Volkswagen és Daimler dízel botrány: A csaló szoftverek és a milliárdos bírságok krónikája
Kirobbant a Volkswagen történetének talán legnagyobb botránya: kiderült, hogy közel fél millió olyan autót dobtak az amerikai piacra, amelynek tényleges károsanyag-kibocsátása többszöröse a megengedett értéknek. A VW dízelbotránya 2015 szeptemberében robbant ki, amikor az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvávolta a vállalatcsoportot, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű jármű kipufogógáz-tisztító berendezésébe, ami érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán.
Nem sokkal később a Daimler (Mercedes-Benz) is érintetté vált a vizsgálatokban. A Mercedes-Benz tulajdonosa végül 1,5 milliárd dollárt fizetett, hogy rendezze az amerikai kormányzattal szemben fennálló ügyét, amely szerint dízelüzemű járműveiben lévő szoftverek félrevezették az emissziós tesztkészülékeket.
Hogyan működött a csaló szoftver?
A most lebukott motortípus teljesítményét és kibocsátását egy számítógép szabályozza. A rajta futó program kódjába csempésztek bele egy részt, amely pofonszerű elven működik, mégis éveken át sikerült megtéveszteni vele mindenkit. Nem csoda, hisz egy olyan szoftverrel, ami a gázadásokból és a kormány (egyenes) állásából felismeri a labormérést, éveken át ment nagyüzemben a szabályok kijátszása. A program a szennyezéskibocsátást kontrolláló funkciót csak teszteléskor kapcsolja be, ilyenkor remekül működik is. A baj csak az, hogy ha valós körülmények között használják az autót, a nitrogén-oxidokat kezelő átalakítások (most ezekről derült ki a csalás) nem működnek megfelelően.
A csalószoftver révén az érintett járművek a teszteken lényegesen kevesebb nitrogén-oxidot bocsátottak ki, mint valós körülmények között. A Passatoknál tizenöt-hússzoros, a Jettánál akár harmincötszörös nitrogén-oxid-kipöfögést mértek a teszekhez képest.
A kibocsátás-csalási botrány mélyebbre nyúlik, mint gondolnád
Az érintett modellek és a híres EA 189 motor
A mostanában csaló dízelnek nevezett erőforrás eddig a Volkswagen büszkesége volt. A kétliteres közös befecskendezésű EA 189 dízelmotor igazi világmotornak bizonyult. A turbófeltöltéses erőforrást 2007-ben mutatták be és 2008 tavaszán vezették be a piacra. A csaló szoftverrel szerelt motorok a VW salzgitteri, polkowizei és az Audi győri gyárában készültek, a motorvezérlés elektronikáját a Delphi, a Continental és a Bosch szállította.
Az érintett autók listája a Volkswagen-csoportnál:
- Volkswagen: Tiguan I, Passat (B6, B7, CC), Touran, Caddy, Sharan I és II (1.6 TDI és 2.0 TDI modellek 2007-2015 között)
- Audi: A1, A4 B8, A6 (C6 és C7), TT, Q3, Q5 (1.6 TDI és 2.0 TDI modellek 2007-2014 között)
- Skoda: Rapid, Octavia II, Superb II, Yeti, Roomster (1.2 TDI, 1.6 TDI és 2.0 TDI modellek 2008-2015 között)
- Seat: Leon II, Altea, Alhambra I-II, Exeo, Toledo (1.6 TDI és 2.0 TDI modellek 2008-2015 között)
Bírósági eljárások, ítéletek és kártérítések
A Volkswagen már korábban elismerte bűnösségét, és a botrány több mint 30 milliárd eurójába került az autógyártónak az annak kapcsán felmerült bírságok, jogi kiadások és kártérítések miatt. Beismerő vallomást tett Rupert Stadler, az Audi autógyár igazgatótanácsának volt elnöke is a Volkswagen dízelbotrányának büntetőperében.
A braunschweigi ügyészség a közelmúltban a VW négy korábbi vezető munkatársa közül háromra letöltendő börtönbüntetést kért. A leghosszabb büntetést a dízelmotorok fejlesztésének egykori vezetője kaphatja. Eredetileg a Volkswagen-csoport akkori vezérigazgatójának, Martin Winterkornnak is a vádlottak padján kellett volna ülnie, de az ő tárgyalását egészségügyi okokból elhalasztották.
Kártérítést követelhetnek az érintett autótulajdonosok a Mercedes-Benztől is a dízelbotrány miatt - derült ki az Európai Bíróság ítéletéből. Az Európai Bíróság egy korábbi ítélete azt is kimondta: nem kell kimondottan Németországban beperelni a gyártókat, a károsultak a saját országuk bíróságai előtt is pert indíthatnak.
A mérések jövője: NEDC vs. WLTP
A botrány rávilágított arra a tényre, hogy a korábbi referenciaként szolgáló laboratóriumi mérési ciklusok nem voltak életszerűek. Ennek hatására vezették be az új mérési szabványokat.
| Jellemző | NEDC (Régi rendszer) | WLTP (Új rendszer) |
|---|---|---|
| Mérési körülmény | Laboratóriumi, elavult ciklus | Valószerűbb vezetési profilok |
| Ciklusidő | 20 perc | 30 perc |
| Teszt távolság | 11 kilométer | 23,25 kilométer |
| Átlagsebesség | 34 km/h | 46,5 km/h |
A dízelügy kirobbanása óta a gyártók egyre inkább elfordulnak a gázolajos technológiától. A Mercedes például a botrány után bejelentette, hogy nem kezd bele az Euro 7-es dízelek fejlesztésébe, inkább a plug-in hibridekre és a tisztán elektromos hajtásra összpontosít.