Veterán kerékpár kisokos: Történelem, restaurálás és nagy elődök
A veterán kerékpárok világa nem csupán az ódon drótszamarak gyűjtéséről szól, hanem a technipartörténet megőrzéséről, a restaurálás aprólékos művészetéről és a régi korok kerékpáros alakjainak tiszteletéről. Az alábbiakban bemutatjuk a klasszikus kerékpárok felújításának folyamatát, a magyar kerékpáripar történelmi mérföldköveit, valamint a legendás készítők örökségét.
Fiatalok a veteránokért: Szalai Ádám története
A párkányi Szalai Ádám még csak a középiskola első osztályából maradt ki, de már 15 korabeli kerékpárt felújított és még ugyanennyi várakozik nagymamája műhelyében. Ádám imád biciklizni, a beszélgetésre is egy német Union biciklivel jön. Apukám lakatos, sokszor elkísértem őt a vastelepekre. Láttam ott kidobott „montenbike”-okat hazavittem, javítgattam. Mikor láttam, egészen jól megy a javítás, elkezdtem célzottan régi kerékpárokat keresni.
Persze, ezeket fel is kell ismerni, hiszen a laikus szem a legtöbbször nem látja meg az ócskavasban az értéket” - mondja el a fiatal gyűjtő. Megtudjuk, mindenütt gyűjt, ahol csak megfordul, de mostanában már írni is szoktak neki, ha van valami bicikliváz vagy alkatrész eladó. Az első, amit felújított, egy ötvenes évekbeli csehszlovák bicikli volt, amit lecsiszolt, és elkezdte hozzá beszerezni az alkatrészeket. A legrégebbi biciklije egy 1922-es német Union, van ugyanettől a gyártótól katonai biciklije is, és egy a ´30-as évekből.
Ami minden biciklin volt, az a csengő és lámpa. Ádám magyarázza, a lámpák lehetnek dinamósak, petróleumosak, karbidosak. Régen mindegyik biciklin volt csomagtartó és szerszámostáska. „Általában a hétvégéken tudok ezzel a hobbimmal foglalkozni, mert mi Párkányban lakunk, de a biciklik nagymamám kéméndi műhelyében vannak. Segít a javításokban és abban is, hogy elvigyük kiállításokra a bicikliket. Mostanában már elkezdtek hívni falunapokra, veterán járművek találkozójára, a párkányi múzeumok éjszakáján is kétszer voltam” - sorolja Ádám. Hozzáteszi, valami állandó kiállításon gondolkodnak, ehhez azonban polgári társulást kellene alapítaniuk.
Praktikus tanácsok veterán kerékpárok felújításához
A veterán kerékpárok restaurálása során a fémfelületek tisztítása és védelme a legfontosabb lépés. A homokszórást csináltatom erre szakosodott ismerőssel, saját berendezésem nincs. Foszfátozni csak a már fémtiszta alkatrészeket szoktam. Előtte valamelyik eljárással (drótkorongozás, savas fürdetés, homokszórás) rozsdátlanítani kell: ecet, vagy sósavas fürdetés után forróvizes öblítés, majd Welldone hidegzsíroldóval közömbösítem az esetleges savmaradékot, és újabb forróvizes öblítés.
A kisebb alkatrészeket fürdetéssel foszfátozom, vízmelegítőben hevítve az anyagot, néha megmozgatva azt nekem pár perc elegendő a szürke foszfátréteg kialakulásához. Nagyobbaknál pedig ecsetelni szoktam. Végül szárazra törlöm. Ki kell tapasztalni. A gyárilag csak foszfátozottakat még olajos ronggyal is áttörlöm, ami az olajfilm által egy plusz korrózióvédelmet ad neki.
A festés során a megfelelő alapozó és zománc kiválasztása kulcsfontosságú. Korróziógátló alapozó használatát mindenképpen ajánlom sőt, én mostanában már a fémtisztára homokszórt/drótkorongozott felületet elsőnek RO55-tel foszfátozom is. Kisebb alkatrészek,pl. dinamótartó festéséhez a Very Well olaj- és benzinálló aeroszol vált be. Ez viszont rendkívül gyorsan szárad. Az ekkora darabokhoz viszont kényelmes. A magam részéről aeroszolokkal kísérleteztem. Egy akkora darabhoz, mint a váz, nekem leginkább a Neolux vált be, mert az akril bázisúak olyan gyorsan száradnak, hogy nem képesek szépen elterülni, egyik-másik túl sérülékeny is, pl. Maestro. Ez meg ha régi is, legalább autó- és motorzománc. Persze ennek is megvannak a maga fortélyai, pl ha nem várod ki a várakozási időt, képes a saját maga előző rétegét felmarni, ugyanis legalább 3 vékony réteg kell belőle a megfelelő rétegvastagsághoz.
