A Vasúti Átjárók Biztonsága és a KRESZ Szabályai: Amit Tudni Érdemes

Vezetés közben gyakran elmélkedem a körülettem zajló forgalmi szituációkról. Pár hete egy ilyen jómadár teljesen kiverte nálam a biztosítékot! Bizonyára sokan vannak, akik ismerik Budapest - Vecsés határán az Üllői út végén található vasúti átjárót (itt éri el az Üllői út a 4-es számú főutat). Teljes arzenállal védett átjáró félsorompóval és fényjelző berendezéssel, mindkét irányban több száz méterre belátható, egyenes vasúti pályaszakasszal. A fényjelző berendezés pirosan villogott, a félsorompó le volt engedve, az autósok békésen várakoztak a vonat elhaladására. Egyszer csak a sor mellett, óvatosan becsülve, körülbelül 80 km/h sebességgel elhúzott egy autó, lassítás nélkül átvágva a kikerült sorompók között. Az érkező vonat előtt 150 méterrel. Szerintem ennél nagyobb felelőtlenség csak a szándékos konnektorba vizelés. Ne ez legyen életünk utolsó filmkockája!

Mint ahogy egyik vasúti vonalon érdekelt barátom szokta mondani: „Ha le van engedve a sorompó, akkor ott előbb-utóbb jönni fog a vonat!” Az elmúlt hetek ismét bővelkedtek vasúti átjáróban bekövetkezett tragédiákkal. Állandó kérdés, hogy vajon direkt hajtanak a vonat elé, megromlott házasságuk záróakkordjaként, vagy ennyire vakok, süketek? Egy szóló mozdony sem egy zacskó szotyi, ami nem látszik ki a nyíratlan fűből! Egy komplett vonatszerelvény meg egyenesen kitakarja a horizontot, feltéve ha hajlandóak vagyunk a nyakizmaink segítségével kicsi fejecskénket oldalra fordítani. Nem egy nehéz, végrehajthatatlan feladat, főleg annak tükrében, hogy mit kockáztatunk: az ÉLETÜNKET, amiből csak egy van!

A KRESZ Szabályai a Vasúti Átjáróban Való Közlekedésre

Közúti Szent Bibliánk, a KRESZ is elég egyértelműen leírja, hogyan KELL megközelíteni a vasúti átjárót, illetve hogyan hajtsunk át rajta. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól részletesen tárgyalja ezt.

Közlekedés vasúti átjáróban - 39. §

(1) A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad. A vasúti átjáró megközelítésekor, illetve a vasúti átjárón történő áthaladás során eleget kell tenni a vasúti átjáró biztosítására szolgáló közúti jelzéseknek.

(2) A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni. Az átjáróban a megállás tilos, forgalmi okból sem vonatkozik rá engedmény, csakis akkor szabad elindulni, ha a vágányok másik oldalán még van a gépjármű számára elegendő hely. Ráhajtás előtt fontos mérlegelni, hogy az átjáró területén megállni tilos, még forgalmi okból is! Vagyis a túloldalon mindenképpen kell annyi hely, ahova odaférünk. Különösen érdekes ez olyan átjárónál, ahol több vágányt keresztezünk.

Átjáró biztonsági megoldások

(3) A vasúti átjáró előtt meg kell állni, ha:

• bármely irányból vasúti jármű közeledik,
• a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog,
• a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad,
• a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad,
• fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad,
• vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad,
• a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség,
• ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.

A piros jelzés után is csak akkor szabad elindulni, ha a sorompó karjai teljesen felmennek, megállnak és csak utána vált vissza fehér fényre! Dupla vágánynál szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy elmegy az egyik vonat, elindul a sorompó felfelé, de érkezik a másik vágányon a vonat, a felfelé mozgó sorompó végállás után azonnal elindul lefelé, de a fényjelző végig pirosat mutat.

(4) Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.

