Zsírbontó Enzimek Típusai: Minden, Amit Tudni Kell
Az emésztőenzimek létfontosságúak a tökéletes emésztéshez, ugyanis lebontják az élelmiszerekben található zsírokat, szénhidrátokat és fehérjéket kisebb vegyületekre, melyeket a szervezet fel tud használni.
Az emésztőenzimek segítik az ételek megemésztését, és megtalálhatók a sejteken belül, ahol a sejtek túlélését tartják fenn. Az emésztőenzimek felgyorsítják (katalizálják) az ételek emésztését és a tápanyagoknak a vérbe történő szállítását még akkor is, ha az emésztőrendszer károsodott.
Az emésztőenzimek tökéletessé teszik az emésztést, ami azt jelenti, hogy az ételeinkben található tápanyagok eljutnak sejtjeinkhez energiát adva, és a salakanyagok kiválasztásra kerülnek.
Kutatások azt mutatják, hogy a magas enzimtartalmú étrendet követők fokozott energiával és életerővel rendelkeznek. A fáradt és kimerült emberek pedig hiányt szenvednek enzimekből, mivel az általuk elfogyasztott étel nem tud maradéktalanul megemésztődni, helyette salakanyagokká, mérgekké alakul, ami energiahiányt okoz.
Az Emésztőenzimek Főbb Típusai
A következőkben bemutatjuk az emésztőenzimek legfontosabb típusait, amelyek nélkülözhetetlenek a tápanyagok megfelelő feldolgozásához.
Irodalom és technológia: Ady Endre esete
1. Amilázok
Az amilázok a szénhidrátokat, pl. a keményítőt és cukrokat egyszerű cukrokká, pl. glükózzá bontják. Amilázt a hasnyálmirigy és a nyálmirigyek is termelnek. Ezért van az, hogy gyakran ajánlják az alapos rágást az étel lenyelése előtt, mivel a nyálban lévő amiláz enzimek segítenek lebontani a szénhidrátokat a könnyebb emésztés és felszívódás érdekében.
A laktáz egy másik jólismert szénhidrátbontó enzim, mely a tejtermékek emésztését segíti elő, a laktózt (tejcukor) bontja le cukrokra (glükózra és galaktózra). Egy másik érdekes szénhidrátbontó enzim a cellulóz, mert a szervezet nem termeli ezt az enzimet.
2. Proteázok
A proteázok a fehérjéket bontják le aminosavakra és proteolitikus enzimeknek is nevezik őket. Ezek az enzimek csökkentik annak esélyét, hogy az olyan fehérjék, mint a glutén vagy a kazein immunreakciót váltsanak ki, mely a különböző ételérzékenységek során figyelhető meg.
Ráadásul a gluténből és kazeinből származó prolinban gazdag peptidek opioidszerű hatást fejthetnek ki a központi idegrendszerben, ami szedációt (pl. étkezés utáni álmosságot) és ételfüggőséget okozhat. Ezen felül a glutén és a kazein feltehetően olyan neurológiai tüneteket vált ki, melyekkel autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekeknél találkozhatunk.
Az emésztésen túl ezek az enzimek más szervrendszerek számára is jótékony hatásúak, ezért szisztémás enzimek néven is találkozhatunk velük. A szisztémás proteolitikus enzimek legfontosabb feladata a fibrin lebontása a vérben és más kötőszövetekben például az izmokban.
Ezek az enzimek tápanyagokban és oxigénben gazdag vért visznek, melyek eltávolítják a metabolikus hulladékot, melyek a gyulladások során keletkeznek és a túlzott mennyiségű fibrin termel.
3. Lipázok
A lipázok zsírsavakat hasítanak le a zsírokról és olajokról és segítik a zsírok emésztését a bélben. Alapvető a zsírok (pl. trigliceridek és foszfolipidek) emésztéséhez az epehólyagból felszabaduló epesók (lecitin) emulgeáló hatásával együtt. A hasnyálból származó lipáz, illetve az epehólyagból az epe összekeveredik az epevezetékben, majd ez a patkóbélbe ürül.
Miért van Szükség az Enzimpótlásra?
