Régi motorok karburátor- és sebességváltó-beállítása: Teljes útmutató

Minden belsőégésű motor esetében kulcsfontosságú az üzemanyagellátás szabályozása, annak pontos és biztonságos működése érdekében. A precíz beállítások elengedhetetlenek a motor optimális teljesítményéhez és hosszú élettartamához. Sokan, akik a keleti motorokon nőttek fel, már megszokták, hogy egy lötyögő csavar meghúzása vagy egy vezeték újraforrasztása nem jelent áthághatatlan akadályt. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan végezhetjük el a karburátor és a sebességváltó alapvető beállításait, hogy sok leírt macera nélkül tudjuk, miről panaszkodik nekünk a motor.

Az üzemanyag-levegő keverék alapjai

A benzin égésének jellemzője, hogy optimálisan csak a megfelelő mennyiségű őt körülvevő levegő jelenlétében tud elégni. Ez az arány az általunk használt 95-ös és afölötti oktánszámú, benzinkúton kapható benzineknél 14.7:1, mely azt jelenti, hogy minden 1 egységnyi üzemanyaghoz 14.7 egységnyi levegő szükséges (tömegarányban kifejezve 1kg benzinre jut 14.7kg levegő).

Dús és szegény keverék: Tünetek és következmények

Az ideális keverék elengedhetetlen, mert ha nem optimálisak a körülmények, akkor a benzin égése során többlet-károsanyagkibocsátást és teljesítménycsökkenést okozhat. Ez mind szegény, mind dús keveréknél igaz.

  • Szegény keverék: Akkor beszélünk szegény keverékről, ha túl kevés üzemanyagot kap egy motor és emiatt oxigéntöbbletben ég. Ez nehezebb hidegindítást, fulladozást, nagy terhelésnél pedig öngyulladást (detonációt) is előidézhet, mely akár a dugattyú lassú, fokozatos átolvadásához is vezethet. Némileg ellentmondásos, de ha kevés üzemanyag jut be, akkor általában annak eredményeképp több hő keletkezik, melegebb a hűtővíz. A szegény égés égési ideje hosszabb, s így a hőenergia nagyobb része egyszerűen átszivárog a hengerfalon ahelyett, hogy a dugattyút „nyomná le”.
  • Dús keverék: Ha egy motor dúsan jár, az az egyszerűbb eset. Ilyenkor a motor hidegen jár, nehezen pörög fel, csökken az elérhető fordulatszám (és ezzel a végsebesség is), elképzelhető, hogy beköpi a gyertyát, füstöl, pazarolja az üzemanyagot, viszont legalább a motornak nem lesz tőle baja.

A következő táblázat összefoglalja a dús és szegény keverék gyakori tüneteit:

Üzemállapot Tünetek Lehetséges ok
Szegény keverék Nehéz hidegindítás, fulladozás, nagy terhelésnél öngyulladás (detonáció), dugattyú átolvadása, melegebb hűtővíz, nehézkes felpörgés de gyors lepörgés, instabil járás, rángatás. Túl kevés üzemanyag, oxigéntöbblet.
Dús keverék Hidegen jár a motor, nehezen pörög fel, csökken az elérhető fordulatszám és végsebesség, beköpi a gyertyát, füstöl, pazarolja az üzemanyagot, egyenetlen és kemény járás, lassú felpörgés és lassú lepörgés. Túl sok üzemanyag, oxigénhiány.

Előzetes ellenőrzések a beállítás előtt

A hiba felderítésének előfeltétele, a porlasztó helyes működése. A karburátor beállítása azzal kezdődik, hogy kizárjuk a más egyéb befolyásoló tényezőket. A pontos karburátorbeállítás nem kivitelezhető, ha például a robogón repedezett a szívócsonk, melyen a motor többlet (fals) levegőt tud szívni.