(5) Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha:

• a teljes sorompó mindkét sorompó rúdja nyitott véghelyzetben áll, és esetleges fényjelző és/vagy hangjelző berendezése jelzést nem ad,
• a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad,
• a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad,
• a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra lehetőség van.

(6) A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a (3) bekezdésben említett megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha:

Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak

• a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy
• a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad, feltéve - mindkét esetben - hogy a (2) bekezdésben említett folyamatos áthaladás lehetséges.

(7) Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.

Vasúti Átjárókat Biztosító Jelzőberendezések

Magyarországot körülbelül 7500 kilométernyi vasútvonal hálózza be, amelyen átlagosan másfél-két kilométerenként található egy vasúti átjáró. Hogy ezeken is biztonságosan keresztezze egymást a vasúti és közúti forgalom, sorompók és fénysorompók szabályozzák az átjutást. A vasúti átjáró biztosítására szolgáló jelzőberendezések: a fénysorompó, a félsorompó és a teljes sorompó.

Fénysorompó

A fénysorompó a vasúti jármű közeledését és áthaladását két egymás mellett levő, felváltva villogó piros fénnyel jelzi; egyébként a készülék villogó fehér fényt ad. Magát a háromszög alakú, vörös és fehér fénnyel villogó fénysorompót talán senkinek nem kell bemutatni, ilyennel valószínűleg minden autós találkozott már, viszont ennél lényegesen több alkotóelemből áll össze a rendszer.

A fényjelző mellett szükség van olyan berendezésre is, amely érzékeli az elhaladó vasúti járművet, és akár kommunikálni is képes vele. Van kábel nélküli változata - ez nagyjából digitális kilométerkőként funkcionál -, míg a kábeles változat a vasúti jelzőn lévő jelzésképet is megismétli, amit egy berendezés a mozdony műszerfalán is megjelenít. A rendszer nemcsak tájékoztat, hanem a mozdonyon lévő egyéb kiegészítőkkel képes a vonatot is vezérelni, úgy is hívják vasutasul, hogy „vonatbefolyásoló berendezés”.

Ha üzemszerűen működik az átjáró biztosítóberendezése, akkor a behatási ponton áthaladó vonat érzékelése után a sorompó záródik. Először a fényjelző vált vörösre, és jó tudni, hogy már ez is tiltja az átjárón áthaladást, hiába van még fent a sorompó rúdja. A behatási pontot úgy határozzák meg, hogy a pályán megengedett legnagyobb sebességet, a sebességtől függő féktávot, és a kereszteződésen áthaladó leghosszabb közúti jármű, a lehető legkisebb sebességgel végzett áthajtásának idejét is figyelembe veszik. Vasúti átjáróban 5 km/óra a minimumsebesség. Optimális esetben a zárás után leghamarabb 30 másodperccel már megérkezik a kereszteződésbe a vonat, bár itt is lehetnek eltérések.

Háromsávos vasúti átjáró tábla magyarázata

Félsorompó

A félsorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az úttest menetirány szerinti jobb oldalát piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A félsorompóval együtt fénysorompó is működik. Mivel az úttestnek csak az egyik oldalát zárja le, ezért „kikerülhető”. Gyalogosok, kerékpárosok hajlamosabbak a piros ellenére is még átérni. Egy botlás, sínen való elesés, kerékpár elcsúszása végzetes lehet, nem éri meg!

Teljes sorompó

A teljes sorompó a vasúti jármű közeledésekor és áthaladásának ideje alatt az utat, illetőleg az úttestet teljes szélességében piros-fehér színű sorompórúddal lezárja. A teljes sorompót kiegészítheti olyan berendezés, amely a sorompó lezárásának a megkezdését és záródását hangjelzéssel, valamint záródását és zárva tartását két egymás mellett levő felváltva villogó piros fénnyel jelzi. Főúton már sehol, mellékutakon is legfeljebb településeken van tekerős teljes sorompó. Ha a két sorompó egymástól aránylag messze van, a mozgó sorompó alá a behajtás, az áthajtás („még átérek”) roppant veszélyes.

