Használt Autó Vásárlás: Jogok, Kötelezettségek és a Csalás Kérdése

Sokakban felmerül a kérdés használt autó vásárlásakor: mi történik, ha rövid időn belül kiderül, hogy a jármű hibás? Vissza lehet-e vinni az autót, és ha igen, meddig köteles visszavenni az eladó?

Magyarországon a lakosság nagy része nem engedheti meg magának új autó vásárlását, így a használt autók piacán keresgél. A használt autók előnye ezen a téren verhetetlen, hiszen sok családnak, fiatalnak óriási segítség a mindennapokban egy megfizethető, megbízható autó. Ugyanakkor napi szinten lehet hallani a visszaélésekről, de az érintettek nem ismerik a jogi hátteret. Ne hagyja magát becsapni, nézze át velünk a használt autó vásárlás garanciájával kapcsolatos lehetőségeket!

A garancia, jótállás és szavatosság fogalmai

A szavatosság és a garancia a köznyelvben sokszor szinonimaként használt szavak. Pedig a joggyakorlatban ezek eltérő jelentéssel bíró fogalmak. Fontos kiemelni, hogy a szavatosság és a garancia nem azonos tartalommal bíró fogalmak. A jog sokszor másképp használja a nyelvet, mint a hétköznapi emberek. A garancia nem jogi fogalom, helyette két szakkifejezéssel érdemes megismerkednünk: a jótállás és a szavatosság fogalmával. A Polgári Törvénykönyv alapján a használt autókra a kellékszavatosság fogalma vonatkozik.

Jótállást új termékekre szoktak adni, illetve előírni a fogyasztóvédelmi szervek. Új autó vásárlása esetén az eladó köteles garanciát vállalni a jogszabályban meghatározott minimum 3 évre. Ezalatt a gyártó vagy az eladó köteles helytállni a meghibásodásokért, és bizonyítani, ha a hiba a vásárlás után keletkezett. Használt autók esetén ritka, hogy az eladó jótállást vállal, mert ebben az esetben nem kötelező. A jótállás az a jogi fogalom, amit itt és most nem fogunk részletezni. Ennek az az egyszerű oka van, hogy használt autókra nem vonatkozik.

Ami viszont igen, az a szavatosság. Ebből - nyilván a konkrét jogesetnek megfelelően - három is szóba jöhet: kellékszavatosság, termékszavatosság, valamint a jogszavatosság. Ebből a leggyakoribb eset a kellékszavatosság, de ha fellépsz az eladóval szemben, elég csak egyszerűen szavatosságra hivatkoznod.

Autóklíma hibaelhárítási útmutató

A kellékszavatosság lényege használt autók esetében

A használt autók esetében a legfontosabb jogi fogalom a kellékszavatosság. Ez azt jelenti, hogy ha a gépjármű olyan rejtett hibával rendelkezik, amely már az eladás pillanatában is fennállt, a vevő szavatossági igényt érvényesíthet. A törvény szerint a termék hibájáért az eladó felelősséggel tartozik. Fontos, hogy a rejtett hiba oka a vásárláskor is ott lapuljon a termékben, csak éppen nem észrevehetően. Az eladó ebben a helyzetben nem hivatkozhat arra, hogy ő mit sem tudott az autó hibás alkatrészeiről. Nem számít, hogy az eladó tudott-e a hibáról, vagy sem, a jogszabály nem tesz különbséget. Azokra a meghibásodásokra, amelyek nem voltak ismertek a vásárláskor, nem érvényes az eladó mentesülése.

A szavatossági idő és a bizonyítási teher

A Ptk. úgy fogalmaz, hogy “a jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.” Ez azt jelenti, hogy egy éve van a vevőnek, hogy rejtett hiba esetén jelezze az eladónak szavatossági igényét. A törvény szerint - az uniós szabályozásnak is megfelelően - a szavatosság 2 év elteltével évül el. Azonban használt termékek, így a használtautó esetében is ez lecsökkenthető 1 évnél nem rövidebb időre. A gyakorlatban tehát 1 évről beszélünk.