Alkatrészek és szerszámok: Keeway Hurricane lendkerék csavar

Mielőtt a karburátorhoz nyúlnánk, ellenőrizzük az alábbiakat:

  • Gyújtógyertya: Ellenőrizzük, hogy jó állapotú-e a gyújtógyertya, nincs-e beköpve.
  • Szívócsonk: Vizsgáljuk meg, nincs-e kirepedezve.
  • Levegőszűrő: Győződjünk meg róla, hogy tiszta-e.
  • Szimeringek és tömítések: Ellenőrizzük, hogy rendben vannak-e, különösen a szivató és a benzincsap vákuum oldala.
  • Üzemanyag áramlás: Nézzük meg, hogy rendesen folyik-e a benzin a tankból.
  • Porlasztó tisztítása: Szétszerelés előtt győződjünk meg róla, hogy a karburátor kívül-belül tiszta. Mossuk le benzines fürdőben ecsettel, vagy töröljük át ronggyal. Szintén tisztítsuk meg belülről az esetleges szennyeződésektől.
  • Úszó és tűszelep: Az úszó szárazon ellenőrzése fontos, hogy ne legyen horpadt vagy lyukas. Ha benne a benzin, akkor biztosak lehetünk benne, hogy lyukas valahol. A tűszelepnek zárnia kell és egy picit sem sziszeghet. Az úszó tetejétől 22 mm (+/-1mm) kell lennie a benzin szintnek.
  • Fúvókák: Vegyük ki egyenként a fúvókákat és ellenőrizzük, hogy nincs-e bennük szennyeződés. Fontos, hogy mindig tegyük vissza, mielőtt kivesszük a következőt, hogy elkerüljük az összekeverésüket. Ha szükséges, cseréljük a fúvókát.
  • Gáztolattyú: Szereljük ki a gáztolattyút és ellenőrizzük ezt is. Sértetlennek kell lennie a helyes működéshez.

Karburátor beállítása: A motor „végállító csavarjai”

A karburátor beállítása türelemjáték, mely tapasztalatot és némi kísérletezési hajlandóságot kíván. Kezdjük azzal, hogy a karburátort a gyártó alapbeállítására hozzuk, ez egy biztos kiindulási alap lesz nekünk. Jellemzően ez úgy néz ki, hogy a súbertű közepére tesszük a zégergyűrűt, az alapjárati keverékcsavart teljesen betekerjük majd másfél fordulatra kitekerjük, illetve ellenőrizzük az alapjárati és főfúvókák méretét egy fúvókakaliber segítségével.

A karburátor beállítást mindig dúsból szegénybe, teligáz felől az alapjárat felé közelítve illik elvégezni. A karburátor az éppen aktuális gázállástól függően különböző fúvókarendszereket és járatokat használ. Ezeket tartományoknak nevezzük, és jól jellemzi, hogy néhány tartománynak (gázállásnak) kitüntetett fúvókarendszere van.

Alapjárati keverék beállítása

Az alapjárati keverékcsavar a porlasztó alsó részén található, és a motorba lépő benzinhab mennyiségét szabályozza, amely az alapjárati tüzelőanyag fúvóka és az alapjárati levegő fúvóka által előállított benzinhab mennyisége. Kicsavarva dúsul, becsavarva szegényedik az alapjárati keverék. Kétüteműeknél mindez pont fordítva történik! A kicsavarás mértékét mindig az ütközésig becsavart állapottól visszafelé mérjük.

A beállításhoz indítsuk be a motort, hagyjuk bemelegedni, majd végezzünk egy tesztet: Indítsuk be a motort, s vegyük észre, hogy hidegen, szívató nélkül (manuális szivató esetén) az hogyan viselkedik. Ha egyből beindul, pedig nem is húzzuk a szivatókart, merüljön fel bennünk a gyanú, hogy lehet, hogy eleve túlságosan dús az alapjárati keverék, máskülönben mi szükség volna a szivatóra.

Meglazult hatlapfejű csavarok javítása

Ha szükséges, üzemmeleg motornál állítsuk be az alapjárati keverékcsavart úgy, hogy mindig abba az irányba tekerjük a csavart, ahol a motor magasabb alapjáratot képes elérni. Ha túltekertük és már esik a fordulatszám, akkor túlhaladtunk az ideális keverékarányon. A magas alapjáratot korrigáljuk az alapjárati csavarral, és ezt a műveletet ismételjük addig, amíg meg nem találjuk azt a keverékcsavar-állást, ahol az alapjárati csavar pozíciója a legalacsonyabb és még így is képes járni a motor.