A rossz étkezési szokásoknak, a felgyorsult életvitelnek és a túlzott mennyiségű zsír és cukorbevitelnek köszönhetően az emésztőenzimek kiválasztása nem lehet elegendő, különösen a középkorúaknál és időseknél, illetve krónikus gyomor-bélrendszeri panaszokkal küzdőknél. Ennek fényében szükségessé válik az enzimpótlás az emésztési folyamat kiegyensúlyozása érdekében.
Egy multienzim komplex jelentősen enyhítheti a funkcionális diszpepszia tüneteit (étkezés utáni feszítő teltségérzet, puffadás, gázosodás, émelygés, gyomorégés, gyomoridegesség, büfögés, hányinger, hányás, ételdarabok a székletben, hasmenés (pl.: amiláz hiány hasmenést okoz), laza széklet (pl.: lipázhiány - zsíros laza székletet eredményez), így támogatva egy egészséges emésztőrendszert.
Sajnos az enzimtermelés folyamatosan csökken a korral, helytelen étrend vagy krónikus stressz hatására. Ráadásul a főzés és a feldolgozás során a nyers ételekben megtalálható természetes enzimek lebomlanak.
Azoknál, akik vegetáriánusok vagy vegánok, valószínűleg fontos tápanyagok hiányoznak a növényi alapú étrendből, és nekik is szükségük lehet az enzim táplálékkiegészítőkre, mint amilyen pl. A hasnyálmirigy kimerülés igen gyakori panasz a nyugati társadalomban, ilyenkor nem állítunk elő megfelelő mennyiségű emésztőenzimet.
A hátterében leggyakrabban a magas finomított szénhidráttartalmú étrend, inzulinrezisztencia vagy a cukorbetegségből adódó inzulin szabályozási zavar áll. A magas kalóriabevitel, a túlzott alkoholfogyasztás szintén gyenge enzimtermelést eredményez.
Ilyen esetekben a szénhidrátok, zsírok és fehérjék megfelelő emésztésére és anyagcseréjére való képesség hiánya, számos további problémát és panaszt okozhat. Az emésztőenzim hiány tünetei általában a bélben jelennek meg először. Az emésztőenzimek hiánya diszpepsziás tünetekkel párosul (kellemetlen, rossz érzés az étkezés után).
Diszpepsziás tünetek:
- Élelmiszerintoleranciák (glutén, laktóz)
- Emésztőrendszeri gyulladások (Crohn, SIBO, szivárgó bélszindróma)
- Májbetegségek
- Hasnyálmirigy betegségek (Az enzimek többségét a hasnyálmirigy termeli)
- Alacsony gyomorsavszint
- Időskorban, hiszen a kor előrehaladtával csökken az enzimtermelés
- Kiadós, nehéz étkezések (hiába termelődik elég enzim, az nem elegendő az elfogyasztott táplálék lebontásához)
- Az élelmiszer-fogyasztási szokások hirtelen változása, a környezetszennyező anyagoknak való kitettség, a gyakori utazás és a váratlan időjárás-változások okozta stressz elviselése esetén is kifejezetten ajánlott az enzimkészítmény használata
- Cisztás fibrózis
- Öregedési folyamat - a kor előrehaladtával csökken az enzimtermelés
- Krónikus stressz - lassítja az emésztést, gátolja az emésztőenzimek működését
Egyeseknél az enzimek hiánya krónikus elégtelenséggé válhat.
Hogy Válasszunk Emésztőenzim Kiegészítőt?
Többféle emésztőenzim kombinációja jobb élettani tulajdonságokat kölcsönöz, mint, ha külön-külön fogyasztanánk őket. Válasszunk emésztőenzim komplexet, ahol az összetevők között megtaláljuk: a FEHÉRJEBONTÓ ENZIMEKET (proteáz enzim, peptidáz enzim, papain enzim, bromelain enzim), a ZSÍRBONTÓ lipáz enzimet, a KEMÉNYÍTŐBONTÓ amiláz enzimet, a ROSTBONTÓ celluláz enzimet, a SZACHARÓZ-BONTÓ invertáz enzimet, a LAKTÓZBONTÓ laktáz enzimet és a GLUTÉNBONTÓ prolil-oligopeptidáz enzimet.
Ha az enzimek mellett mg-os jelölést látunk, tudnunk kell, hogy az nem írja le az enzim aktivitási erejét, vagyis azt, hogy milyen hatása van az enzimnek a fehérjékre, zsírokra és szénhidrátokra. Az így jelölt enzimtermékeket, jobb, ha visszatesszük a polcra.