Magánszemélytől vagy kereskedőtől vásárolt autó?

Jogi szempontból nem mindegy, hogy ki az eladó. Ha magánszemély az eladó, akkor egy évig érvényes a szavatosság. Magánszemély eladó esetén a vevőnek kell bizonyítania, hogy a hiba már a vásárláskor is fennállt. A hibás teljesítést magánszemélyek jogügyleténél mindig a vevőnek kell bizonyítani.

Ha cégtől, például egy autókereskedéstől vettük az autót, úgynevezett fogyasztói szerződést kötünk az eladóval. A fogyasztói szerződésre már két év kellékszavatosság vonatkozik. Bár meg kell említeni, hogy a szerződő felek dönthetnek úgy is, hogy csak egy éves időszakra vonatkozik a szavatosság. Fontos változás, hogy január óta szigorúbb szavatossági szabályok védik azokat, akik magánszemélyként kereskedésből vásárolnak használt autót, vagyis, ahogy a jog fogalmaz, fogyasztói szerződést kötnek. Már az eddigi határidő miatt is sok autótelepen szívták a fogukat, mert úgy gondolták, hogy képtelenség felelősséget vállalni egy tizenéves, több százezer kilométert futott autó állapotáért. Amint elromlik az autó, azonnal szólni kell a kereskedőnek és egyeztetni a továbbiakról. Ha egy autó a szerződéskötést követő első éven belül megy tönkre, akkor a kereskedőnek kell bebizonyítania, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett, és nem előtte. Korábban hat plusz hat hónapos határidő szerepelt a törvényben, vagyis az első félévben a kereskedőnek kellett bizonyítania, hogy hibátlan autót adott el, a másodikban pedig a vevőnek, hogy rejtett hibás autót adtak el neki. A változásról a 373/2021. (VI. 30.) kormányrendelet tizenegyedik paragrafusa ír bővebben. Ebben az időtartamban az eladó bizonyítja az autó vásárláskor megfelelő állapotát, amivel kimentheti magát a felelősség alól. Ez a szerződési forma nagyon erősen védi az autóvásárlókat, feltéve, hogy tisztában vannak a jogaikkal és olyan kereskedésben vásároltak, amely nem szokott bújócskázni.

Használt autó szavatosság - Vegyél autót okosan!

A törvény kimondja azt is, hogy nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot rendeltetésszerűen nem tudja használni. Magyarán, amíg az autód a szervizben szenved, a szavatosság nem ketyeg. Jó hír az is, hogy a kicserélt vagy megjavított rész tekintetében a szavatosság újra kezdődik.

Késések az elektromos Land Rover terveiben

Mikor nincs helye szavatossági igénynek?

Főszabály, hogy az olyan hibákkal kapcsolatosan, amelyről az eladó tájékoztatott, nem tartozik helytállni. Akkor, ha az autó rejtett hibájával a vevő pontosan tisztában volt, vagy fel kellett volna ismernie, vagy erről a vásárláskor tájékoztatták. A szavatosság érvényesítése alól használt autó esetén csak abban az esetben mentesülhet az eladó, ha az autó rejtett hibájával a vásárláskor a vevő pontosan tisztában volt vagy fel kellett volna ismernie. Tehát a vétel idején rendkívül fontos ez az információ. Ezért célszerű a szerződésben kitérni ezekre a hibákra, hogy később ne merüljön fel vitás kérdés.

Nem beszélhetünk hibás teljesítésről például használt gépjárművek vételénél azon fogyatékosságok tekintetében, amelyek a jármű életkorának és a használtságnak a következményei, mivel azokra a vevőnek számítania kellett, éppen emiatt alacsonyabb rendszerint a használt dolgok vételára is. Kopó alkatrészek esetén természetes, hogy az idő előrehaladtával cserére szorulnak, ezért ezekre nem vonatkozik a szavatosság. Nem érdemes reklamálni a kopó-fogyó alkatrészek, tehát a féktárcsák és betétek, a kuplung, a gumiabroncsok, illetve a lengéscsillapítók és a futómű-alkatrészek fáradása, hibája miatt, mert ezek akár egy páréves autón is cserére szorulhatnak, ez az autófenntartással jár. Viszont abban az esetben, ha az eladó például nem tudja - vagy nem akarja - kicserélni, kijavítani az autót, bátran hivatkozzon erre a jogára.