Közös jellemzők és a továbbhaladás tilalma

A félsorompó és a teljes sorompó sorompórúdján piros fényvisszaverő, illetőleg piros fényt adó lámpa van. A továbbhaladás tilalmát jelzi, ha:

• az - egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott - fénysorompó villogó piros fényjelzést ad;
• a fél-, illetőleg a teljes sorompó rúdja mozgásban vagy lezárt állapotban van;
• a teljes sorompót kiegészítő berendezés hang- vagy fényjelzést ad.

A továbbhaladást engedélyezi:

• a fénysorompó villogó fehér fényjelzése;
• a teljes sorompó rúdjainak nyitott helyzete, feltéve hogy a sorompót kiegészítő hang- vagy fényjelző berendezés jelzést nem ad.

A Villogó Fehér Fény Jelentése

Ha valakit megkérdezel arról, hogy pontosan mit is jelent a villogó fehér fény, valószínűleg nem fog jó választ adni. A legtöbb autós azt gondolja, hogy ilyenkor neki van „zöld” vagy szabad jelzése, és átmehet a kereszteződésen, biztosan nem jön vonat. A KRESZ vonatkozó paragrafusa kétszer említi a fénysorompó fehér jelzését. Rögzíti, hogy biztosított vasúti átjáróra csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a fénysorompó vagy a félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad. A villogó fehér jelzés működése esetén tehát a járművezető ráhajthat a vasúti átjáróra, de kizárólag egyéb megállási kötelezettség hiányában, és csak akkor, ha meggyőződött arról, hogy az adott forgalmi helyzetben biztonságosan áthaladhat.

Fontos tudni, hogy a villogó fehér fény nem szabad utat jelez, hanem csak a jelzőberendezés üzemképességéről tájékoztat, ami sajnos nem minden esetben igaz, úgyhogy figyeljünk nagyon oda! Furcsa helyzet, hogy elméletben nagyobb biztonságban vagy akkor, ha a fénysorompó semmilyen jelzést nem ad, mint akkor, ha fehéren villog. Ha nem működik a berendezés, akkor arról a mozdonyvezetőt is értesítik, és ebben az esetben legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelítheti meg az átjárót, és hangjelzést is kell adnia előtte, neked meg mindenképpen meg kell állnod, míg a fehér jelzésnél akár 160-nal is jöhet vonat.

Üzemzavar és Vészhelyzetek

Az (1) bekezdésben említett berendezések üzemzavarát jelzi, ha:

• a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
• a félsorompó rúdja nyitott vagy félig nyitott állapotban van és a fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít;
• a sorompórudak eltérő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak.

Magától nem igazán szokott tönkremenni egy vasúti biztosítóberendezés, a meghibásodások leginkább kábelszakadásra vezethetők vissza. Ezek lehetnek elszántásból is, de jellemzőbb, hogy egyszerűen ellopják a rézvezetékeket. Egy vasúti átjáró biztosításához több kilométernyi kábel szükséges, hogy a sínszálak közé fektetett jelfeladó berendezés kommunikálhasson a biztosítóberendezéssel. Ha valamilyen okból megszakad a kapcsolat a behatási pont és a sorompó között, akkor a biztosítóberendezés azonnal vörösre - tilosra - vált. Mivel az eszköz nem tudja, jön-e vonat, vagy már áthaladt-e, ez a legbiztonságosabb reakció a hibára.

Fontos, hogy az autósok tudjanak róla, hogy valami nincs rendben, ezért ilyenkor a csapórúd lassan, 90 másodperc alatt nyílik csak fel, így remélhetőleg a sorban első autó nem reflexből vágtat majd át az átjárón, a mögötte jövők pedig észlelik, hogy nincs fényjelzés, tehát nem működik a berendezés. Ilyen helyzetben csak akkor lehet áthaladni az átjárón, ha az autós megbizonyosodott róla, hogy nem jön vonat.

