életét. 37 éves korában munkaszolgálatosként halt meg (fagyott halálra) Oroszországban. Háttér: 1942-ben a nagykátai kórházból betegen viszik el a nyilasok, így kerül Jevdokovóba.
A tizennégy karátos autó című regény
A tizennégy karátos autó Rejtő Jenő ponyvaparódiái közül az egyik legszellemesebb és legszórakoztatóbb. Ebben a történetben tűnik fel először az orosz származású Gorcsev Iván. A regénynek két hőse van: egy autó, egy Alfa Rómeó, melynek alváza aranyból készült, és a dilettáns sofőr, aki a szó szoros értelmében tűzön-vízen száguld ezzel a csodálatos géppel. A szokásos személycserék, eltűnt és visszatérő holttestek és ájultak, feje tetejére állított, de szellemes ötletek halmaza adja a regényt.
A garantált poénok, helyzetkomikumok biztosítják a fura figuráknak a kalandot, rejtélyt, nem kevés izgalommal, ahol a verekedés is mókás helyzeteket teremt. A párbeszédek elevensége és abszurditása ma is frissen hat. Mindezt sok-sok humorral megspékelve, ahol az elmaradhatatlan légiós kalandokhoz jár némi romantika is. Az elképesztő alapötlet és a kiszámíthatatlan események az utánozhatatlan Rejtő-stílussal egy remek kikapcsolódást garantálnak.
Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről
Gorcsev Iván, a Főhős és Laboux Miniszter Terve
„Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat.” Ezekkel a sorokkal indítja Rejtő A tizennégy karátos autó című regényt. Gorcsev Iván, a furcsa, Franciaországban utazgató orosz, aki mindenbe belekeveredik, de semmit sem vesz komolyan. A tekervényes történet sikeréhez megvan minden, ami csak kell: svindlis, ám szeretetre méltó, fantáziadús főhős (bizonyos Gorcsev Iván, ki ne ismerné? - Lengyel Benjámin).
Gorcsev beleszeret egy Anette nevű lányba, de Anette apja, Laboux miniszter, nem akarja hozzáadni. Tréfából azt mondja, hogy ha Gorcsev jelentkezik az idegenlégióba, összeházasodhat Anette-el. Gorcsev a rá jellemző hevességgel azonnal felveteti magát a hadseregbe. Így kapcsolódik a "tábornok terve" a miniszter ravasz szándékaihoz, melyek Gorcsev légionárius szolgálatát célozzák, egy látszólagos tréfa formájában.
A Nobel-díj és Gorcsev Első Kalandjai
Gorcsev Iván, a Rangoon teherjáró matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el, Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át. A Nobel-díjjal kitüntetett Bertinus tanár Göteborgban szállt hajóra, táskájában a Nobel-díjjal. Southamptonnál a hajóra szállt Gorcsev Iván, hogy előtte is teljesen ismeretlen okból átkeljen a csatornán. Az igaz, hogy elbocsátották a Rangoon teherhajóról, mert egy négyágú csáklyával megverte a kormányost, de hogy miért kel át a csatornán valaki, ha megverte a kormányost, és elbocsátják egy teherhajóról, ez teljességgel érthetetlen, mint annyi más cselekedete különös regényhősünknek.
Homályos az is, hogy mi módon ismerkedett meg ez a félig még siheder, komolytalan fiatalember a világhírű tudóssal, és főként tisztázásra szorulna, hogy mi módon vette rá a hajlott korú, zárkózott tanárt arra, hogy vele, bár igen kis alapon, de mégis a makao nevű, tiltott szerencsejátékot játssza. Állítólag úgy kezdődött az egész, hogy a tanár tengeribetegséget kapott a fedélzeten, és Gorcsev felajánlott egy kellemes ízű, maga keverte citromos, konyakos, szódabikarbónás italt, amitől a tanár jobban lett. A tanár megkérdezte a fiút, kicsoda és honnan jön: „- Gorcsev Iván vagyok, foglalkozásomra nézve huszonegy éves, a Naszja Gorjodin-beli báró Gorcsev cári kamarás testvéröccsének fia. Atyám kapitány volt a gárdában, és nagybátyám a Jusztveszti Versztkov kormányzóság katonai parancsnokaként védte Ogyesszát a fellázadt hadiflotta ellen.” Mindebből egy szó sem volt igaz. De egészen fiatal lánykák és öreg tudósok hiszékenysége állítólag korlátlan. Ha megfigyeltük eddig hősünket, egy különös tulajdonságát ismerhettük fel: sohasem mondott igazat, de nem is hazudott. Csak éppen habozás nélkül kimondott mindent, ami eszébe jutott, és ez sok, elképesztő bonyodalomba sodorta életében.