Jogorvoslati lehetőségek hibás teljesítés esetén

Ha az autóval kapcsolatos hibás teljesítés miatt kellékszavatossággal szeretne élni a vevő, négyféle módon rendezheti igényét. A Ptk. garantálja, hogy a rejtett hibát az eladónak ki kell javítania, az autót ki kell cserélnie, a vételárat le kell szállítania vagy teljesen vissza kell térítenie. Ezekből a lehetőségekből a vevő választhat kedve szerint.

A jog logikai sorrendet is felállít: először javítás vagy csere, ha ez nem lehetséges, akkor árleszállítás, végső esetben pedig elállás. Az árleszállítás, illetve az elállás akkor él, mint lehetőség, ha az előző kettő jogban kötelezett méltányolható okból nem teljesített. Használt autók esetén a csere ritka, hiszen nehéz azonos értékű és állapotú járművet biztosítani.

Az elállás joga

A vevő az ellenszolgáltatás arányos leszállítását is igényelheti. A vevő a szerződéstől akkor állhat el, ha az eladó a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, annak megfelelő határidőben nem tud eleget tenni, vagy ha a vevőnek a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Amint fentebb említettük, jelentéktelen hiba miatt nem lehet jogszerűen elállni a szerződéstől. Jelentős hibának számít például a motor- vagy váltóhiba, a futómű vagy a fékrendszer súlyos meghibásodása, a visszatekert kilométeróra, vagy egy korábban nem ismert, szerkezeti sérülés. Az elállás végső soron lehetséges, a szavatossági jog érvényessége mellett akár érdekmúlásra hivatkozással is (amikor a kijavításhoz, vagy a kicseréléshez fűződő érdeked megszűnt).

Vélemények a Bardi Auto traktor alkatrészeiről

Így például, el lehet állni a szerződéstől többszöri, eredménytelen javítás után, vagy ha a gépjármű az életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik, és a javítás többször is eredménytelen. Ha a kijavítást választja a vevő, a hiba kijavításának várható költségét akkor is követelheti, ha a kijavítás ténylegesen még nem történt meg. Az elállást követően a jármű után kifizetett vagyonszerzési illetéket vissza lehet igényelni a NAV-tól, és a biztosítási szerződéseket is fel kell mondani.

Csalás, megtévesztés és az idő múlása

A hagyományos kellékszavatossági igények érvényesítésére használt autók esetében maximum két év, jellemzően egy év áll rendelkezésre. Ennek fényében, egy tíz évvel ezelőtti vásárlás esetén a jármű műszaki hibáira hivatkozva már nem lehet szavatossági igényt támasztani az eladóval szemben, tekintettel az elévülési időre és a természetes elhasználódásra.

Azonban a helyzet más, ha a vásárláskor az eladó szándékosan félrevezette a vevőt, azaz csalást követett el. Rengeteg olyan eset létezik, amikor valaki megvásárol egy használt autót, aminek a hibái persze mindig a birtokba kerülést követően bújnak elő. És hát persze az sem ritka, hogy épp az eladó segít ezeknek a hibáknak rejtőzködni, rejtve maradni. Ha az eladó a gépjármű általa ismert, de rejtett hibáját szándékosan elhallgatja a vevő elől, vagy ha esetleg kiderül, hogy tudott róla, de elhallgatta, annak büntetőjogi következményei lehetnek.

Nem csak lappangó műszaki hibákkal, de visszatekert kilométerszámlálóval is sok használt autót adnak el Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy a leleplezett óratekerések következményeit is az eladónak kell viselnie. Az ügyész feladata döntően a büntetőeljáráshoz kapcsolódik, felügyeli a nyomozást, vádat emel. Ilyen esetben, amennyiben a csalás ténye bizonyítható, a jogi út a szavatossági jogok elévülése után is nyitva állhat.

