A Volvo V70: Stílus, Biztonság és Ergonomikus Belső Tér
A V70-es az S80-ast követően jelent meg a Volvo kínálatában, és nagyon nagy szerepe volt a márkáról kialakult hagyományos „kocka”-arculat elfeledtetésében. Az autó meghatározó dizájn-eleme az ablakok alatt körbefutó, különösen hátulról hangsúlyos váll-vonal, amely egyszerre tette dinamikusabbá és fiatalosabbá a modellt. Még tízévesen is remek autó a Volvo V70-es, többnyire ritkán kell hozzányúlni és az alkatrészeinek ára sem különösebben borsos. Előnye megbízhatósága és példátlanul ergonomikus kialakítása elől, hátránya a szűkös hátsó lábtér és a viszonylag alacsony csomagtér. Elsőrangú választás azoknak, akik sokat és jellemzően hosszan utaznak, de éppen ezért nehéz olyan példányt kifogni belőle, amelyben nem horrorisztikusan sok a kilométer.
Fejlődés és Dizájn
A 2000-ben debütált V70-es teljesen új konstrukció volt. Bár elődjét is ezen a néven forgalmazták, de az ’97-2000 között gyártott szögletes változat még a régi 850-es sorozat alapjaira épült. Ezzel szemben a V70 a következő új modell, az S60 padlólemezére és fő egységeire épült. A sorozaton 2004 végén hajtott végre némi ráncfelvarrást a Volvo, de csak nüansznyit változott a típus. Testvéreihez hasonlóan a V70-nél is eljött az átdolgozás ideje. Elsősorban a lámpák módosultak elöl és hátul, de a lökhárítók is újak.
Belső Tér és Ergónómia
Épp ezért Volvóban ülni mindig jó. Jó becsapni a bő arasznyi vastagra hizlalt ajtót, és az érezhetően gondosan megtervezett kezelőszervek használata is élményszámba megy, még a belső fény kapcsolói is olyanok, mintha száz éves szolgálatra születtek volna, bár nem fogunk őrülten rajongani egyetlen apró részletért sem. Úgy látszik itt az is cél volt, nehogy valami elvonja a figyelmet a vezetésről. A V70 az egyik legergonomikusabb autó, amit valaha módunkban állt vezetni. Igaz, a magasabb termetű sofőrök számára az ülés még a legalsó pozícióban is kissé magas lehet, ami elsősorban azért problémás, mert zötyögős úton előfordulhat, hogy az ajtókeret fölötti szemüvegtartóhoz koccan a fejük. De ettől eltekintve elől minden példásan rendben van. A kormányoszlop szinte a hasunkig kihúzható, a pedálok minden testalkatú vezető számára ideálisan vannak pozicionálva, a váltó is kézre esik. Külön jó pontot érdemel a gyári hifi csupa nagygombos kezelőfelülete, egyáltalán nem kell odanéznünk, minden a kezünkbe akad. Mi nem éreztünk különbséget, mert az ülések eddig is tökéletesek voltak, most is azok. Szemünket szúró spórolás ebben a kategóriában a tetőoszlopok műanyag burkolata, csak az A-oszlopé szövet. A műszerfalhoz használt műanyagok már első osztályúak, a bőrkárpittal együtt. Egyedülálló a Spaceball váltókulissza-borítás.
Térkínálat és Csomagtér
A hátsó lábtérre azonban már okkal panaszkodhatnak az utasok: hiába a kocsi 4,72 méteres hossza, a mindössze 2,6 méteres tengelytáv arról árulkodik, hogy egy középkategóriás szedán (jelesül az S60) adta az egy számmal nagyobbnak tűnő kombi alvázát. A fejtér hátul tolótetővel magasabb utasoknak kevés, a lábtér a tolótetőtől függetlenül szűk és gyakorlatilag nincs hova pakolni a második sorban. Kombiként a V70 nagyon jó adottságokkal bír. A V70-esben - mint általában a kombikban - a csomagtér az egyik legnagyobb szám. A csomagtér nagy alapterületű, térfogata 485-1641 liter. Fémsínből kihajtható kampókkal kötözheti le a csomagot a pedáns családfő, de egy szinttel lejjebb is tudunk pakolászni. Itt a svédek újabb - filléres, de mégis okos - meglepetése várt minket, egy kis zacskóban melóskesztyű és hatalmas nejlonzsák várja, hogy színre léphessenek. A csomagtartó öblös és tágas, a kerékdobok nem szűkítik a rakteret, amely a hátsó ülések példásan egyszerű előredöntésével teljesen sík, 180 x 110 centiméteres felületet alkot. Legfeljebb a raktér magasságával lehet némi gondunk: a hangsúlyozottan lapos formavilág itt üt vissza kissé.