How To Restore Paint On A Retro Steel Bike | Trash To Treasure
A magyar kerékpáripar aranykora
A hazai kerékpárgyártás története szorosan összefonódik a 20. század első felének ipari fejlődésével. A Kerékpár és Motorsport szaklap 1933-as cikke szerint: „A Kerékpár kisipar fejlődése - objektív kritikai szemmel nézve - rohamléptekben halad. Ennek szükségszerűségét nem kell hangsúlyoznunk, mert aki a magyar kerékpáripari és kereskedelmi viszonyokat ismeri tudja, hogy a vámháborúk megszűnéséig sokat kell haladnunk, hogy a szükséglet kielégítésére felkészülten áljunk. Ma nincs behozatal és behozatali tilalmak néhány nagy és jelentős iparvállalatot vezettek rá a kerékpár alkatrészek és felszerelési cikkek gyártásának bevezetésére. A nagy iparral egyidejűleg kis emberek is intenzívebben kezdtek foglalkozni tömegtermeléssel és valljuk be teljes sikerrel.”
A korszak egyik kiemelkedő alakja Éllő Nándor volt. Rámutatunk például Éllő Nándor Rombach utcai üzemére. Ez a középkorban lévő (40 éves) képzett műszerész 7 évvel ezelőtt kezdte meg az alkatrészek iparszerű készítését és ma már ott tart, hogy tengely, csésze (menetes és peremes) steirung, conus stb. készítményeit mindenütt ismerik és ezeket ma a nagykereskedők útján minden kereskedő és műszerész megszerezheti és raktáron tartja. A cég szépen berendezett üzemében komoly szakembereket foglalkoztat, közel 20 embernek ad megélhetést. Árúi, árban, minőségben egyaránt versenyképesek.
Az ÉNB alkatrészek kiválósága a versenysportban is megmutatkozott. Az 1934-es Tour de Hongrie győztese is ÉNB forgórészekkel szerelt gépen defektus nélkül abszolválta az 1000 kilométeres távot. Az ötnapos Tour de Hongrie 1000 km-es távján az abszolut első Velvárt gépen, ÉNB forgórészekkel, győzött! A világhírű olasz Tabucchi versenyszingó és a világmárkás Oscar Egg anyagból készült VELVÁRT kerékpár Budapesten egyedül Velvárt Nándornál volt elérhető.
Veterán és utánpótlás asztalitenisz
Később, 1938-ban a szaklapok így méltatták a műhelyt: „ÉLLÖ NÁNDOR műszerészmester kartársunk üzeme, mely az ország egyik legmodernebbül berendezett vállalata, már eddig is osztatlan elismerést aratott a szakmában csapágytengelyeivel és csapágycsészéivel, melyek a legjobb minőségű angol árúval is minden tekintetben felveszik a versenyt.”
Bécs Ferenc és a legendás „Bécs” kerékpárok
A magyar kerékpársport és kerékpárkészítés másik megkerülhetetlen alakja Bécs Ferenc műszerész, kerékpár- és rádiókereskedő volt. Mint kerékpárversenyző, előbb a Jóbarát KK, majd az UTE színeiben 1922-ben kezdett versenyezni. 1925-ben megnyerte a Szent István-díjat, ahol külföldi nagyságok is szerepeltek. 1926-ban 10 km-es pályabajnok lett. 1927-ben mint motorvezetéses versenyző indult s mint ilyen is több győzelmet aratott. Ez idő alatt több alkalommal képviselte a nemzeti színeket.
Aktív pályafutása után a szakma felé fordult. 16 évvel ezelőtt kerékpárszaküzletet nyitott, azóta szakszerű versenykerékpárokkal látja el a versenyzőket. Az utóbbi 10 év alatt legtöbb versenyt „Bécs“ géppel nyerték. Mint sportvezető is a legjobbak közé tartozott. Igen sok jó magyar versenyzőt nevelt a kerékpársportnak, közöttük Orczán Lászlót is.
Bécs Ferenc edzőként is maradandót alkotott. 1942-ben a IX. kerületi kerékpáros leventetábor edzője lett, később pedig a Bp. Spartacus kerékpáros edzőjeként dolgozott. A sok jelentkezőt csoportokba osztotta és nyolc géppel fokozatosan 40-50 újonccal tudott foglalkozni. Először megtanítja a kezdőket a helyes ülésre a gépen, kialakítja mozgásritmusukat, biztonságukat. Bécs Ferenc munkásságának köszönhetően a „Bécs”-kerékpárok sok fiatal versenyzőben idézik majd ezután is az alapító képét és örökségét.
tags: #veterán #kerékpár #skiss #információk