Ennek bizonyítása azonban rendkívül nehéz lehet ennyi idő elteltével, hiszen a vevőnek kell igazolnia, hogy a csalás szándéka már az eladás pillanatában fennállt, és az eladó szándékosan félrevezette őt. Szintén nehéz lehet egy 10 éves autó esetében megkülönböztetni a hibát a természetes elhasználódástól, kivéve, ha olyan egyértelmű csalás történt, mint az óratekerés, melyről az eladó tudott és elhallgatta. A törvény szakkérdésként kezeli a műszaki problémákat, vagyis egy perben a kereskedőnek kell igazságügyi szakértői vizsgálatot kezdeményeznie a helyzet tisztázására, és nem fordítva.

Gyakorlati lépések és megelőzés

Amint észleljük a műszaki hibát, azonnal jelezni kell az eladónak. Ilyenkor nem éri meg halogatni. Mindezt tegyük úgy, hogy később a hibabejelentés és igényközlés bizonyítható legyen (pl. írásban). Készíts egy fényképet is a hibáról, és küldd el.

Ha a felek nem tudnak megegyezni, érdemes először peren kívül rendezni a helyzetet, hiszen ez a leggyorsabb és legolcsóbb megoldás. Ha ez nem vezet eredményre, a vevő békéltető testülethez, végső esetben pedig bírósághoz fordulhat. Ha mégsem működik együtt az eladó, érdemes felmérned, vajon megéri-e a jogi procedúra, vagy drágább lenne a leves, mint a hús.

Amit vásárlóként tehetünk

Az okos használtautó-vásárlásról sok jó cikk született. Sajnos sokan nem fordítanak megfelelő figyelmet, körültekintést, amikor a használt gépjárművüket megvásárolják. Nem visznek magukkal szakembert és csupán egy gyors próbaút után megbízva az eladó szavában, aláírják az egy oldalas sablonszerződést. Nos, nagyon gyakran ez után jön a baj!

Mindig készüljön részletes, írásos adásvételi szerződés, amelyben szerepel az autó állapota és az ismert hibák. Az eladóként így nem érdemes trükközni: az autó bármilyen ismert hibáját jelezzük a vevőnek és rögzítsük is azt a szerződésben. Fontos, hogy az adásvételi szövegére is odafigyeljünk. Ne menj bele olyasmibe, hogy a vételár egyik része szerepel csak az adásvételin, egy más része pedig zsebbe megy. Az is fontos, hogy a felek ne állapodjanak meg a jogszabályoktól eltérően a vevő hátrányára.

A vevő a megvásárolni kívánt gépjárművet megtekintheti, megvizsgálhatja. Ezzel a lehetőséggel érdemes élni, mivel ennek elmaradása esetén azokra a hibákra, amelyeket a vevő kellően gondos, észszerű megtekintés mellett felismerhetett volna, az eladó utólag nem számon kérhető. Érdemes élni a rendszám lekérdezés, a szakértői átvizsgálás, és a pontosan megfogalmazott adásvételi szerződés által nyújtott lehetőségekkel. Az autókereskedések, mint például a Schiller, csak alapos állapotfelmérés és a szükséges javítások elvégzése után értékesítenek használt autót.

Eladói kötelezettségek és felelősségvállalás

Az eladó felelőssége objektív, azzal sem védekezhet, hogy nem tudott a hibáról, illetve, hogy az a korábbi tulajdonosnál keletkezett, ezért nem mondta el a vevőnek. Az eladónak minden olyan körülményről tájékoztatnia kell, amely a vételi szándékot befolyásolhatja. A Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének szóvivője a szervezet minden tagjának azt javasolja, hogy részletes állapotfelmérő lapot mellékeljen az eladott autókhoz. Ezek a mellékletek a vevőknek is segíthetnek, egyebek mellett felhívják a figyelmet arra, hogy a vásárlás után javasolt bizonyos rövidebb élettartamú alkatrészek cseréjét elvégezni, illetve alaposan leszervizelni az autót.