Biztonság Mindenekelőtt
Állítólag a karosszériások két márkától tartanak, mint ördög a tömjénfüsttől. Az egyik ezek közül a Volvo. A derék munkásokat a svéd acél kergeti az őrületbe, ugyanis a Volvo nem papírvékony fémfóliát illeszt a mélyben lapuló brutális merevítőkre, hanem a burkolatot is rendes anyagból készíti. Nemrég éles körülmények között is kipróbálhattunk jónéhányat a Volvo arzenáljában fellelhető extra biztonságot kínáló berendezések közül. A V70-es tesztautóban a tolatóradar mellett mindössze a sávelhagyásra figyelmeztető berendezés figyelt a kocsi és utasai épségére. Utóbbi akkor kezd szelíd kolompolásba, ha indexelés nélkül sávot vált a vezető. Említést érdemel az autó példás biztonsági felszereltsége, ötcsillagos töréstesztje, és a remek hangminőségű fedélzeti hifi is. Nagyon élveztük a Volvókra jellemző biztonságosságnak ezt a rendkívül vonzó elemét.
XC90 központi zár javítási útmutató
Motorpaletta és Menettulajdonságok
Motorválaszték
Kis motor nagy, nehéz autóban. Elsőre nem tűnik nyerő párosításnak. Nem fogyaszt sokkal kevesebbet, és a hajónyi acéltesten furcsán is néz ki hátul a 2.0D felirat. A Fordtól érkező 2,0 literes dízel nem újdonság a Volvo háza táján, kisebb modellekben már megismerhettük, de ekkora autóban ezidáig nem nagyon futhattunk vele össze. Váltani ugyan elég sokat kell és a motor is igényli a pörgetést, de vidáman el lehet éldegélni 136 lóerővel is. A teszt végére egész jól összerázódtunk a kismotoros komphajóval. A gyakran túlmotorizált, lóerőkkel kitömött gépekkel elkényeztetetteken kívül mindenki szerette a kisétkű svédet és nem nagyon tűnt fel, hogy mindössze kétliteres dízel dolgozik az orrban. A D5-ös kódjelű, 2,5 literes dízelmotor a legjobb választás, a 163 lóerős erőforrás meglehetősen takarékos, mégis nagyon fürge közlekedést tesz lehetővé. De nem rossz a 2,4 literes benzines 140 vagy 170 lóerős változata sem - különösen a gyengébbik remekel fogyasztás (városban is 11 liter alatt lehet vele járni) és megbízhatóság tekintetében, nem ritka belőle a félmillió kilométert megbontás nélkül teljesítő példány sem. Öthengeres turbómotorunk 3000-es fordulatszám alatt is biztosan mozgatja a kombit, 3000 fölé pörgetve pedig valami irtózatos erő szabadul ki belőle. Politikailag talán nem is korrekt az az őserő, amivel a V70 padlógáznál kilő, mondjuk harmadikban. Tulajdonképpen nincs nagy jelentősége, hogy az autó a modellfrissítés óta nem 250, hanem 260 lóerős. Nem véletlen a sportosság, mivel a váltó a 300 lóerős V70 R-ből jön, némi átdolgozást követően a nem összkerekes autóhoz. Autópályán a hat fokozat révén nagy sebességnél is csendes a motor, a szélzajok is háttérben maradnak.