Karburátor beállítás " nagykönyv "szerint / Carburetor adjustment/

Negyedgáz-állás beállítása (tolattyú kivágás)

Teljesen elengedett gáznál szinte az összes keverék az alapjárati rendszeren át kerül be a motorba, hiszen a tolattyú szinte zárva van. Egy hajszálnyit emelve a tolattyún (gázálláson) viszont már a negyedgázos tartomány lép életbe. A negyed-gázállás beállítása a tolattyúkivágás módosításával történik, ezt a súberház (más néven tolattyú) légszűrőoldali kivágása határozza meg. Vegyük észre, hogy ez a kis henger az egyik oldalról lapos szögben meg van vágva. Ez a beállítás a legtöbbször nem szükséges, viszont ha mégis, az sok tapasztalatot kíván.

Középtartomány beállítása (súbertű)

A második leggyakoribb a középtartomány (1/3 gáztól 3/4 gázig) beállítása. Ez úgy történik, hogy van egy adott átmérőjű kehelycső, melyben egy kúpot mozgatunk, a kehelycsövet ezzel változó mértékben elzárjuk. Ezt a kúpos hengert nevezzük súbertűnek, és ezen általában a fejrészen találunk 4-5 rovátkát. Ha a motor nehezen pörög fel, vagy nem kap elegendő üzemanyagot adott gázállásnál, emeljünk egyet a súbertűn.

Főfúvóka beállítása (teljes gáz)

A főfúvóka a motor végsebességét befolyásolja, és a legegyszerűbb beállítást teszi lehetővé. Ha a főfúvóka mérete nem megfelelő, az megint csak beleszól a levegőmennyiségbe, és a keverék elszegényedését vagy bedúsulását okozza. Fontos, hogy a főfúvóka méretét a gyártói specifikációk szerint állítsuk be, ha szükséges.

Karburátor szinkronizálás (többhengeres motoroknál)

Többhengeres motoroknál a karburátorok szinkronizálása kulcsfontosságú. Ehhez általában legfeljebb a tankot kell leszerelni. A beavatkozás csak kívül-belül tiszta, jó állapotú porlasztóknál hozza a kívánt eredményt. Felesleges szinkronizálni, ha a szelephézag nem megfelelő, kompresszió-hiányos a motor, vagy éppen valamelyik szívócső tömítetlenségi gondokkal küzd. Ebben az esetben előbb a hibákat javítsuk ki, csak azután foglalkozzunk a beállítással.

Fekpofa Állítás Tudnivalói

Maga a szinkronizálás egyszerű dolog, a karburátor pillangószelepeit kell úgy beállítani, hogy a mellettük átáramló levegő mennyisége minden hengernél megegyezzen. Így egyik henger sem vonszolja a másikat, és nem lopják egymástól a teljesítményt. A beállítás elvégzéséhez - szükség esetén - távolítsuk el a légszűrődobozt, csatlakoztassuk a depresszió-mérő műszert ("vákuummérőt") az erre a célra szolgáló kivezetésekre. Indítsuk be a motort, majd ha bemelegedett, emeljük meg az alapjárati fordulatszámot 1300-1600 f/p körülire. A műszert folyamatosan figyelve, a szinkroncsavarok állításával hozzuk a kijelzőket azonos pozícióba. Gyakorlatban az egyes hengerek szívócsöveiben kialakuló "vákuum" egymáshoz viszonyított legnagyobb eltérése legfeljebb 2 higanycentiméter lehet.

A sebességváltó végállító mechanizmusa (Verhovina 6 példáján)

A Verhovina 6 egy klasszikus motor, melynek karbantartása sokak számára okozhat fejtörést. A motor motorja viszont állja a sarat, télen nyáron 1-2 rúgásra indul, húz mint egy igásló (50 utazó - 70 max, bármekkora csomaggal!).