Persze arról a mozdonyvezető is tud, hogy nem működő átjáróhoz közelít - erről tájékoztathatja a már korábban említett balíz, de rádión, vagy az előző állomáson írásban is megkaphatja az információt -, így legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelítheti meg az átjárót és figyelmeztető hangjelzést is kell adnia annak közelében. És igen, neki van elsőbbsége!

Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt bármilyen módszerrel vagy eszközzel azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen. Amennyiben valami technikai hiba folytán elakadnánk, és nem sikerül autónkat elindítani, levontatni, akkor a pánik helyett mihamarabb szálljunk ki a gépjárműből utasainkkal együtt, és próbáljuk meg értesíteni a legközelebbi vasútállomást, hogy az esetlegesen felénk tartó vonatot meg tudják (kíséreljék) állítani.

Ha nem tudunk a közelben értesíteni semmilyen vasúti dolgozót (kint a nyílt pályán és/vagy mezőgazdasági átjáróban akadtunk el), akkor praktikus lehet (két ember esetén) a vasúti pálya mentén mindkét irányban legalább 1-1 kilométernyire eltávolodni a baleset helyszínétől, és ott az érkező vonat vezetőjét valamilyen figyelemfelkeltő módon (piros kendővel, éjjel zseblámpával) értesíteni az akadályról. Ennek fontosságát gondolom nem kell taglalgatnom, miszerint a vonaton utazók is megsérülhetnek egy esetleges ütközés, emiatt bekövetkező kisiklás során.

Vasúti Átjárót Előjelző Jelzőtáblák

A vasúti átjárót - a veszélyt jelző táblán felül - a következő jelzőtáblák is jelzik:

• „Vasúti átjáró kezdete”, illetőleg „Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete” táblák.
• „Vasúti átjárót előjelző táblák”: a három előjelző tábla azt jelzi, hogy a jármű vezetője vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelző tábla alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követően elhelyezett kétsávos, majd egysávos előjelző tábla a veszélyt jelző tábla és a vasúti átjáró közötti útszakaszt három egyenlő részre osztja. Ezek az előjelző táblák nincsenek minden vasúti átjáró előtt elhelyezve.

Különböző típusú átjárók jelzései

• Sorompó nélküli vasúti átjáró: A tábla azt jelzi, hogy az úton olyan vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs. A jelzőtábla alatt kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja. Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró”, amelynek társaságában „Állj elsőbbségadás kötelező” tábla is előfordulhat. Ennek a vasúti átjáró típusnak jellemzője, hogy „tilos jelzés” esetén nem biztosít mechanikus védelmet (sorompó, félsorompó) a vasúti pályára hajtás ellen. Villogó fehér fénye a lámpa üzemkész állapotát jelzi, nem azonos a zöld jelzéssel!
• Sorompóval biztosított vasúti átjáró: A tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van. A jelzőtábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja. Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, amelyhez időnként hangjelző csengőt és kettő piros lámpát is felszerelnek. A fénysorompó piros jelzése után pár másodpercen belül ereszkedik le a félsorompó.
• Jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró: Manapság meglehetősen ritka, ilyenkor a vonat áthaladását egy ember segíti, jelzőtárgyával irányítva a forgalmat, miközben a másik sávban egy mindkét irányból behajtani tilos tábla is letilthatja a forgalmat. Előjelző táblája a „Egyéb veszély, a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja” tábla. A biztosítást általában egy személy végzi úgy, hogy a közút egyik irányú forgalmi sávjának közepére állványon egy mindkét irányból behajtani tilos táblát helyez el, a másik irányú forgalmat pedig egy jelzőtárcsa segítségével maga állítja le. Éjszaka mindkét oldalon piros fényű jelzőlámpát használ. A veszély ebben a helyzetben az, hogy az autósok ritkán találkoznak ilyen helyzettel, elbizonytalanodnak, esetleg kikerülik a táblát.