A tanár kipróbálta a szerencséjét, öt centime-os alapon, és nyert tíz frankot. Később, amikor már kétezret veszített, felemelték az alapot. A professzor Bordeaux-ban kiszállt a Svéd Franklin Egyesület nagy aranyérmével és néhány szomorú meditációval a francia főiskolák felületes pedagógiai rendszerét illetőleg, amely a makao nevű tiltott szerencsejáték oktatását úgyszólván teljesen mellőzi a tantervből.
Vanek Úr Felbukkanása és a Nizzai Kalandok
Mit csinál egy ember, ha huszonegy éves, a komolyság nyomokban sem fordul elő lelkivilágában, és ilyen hihetetlen pénzösszeg birtokába jut váratlanul? Ezt kérdezte önmagától Gorcsev. Kiszáll Nizzában. Itt találkozik Vanek úrral, akit Mikó István formál Vanek úrrá.
A csomaghordó külsejű egyén barna zakókabátban és fekete fürdőnadrágban álldogált a kikötőmunkások gyülekezőhelyén, ahol már minden várakozót elvittek valamerre dolgozni, csak őt nem. Ez az ember olyan rosszkedvű volt, hogy szinte sírt, és közben a fogát piszkálta. Talán azért, hogy az étkezést legalább ezzel a valószerű illúzióval helyettesítse. Gorcsev felvette őt titkárnak: „Kész szerencséje, hogy erre jöttem. Alkalmazom! Ön nálam titkár. Fizetése havi kétezer frank.”
Gorcsev egyenesen Nizza csodálatos parti sétánya felé tartott, amit úgy hívnak, hogy plage és gyönyörű pálmafái mentén a Riviéra legelőkelőbb hoteljei sorakoznak a tengerparton. Itt beül a Méditerranée nevű, megkülönböztetetten főúri szálló éttermébe. Egy piros ruhás leány a szomszédos asztalnál elneveti magát. Egy félreértés során Gorcsev megüt egy pincért, majd távozik. A piros ruhás hölgy ismét elneveti magát, és Gorcsev hökkenten megfordult egy percre.
Egyenesen Vanek úrhoz sietett a kikötőbe. Legnagyobb meglepetésére titkárja még most is ugyanazon a helyen állt, ugyanabban a pózban, sőt ugyanabban a fürdőnadrágban, csak a fogpiszkáló változott a szájában. Gorcsev meggyőzte Vanek urat, hogy lépjen akcióba, és vegyen fel rendes ruhát. A Méditerranée vendégei már régen elfeledték a bolondos matróz ügyét, amikor megjelent egy csomaghordó külsejű egyén, vadonatúj lódennadrágban, amely kápráztatóan zöld volt, mint a háztartásokban használt rovarpor, és térdben végződött, gombolható szárral. Vanek úr kijött csomagjaival a szállóból. Később újra megjelent Vanek, és valahonnan hetven szál La France rózsát hozott. Gorcsev Iván és Vanek úr kalandjai így bontakoznak ki a Riviérán.
„- Mondja uram… egy kérdésem volna: ha teszem azt, valaki szereti a leányát, és az illető különben jó férje lenne, megtagadná tőlük atyai áldását csak azért, mert a vőlegény önt megverte valamikor? - Úgy érti, hogy maga megverne engem, de azért nem teszi?… Hát ide hallgasson! - Ez esetben verekedjünk. Jó?”