Válasszunk olyan emésztőenzim terméket, ahol az enzimek mellett a nemzetközileg elfogadott enzimaktivitási egység van feltüntetve, mely a leggyakrabban használt mutató az enzimek erejének mérésére.
Az Enzimek Működését Befolyásoló Tényezők
Az enzimek működését számos tényező befolyásolhatja, melyek ismerete elengedhetetlen a hatékony emésztéshez:
- A legtöbb enzim körülbelül 37 Celsius-fokos testhőmérsékleten működik a legjobban. Alacsonyabb hőmérsékleten vagy lassúbb működésre kapcsolnak, vagy megváltozik alakjuk és nem lesznek képesek elvégezni funkciójukat, azaz denaturálódnak.
- A szervezetben minden testfolyadéknak más-más a pH tartománya. A gyomor például savas, ahol az enzimek 2-es pH-nál működnek a legjobban. A belekben ez a pH érték már 7,5-es.
- Egyes enzimek csak akkor képesek működni, ha kapcsolódik hozzájuk egy specifikus nem-fehérje molekula. Ezeket a nem-fehérje molekulákat kofaktoroknak nevezünk.
- Ha az étrendünk nagy részét feldolgozott és főtt ételek teszik ki, akkor valószínűleg nem jutunk hozzá esszenciális enzimekhez, és így előbb-utóbb meg fog jelenni a hiányállapot. Az étkezés alatti folyadékfogyasztás felhígíthatja az emésztőnedveket és lassíthatja az enzimek tevékenységét, illetve nagyon forró vagy nagyon hideg ételek és italok fogyasztása szintén gátolhatja az enzimek tevékenységét.
- Egyes gyógyszerek befolyásolják az enzimszinteket. Például az antibiotikumok elpusztíthatnak bizonyos olyan baktériumokat, melyek szükségesek ahhoz, hogy egyes enzimek a legjobban működjenek. A sztatinok (koleszterinszintet csökkentő gyógyszerek) megemelhetik a máj- és izomenzimek szintjét.
- Ha főleg főtt és feldolgozott élelmiszereket eszünk, akkor a fő emésztőenzimeket előállító mirigyünk, a hasnyálmirigy gyakran megnagyobbodik a túlterhelés hatására. Bizonyos egészségügyi állapotok, mint pl. a hasnyálmirigy-gyulladás károsítják a hasnyálmirigyet és csökkenthetik bizonyos emésztőenzimek számát és hatékonyságát.
- A fizikai, érzelmi vagy pszichés stressz csökkenti a hasnyálmirigy enzimtermelését, valamint az emésztési funkció és egészség számos más területét is befolyásolja.
Hogyan szedjünk emésztőenzimeket | Emésztőenzimek útmutató
Enzimek az Élelmiszeriparban és a Környezetvédelemben
Az enzimeket nem csak az emésztésben használjuk. Ipari méretben előállított enzimeket a legtöbb iparág használ, pl. Az enzimek katalizátor funkcióval rendelkező fehérjék, amelyek az élő szervezetben a szubsztrátok specifikus módon történő átalakítását teszik lehetővé, ill. gyorsítják az átalakulást.
A környezetben az elemek körforgásában, a holt szerves anyagok és a szennyezőanyagok lebontásában igen fontos szerepük van az élőlényekben zajló enzimes reakcióknak. A környezetben, elsősorban a talajban és az élővizekben élő mikroorganizmusok szinte végtelen biokémiai potenciálját enzimjeik sokasága eredményezi.
A biomérnök a biotechnológia középpontjába ezeket az enzimes átalakulási folyamatokat állítja, vagy úgy, hogy a megfelelő enzimkészlettel és átalakító képességgel rendelkező organizmust, ill. közösséget használja fel, vagy úgy, hogy az átalakító biotechnológiától különválasztott lépésben termelteti meg azokat, a termelő sejtektől elkülönített enzimeket, amelyeket aztán ún. emzimtechnológiákban alkalmaz.
Enzimes technológiákon alapulnak az erjedési iparok, az élelmiszeriparok (kenyérgyártás, ecetgyártás, tejsavas erjesztéssel előállított termékek, alkoholtartalmú termékek, fermentált dohány és tea, savanyú tejtermékek és sajtok előállítása, stb.), a megújuló energiaforrásokat előállító biotechnológiák (bioetanol gyártás), a környezetvédelmi biotechnológiák (biológiai szennyvíztisztítás, talaj bioremediációja) stb.