A sebességváltó beállítására vonatkozóan, különösen az egyszerűbb mechanikus váltóknál, a "végállító csavar" a váltóbowden feszességét vagy a váltókar mozgástartományát befolyásolhatja. A Verhovina 6 váltóján van az a kis kar, amibe a bowden megy. Ha azt "bekuzom", akkor nem forgatja a lánckereket. Tudjuk, hogy a váltója 2 sebességes, és a váltó-bowdennek három állása van. Ezen állások pontos beállítása, melyek a bowden feszességével vagy a mechanikai ütközőkkel történnek, biztosítja a sebességek precíz kapcsolását. A váltóbowden feszességének beállítása egy olyan "végállító" jellegű művelet, amely a váltókar végállásait befolyásolja, és ezzel a sebességváltás pontosságát. A pontos beállítást a típus saját szerviz leírásában kell megnézni, mivel a specifikációk típusonként eltérhetnek.

A gyújtás beállítása

Mielőtt a karburátorhoz nyúlnánk, győződjünk meg arról, hogy a gyújtás rendben van. Ha a motor nehezen vagy egyáltalán nem indul, annak több oka is lehet. Gyújtás problémák: A megszakítóhézagot 0,4mm-re kell állítani, alaplappal kb. 10 fokos előgyújtást. Az előgyújtása felső holtpont előtt 1,5mm, emlékeim szerint. Itt kezdjen nyitni a megszakító. Ha nincs előgyújtás beállítód, sublerrel is mérheted a gyertyanyíláson keresztül. A kondenzátornak kb. 0.022µF-osnak kell lennie. A gyújtótranszformátor megszakítón és testen lévő tekercse pár ohmos, míg a gyertya és a test között kiló ohmok vannak, cserére egy Simson trafó is jó lehet.

Sokan a tirisztoros átalakítást választják, hall jeladóval és más lendkerékkel. Ez sem rossz megoldás, sőt, bátran nekiállhatsz, tuti javulás. Az átalakítás előtt egy gyertya maximum 500 km-ig volt jó, utána sokezerig. Fontos megjegyezni, hogy a lendkerék nem melegedett, pedig a gyújtástekercsre kötötték a féklámpát (12V 15W).

Menetpróba és finomhangolás

Miután elvégeztük a beállításokat, mászkáljunk vele egy kicsit, hogy bemelegedjen a motor. Ezzel a beállítással már működnie kell a motornak. A menetpróba során figyeljük a motor viselkedését, a fordulatszámot, a gázreakciót és az esetleges tüneteket.

  • Alacsony fordulatszám és lefulladás: Ha a motor menetközben torpan, vagy nem áll biztosan le, akkor az alapjárati csavart tekerhetjük befelé, amíg el nem kezd tovább csökkenni, vagy kifelé, addig amíg növekszik.
  • Gázreakció: Húzzuk meg hirtelen a gázt. A motornak határozottan kell felpörögnie, minimális hezitálással. Ha nehézkes a felpörgés, de a lepörgés gyors, az szegény keverékre utal. A lassú felpörgés és lassú lepörgés dús keverékre utal.
  • Járásminőség: Figyeljünk arra, hogy a motor ne rángasson, vagy ne legyen kemény a járása. A kemény járás dús keverékre utal. Ha hirtelen gázhúzással ellenőrizzük a felpörgést, a motornak határozottan, minimális visszapöfögéssel le kell lassulnia. Ha ez rendben, akkor menetpróba.
  • Alacsony sebesség: Ha a motor alacsony sebességen nem kezelhető, az szegény keverékre utal.

Ne feledjük, hogy a bizonytalanság normális ezeknél az öreg konstrukcióknál. Minden belsőégésű motor esetében kulcsfontosságú az üzemanyagellátás szabályozása, annak pontos és biztonságos működése érdekében. A beállításnál sokmindenre kell figyelni, és a visszajelzései gyakran félrevezetőek a tapasztalatlanok számára.

tags: #vegallito #csavar #beallitasa #sebessegvalto #útmutató