A Regény Színpadi Adaptációja: Képregényszínház
Nem vagyok Rejtő-rajongó, de megértem azokat, akik szeretik. Ám amikor elképzeltem színpadon, megborzongtam. Ugyanakkor érdekelt is a kérdés, lehet-e a főleg nyelvi poénokon és hihetetlen kalandokon alapuló regényekből, konkrétan A 14 karátos autóból elfogadható színházi előadást csinálni. Kénytelen vagyok lelőni a poént - sikerült. A kicsit nehezen meghatározható műfajú előadás - képregényszínház, koncertszínház? - legnagyobb érdemének azt tartom, hogy játszottak, és nem bohóckodtak a szereplők.
A tavalyi évadban a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban bemutatott nagysikerű Ilf-Petrov Tizenkét szék című előadás után, az alkotók A tizennégy karátos autó kalandos történetét mesélik el tizennégy dalban. Mivel a koncert-színház műfaj legalább annyira színházi, mint zenei élményt is nyújt, ezért a dalokat nem énekesek, hanem hat ismert színművész adja elő.
A Látvány és a Zene Egybeolvadása
A városmajori fülledt estén a közönség egy része legyezőkkel harcolt a forróság, más része szúnyogirtókkal a rovarok ellen, miközben hosszasan, felváltva kongtak a harangok is - a színpadon mindezt látszólag nem is érzékelve, a humort „véresen komolyan véve” játszottak a színészek és zenészek. Hogy karikíroztak, de árnyaltan formálták szerepüket, nem ripacskodták el. Nem mentek a könnyű ellenállás irányába. Már-már stílust teremtve olvasztották egységbe a zenét, dalokat, szöveget, játékot, vetített animációt.
És zene, zene, zene - a legjobb fajtából. A Budapest Bár zenészei szerves részét alkotják a játéknak és a színpadi látványnak, ami egészen bravúros: animált képregény rajzok nyújtanak vetített hátteret a képtelen kalandokhoz, jelenítik meg a történet hihetetlen fordulatait. Ezen túl csupán két mozgatható szabálytalan négyszög alakú lap, és az ominózus autó keretbe foglalt, állványra illesztett képe látható a színpadon. A látványhoz nagyszerű csapatmunka járul.
A zenekar és a színészi gárda egyenként, olykor több szerepet is vállalva, kimagasló teljesítményt nyújt. Az egész előadást Keresztes Tamás nem csupán rendezőként tartja kézben, de ezen az estén a narrátor szerepét is ő adta, fanyar eleganciával. A produkciót Keresztes Tamás rendezi, aki Divinyi Rékával együtt a regény színpadra adaptálását is magára vállalta. A zenekar élőben koncertszerűen játszik, a dalokat pedig színházi jelenetek, etűdök kötik össze. Ám nem csak a zene és a színház, de a látvány is elengedhetetlen Rejtő különleges fantáziaképeinek megteremtéséhez. Vetítéssel, mapping technikával a maguk területén kiváló művészek találkozásából az évad egyik legizgalmasabb és legszerethetőbb előadása, egy különös, XXI. századi élmény jött létre.
Rejtő Jenő A tizennégy karátos autó, 2. rész Rudolf Péter előadásában
Az Előadás Szereposztása
A színpadi előadásban kiváló művészek keltették életre Rejtő Jenő felejthetetlen karaktereit:
- Gorcsev Iván: Lengyel Benjámin
- Anette (szép és gazdag leány): Mentes Júlia
- Vanek úr (pénzéhes és fóbiás titkár): Mikó István
- Kormánytag apósjelölt / Csibészek főnöke / Bosszúszomjas őrmester: Mertz Tibor
- Rafinált báró-gonosztevő / Idegenlégióba tévedt tánc- és illemtanár: Dankó István
- Narrátor: Keresztes Tamás
- További szereplők: Szécsi Bence e.h., Tóth Balázs e.h.