A Zsírok Típusai és Élettana
A zsírok és az olajok az összetett lipidek (biológiailag fontos vegyületek, melyek vízben nem oldódnak) közé tartozó anyagok. A legtöbb zsír és olaj különböző trigliceridek elegye. A trigliceridek különböző zsírsavakból (lehet telített és telítetlen) és glicerolből (alkoholból) állnak.
A zsírok, olajok energiában gazdag vegyületek, 1 gramm zsír vagy olaj kétszer annyi energiát biztosít, mint 1 gramm fehérje vagy szénhidrát. A zsírok és olajok mérsékelt fogyasztása jelentősen hozzájárul szervezetünk egészséges működéséhez: energiát biztosítanak, szükségesek az idegrendszer, a hormonális és immunrendszer normális működéséhez.
Nélkülözhetetlenek a zsírszövet felépítésében, mely a közismert hőszigetelő hatásán túl számos, az anyagcsere működésére ható hormont képes termelni. Emellett a zsírban oldódó vitaminok (D-, E-, K-, A-vitamin) bélből való felszívódásához, szállításához is elengedhetetlenek.
Az egészséges életmód szempontjából figyelni kell arra, hogy étrendünk elsősorban kevés telített és minél több telítetlen zsírt tartalmazzon.
A zsírokat négy kategóriába soroljuk:
- transzzsírok (a telítetlen zsírok egyik típusa, melyben a zsírsavak ún. „transz” kötést tartalmaznak)
- telített zsírok (telített zsírsavakat tartalmaznak)
- egyszeresen telítetlen zsírok (egy telítetlen „cisz” kötést tartalmazó zsírsavakból állnak)
- többszörösen telítetlen zsírok (több telítetlen „cisz” kötést tartalmazó zsírsavakat tartalmaznak).
Az állati zsírok inkább a telített és egyszeresen telítetlen zsírsavakat, a növényi zsiradékok az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmazzák nagyobb mennyiségben. Minél több telített kötés található a zsiradékokban, annál szilárdabbak. Így az állati eredetű zsiradékok általában szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak, míg a növényi eredetű zsiradékok inkább folyékonyak (olaj). Kivételek természetesen vannak, például a halolaj vagy a kókuszzsír.
A zsírok forrásai:
- Transzzsírsavak: sós és édes ropogtatni valók (ropi, keksz, chips, nápolyi), tartós muffin, croissant és egyéb csomagolt sütemények, szaloncukor, csokifigura, leveskockák és -porok, salátaöntet, gyorséttermi készételek, margarin, vaj, rántott és feldolgozott élelmiszerek.
- Telített zsírok: zsíros húsrészek, a szárnyasok bőre, kolbászfélék, pástétomok, tejtermékek (vaj, tejszín, zsíros tej, sajt), tojás, disznózsír, pálmaolaj, főzőmargarin, sütemények, keksz, péksütemények, leveles tészták.
- Egyszeresen telítetlen zsírok: napraforgó-, repce-, olíva- vagy kukoricaolajban, valamint a növényi eredetű ételekben: gabonafélékben, magvakban, valamint a halolajban.
- Többszörösen telítetlen zsírok: vadvízi halakban és a növényi táplálékot fogyasztó állatok húsában, valamint a dióban, repcében, szójában, lenmagban és olajaikban. Omega-6 zsírsavak: dió, tofu, majonéz, kendermag, napraforgómag, földimogyoró(vaj), tojás, mandula, kesudió, szójabab.
Táplálkozási Tanácsok
- Az egészség megőrzése érdekében a bevitt teljes energia kevesebb, mint 10%-a származzon telített zsírokból, és kevesebb, mint 1%-a transzzsírokból.
- Ellenőrizze az élelmiszerek címkéit, kerülje a hidrogénezett olajokat tartalmazó élelmiszereket, mivel ezek transzzsírokat tartalmaznak.
- Válassza a telítetlen zsírtartalmú ételeket az egészséges mértékig (pl. napi 1 marék mandula vagy dió), amelyek növelik a „jó” koleszterin (HDL) szintjét, és segítenek csökkenteni a „rossz” koleszterin (LDL) szintjét.