A tárgyi helyszínen vasúti sínpár nem keresztezi a közutat, ezért az átjáróhoz szükséges előjelző táblákat nem szükséges kihelyezni. Véleményem szerint előfordulhat, hogy az ilyen helyszínek miatt a közlekedők elvesztették a "tiszteletet" a vasúti átjárók felé, hiszen a komolytalan átjárók akár megszokottá is válhatnak. Azonban ha a közlekedőktől elvárt, hogy egy ilyen besorolású, sínnel nem rendelkező átjárót a KRESZ szerint vasúti átjáróként közelítsenek meg, akkor fordítottan is elvárható, hogy a megfelelő kitáblázás időben figyelmeztesse a közlekedőket a vasúti átjáróra.

Baleseti Statisztikák és Megelőzés

A MÁV idén is folytatja vasútbiztonsági kampányát, és körültekintő közlekedésre kéri a járművezetőket, kerékpárosokat és gyalogosokat. A vasúttársaság igyekszik a lehető legtöbbekhez eljuttatni üzenetét: járművel vagy gyalogosan közlekedve is élet-halál kérdése lehet a KRESZ szabályok betartása! A vasúti átjárós balesetek számának visszaszorítása valamennyiünk közös ügye, ezért a MÁV arra kéri a közlekedőket, hogy minden körülmények között tartsák be a szabályokat, és csak akkor hajtsanak át a vasúti átjárón, ha kétséget kizáróan meggyőződtek arról, hogy semmilyen veszély nem akadályozza az áthaladást!

Az elmúlt 15 évben vasúti átjáróban nem történt a vasút hibájából halálos kimenetelű baleset, azokat minden esetben a közúton közlekedő figyelmetlensége vagy a KRESZ-szabályok megszegése okozta.

Statisztikai Adatok

Van egy körülbelüli statisztikánk az elmúlt évek vasúti átjáróban bekövetkezett baleseteiről, ami minimális vigaszt nyújt csak, mivel stagnál. Viszont még mindig a személyautó vezetők viszik a prímet. Leggyakrabban a türelmetlen sorompókerülők kerülnek kellemetlen találkozásba a vonatütközővel. Viszonylag ritkák az oldalütközések, alácsúszások. A túlélési ráta nem meglepő módon elég alacsony, amit a két fél súlyos, dimenzióbéli különbségei érthetővé tesznek. A második legnagyobb csoport a gyalogos öngyilkosok. Az autóbuszok a kamionosokkal fej-fej mellett állnak, ők zömében fáradtságból adódóan, és jellemzően éjjel, vagy a kora hajnali órákban hibáznak. Aztán a sor végén néhány motoros kullog, akik valószínűleg nem tudtak 200-ról időben megállni. A statisztika nem tér ki külön férfi/nő, illetve öreg/fiatal áldozatokra, valamint a gazdag/szegény ellentét sem ütötte fel rút fejét. Mindannyian osztozunk a veszteségben, mindannyian osztozunk a fájdalomban.

Naponta jelennek meg híradások súlyos közúti balesetekről, köztük sajnos a vasúti átjáróban történtekről is. A korábbi öt év stagnáló esetszámához képest 2021-ben duplájára emelkedett a vasúti átjáróban történt balesetek száma. A statisztikákat elemezve gyakorlatilag mindegyik baleset emberi mulasztásra, helytelen magatartásra, szabályszegésre vezethető vissza. Soha nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vonat vezetője nem tud kikerülő, sem baleset-megelőző manővereket végrehajtani és a legtöbbször még vészfékezéssel sem képes megelőzni a tragédiát. Tudni kell azonban, hogy a vonatok féktávolsága több száz méter, ha valaki megáll, műszaki hiba miatt bennragad az átjáróban, a mozdonyvezetőnek esélye sincs megállítani a szerelvényt. Bár a balesetek zömében az úton haladók sérülnek meg, veszítik életüket, a mozdonyvezetők is megsérülnek, olykor meg is halnak egy-egy nagyobb közúti járművel történt szerencsétlen ütközés következtében.