Menetdinamika és Fékrendszer
Milyen vezetni? Végre egy autó, ami pont olyan, mint amilyennek tűnik! A V70-est éppen olyan vezetni, mint amit egy családi kombitól elvár az ember: egyszerű. A kormányzás nem túl közvetlen, de roppant precíz, a fékerő remekül adagolható, a kasztni viszonylag jól átlátható és a zajszigetelésre sem lehet panaszunk. A futómű kellően kényelmes, de azért megfelelő stabilitást biztosít. Az egyetlen probléma, hogy nagyobb puklikon hajlamos leérinteni a hasát az aszfalthoz. Akit ez érdemben aggaszt, az keresse a típus XC70-es jelzésű, 4 x 4 hajtású változatát, amely nagyobb szabadmagasságának köszönhetően korlátozott terepjáró-funkcióra is alkalmas, műanyag burkolatai pedig jól is mutatnak. Vezetni pont úgy kell, mint ahogy a svéd közlekedést elképzeljük. Nem igazán váltotta be reményeinket a Four-C (Continuosly) elektronikusan vezérelt lengéscsillapítású futómű. Kemény felfüggesztése ellenére gyors fordulókban sem brillírozott a svéd kombi, nem billegett, de nem csinál kedvet gyors kanyarokhoz. Még azok sem kiáltanak lassításért, akik más autóban sokkal kisebb sebességnél jajveszékelnek rettegésre hivatkozva. A Volvóban inkább lassításkor rimánkodhatnának irgalomért, mert a V70 letaglózóan lassul. Az Európára szánt T5 változaton 316 milliméteresre nőttek az első féktárcsák, ami megnyugtató érzés.
🚘 Volvo XC70 D5 reggeli motor melegítés a leghatékonyabban. 🚘
Főbb motorváltozatok és teljesítményük
| Motor típus | Hengerűrtartalom | Teljesítmény (LE) |
|---|---|---|
| 2.0D dízel | 2.0 liter | 136 |
| 2.4 benzines (gyengébb) | 2.4 liter | 140 |
| 2.4 benzines (erősebb) | 2.4 liter | 170 |
| D5 dízel | 2.5 liter | 163 |
| T5 turbó benzines | Ismeretlen | 250 (később 260) |
| V70 R | Ismeretlen | 300 |
178 városi kilométerre az első tankoláskor 31,4 liter benzin jutott. Ez nem olyan vészes. A Volvóhoz hasonlóan erős Audi A6 3.2 FSI sem volt takarékosabb. Átlagosan 13,59 literes fogyasztás adódott a teszt során, ami elfogadható. Ebben város és országút is volt, továbbá egy viszonylag gyors autópálya szakasz.
Megbízhatóság és Fenntartás
A sorozat mindmáig a Volvo egyik legmegbízhatóbb autója, volt olyan év (2006), amikor a J. D. Power vevőelégedettségi indexen a harmadik helyezést is elérte. Ez az eredmény persze 2-3 éves példányokra vonatkozik, de a sorozat mindmáig viszonylag problémamentesen üzemben tartható. A V70 olyan jó konstrukciónak bizonyult, hogy esetében nem is igazán listázhatunk típushibákat. A legnagyobb baj ezzel a sorozattal az, hogy tulajdonosaik sok esetben agyonhasználták őket, ritka kis futásteljesítményű példány belőlük. A dízel változatok adagolóival 300 ezer kilométer fölött kezdődnek a bajok. A 2,4-es benzinesnek a lambda-szonda a leggyengébb pontja, nagyjából százezrenként cserére szorul. Az első futómű robosztus konstrukció ugyan, és akár 200 ezer kilométert is elmegy érdemi szervizelés nélkül, de jellemzően egyszerre hullik szét toronyszilenttől lengőkarokig és lengéscsillapítókig minden. Bár a típushoz általában nem túl drága az alkatrész, azért ez egyszerre nagyon költséges felújítás lehet - inkább kerüljük az olyan példányokat, amelyeknél a próbaút során futómű-kopogást hallunk.
A Volvo V70 a Piacon
Felső kategóriás autókat senki nem vesz meg alapfelszereltséggel, a 14 050 000 forintos alapár a tesztautó esetében 15 799 000 forintra nőtt. Nagyon rosszul veszi ki magát, hogy a sebességfüggő szervokormányért, vagy a tetőcsomagtartó alapsínért felárat kell fizetni egy 14 milliós autónál, de a tolatóradar is beleférhetne az alapfelszereltségbe. Ebben a kategóriában ugyanilyen bőséges felszereltséggel a hasonló teljesítményű német konkurensek is legalább ennyibe kerülnek. Aki Volvót (vagy Saabot) vesz, szándékosan fordít hátat a darabszámok alapján vezető német márkák egészen kiváló autóinak. Presztízsével - és ára miatt - az üzleti siker egyik jele, de fő előnye a “volvós” stílus. Egy Volvóban nem találkozni olyan márkatársakkal, akiket szégyellnénk. Bármilyen előkelő környezetben meg lehet jelenni egy V70-es Volvóval.