Megerősített ellenőrzések és automatizálás

A MÁV és a rendőrség évek óta közösen akciózik a leginkább balesetveszélyes átjárókban és azokban az út-vasút kereszteződésekben, ahol sokan és gyakran szegik meg a közlekedési szabályokat. Évente 60-70 helyszínen tartanak figyelemfelkeltő, megelőzési célú demonstratív ellenőrzéseket. A vasúti átjárok megközelítésének, illetve használatának szabályainak szigorítása mellett a rendszerek automatizálása is segíthet biztonságosabbá tenni a közlekedést. Az automatizálásban is komoly tapasztalata van az Alstomnak, már a 80-as években szállítottak ilyen vasúti rendszereket, és a budapesti, vezető nélkül üzemelő 4-es metró kocsijait is ez a cég szállította.

A vasúti automatizálásban rengeteg lehetőség van még, a biztonság növelése mellett a CO2-kibocsátás csökkentése is elérhető ilyen rendszerek használatával. A menetrendszerűség fenntartása és az esetleg bekövetkező rendkívüli helyzetek hatékony feloldása sokkal könnyebb, ha a vonatok aktuális helyzetét és jövőbeni terveit egy diszpécserközpontból követik. Ilyenek már ma is működnek, ez laikus számára abban mutatkozik meg, hogy szaporodnak az olyan vasútállomások, ahol már nincs egyetlen vasúti dolgozó sem, mert ezeken a forgalmat teljes mértékben távvezérléssel irányítják.

A szembe sütő nap elvakíthatja a jármű vezetőjét, aki nehezebben veheti észre a fényjelző készülék jelzését. Ugyanígy a fényjelzőre tűző nap is okozhat észlelési problémát.

Általános Tanácsok a Biztonságos Áthaladáshoz

• Vasúti átjárót mindig fokozott óvatossággal közelítsünk meg (bármikor adódhat váratlan szituáció), minden esetben nézzünk körül, mielőtt a sínekre hajtanánk!
• Ha meggyőződtünk róla, hogy nem érkezik vonat, akkor a füstölő, csikorgó gumik mellőzésével ugyan, de a lehető leghamarabb, megállás nélkül haladjunk át!
• A közeledő vasúti jármű felismerését segítheti, ha tudjuk, hogy elöl három fehér fényű fényszórója van, amelyek egy képzeletbeli, közel egyenlő oldalú, alapjára helyezett háromszög csúcsain helyezkednek el.
• Az áthaladási idő függ egyrészt saját járművünk méretétől, gyorsulásától (más egy kompakt családi kocsinál, más egy rakott pótkocsis teherautónál), másrészt az átjáró útburkolatának minőségétől is. Egy átlagos személygépkocsival álló helyből történő egy vágányú vasúti átjárón való áthajtáshoz, - aminek időszükséglete kb. 5-7 mp.
• Semmi nem lehet olyan fontos, ami nem bír még két-három percnyi várakozást!

Mégis az a legfontosabb, hogy mindig nézz szét a vasúti átjáróban, és soha, de soha nem menj át a fénysorompó tilos jelzésén, bármennyire is unod már a várakozást. Balesetmentes közlekedést Mindenkinek!

tags: #vasúti #átjáró #felismerése #információk

• Mazda MPS kereszlengőkar javító készlet
• A gépjármű-okmányok hamisításának jogi következményei
• Eurocargo 4x4 terepjáró képességei
• Belső tükör típusok Civic modellekhez
• Alkatrészek és tippek L300 mosó szivattyúhoz